1.  § A képviselő-testület ezen rendeletben Türje Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási Tervlapját (továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazást elrendeli.

2. § (1) A rendelet hatálya Türje község (továbbiakban: a község) közigazgatási területeire terjed ki.

(2) A község területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok, a szabályzat, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3. § (1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor. A belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát a 3. sz. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

(3) A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

5. § (1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, élőkért előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt területfelhasználási, építési övezet vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatáról, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A község területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 (XII.20) kormányrendelet8 (a továbbiakban:OTÉK) 42. § -ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. számú mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol a melléklet az OTÉK 42. §-ban előírt gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő, a hiányzó mennyiség elhelyezését a szabályozási terven jelölt helyeken, közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen biztosított parkolok létesítésének, fenntartásának és használatának szabályait helyi parkolási rendeletben kell rögzíteni.

(4) Terepszint alatti személygépkocsi parkoló vagy, garázs a beépítésre szánt területen az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület- sűrűség mértékéig, belterület beépítésre nem szánt területein az erdőterület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület sűrűség mértékéig minden övezetben létesíthető.

(5) Ahol a kialakult, ill. építési engedéllyel rendelkező állapot az előírt parkolószám biztosítását telken belül nem teszi lehetővé, az OTÉK előírásai szerint számított közterületi parkoló használatot megszerzett jognak kell tekinteni.Új épület építésére, átalakítására, használati mód-váltásra, bővítésre engedély csak úgy adható, ha az OTÉK szerint számított megnövekedett parkolómennyiségnek a szabályozási előírásoknak meghatározott százaléka saját telken biztosítható.

(6) A tervezett elkerülő út és védőterülete számára fenntartott területen épület és építmény elhelyezésére csak a Közlekedési Felügyelet hozzájárulásával engedélyezhető.

(7) A nagy- és nagyközépnyomású gázvezetékek védőterületén épület illetve építmény csak a gáz közműszolgáltató engedélyével építhető.

6. § (1) Épület a beépítésre szánt területeken csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6. 5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy a teher forgalmának elválasztása az indokolttá teszi, illetve lakótelek esetén annak szélessége az utcavonalon mérve a 20 m-t meghaladja, legfeljebb kép kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető illetve építési engedély csak akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok, előírásainak megfelel, továbbá:

(4) Közművesítetlen területen az OTÉK 33. § 2. és 3. pontjában meghatározott villamos energia, ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetés akkor tekinthető biztosítottnak, ha az önkormányzat, vagy közműépítő társulat annak megépítését az épület használatba vételéig vállalja.

(5) A beépítésre szánt területen építési és használatbavételi engedély csak akkor adható, ha a szilárd burkolatú közúttól a telekhatárig min. 8 m szélességű közterület biztosított, és abból legalább 3 m. széles sáv a tűzoltó járművek közlekedésére alkalmas szilárd burkolattal ellátott.

(6) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(7) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokban az Övezetekben és olyan célra létesíthető. Állattartási célú épület, vagy helyiség telken belüli elhelyezését a beépítési mintalapok jelölik.

(8) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderő telepítése, lakóépület kivételével a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(9) Belterületen országos közút mellett elhelyezkedő beépítésre szánt terültek bővítésére csak a közvilágítás és a gyalogos járda elkészülte után, történhet.

(10) A vasút védősávján belül épületet és egyéb építményt elhelyezni csak a vasút kezelő hozzájárulásával szabad.

(11) Vasút és közút keresztezésénél a rálátási háromszöget biztosítani kell.

7. § (1) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének jármüközlekedésre alkalmas közterületekhez, vagy magánúthoz kell csatolni, valamint a telkek méreteinek meg kell felelni az övezeti előírásoknak.

(2) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok külön települési önkormányzati rendelet szerint gondoskodnak.

(3) Építésre kijelölt terület övezetén belül magánutak, és közforgalmaknak átadott magánterületek, a csatlakozó közút vagy magánút kezelőjének hozzájárulásával, a közúti hatóságok engedélyével alakíthatók ki.

