1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat-és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisgörbő Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: Kisgörbő, Arany J. u. 8.

(3) Illetékességi területe: Kisgörbő község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzati hivatal megnevezése: Óhídi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: Óhíd Petőfi u. 3.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület ügyrendi bizottsága, és a képviselő-testület hivatala a Hivatal látják el.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a címer alatt Zala megye a köríven pedig

(3) Az önkormányzati bélyegző használatának szabályai:

(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kisgorbo.hu

4. § (1) A községi önkormányzat köteles gondoskodni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ban meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról

(2) Az önkormányzat a Mötv-ben a települési önkormányzat feladataként meghatározott helyi közszolgáltatások körében maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható feladat– és hatáskörök.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el.

(4) Képviselő-testület hatásköreinek gyakorlását egyes hatósági ügyekben a polgármesterre vagy bizottságaira ruházhatja át.

6. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő: 1 fő polgármester, 4 fő települési képviselő. A Képviselő-testület névsorát az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik, valamint egy alkalommal közmeghallgatást tart.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy a képviselők a meghívót és a teljes anyagot az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kapják meg. A meghívót az ülést összehívó személy írja alá.

(3) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét, a kezdés időpontját, a javasolt napirendeket, azok előterjesztőit, a meghívottakat, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(4) Rendkívüli testületi ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban foglaltak szerint és a sürgős és halasztást nem tűrő esetben. Az írásbeliségtől és a kézbesítésre előírt határidőtől el lehet térni.

(5) A Képviselő-testület ülésének összehívására indítványt tehet:

(6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(7) Az ülés meghívóját a napirendi javaslattal együtt közhírré kell tenni az önkormányzat hirdetőjében.

(8) A képviselő-testületi nyilvános ülés teljes anyagát papír alapon a Hivatal székhelyén (Óhíd, Petőfi u. 3.) közzé kell tenni

(9) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt'' minősítéssel látja el, csak a zárt ülésrésztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően, ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.

8. § (1) Az ülést a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülést vezető elnök) vezeti.

(2) a) Az ülés megnyitásakor az ülést vezető elnök - a jelenlét alapján számszerűen megállapítja a határozatképességet. Ha a képviselő-testületi ülést határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy azt a polgármester, illetve az 7. § (5) bekezdésben meghatározott személy 8 napon belüli időpontra köteles ismételten összehívni.

(3) Az ülést vezető elnök javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjére. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül - a b) pontban foglaltak kivételével – egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A nyilvános és a zárt ülés tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt:

(5) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, ha a képviselő-testület másként nem dönt a következő:

(6) a) Az ülést vezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(7) Az ülést vezető elnök vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. A képviselő-testület erről vita nélkül határoz.

(8) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető elnök feladata. A települési képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(9) Az ülést vezető elnök a vita lezárása előtt annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni egy esetben, „személyes megjegyzésre" adhat szót.

(10) A tanácskozás rendjének fenntartása során:

(11) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására.

(12) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet

(13) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradását a települési képviselő a polgármesternek vagy a Hivatal munkatársának jelentheti be. A képviselő-testületi ülésről történő távozást a települési képviselő az ülést vezetőnek, az ülésmegkezdése előtt köteles bejelenteni, rendkívüli távozás esetén - az ülés közben - két napirendi pont tárgyalása között jelenti be.

(14) Az ülésről jegyzőkönyv készül.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül a napirendhez előzetesen felvett, valamint a javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek (továbbiakban: előterjesztő)

(3) Az előterjesztő az ülést megelőzően legalább 7 nappal írásban kezdeményezheti az általa kidolgozott előterjesztés napirendre tűzését. A kezdeményezésről a polgármester dönt, köteles azonban napirendre tűzni a képviselők egy negyede vagy bármely bizottság által támogatott előterjesztést.

(4) Az előterjesztések készítője lehet az (2) bekezdésben felsorolt előterjesztő és a hivatal köztisztviselője (továbbiakban: készítő).

(5) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei. Az előterjesztések főbb elemei:

(6) Az előterjesztések elkészítéséért az abban foglaltak megalapozottságáért az előterjesztés készítője, az érdekelt személyekkel és szervekkel történő egyeztetésért az előterjesztő a felelős.

