Óhíd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Óhíd helyi jelentőségű természeti területeinek védetté nyilvánításáról
Hatályos: 2024. 11. 30Óhíd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Óhíd helyi jelentőségű természeti területeinek védetté nyilvánításáról
Óhíd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában és a 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. § A rendelet hatálya kiterjed valamennyi helyi jelentőségű védett természeti területre (a továbbiakban: természetvédelmi terület) valamint a velük kapcsolatos valamennyi tevékenységre.
2. § (1) Természetvédelmi területté nyilvánított terület: Óhíd 06/1, 06/2 és 06/3 hrsz-ú területekre
(2) A természetvédelmi területté nyilvánítás indokát, a terület kiterjedésének nagyságát, térképi, helyrajzi számát az 1. melléklet tartalmazza.
3. § A védetté nyilvánítás célja az Óhíd 06/1, 06/2, 06/3 hrsz-ú területek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, a természeti területek geológiai, geomorfológiai természeti értékeinek felszín alatti vízkészletek erdőterületeinek védelme, az itt előforduló növényfajták, valamint élő hely megóvása és fenntartása.
4. § A védelem alá vont természeti terület mindenki számára látható módon ismertetni kell.
5. § A védett természeti terület állapotának megőrzése érdekében végezhető tevékenységeket a 2. mellékletben közzétett Természetvédelmi kezelései terv tartalmazza.
6. § (1) A védelem alá vont természeti területtel kapcsolatos első fokú természetvédelmi hatósági jogkört az a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt) felhatalmazása alapján a jegyző gyakorolja.
(2) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti területen annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet. A határozat – védett természetvédelmi területen közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetén – a jogorvoslatira tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánítható.
7. § (1) A védelem alá von Óhíd 06/1, 06/2 és 06/3 hrsz-ú helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület a tulajdon megóvása, fenntartása, helyreállítása kötelező feladat.
(2) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles kártérítés nélkül tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti terület és termőhely oltalma, tudományos megismerése vagy bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen annak megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.
(3) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időszakosan használja, de csak olyan mértékben, hogy az a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) mindennapi életvitelét nem zavarhatja.
(4) Az ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) köteles tűrni védetté nyilvánítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.
8. § Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a helyi jelentőségű védelem alá vont természetvédelmi terület állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a természetvédelmi terület fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről. Bányászati tevékenység nem folytatható.
9. § (1) Az Óhíd 06/1, 06/2 és 06/3 jelentőségű védett természetvédelmi területek védelmére vonatkozó szabályok megsértése esetén a Tvt. továbbá a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabályai szerint kell eljárni.
(2) A Tvt. alapján kiszabott természetvédelmi bírság az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételi forrása, amelyben ezzel az önkormányzat rendelkezik, egyébként állami bevétel.
(3) A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
10. §1
11. § Ez a rendelet 2024. november 29-én lép hatályba.
1. melléklet a 14/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
S.Sz. |
Hrsz. |
Művelési ág |
Terület |
Min. osztály |
Aranykorona |
||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Ha |
m2 |
||||||
1. |
06/1 |
rét |
1 |
402 |
6 |
13 |
|
2. |
06/2 |
rét- |
3838 |
6 |
4,8 |
||
fásított terület |
1 |
4365 |
4 |
7,47 |
|||
rét |
1 |
1946 |
4,53 |
||||
1439 |
6 |
1,8 |
|||||
1 |
0507 |
8 |
2,73 |
||||
fásított terület |
5350 |
4 |
2,78 |
||||
3. |
06/3 |
rét |
1050 |
6 |
1,31 |
2. melléklet a 14/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
1.1. Őrizze meg:
a) a földvár földsáncokkal védett hely. A földvárak olyan korokban épültek, amelyekről kevés írott forrással rendelkezünk, ezért igen nagy a régészeti jelentőségük.
b) Magyarországon a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23§ alapján valamennyi földvár ex lege (azaz a törvény erejénél fogva, külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is) védett természeti értéknek számít. A törvény meghatározása szerint, „a földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, a mely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti , kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel.”
c) a területen élő védett és fokozottan védett növény- és állatfajok által reprezentált, helyi szinten egyedülálló életközösséget,
d) a védett és fokozottan védett fajokat, növelje állományukat, egyedszámukat, populációik életképességét,
e) a természetes és természetszerű élőhelyeket, társulásokat, növelje ezek területi kiterjedését, a termőhelynek nem megfelelő, nem őshonos, vagy invazív fajokból álló életközösségek és mesterségek és mesterségesen magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok tekintetében,
1.2. Biztosítsa a terület természetvédelmi célú kutatását és fejlesztését.
2. Természetvédelmi stratégiák
a) Az őshonos fafajokból álló erdők biológiai sokféleségének megőrzése tartamos erdőhasználattal.
b) Az adventív vagy tájidegen növényfajok visszaszorítása.
c) Nem őshonos fafajokból álló erdők termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal történő átalakítása és tartamos erdőhasználattal való megőrzése.
d) Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások végzése.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Erdők kezelése
a) - Tájidegen fafajokkal elegyes erdők esetén hosszú távon a célállapot a termőhelynek megfelelő erdőállomány kialakítása.
b) - Csak a területen őshonos fafajok magvetése, csemetézése engedhető. Az erdősítésben használt szaporítóanyag (mag, csemete) helyi származási körzetből kerüljön ki lehetőleg.
c) - A fiatalabb és középkorú állományoknál (70 éves korig) az erdőt vegyes korúvá kell tenni kisebb lékek kialakításával és szálalással. Ezeknél az állományoknál a hagyományos vágásos gazdálkodás helyett olyan erdőgazdálkodási módot kell alkalmazni, amely biztosítja a folyamatos erdőborítást.
d) - Egészségügyi gyérítések során fészkes fák nem termelhetők ki.
e) - Erdőkben lévő vizes élőhelyek (erdei tavak) környékén egy famagasságnyi körben teljes fakitermelési korlátozás szükséges.
3.1.2. A védett területen az erdők kezelésére vonatkozóan még az alábbi általános jogszabályok figyelembe vétele szükséges.
a) Védett természeti területen minden erdőállomány elsődleges rendeltetése a védelmi rendeltetés (1996. évi LIII. Tv. 32. § (1) bek., az erdőkről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Tv. 2. § (3) bek.)
b) A természetes előfordulású hazai fafajok állományainak fenntartása kötelező (1996. évi LIII. Tv. 33. §(2) bek. (b) pont), célállományban csak ezek a fafajok szerepelhetnek. A nem őshonos fafajok állományai – megfelelő ütemezéssel – őshonos fafajú állományokká alakítandók,
c) A fakitermelések, erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenysége folytatása esetén be kell tartani a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. 32-233 §-ban szabályozott kikötéseket.
3.1.3. Kivett területeke kezelése
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak.
3.2.1. Vadgazdálkodás
a) - A területen csak őshonos vadfajok tarthatóak fenn.
b) - A vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinte kell tartani.
c) - A vadászatra jogosult képviselője legyen rendszeres kapcsolatban a jegyzővel, mint a természetvédelmi hatóság képviselőjével. A területen működő vadásztársasággal a vadásztatások időpontjában egyeztetésére van szükség. Az etetőhelyek, szórók kijelölésénél figyelembe kell vanni a természetes növénytársulások sérülékenységét. Gyommagvakkal fertőzött takarmány kihelyezését kerülni kell.
d) A vadászat és a vadgazdálkodás természetvédelmi területeken figyelembe veendő szabályozása az alább hivatkozott törvényekben került megfogalmazásra: 1996. évi LIII. tv. 11§ (1); 1996. évi LIII. tv. 15§ (1); 1996. évi LIII. tv. 16§ (1); 1996. évi LIII. tv. 17§ (1); (2),(3) és (5); 1996. évi LIII. tv. 18 § (3) és (4); 1996. évi LIII. tv. 21. § (1), (2) és (3); 1996. évi LIII. tv. 31. §; 1996. évi LIII. tv. 37§ (2); 1996. évi LIII. tv. 40§ (2); 1996. évi LIII. tv. 41 § (1), (2); 1996. évi LIII. tv. 43§ (1); 1996. évi LIII. tv. 44§ (2).
3.2.2. Ipari és bányászati tevékenységeket érintő kezelési előírások
a) - Ipar telepítése és bányászati tevékenység a természetvédelmi területen nem engedélyezhető.
b) - A Sümegcsehi 092 hrsz-ú területnél megközelíti a MOL Földgázszállító Zrt. tulajdonában lévő, Dabronc-Tapolca DN 250 PN 64 nagynyomású gázszállító távvezeték és annak biztonsági övezetét (28-28 m), melyre a bánya szolgalmi jog alapítása megtörtént. A gázvezetékkel párhuzamosan annak biztonsági övezetében halad a MOL NyRT. tulajdonú Jánosháza-Tapolca Bányaüzemi Hírközlő kábel, valamint a nagynyomású gázszállító távvezetékkel párhuzamosan halad a Magyar Gázszolgáltató Kft. kezelésében lévő nagyközép-nyomású vezeték. A vezetékek nyomvonalán és védőtávolságokon belül az engedélyes jogosultak számára az ingatlanok bármikori igénybevételével – ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitás fenntartás – és bővítés, az üzemeltetés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítás érdekében a szükséges intézkedések végrehajtása – érdekében biztosítja.
3.2.3. Építési tevékenység
3.2.4. Közlekedés
3.2.5. Látogatás
a) - A turizmus előtt nyitott területként kezelendő.
b) - Látogatás során csak a meglévő utakon lehet közlekedni. A tulajdonosok (kezelők) számára gazdálkodási, kezelési célból a belépést biztosítani kell. A jegyző engedélyével és koordinálásával kutatók is látogathatják a területet.
c) - A vadászati tevékenységgel kapcsolatban felmerülő konfliktusok elkerülése érdekében egyeztetés szükséges.
A 10. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.