(4) Telekalakítás során nyeles telek nem létesíthető.

8. § (1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, jogszabály előírja, vagy vonatkozó jogszabályok alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) Az építési telek határvonalán kerítés építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján az építési hatóság nem tiltja.

(3) A telek közterületi vonalán kerítés legfeljebb 2,0 m magassággal létesíthető.

(4) Áttört (kerítés felületének legalább 50%-ában átlátszó) kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60cm magas tömör lábazat készíthető.

(5) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(6) A telek oldalsó és hátsó határán ( a szomszédos telkekkel határos vonalán), ahol az övezeti előírás megengedi, vagy előírja, tömör illetve áttört kerítés 1,2-2,0 m közötti magassággal létesíthető.

(7) Telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával, max. 1,2 m magassággal.

9. § (1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg, az élőkért méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előző mondatban meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális élőkért méretnek kell tekinteni.

(2) A telken az elsődleges célt, szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon kell elhelyezni.

(3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.

(4) Abban az övezetben ahol az 1 sz. táblázat az élőkért méretét az utcában kialakult értékkel az építési hatóság elvi építési engedélyben határozza meg.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató egységek bejáratát az utcai szabályozási vonal mögött min. 2,0 m távolságra kell elhelyezni.

(6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni.

(7) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, élőlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módón nyúlhat be. Gazdasági területen, minimum mérettel meghatározott előkerttel az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. az épület fő funkcióját kiszolgáló mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú, építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(9) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló beépítésnél, mint az övezetre előírt építménymagasság, szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épületek elhelyezésétől. Amennyiben a szomszédos építmények közül valamelyik A- C tűzveszélyességi osztályba tartozik, vagy az építmény tűzállósága ÍII-V kategória, az építmény egymástól való távolságát az OTÉK 36. § (l)-(2) alapján kell meghatározni,

(10) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méreténél az építési hatóság elvi építési engedélyben a (9) pontban meghatározottnál nagyobb értéket írhat elő.

(11) Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték építési telkekre is vonatkozik.

(12) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsítároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(13) A község területén, a lakóterületeken csak magastetős épület építhető. Az épület fő tetőidomának hajlásszöge, 30-45 ⁰ közötti lehet. Ez a korlátozás toronyszerű építményekre, épületrészekre és műemléki környezetben elhelyezett épületekre nem vonatkozik.

(14) Telekhatáron álló, már, meglévő épület (zártsorú, ikres beépítésnél) falazatának utólagos hőszigetelése max. 8 cm mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése esetén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.

(15) Ahol a terv telken belüli növényültetési kötelezettséget, véderdő telepítését írja elő, azt a beépítési szabályok alkalmazásánál a telekhez nem tartozó területnek kell tekinteni. A növényültetést a használatbavételi engedély benyújtásáig el kell végezni.

(16) Terepszint alatti fedett parkoló vagy, pince az övezetre előírt szintterület sűrűség mértékéig, a telek zöldterülete kivételével az építési telken bárhol építhető.

(17) Minden közhasznú építmény akadálymentes megközelítését és használatót biztosítani kell.

(18) Több övezet területére eső telek esetében az építési hely lehatárolásánál, a telek beépítettségének és szintterület sűrűségének meghatározásánál csak az övezet területére eső teleknagyság vehető figyelembe. Gépkocsi parkoló és zöldterület a telek szomszédos övezetébe eső részén is biztosítható.

10. § (1) Elsődlegesen laza beépítésű, mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetőek el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

11. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a FL-001 - FI-023 jelű építésű övezetekre sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet 1. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintaalapok együttes alkalmazásával helyezhetőek el.

(4) Az FL-009 jelű övezet déli része a szennyvíztisztító védőtávolságába esik. A területen beépítésre csak a szennyvíztisztító védőtávolságának csökkentése után adható engedély.

(5) Az FL-007 jelű övezetnek a jelenleg 0139/4-7, 0145/15 és a 0157/9-14 helyrajzi számú telkekre eső területének belterületbe vonására csak fokozatosan, a felmerülő igényeknek megfelelően kerülhet sor.

(6) Az FL-18 jelű övezetnek a jelenleg 0183/4-7, 0181/7 és a 0181/11 helyrajzi számú telkekre eső területének belterületre vonására csak fokozatosan, a felmerülő igényeknek megfelelően kerülhet sor.

12. § (1) Elsődlegesen tömör beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportolási célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.

13. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységek a TV-001-TV-003 jelű építésű övezetekbe sorolja.

(2) Az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 2. sz. táblázat tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások a telek beépítési mintalapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

14. § (1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

15. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG-001-KSZG-003 jelű övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 3. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

16. § (1) Elsődlegesen alacsony környezetterheléssel járó ipari, településgazdálkodási építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

17. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet az IEG-001-IEG-006 jelű övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 3. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) Az IEG-006 jelű övezet jelenleg erdőterület. Az övezetben az erdőművelési ág megszüntetésére elsődlegesen a csatlakozó területeken található funkciók bővítése érdekében, és csak a szükséges mértékben kerülhet sor, amennyiben erre más terület nem áll rendelkezésre. Amennyiben az övezet területén lévő erdőterület nem a csatlakozó területeken található funkciók bővítése érdekében tervezik felhasználásra, az építési engedélyezési eljárás megkezdése előtt az erdészeti igazgatóság előzetes írásos hozzájárulását be kell szerezni. A szolgálat a hozzájárulást az erdőterületek védelméről szóló jogszabályok alapján külön indoklás nélkül megtagadhatja. Az erdőterületen történő beruházások engedélyezési eljárása során minden esetben meg kell kérni a területileg illetékes erdészeti igazgatóság hozzájárulását.

18. § (1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

19. § (1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet tervezett, vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével a KÜ001-KÜ005 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 4. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetek telkein építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

20. § (1) A KÜ-001 jelű övezet temető területének övezete, területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A KÜ-002 jelű övezet (rk. Templom) védett műemléki terület és épületek. A területen meglévő, vagy új épületekben:

(3) A KÜ-003 jelű övezet szennyvíztisztító területe. A területen szennyvizek tisztításához, kezeléséhez, a berendezések működtetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el, a NÉBIH szakhatósági véleménye alapján.

(4) A KÜ-004 jelű övezet dögkút céljára kijelölt terület. A területen hulladék kezeléséhez, a berendezések működtetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el az NÉBIH szakhatósági véleménye alapján.

(5) A KÜ-005 jelű övezet a kavicsbánya területe. A területen a lakóterület védőtávolságainak betartásával bányaüzemi létesítmények rendeltetési egységei, valamint működésükhöz szükséges egyéb építmények helyezhetők el. A területen szolgálati lakás létesíthető.

21. § (1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el. Ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok, előírásainak megfelel, továbbá:

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakított telkek mindegyike jármű-közlekedésre alkalmas közterülethez csatlakozik, a már beépített telek nagysága, beépítettsége telekalakítás után is megfelel az övezeti előírásoknak.

(4) Beépítésre nem szánt területen az épület üzemeléséhez szükséges közművek kiépítéséről az épület tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

(5) Közterületen építmény a 22. § és a 25. § előírásai szerint helyezhető el.

22. § (1) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, vasúti közlekedés, kerékpár közlekedés közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelmi építményinek, valamint esővédők, köztárgyak és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint KÁ-001-KÁ-005, KVA- 001 és KÉ-001 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26. § (3) bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez és telekalakításhoz az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési móddal, közterületen helyezhetők el.

(6) Pince csak épület alatt létesíthető.

(7) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 7,5 m.

(8) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára (elválasztott csatorna) a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

23. § (1) A KÁ-001 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó összekötő utak (OTÉK besorolás szerint országos mellékutak) elhelyezésére kijelölt területek bel és külterületen. Új út építésénél, vagy meglévő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani. Az övezetbe tartoznak:

(2) A KÁ-002 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó belterületi gyűjtőutak elhelyezésére kijelölt terület. Új útépítésnél, vagy meglévő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani. Az övezetbe tartoznak:

(3) A KÁ-003 jelű övezet a helyi közúthálózatba tartozó mellékutak (lakóutak, kiszolgáló utak), terek elhelyezésére kijelölt terület. Új útszakaszos megvalósítása esetében a zsákutca végén 30x30 m kocsifordulót kell ideiglenesen kialakítani.

(4) A KÁ-004 jelű övezet az önálló gyalogutak elhelyezésére kijelölt területek,

(5) A KÁ-005 jelű övezet mezőgazdasági utak elhelyezésére kijelölt területek.

(6) A KVA-001 jelű övezet a vasúti közlekedés számára kijelölt terület.

(7) A KÉ-001 jelű övezet a gáz közmű építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(8) A KÉ-002 jelű övezet közműsáv kialakítás számára kijelölt terület.

24. § (1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

(2) Az OTÉK 26. § (2)- ben előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért az út kezelője felé kártérítési igény nem érvényesíthető.

25. § (1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a szabályozási terven ilyen célra kijelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek

(3) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint ZKP-001-ZKP-003 jelű övezetekbe sorolja.

(4) Egyes övezetekben csak annak rendeltetését szolgáló

26. § (1) ZKP-001 jelű övezetek játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú területek.

(2) ZKP-002 jelű övezetek pihenőpark, díszpark céljára kijelölt területek.

(3) ZKP-003 jelű övezetek sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt területek.

27. § (1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek.

(2) Az erdőterületet a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV-001- ERV-005 jelű védelmi célú, és ERG-001- ERG-003 jelű gazdasági célú övezetekbe sorolja.

(3) Védelmi célú erdőterületek építési területen vagy területen keletkező káros hatások elleni védelem, vagy településkép védelem célját szolgáló területek. Az övezetek területén épület építése tilos. Véderdő a szabályozási terven megadott méretekkel, kizárólag az Erdészeti Igazgatóság által jóváhagyott kiviteli tervek alapján telepíthető és újítható fel.

(4) Gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben az Övezeti előírás megengedi, és a terület nagysága a 100.000 m2-t meghaladja, az övezetben

(5) Erdőterület elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez, építmény elhelyezéséhez az Erdészeti Igazgatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(6) Épületet a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 10 m-t nem haladhatja meg.

(7) Pince csak épület alatt létesíthető.

28. § (1) Az ERV-001 jelű övezetek a jelenlegi és a tervezett iparterületeken keletkező zaj-és porhatástól védik a környező lakóterületeket.

(2) Az ERV-002 jelű övezetek az iparterületen keletkező zaj- és porhatástól védik a környező lakóterületeket.

(3) Az ERV-003 jelű övezetek a tervezett elkerülő úton a közlekedésből származó időszakos zaj és porhatás elleni védelmet szolgáló erdőterületek.

(4) Az ERV-004 jelű övezet az iparterületen keletkező zaj- és porhatástól védik a környező lakóterületeket.

(5) Az ERV-005 jelű övezet a védett lápterületeken található erdők területe. Az övezetben engedélyköteles tevékenység engedélyezési eljárásban a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(6) A véderdők telepítésére és fenntartására kötelezettek:

29. § (1) Az ERG-002 jelű övezet természeti területen fekvő erdőterület. Az övezetben engedélyköteles tevékenység engedélyezési eljárásba a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(2) Az ERG-003 jelű övezet védett lápterületen lévő erdőterület. Az övezetben engedélyköteles tevékenység engedélyezési eljárásába a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

30. § (1) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt területek és telkek.

(2) Mezőgazdasági területek elsődleges növénytermesztés, állattenyésztés, termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területek azok használata és a területükön elhelyezkedő építmények alapján MÁ-001-MÁ-0O3 jelű általános és MK-001 jelű kertes mezőgazdasági övezetekbe sorolja.

(4) Mezőgazdasági termőterületen építmény elhelyezéséhez a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes hozzájárulását, valamint az illetékes Földhivatal engedélyét is meg kell szerezni.

(5) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(6) Különálló pince beépített terültnek számítandó,

(7) Építménymagasság a tárolótornyok, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.

31. § (1) MÁ-001 jelű övezet mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezet területén amennyiben a telek területe a 10000 m2*t meghaladja.

(2) Az MÁ-002 jelű övezet természeti területen fekvő mezőgazdasági terület. Az övezetben gazdasági tevékenység illetve építmények elhelyezése csak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) Az MÁ-003 jelű övezet védett lápterületen lévő mezőgazdasági terület. Az övezetben gazdasági tevékenység illetve építmény elhelyezése csak a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

32. § (1) Az övezetben a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak.

(2) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint, V-001- V002, VK-001-VK-003 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az övezetek kialakítását, használatát rendelet szabályozza.

33. § (1) A V-001 jelű övezet a folyók, mellékágak, partjuk, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt területek.

(2) A V-002 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek.

(3) A VK-001 jelű övezet zárt, zajszigetelt szennyvíz átemelő céljára kijelölt terület

(4) A VK-002 jelű övezet szennyvíztisztító céljára kijelölt terület, az övezet területén szennyvizek tisztításához, kezeléséhez, a berendezések működtetéséhez kapcsolódó építmények helyezhetők el.

(5) A VK-Q03 jelű övezet ivóvíz kút, vízmű területe és a vízbázisok belső védőterülete céljára kijelölt terület.

34. § (1) Külszíni anyagnyerő- hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(2) A község területén új bánya nyitható.

(3) A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.

(4) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termő-rétegét (humusz) le kell szedni, és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

35. § (1) A vízbázisok védelmét biztosító védőterületeken csak olyan építmények létesíthetők, illetve üzemeltethetők, továbbá kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek megfelelnek a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályoknak.

(2) A község területén hulladéklerakó, szennyvíziszap lerakó, veszélyes anyag lerakó csak megfelelő és engedélyezett műszaki védelemmel létesíthetők.

(3) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony trágya, kommunális hulladék, veszélyes hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításról.

(4) A község területén szennyvizek elszikkasztása tilos, zárt szennyvízgyűjtő nem létesíthető.

(5) Élövízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.

(6) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.

(7) Az élővízfolyások partjának élétől, valamint a védőtöltések lábától 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.

(8) A talaj felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(9) A település területén a szennyvízcsatornával ellátott utcákban a szennyvízcsatorna csatlakozással nem rendelkező, beépített ingatlanok tulajdonosait kötelezni kell a kommunális szennyvízcsatorna rendszerre, történő csatlakozásra. Ezzel párhuzamosan a meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat fel kell számolni.

36. § (1) A település közigazgatási területén új létesítmények esetében a levegőtisztaságról szóló rendeletben közzétett határértékeket nem szabad túllépni. A meglévő létesítményeknél a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A levegötisztaságvédelmi rendeletekben meghatározott, védelmi övezet kialakítását igénylő új tevékenységek a település területén csak a rendezési terv módosításával telepíthetők.

37. § (1) A község területén az erdőfelület csökkentése csak az Erdészeti Igazgatóság előzetes hozzájárulása alapján engedélyezhető.

(2) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.

(3) Belterületi új, átépítésre kerülő utakon a közlekedést nem zavaró mértékű fasorokat kell építeni.

38. § A községben az erdőterületeken kívül meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetére veszélyt jelent.

39. § (1) A vonatkozó rendeletekben megállapított zaj és rezgésvédelmi határérték szempontjából a beépítésre szánt területek besorolása

(2) A község területén állattartás kizárólag a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírásoknak és a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembe vételével engedélyezhető.

40. § (1) A településen található műemlékek:

(2) Védett műemléki környezet (az érintett telkek helyrajzi számai):

(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

(4) Az önkormányzatnak el kell készíteni az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet. A védett épületeken, funkcióváltás esetén lehetőség szerint az épület építészeti elemeit (párkány, tetőszerkezet, nyílászáró stb.) meg kell őrizni, és építési munkával elsősorban az eredeti állapot visszaállítást, a toldalék elbontását, valamint az épület környezetének kertészeti felújítását kell biztosítani. A helyi védelmi rendelet hatályba lépéséig a településszerkezeti tervben védelemre javasolt épületek bontása vagy homlokzatának átalakítása nem engedélyezhető.

41. § (1) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánál elsődleges megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(2) További épületek, építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

(3) Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöld-felület 60%-a „aktív zöldfelület” (lásd OTÉK 1. sz. melléklet 73. pont) legyen

(4) Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a főépületek és melléképületek valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4 x 4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.

(5) Lakásegység: a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál minden lakás céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával és 1 fürdőszobával, minden további fürdőszoba és szoba együtt vendégszoba egységnek tekinthető.

(6) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök, élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek, stb.) árucikkek kizárólag kereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelmi kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m² -t nem haladhatja meg.

(7) A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: minden, nyilvános működésű, ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (étterem, espresso, pizzéria,büfé, italbolt, salátabár, lángossütő, pecsenyesütő, cukrászda, stb.) helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység alapterülete a 150 m² -t, illetve befogadóképessége az 50 férőhelyet ( a szabadtéri terasz, kerthelyiség területtel együtt) nem haladja meg.

(8) A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: mindazon szolgáltatások nyújtásához szükséges helyiségcsoport melyek közvetlenül a helyi lakossági személyi igényeivel és személyi vagyontárgyainak állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a vonatkozó szabványokban és rendeltekben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység nettó alapterülete a 150 m² -t nem haladhatja meg.

(9) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzős vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a légszennyezés illetve a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelés a vonatkozó szabványokban és rendeltekben előírt határérték alatt marad. Egy szolgáltató egység nettó alapterülete a 150 m² -í nem haladhatja meg.

(10) Nem jelentős zavaró hatású gazdasági egység: minden termelő, vagy szolgáltató egység, amelyben a tevékenységből származó veszélyes sugárzás az épületen kívül nem keletkezik,bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerül, szabadtéri anyag tárolás és feldolgozás nincs, a tevékenyégből eredő zajterhelés a szomszédos telkeken nappal 60, éjjel 50 dB értéket nem haladja meg, a tevékenységből eredő egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulás a szomszédos épületekben a 40 x 10 '³ m/s² értéket nem haladja meg, légszennyező anyagok kibocsátása a területre megengedett értéken belül marad.

(11) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és a rendeltetés értékes együttese.

(12) Kereskedelmi szálláshely: minden üdülés céljára szolgáló épület, vagy épületrész, amely 6, vagy több lakó + vendégszoba egységét tartalmaz.

(13) Vendéglátó egység főhelyisége: a vendéglátó egység összes alapterületének legalább 50%-a.

42. § (1) A szabályzat és a szabályozási tervek alább felsorolt elemei csak a településszerkezeti terv módosításával és az 1997. évi LXXVII. Törvényben előírt egyeztetési eljárással változtathatók meg:

(2) A szabályzat és a szabályozási tervek alább felsorolt elemi a településszerkezeti terv módosítása nélkül, a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosításával, és az 1997. évi LXXVIII. törvényben előírt egyeztetési eljárással változtathatók meg:

(3) A szabályzat és szabályozási tervek előírásait az alábbi felsorolt esetekben elvi építési engedélyben, keret engedélyben az Építési Hatóság módosíthatja, vagy meghatározhatja a szabályzat és szabályozási tervek módosítása nélkül:

43. § (1) Türje Község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat az Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Türje Községi Tanács 3/1990 (II. 28.) számú tanácsi határozata Türje Község Rendezési Tervéről.

(3) E rendelet mellékletei:melléklet:

(4) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezésit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Egyidejűleg hatályát veszti 13/2004. (IX. 29.) és a 10/2010.(IX. 27.) számú önkormányzati rendelet.