(7) a) A képviselő testületi ülésre az előterjesztés írásban (vagy papír alapon vagy elektronikus úton vagy számítógépes adathordozón), kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(8) A képviselő-testületi ülésen az a), e) pontban foglaltakon túl egyéb anyag, szórólap, ismeretterjesztő anyag kiosztását a polgármester engedélyezheti.

(9) A bizottság által megtárgyalt előterjesztés - ha a képviselő-testületi postázás és a bizottsági ülés között legalább 3 nap különbség van, vagy ha a postázás és a bizottsági ülés közötti idő lehetővé teszi - az előterjesztő döntése alapján tartalmazza a bizottsági ülésen hozott módosító javaslatot.

(10) Az (1)-(8) bekezdéseiben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell az önkormányzati bizottság üléseire készülő előterjesztéseknél, azzal az eltéréssel, hogy a nagy terjedelmű 10 oldal feletti előterjesztések papíralapon történő kiküldéséről a bizottság elnöke dönt, továbbá halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok, és egyéb anyag, szórólap és ismeretterjesztő anyag bizottsági ülésen történő kiosztását.

(11) Azokat az előterjesztéseket, melyek zárt ülésen történő tárgyalását törvény írja elő, illetve teszi lehetővé és az előterjesztő ,,zárt ülésre javasolt'' minősítéssel látja el, csak a zárt ülés résztvevőinek szabad megküldeni. Ez a rendelkezés nem érinti a képviselő-testületnek azt a jogát, hogy az előterjesztést - a javaslattól eltérően ha azt törvény nem zárja ki – nyilvános ülésen vitassa meg.

10. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kisgörbő Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……(szám)/…….(év). (………hó……..nap) önkormányzati határozata

(4) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről a 11. § (7) bekezdésében meghatározott módon gondoskodik.

(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásáért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a határozatról értesülőknek.

(7) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzat honlapján közzé kell lenni, azzal, hogy a jegyzékben szereplő döntések a Hivatalában megtekinthetőek.

11. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A tervezetet a Hivatal készíti elő. A képviselő-testület a rendelet tervezetének előkészítésével bizottságát is megbízhatja, külön bizottságot hozhat létre, más szakértőt kérhet fel. A szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, szakértő készíti el. A rendelettervezethez a polgármester, a települési képviselők, illetve a bizottságok szempontokat, tartalmi követelményeket fogalmazhatnak meg. A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendelettervezetet a polgármester, a jegyző vagy az előkészítéssel megbízott személy, bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) A képviselő-testület - döntése szerint – a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében történhet.

(6) A jegyző a rendelet kihirdetéséről a Község hirdetőjén keresztül gondoskodik. Az állampolgárok részére a rendeletet a települési honlapon, és a Hivatalban közzé kell tenni.

(7) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek hatályosságáról és a jogszabályi változást köteles a képviselő-testületnek jelezni.

(8) A hatályos önkormányzati rendeletekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

12. § (1) A képviselő-testületi határozatokat (továbbiakban: határozat) a határozatban felelősként megjelölt szerv vagy személy (továbbiakban: felelős) köteles végrehajtani.

(2) A határozatok végrehajtásáról a felelős a képviselő-testület részére írásos beszámolót készít.

13. § (1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában, a döntéshozatal során választása szerint igennel vagy nemmel vagy tartózkodással szavazni.

(2) A képviselő-testület általában nyílt szavazással hozza döntéseit, a képviselők kézfeltartással szavaznak.

(3) A szavazatok megszámlálását és kiértékelését a jegyző végzi. A szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti.

(4) Amennyiben a döntéshozatal során az igen és a nem szavazatok száma megegyezik, döntés nem született. A polgármester ismételt szavazást rendelhet el. Ha döntés ekkor sem születik, a képviselő-testület dönthet az előterjesztés napirendről történő levételéről, illetve annak a következő ülések valamelyikén történő ismételt előterjesztéséről.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Név szerinti szavazást kel1 tartani, ha:

(7) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát ábécé sorrendben felolvassa, a települési képviselők szavazataikat név szerint adják le. A név szerinti szavazás eredményét az ülést vezető elnök kihirdeti. A név szerinti szavazást és annak eredményét a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

(8) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha:

(9) A képviselő-testület titkos szavazást

(10) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi, a szavazás borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiségben történik. Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelenszavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodásszámát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt.

