Kisgörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Kisgörbő község településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2019. 04. 29Kisgörbő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2017 (XII.20.) önkormányzati rendelete
Kisgörbő község településkép védelméről
Kisgörbő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjával, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésével, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjával kapott felhatalmazással, a következőket rendeli el
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Kisgörbő Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az életminőség javítása a település táji- és lakókörnyezeti településkép védelmén keresztül az esztétikus környezet kialakítása.
A település vizuális megjelenése (a település képe) és történeti öröksége szempontjából meghatározó táji- és épített értékek védelme, építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára történő megtartása, a védett értékek fenntartása helyreállítása.
(2) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének – az építészeti, táji értékek, valamint az örökségvédelem figyelembevételével történő megőrzését vagy alakítását jelenti
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával
c) településképi követelmények meghatározásával
d) településkép- érvényesítési eszközök szabályozásával
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszeralkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az itt élő emberek, közösségek kultúráját tükröző, a településképet meghatározó építészeti és táji értékek megőrzése.
A helyi építészeti örökség a település sajátos elemeinek közérzetet befolyásoló közérdekűségének elfogadtatása, és ezzel a helyi identitás erősítése.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település, vagy településrész, jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó részeinek lehatárolása, és identitásőrző megvédése.
4. § A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás célja, a településkép védelme érdekében, a település területén elhelyezhető reklámhordozók formai és egyéb feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.
5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. eredeti állapot: az építmény építésekor létrejött, vagy későbbi átépítés során egységes arculattal megváltoztatott állapot.
2. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló építészeti és táji-, természeti értékek összessége.
3. másodlagos rendeletetésű épület: a helyi építési szabályzat szerinti övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépítményt kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.
4. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
5. főépület: a helyi építési szabályzat szerinti övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.
6. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.
7. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
8. településképi véleményezésre alkalmas tervdokumentáció: a tervezett építmény megváltoztatását vagy új építményt bemutató olyan terv, mely alapján a tervezett változtatás településképi hatása értékelhető.
9. csarnok jellegű épület: alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgáló terület iránti igény jellemző.
10. arculati terv: A tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített dokumentáció, mely a tervezett építmény meglévő épített és környezeti illeszkedését bemutató színes, a jelenlegi és tervezett tájképet, látképet, több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
11. antenna: olyan eszköz, berendezés vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.
12. antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.
13. cégreklám: cégtábla, üzletfelirat a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett a vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó gazdasági reklám.
14. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
15. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
16. építési hely oldalhatáron álló beépítési mód esetén: Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon. Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek keleti oldalhatárára tapadjon.
17. értékvizsgálat: az örökségvédelem kinyilvánítását támasztja alá, az örökségvédelem helyi értékeinek aktuális felvétele, amely a területi védelem, és az egyedi védelem alá helyezett ingatlanok körét- szemrevételezéssel és meghatározott adatokkal- határozza meg. Az értékleltár – adatszolgáltatás alapján- az országos, műemléki értékek körét is tartalmazza.
18. föld színek: tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
19. funkcionális célú berendezés: olyan utas váró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
20. helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: Minden olyan esemény beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
21. helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény: építész, településmérnök, statikus, illetve műemlékvédelmi szakmérnök végzettségű személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
22. karakter jellemzők: a településkép védelmének egyedi elemei, jellegzetes települési karakterjegyek az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan.
23. óriásplakát: A DIN A0 méretét maghaladó méretű plakát.
24. pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalati, melynek (a szín mellett) csak fehér tartalma van, fekete nincs.
25. tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
26. Védett érték károsodása: minden olyan beavatkozásból eredő értékromlás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisüléséhez, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltozásához, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenéséhez vezet.
27. Védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított közterületi vagy egészében nem védett épülethez szervesen hozzátartozó műtárgy. Védett műtárgy lehet különösen a jelentős esztétikai, történeti értéket képviselő emlékmű, emléktábla, szobor, kerítés, kapuzat vagy más, ingatlanhoz szorosan kötődő képző- és iparművészeti alkotás.
HELYI VÉDELEM
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
6. § (1) A helyi védelem célja Kisgörbő településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedék számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(4) A helyi egyedi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
A helyi védelem fajtái
7. § (1) A helyi egyedi védelem, a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó
a) építményre, építményrészre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra terjedhet ki.
(2) A helyi egyedi védelem jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének önkormányzati feladatai
8. § A 7. § (1-2) bekezdésében megfogalmazott célok érvényesítésére Kisgörbő Község Önkormányzatának Képviselő –testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védelem alá helyezi.
9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezésről illetve megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel és annak módosításával dönt.
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszűnését bármely természetes jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az Önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyraji szám, épület- illetve telekrész)
c) a védelem indoklását
d) értékvizsgálatot
(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyraji szám, épület- illetve telekrész),
c) a védelem megszüntetésének okait,
d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.
(5) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
10. § (1) A helyi egyedi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem elrendelését/megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell a döntést előkészítő főépítész szakmai véleményét.
(3) A döntés előkészítése során – a Képviselő-testületi döntés segítéséhez- beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi szakmai, társadalmi szervek) álláspontja.
(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(6) A helyi védelem megállapítását, illetve a védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(7) A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését településen biztosítani kell.
A helyi védelemhez tartozó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értékek karbantartásáról, az értéket nem veszélyeztető rendeltetésszerű használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) A védett érték fenntartása a mindenkori tulajdonost terheli.
(3) Amennyiben a védett építészeti érték karbantartásának és fenntartásának hiánya miatt a településképet is rontó módon elhanyagolttá válik, úgy a polgármester településképi kötelezéssel és bírsággal élhet a tulajdonos felé, a kedvezőtlen állapot megszüntetése miatt.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése, felújítása (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét, formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani
ba) a homlokzat felületképzését
bb) a homlokzat „díszítőelemeit”
bc) a nyílászárók eredeti osztását
bd) a tornácok kialakítását
be) a lábazatot, és a főpárkányt
c) új parapet konvektor, klímaberendezés, parabola antenna közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
d) Az építmények utcai homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el. úgy, hogy
da) megjelenésével, színezésével ne okozzon a közterület felől látványbeli zavart a településképben
db) nem bocsáthat ki mesterséges fényt, és hangot
dc) a homlokzat vagy a kerítés architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
(6) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt a települési főépítész véleményét be kell kérni. A települési főépítész kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, továbbá a zöldterületet érintő munkák esetén kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertépítészeti tervet.
(7) Helyi egyedi védett épület bontására csak teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor. a védett épület, épületrész bontására, csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
12. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
TERÜLETI FELOSZTÁSOK
Település szempontból meghatározó területek meghatározása
13. § Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek
a) Történeti településrész: falusias (A település történeti magja és az utak)
b) Átalakuló településrész: újonnan beépülős településrész (A település későbbi növekedése)
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) A település területén, nem alkalmazható a tetőhéjalásnál az alábbi építési anyag
a) műanyag hullámlemez
b) nagyelemes betonfedés
(2) A település területén tilos az épületek tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga lila színezése, az anyagától függetlenül.
(3) A település területén nem alkalmazható az északi (német, angolszász) vagy mediterrán területekre jellemző, erősen szabdalt tetőforma.
(4) A település területén, az épületek, építmények homlokzati felületeinek színezésénél, a környezethez való illeszkedés érdekében, a fehér, sárgával tört fehér, okker árnyalatai, homok és agyagszín, tégla-és terrakotta vörös színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével, más színek nem alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezet esetében a barna és zöld szín és annak árnyalatai alkalmazhatók.
(5) A településen tilos épületeitől idegen anyaghasználat, (rönkház,), vagy északi (német, angolszász) homlokzati alkalmazása.
(6) Az utca felé megjelenő földszinti, vagy emeleti erkélyek kialakítása tilos.
Történeti településrész: falusias (A település történeti magja és az utak)
15. § (1) A település történeti településrész falusias területein, az alábbi területi követelmények érvényesek
a) Az építési telkek utcafrontján egy épület helyezhető el.
b) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag fő tömegében magastetős épület építhető 30-45o-os hajlásszöggel.
c) A tornácok az épületek kertre néző hosszú szárnya mentén helyezhetők el, egyszerű szerkezetű kialakítással.
d) Az utcai homlokzaton két szárnyú, jellegzetesen két vagy három osztatú ablakok, helyezhetők el, szimmetrikus kialakítással
e) A tetők nem lehetnek tördelt tetőidomúak.
f) A kerítések, tömör lábazattal és szellős rácsozattal készülhetnek az utcafronton.
g) Az épületek közterületről látható homlokzatán egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el.
h) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések, csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető. Napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
i) Beépítési móddal, építési hellyel kötelező előírás, hogy az építményt úgy kell elhelyezni, hogy igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
j) Az utcafronton csak a településre jellemző oromfalas, tűzfalas, csonkakontyos, vagy kontyolt kialakítású épület építhető.
k) A homlokzat csak vakolt lehet. A lábazat, kőburkolatú, vagy vakolt, festett lehet. Továbbá homlokzaton megfejelhetnek homlokzatburkolatok is pl.: fa táblás burkolat
l) A tetőfedés anyaga csak hagyományos, vörös vagy barna illetve antracit égetett cserép lehet. továbbá korcolt fémlemezfedés is alkalmazható.
m) Az épületek homlokzati felületeinek színezésénél, a fehér, sárgával tört fehér, okker árnyalatai, homok és agyagszín, illetve az építőanyag természetes színe jelenhet meg.
n) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el. Megjelenésével, színezésével nem zavarhatja a településképi látványt. a cégreklám elhelyezését a homlokzat architektúrájának figyelembevételével kell kialakítani.
(2) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival.
(3) A meglévő növényzet védelme érdekében:
a) a kötelezően előírt zöldfelületet elsődlegesen a meglévő fás növényzet megtartásával kell biztosítani;
b) az épület elhelyezés és a megközelítés céljára igénybe nem vett telekhatár menti sávokban a 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák (kivéve, ha a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása a fakivágást indokolja) megtartandók;
c) építési, kivitelezési munkák során a megtartandó növényegyedek mechanikai sérülések elleni védelméről, a növényegyedek életképességének megtartásához szükséges terepszint, valamint megfelelő nagyságú termőterület biztosításáról gondoskodni kell;
d) a közműfejlesztéseknél, épületek, utak kivitelezése során olyan megoldások létesíthetők, amelyek nem veszélyeztetik a megtartandó fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
Átalakuló településrész: újonnan beépítésre kerülő településrész (A település későbbi növekedése)
16. § (1) A település átalakuló településrész területein az alábbi területi követelmények érvényesek
a) Az építési telkek utcafrontján egy épület helyezhető el.
b) A lakóházaknál és a nem csarnok jellegű szerkezetű gazdasági, épületeknél 30-45º közötti hajlásszögű magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.
c) A tornácok az épületek kertre néző hosszú szárnya mentén helyezhetők el, egyszerű szerkezetű kialakítással.
d) Az utcai homlokzaton két szárnyú, jellegzetesen két vagy három osztatú ablakok, helyezhetők el, szimmetrikus kialakítással
e) A tetők nem lehetnek tördelt tetőidomúak.
f) A kerítések, tömör lábazattal és szellős rácsozattal készülhetnek az utcafronton.
g) Az épületek közterületről látható homlokzatán egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el.
h) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések, csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető. Napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
i) Beépítési móddal, építési hellyel kötelező előírás, hogy az építményt úgy kell elhelyezni, hogy igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
j) Az utcafronton csak a településre jellemző oromfalas, tűzfalas, csonkakontyos, vagy kontyolt kialakítású épület építhető.
k) A homlokzat csak vakolt lehet. A lábazat, kőburkolatú, vagy vakolt, festett lehet. Továbbá homlokzaton megfejelhetnek homlokzatburkolatok is pl.: fa táblás burkolat
l) A tetőfedés anyaga csak hagyományos, vörös vagy barna illetve antracit égetett cserép lehet. továbbá korcolt fémlemezfedés is alkalmazható.
m) Az épületek homlokzati felületeinek színezésénél, a fehér, sárgával tört fehér, okker árnyalatai, homok és agyagszín, illetve az építőanyag természetes színe jelenhet meg.
n) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el. Megjelenésével, színezésével nem zavarhatja a településképi látványt. Cégreklám elhelyezését a homlokzat architektúrájának figyelembevételével kell kialakítani.
(2) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival.
(3) A meglévő növényzet védelme érdekében:
a) a kötelezően előírt zöldfelületet elsődlegesen a meglévő fás növényzet megtartásával kell biztosítani;
b) az épület elhelyezés és a megközelítés céljára igénybe nem vett telekhatár menti sávokban a 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák (kivéve, ha a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása a fakivágást indokolja) megtartandók;
c) építési, kivitelezési munkák során a megtartandó növényegyedek mechanikai sérülések elleni védelméről, a növényegyedek életképességének megtartásához szükséges terepszint, valamint megfelelő nagyságú termőterület biztosításáról gondoskodni kell;
d) a közműfejlesztéseknél, épületek, utak kivitelezése során olyan megoldások létesíthetők, amelyek nem veszélyeztetik a megtartandó fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A teljes település ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlés sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek.
a) Történeti településrész (A település történeti magja és az utak)
b) temetőterülete
c) régészeti lelőhely területe
d) Natura 2000 területe
e) országos ökológiai hálózat magterülete és pufferzónája
f) helyi jelentőségű természetvédelmi terület
g) erdőterületként szabályozott terület
h) tájképvédelmi terület
(2) A teljes település ellátást biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlés sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: gazdasági területek, ipari területek.
A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények
18. § (1) Történeti településrészen, műemléki környezetben, helyi védelemben részesülő területen, tájképvédelmi területen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Beépített területen, beépítésre szánt területen, ahol a villamos energia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:
a) villamos energia hálózati rekonstrukció
b) közvilágítási hálózati rekonstrukció
során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén, az építendő hálózat csak földalatti kivitelezéssel építhető.
(3) Új villamos energia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és a beépítésre nem szánt területek villamos energia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(4) Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort
a) elsősorban állami vagy önkormányzati területen meglévő alépítmények közös eszköz használatával lehet elhelyezni.
b) Műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében-
(5) Tájképvédelmi területen új, önálló adóantenna nem helyezhető el.
(6) a település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot maghaladó antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 m-es távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el és
b) egyéb területen a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó
(7) A település területén 10 m-nél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet nem helyezhető el.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények célja és hatálya
19. § (1) E rendelet célja Kisgörbő településképének védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.
(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag a településközpont, vegyes terület illetve normáltelkes falusias lakóterület közterületén, köztulajdonban álló ingatlanokon, kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges.
(3) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett a településkép szempontjából kiemelt területen (történeti településrész) így különösen műemlék területen, műemléki környezet
(4) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép, közterületeken, szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, a helyi hagyományokhoz igazodjon. Elhelyezése a településképet, utcaképet nem bonthatja meg.
(5) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére, saját ingatlanukon belül, cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat helyezhetnek el.
(6) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere adhat felmentést az alábbi feltételek esetén:
a) a település szempontjából jelentős esemény, vagy tájékoztatás érdekében szükséges és
b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra történik a reklám közzététele és a reklámhordozók, reklámhordozó tartó berendezések elhelyezése.
(7) Amennyiben a közúti közlekedés tárgyú jogszabályok a reklám közúton és annak környezetében történő közzétételének feltételeiről megállapított rendelkezései a rendeletben meghatározott rendelkezésektől eltérnek, úgy a rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók.
(8) E rendelet hatálya Kisgörbő Község közigazgatási területén, a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.
(9) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Kisgörbő Község a (2) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván, elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.
(10) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése amennyiben a közlekedés- és közbiztonságot zavarja nem helyezhető el.
(11) Nem helyezhető el reklámeszköz, kivéve az adományozó nevét feltüntető táblát:
a) közterületen álló fán, kivéve favédőrácson,
b) közterületnek minősülő parkban, kivéve sportparkban,
c) védett természeti területen,
d) vízfolyás árterében, kivéve a cég- és címtáblát, cégért, cégfeliratot, megállító reklámeszközt,
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
20. § (1) Belterületen az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben kötelező a Tr. 25. §-a szerinti szakmai konzultáció igénybevétele.
(2) A konzultációra vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell előterjeszteni. A kérelem tartalmi követelményei:
a) helyszín megjelölése
b) tervezési program
c) vázlatterv, vázlatrajz, amennyiben rendelkezésre áll.
(3) A szakmai konzultációt a Polgármesteri Hivatal folytatja le, a településkép-védelmi tájékoztatást és a szükséges emlékeztetőt a polgármester teszi meg.
TELEPÜLÉSKÉP BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
21. § Reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki.
A településképi bejelentéshez kötött eljárások
22. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint – a 1. § (1) bekezdésében foglalt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz nem kötött reklám-elhelyezések közül
a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalra rögzített reklámok és reklámhordozók elhelyezése
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése
c) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalra rögzített, illetve közterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin
bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,
bc) reklámtábla (hirdetőtábla),
bd) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
be) totemoszlop és reklámzászló
bf) reklám-célú építési védőháló, molinó
d) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett
ca) hirdetőoszlop,
cb) citylight berendezés,
cc) megállító tábla,
cd) reklámkorlát,
ce) transzparens elhelyezése esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
23. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített:
a) műleírást,
b) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) az építmény érintett részletét, 2 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
e) látványtervet vagy fotómontázst.
(3) A polgármester:
a) a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - kikötéssel vagy anélkül - tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a tervezett reklám illeszkedik a településképbe,
b) megtiltja a reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkzeményeire, ha a tervezett reklám nem illeszkedik a településképbe.
(4) Amennyiben a tevékenység megfelel a 19. §-ban felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett tevékenység tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki. Ha másképp nem rendelkezik- érvényességi ideje reklámcélú hirdetmény és hirdető berendezés, cégér, valamint cégfeliratok és hirdető-berendezései, valamint útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb az aktualitása időpontjáig.
(5) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(6) A polgármester (3) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(7) Amennyiben a polgármester nem tiltja meg a tevékenység megkezdését, vagy nem állít ki igazolást a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül, akkor az igazolást megadottnak kell tekinteni a (4) bekezdés szerinti időtartamra vonatkozóan.
(8) A polgármester igazolását legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15. napon, a honlapon közzé kell tenni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) Településképi kötelezési eljárás célja a helyi építészeti értékek, településkép védelme érdekében a településképi követelmények betartatása, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
a) bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása
aa) a jogszabályban előírt bejelentés elmulasztásával,
ab) a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy
ac) a polgármester által kiadott tudomásul vételben foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt; vagy
b) jelen rendeletben meghatározott egyéb településképi követelmények megsértése esetén, és a településképi kötelezéssel érintett, az előzetes figyelmeztetésben foglalt határidőben a jogszabálysértést nem szünteti meg.
(3) A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti:
a) a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdető-berendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, amennyiben azok,
aa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
ab) műszaki állapota nem megfelelő,
ac) elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
ad) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a településképi látványba,
ae) elhelyezésére bejelentés nélkül került sor,
af) a bejelentő a polgármester által kiadott tudomásul vételben foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette;
b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését, amennyiben
ba) azok műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
bb) a rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
bc) a felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, a településképet.
(4) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le az általános közigazgatási rendtartásra vonatkozó törvény szerint.
(5) A polgármester a településképi kötelezésben foglaltak megszegése, valamint a végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság kivetését rendelheti el.
(6) A településképi bírságot a településképi kötelezettség teljes elmulasztása, a részbeni nem végrehajtásának mértéke, valamint a településkép romlásának mértéke, azaz
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága,
d) a jogsértő állapot időtartama,
e) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya,
alapján kell kiszabni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐRENDSZER
A helyi védett értékek megőrzésének helyi ösztönző rendszere
25. § (1) Az önkormányzat a helyi védett érték fenntartását, felújítását, rekonstrukcióját a következő formákban támogathatja:
a) a költségvetésben erre a célra elkülönített Alapból pályázat útján,
b) a helyi adórendeletben biztosított adókedvezménnyel.
(2) A Képviselő-testület a helyi egyedi védelem alatt álló építmények fenntartásának, megőrzésének támogatására Helyi Értékvédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.
(3) Az Alap éves pénzügyi keretét az Önkormányzat a tárgyévi költségvetésében határozhatja meg.
(4) Az Alapból támogatási igény alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható (a továbbiakban: helyi értékvédelmi támogatás).
A helyi értékvédelmi támogatás igénybevételének és elszámolásának rendje
26. § (1) Támogatási igényt az ingatlannal rendelkezni jogosult vagy annak hozzájárulásával az ingatlan használója is benyújthat.
(2) Támogatási igény a védettséggel összefüggésben felmerülő többletköltségek finanszírozására terjeszthető elő, az általános ingatlantulajdonosi kötelezettségként fennálló fenntartási, karbantartási kiadásokra, illetőleg az ingatlantulajdonos saját igényét szolgáló beruházásokra nem.
(3) A támogatási kérelemben fel kell tüntetni, illetve csatolni kell:
a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségeit,
b) az ingatan címét, helyrajzi számát,
c) a tervezett beruházás részletes leírását, különös tekintettel azokra a tételekre, amelyek a védelemből eredő többletköltséget eredményezik,
d) a felújítás tervezett költségvetését,
e) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
f) fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, homlokzatáról,
g) az igényelt támogatási összeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének vállalt határidejét.
(4) A támogatási igények az Alap kimerüléséig folyamatosan benyújthatók, a beérkezett a Képviselő-testület a benyújtást követő munkaterv szerinti ülésén dönt.
(5) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a végzett munkák költségének 50 %-áig terjedhet, de legfeljebb 500.000,- Ft lehet.
(6) A forrás szűkössége esetén az egy időben döntés alatt álló kérelmek közül előnyt élvez az a támogatási igény, amelyik
a) helyi szinten kiemelt jelentőségű épületre (helye, kora vagy szerepe miatt) vonatozik,
b) már elkezdett felújítási munka befejezésére irányul.
(7) Támogatás ugyanarra az ingatlanra legfeljebb 5 évente adható.
(8) A támogatásban részesült kérelmezővel (a továbbiakban: kedvezményezett) az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A kedvezményezett köteles minden olyan körülményt jelezni, amely a pályázati támogatás szerződés szerinti felhasználását akadályozza. Ebben az esetben szerződésmódosításra kerülhet sor.
(9) A felújítási munka elkészültét a kedvezményezett köteles bejelenteni, az elkészült munkát a Polgármesteri Hivatal – függetlenül attól, hogy az építési engedély köteles volt-e – a helyszínen ellenőrzi.
(10) Az építési munka elkészültének bejelentésével egy időben elszámolást benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz, melyben számlákkal kell igazolni a felújítás teljes bekerülési költségének legalább 80 %-át.
(11) A támogatás elszámolásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(12) A jogosulatlanul igénybe vett, nem cél szerint felhasznált vagy fel nem használt támogatást a kedvezményezett köteles – kamatokkal – visszatéríteni, ami iránt a Polgármesteri Hivatal intézkedik.
(13) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége 10 éven belül nem törölhető.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
27. § (1) Ez a rendelet 2018.01.01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c pontjában nevesített államigazgatási szervek és partnerek közreműködésével készült.
1. számú melléklet a 11/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
1. függelék
2. számú melléklet a 11/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
2. függelék
Fenyősi-patak |
szakmai |
06/1, 08/9, 08/10, 08/11, 07, 06/2, 08/4, 107/2, |
|
|
|
|