(11) Döntéshozatalból kizárható az Mötv.49. § (1) bekezdésében foglalt személy. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetén a tiszteletdíj 20% -kal 3 hónapra való csökkentését vonja maga után. A mulasztásról a képviselő-testület határozattal dönt.

(12) A Képviselő-testület minősített többsége –Mötv. 47. § (2) bekezdés – szükséges az Mötv.42. §-ban felsoroltakat érintő döntésekhez.

14. § (1) Kérdést, interpellációt írásban vagy szóban lehet megtenni. Kérdést, interpellációt írásban a képviselő-testületi ülésen vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez 1ehet benyújtani. Az írásban érkezett kérdést, interpellációt az ülést vezető elnök a nyilvános ülés végén ismerteti.

(2) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb l5 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző nap 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban érdemi választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik –azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A képviselő-testület - ha a választ nem fogadja el - az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel - a tárgytól függően - a polgármestert, vagy a bizottságot bízhatja meg, illetve eseti bizottságot hozhat létre. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.

(4) Az interpellációkról és a kérdésekről a Hivatala rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

(5) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(6) Interpelláció: érdemi önkormányzati ügyekre, önkormányzati hatáskörbe tartozó helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozik, amely:

(7) A települési képviselők kérdést, interpellációt a polgármesternek, az alpolgármesternek, valamint a bizottsági elnök és a jegyző felé tehetnek.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésről papíralapon 1 példányban írásos, 1 példányban elektronikus adathordozón kell jegyzőkönyvet készíteni. Az elkészült és aláírt jegyzőkönyvet:

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(3) A jegyzőkönyv tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.

(4) A Hivatalban a települési képviselők a nyilvános és a zárt képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét - Hivatal munkarendjének megfelelően- elolvashatják, áttanulmányozhatják, jegyzetet készíthetnek, jegyzőkönyvmásolatot kérhetnek.

(5) Az állampolgárok a Hivatalban a nyilvános ülések jegyzőkönyveit -Hivatal munkarendjének megfelelően- elolvashatják, illetőleg annak részeiről másolatot kérhetnek.

16. § (1) Közmeghallgatás:

17. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében

(3) A polgármester a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

(4) A polgármester fogadóórája minden héten, hétfőn 14,00 órától – 16,00 óráig, vagy előre egyeztetett időpontban tart.

(5) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással.

(6) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

(7) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.

(8) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester dönthet

(9) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében

18. § (1) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság végzi.

(3) A bizottság vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(4) A polgármester és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tény állítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlásara. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

19. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az Mötv.84. § (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre az Mötv 85. §-ban rögzített szabályok szerint.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, és ellátja az Mötv. 81. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokat. A jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Többségi döntés szabályait a Mötv. 83. § b) pontja határozza meg. A jegyző tekintetében a Mötv.19. § pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat Óhíd község polgármestere gyakorolja.

(3) A jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevezhetnek ki az érintett települések polgármesterei, a kinevezés szabályait az Mötv. 82. § (1) bekezdése határozza meg

(4) A hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülését Óhíd Község polgármester hívja össze, és vezeti, de az egyes napirendek előterjesztője a másik község polgármesterei is lehetnek. Óhíd község polgármesterének akadályoztatása esetén bármelyik polgármester összehívhatja az együttes ülést, ebben az esetben az ülés levezetése is feladata.

(5) Az együttes ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testületek külön- külön is határozatképesek. A meghívóra, előterjesztésekre, határozathozatalra, jegyzőkönyvkészítésre értelemszerűen alkalmazni kell jelen rendelet rendelkezéseit.

(6) A jegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni, valamint a közös hivatalt létrehozó községekben hetente egy alkalommal a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott időpont szerint ügyfélfogadást tartani.

(7) A jegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról.

(8) A jegyzőség Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testületek elé.

(9) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a megfelelő képesítéssel rendelkező hivatali köztisztviselő látja el.

20. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2013.(VI.30.) önkormányzati rendelet.

(3) A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei: