Zalaapáti Önkormányzata Képviselő-testülete

• módosított, egységes szerkezetbe foglalt –

8/1994. /X. 21./ számú rendelete

az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek

bérbeadásának szabályozásáról

Zalaapáti Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXXVII. törvényben /továbbiakban: LT./ kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §. /1/ A rendelet hatálya kiterjed a Zalaapáti Települési Önkormányzat tulajdonában álló

          minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

        /2/ A rendelet /továbbiakban R/ alkalmazása során használt fogalmakra Ptk-ban,

        a Ltv-ben foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.

        /3/ Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások /továbbiakban: önkormányzati

        bérlakások/

            a./ szociális bérlakások

            b./ szakemberek elhelyezésére szolgáló bérlakások /szolgálati lakások/

        /4/ Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló

        helyiségek felsorolása a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. §. /1/ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő kiválasztásának

       jogát a polgármester gyakorolja.

        /2/ A szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati lakások bérlő kiválasztásának

        jogát a polgármester gyakorolja.

3. §. A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú bérlakások és nem lakás céljára

        szolgáló helyiségek bérbeadásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatos bérbe-

        adói feladatok ellátásával a polgármestert bízza meg.

4. § A Körjegyzőség folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzati tulajdonban lévő

       és bérbeadó útján hasznosított és hasznosítható lakásokról és nem lakás célú

       helyiségekről.

MÁSODIK RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. FEJEZET

A lakásbérlet létrejötte

5. § /1/ A lakásbérleti jogviszonyt /továbbiakban: lakásbérleti jog/ a bérbeadó és a bérlő

       szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig

       hozza létre.

       /2/ Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

            a./ szociális helyzet alapján,

            b./ szakemberek elhelyezésére, közérdekű feladatok ellátására.

Bérbeadás szociális helyzet alapján

6. §  /1/ Szociális helyzet alapján csak megüresedő, komfortos, vagy komfort nélküli

        Lakásra köthető bérleti szerződés, legfeljebb ötévi időtartamra.

7. §  /1/ Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar

        állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosított, személyi igazol-

        vánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint magyar hatóságok által menekültként

        elismert személyek jogosultak:

        a./ akik a község közigazgatási területén legalább 3 éve lakóhellyel, vagy

             tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy akiknek a munkahelye a községben

             van,

        b./ és akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja

             meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj kétszeresét, egyedülálló esetében

             pedig a mindenkori saját jogú nyugdíj háromszorosát.

         /2/ Nem jogosultak szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére

         azok a személyek, akiknek a tulajdonában más településen személyi tulajdonú

         beköltözhető vagy üres lakás, üdülő, üdülőtelek, beépíthető lakótelek, vagy

         200.000,- Ft értéket meghaladó személygépkocsi van.

          /3/ Nem adható bérbe szociális bérlakás annak, aki vagy a vele közös háztartásban

          élők, 5 éven belül rendelkeztek lakással, vagy bérlakásukat a lakásügyi hatóságnak

          pénzbeni térítés ellenében visszaadták.

8. §  /1/ A bérbeadó szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthet bérleti szerződést,

        amely a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

        /2/ A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát

        kell figyelembe venni.

        /3/ Az együtt költöző személyek számának megállapításakor fiatal házaspárnál

- a házaspár egyike sem haladja meg a 35 éves kort – legfeljebb két születendő  

        gyermeket lehet figyelembe venni.

         /4/ A jogos lakásigény mértéke:

              a./ egy fő esetén 1 lakószoba     

              b./ kettő fő esetén 1-2 lakószoba

              c./ három fő esetén 1,5 – 2,5 lakószoba

              d./ négy vagy több fő esetén 2-3 lakószoba.

9. §  /1/ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket az Önkormányzati

         Hivatalnál kell benyújtani.

        /2/ A kérelemhez csatolni kell:

             a./ az együtt költöző személyek jövedelmi igazolásait,

             b./ a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot.

        /3/ A bérbeadó a kérelmet – amennyiben az megfelel a rendeletben előírtaknak –

        nyilvántartásba veszi és erről a kérelmezőt értesíti.

        /4/ A bérbeadó a benyújtott kérelmeket időrendi sorrendben köteles nyilvántartani.

SZAKEMBEREK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ

SZOLGÁLATI LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

10. § /1/ Önkormányzati érdekből szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati lakáshoz

         juttatható személyek köre:

            a./ intézmények működtetéséhez szükséges közalkalmazottak

            b./ az önkormányzati hivatal megfelelő szakemberrel történő

                 ellátásához szükséges köztisztviselők.

          /2/ A bérbeadó a bérlőként kijelölt személlyel csak az intézménynél fennálló munka-

          viszonyának vagy köztisztviselői jogviszonyának időtartamára szóló bérleti szerződést

          köthet. A bérleti jog nem folytatható.

          /3/ Szolgálati lakásra bérlőtársi jogviszony nem köthető.

          /4/ A szolgálati lakások jegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

11. § Önkormányzati szolgálati lakást albérletbe, szobabérletbe, nem lakás céljára /vállal-

          kozási célra/ bérbe adni nem lehet.

BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁSOK

12. § ^[1]    

II. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

14. § /1/ A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.

         /2/ Ahol a Lt. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek

         megállapodására utal, a megállapodás tartalmának meghatározására a képviselő-

         testület a bérbeadót hatalmazza fel.

15. § /1/ A lakást jogcím nélkül használó köteles a  bérbeadónak használati díjat fizetni,

         amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.

         /2/ Amennyiben a jogcím nélküli használó az önkormányzattól másik lakásra nem

         tarthat igényt – és a bérbeadó írásban felszólította a lakás elhagyására – 6 hónap

         eltelte után a lakbér összegének ötszörösét köteles lakáshasználati díjként megfizetni

         a bérbeadónak.

16. § /1/ Bérlakásra tartási szerződés csak a bérbeadó hozzájárulásával köthető.

         /2/ A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha az eltartó életkora, egészségi állapota

         vagy vagyoni, jövedelmi helyzete alapján eltartásra nem képes. Megtagadhatja a bérbe-

         adó a tartási szerződéshez történő hozzájárulást akkor is, ha az eltartott életkora, vagyoni

         helyzete alapján nem szorul tartásra.

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

17. § /1/ Az önkormányzati bérlakásra megkötött lakásbérlet megszűnik a Lakástörvényben

         felsorolt esetekben.

         /2/ Amennyiben a felek a lakásbérleti jogviszonyt az Lt. 23. § /3/ bekezdése alapján

         közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő cserelakás biztosítására nem tart

         igényt, úgy a bérlőt pénzbeli térítésként maximum egy évi lakbér összege illeti meg.

         /3/ A bérbeadó a pénzbeli térítés összegét a bérlőnek a lakás átvételét követő 15 napon

         belül fizeti ki.

18. § Ha a bérlőtárs kérelmére az Lt. 30.§-a alapján a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jog-

         viszonyát megszünteti, az Önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére másik lakást

         nem biztosít.

IV. FEJEZET

A LAKBÉR MÉRTÉKE, A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS DÍJA

19. § /1/ A lakbér mértékét a lakás alapterülete, a komfortfokozatonként megállapított alap

         bérleti díj, valamint a lakás egyéb jellemzői, a lakás és a lakást magába foglaló épület

         műszaki állapota alapján megállapított szorzószám figyelembevételével kell meg-

         határozni.

         /2/ A lakásállomány komfortfokozaton belüli besorolását és a szorzószámot a rendelet

         3. számú melléklete tartalmazza.

         /3/^[2] Az önkormányzati bérlakások alap bérleti díja

              a./ komfortos lakás esetén               190,-Ft/m²/hó

              b./ összkomfortos lakás esetén        240,- Ft/m²/hó

         ^[3]/4/

20. § /1/ A R. 19. §-ában megállapított lakbérek nem tartalmazzák a lakások

            a./ villamosenergia költségét,

            b./ kábel antenna díjat,

            c./ víz- és csatornadíjat,

            d./ kéményseprést,

            e./ szemétszállítást.

            ^[4]/2/ az /1/ bekezdés a./ b./ d./ e./ pontjában felsorolt szolgáltatások díját a bérlő a

            szolgáltató vállalatok            mindenkori érvényes díjszabása alapján, közvetlenül a szolgáltató

            vállalatnak.

           /3/ A víz- és csatornadíjat a bérbeadó almérőn mért mennyiség arányában számlázza ki

           a bérlő részére.

HARMADIK RÉSZ

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

21. § /1/ Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat

         útján hasznosítható, kivéve, ha a helyiség az Önkormányzat intézményének elhelyezéséhez

         van szükség, továbbá, ha a pályázat két esetben eredménytelen maradt.

         /2/ Az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg a helyiség felhasználásának célját

         és az abban folytatható tevékenységet, a bérleti díj alsó határát.

         /3/ A megüresedett helyiségre a bérbeadó ír ki pályázatot.

         /4/ A pályázatnak tartalmaznia kell:

              a./ a hasznosításra meghirdetett helyiség adatait /fekvése, területe, felszereltsége, stb./,

              b./ a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet a

                   Képviselő-testület döntésének megfelelően,

              c./ a bérbeadás időtartamát,

              d./ a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges saját költségen elvégzendő

                   munkáit,

              e./ a bérleti díj alsó határát a Képviselő-testület döntésének megfelelően,

              f./ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

              g./ a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

          /5/ A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyerte-

               sének, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a leg-

               magasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot. 

          /6/ Ha a pályázat nyertese 15 napon belül nem köt a bérbeadóval bérleti szerződést, a

          helyiségre a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű bérleti díj

          fizetési ajánlatot tevő köthet bérleti szerződést. A bérlő és a bérbeadó jogait és köteles-

          ségeit a bérleti jogviszony idejére a bérleti szerződés tartalmazza.

22. § /1/ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy

          elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

          /2/ A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járulhat

          hozzá, ha:

                        a./ az új bérlő vállalja, hogy a helyiségben ugyanazt a tevékenységet kívánja

                             folytatni, mint a volt bérlő, vagy amelyet a bérbeadó meghatároz.

                        b./ Az új bérlő olyan tevékenységet folytat, amely a lakosság jobb ellátását

                             biztosítja és a szolgáltatás a településen eddig hiányzott.

  23. § ^[5]

IV. FEJEZET  ^[6]                                                                                                                             ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE, VÉTELÁRÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI

24. §

(1)     A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre  bérbe adott lakások, az Ltv. 49. §-ában meghatározott jogosulti kör részére.

(2)     Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit a írásban, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell tájékoztatni.

(4)     Az önkormányzat az elidegenítésre vonatkozó kijelölést követően az ajánlati kötöttség idejét záros határidőben állapítja meg, oly módon, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet.

(5)     A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, közüzemi, vagy egyéb díjtartozása nincs.

25. §

(1)     A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölt lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, hogy azt az Ltv. 52. §-ában meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítsa meg. 

(2)     Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a szakértő által az Ltv. 52. §-a alapján megállapított forgalmi értékkel.

(3)     A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül a jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről. Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat elfogadásáról – a közlésétől számított 30 napon belül – az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell. Ennek eltelte után az ajánlat hatályát veszti, a késedelem miatt nincs helye igazolásnak.

26. §

(1)     Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár

a)      10 %-át, ha bérlő családjában  az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át,

b)      20 %-át, ha bérlő az a) pontban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg.

(3)     Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó – kamattal terhelt – hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(4)       Az (3) bekezdésben előírt kamat összege azonos a szerződés megkötésekor fennálló jegybanki alapkamat összegének kétszeresével.

(5)     A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.

(6)     Ha a vevő az (1) bekezdésben meghatározott 15 évnél rövidebb visszafizetési kötelezettséget vállal, a vételárat évente 1% -kal kell csökkenteni

(7)     Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól.

(8)     A vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

27. §

(1)  A vételár egy összegben, vagy 1 éven belül történő megfizetése esetén a jogosultat a 25. §    

      (2)  bekezdése alapján meghatározott vételárból 1 millió Ft vételár kedvezmény illeti meg.

(2) A vételár kedvezmény igénybevételével történő adás-vétel esetén az önkormányzatok élni

      kívánnak visszavásárlási jogukkal, ennek biztosítására 5 éves visszavásárlási jogot         

      jegyeztetnek be az ingatlan-nyilvántartásba.

28. §

Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.

29. §

(1)       Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a Képviselő-testület ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.

(2)     Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. Az adásvételi szerződés elkészítésével, a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(3)     Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlat hatályát veszti.

(4)     A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

30. §

Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el, és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.

31. §

A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. §^[7] /1/ az önkormányzati rendelet 1994. november 1-én lép hatályba, kivéve a rendelet

         19. §-át, amely hatálybalépésének napja: 1995. január 1.

          ^[8]/2/ Ez a rendelet megfelel a hatályos Európa Uniós jogszabályoknak.

         /3/ Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik.

Zalaapáti, 1994. október 21.

Farkas Ernő                                                               Kovács Katalin

polgármester                                                              mb. körjegyző

1. sz. melléklet a 8/1994. /X. 21./ számú önkormányzati rendelethez

Zalaapáti Önkormányzata tulajdonát képező lakások és nem lakáscélú helyiségek.

1. Lakások:

a./ Vételi joggal nem érintett bérlakások /szolgálati lakások/

              1./ Szent István tér 5-6.         Egészségházzal egybeépült

              2./ Szent István tér 5-6.         lakások

              3./ Sportpálya utca 3.

              4./         „

              5./         „

              6./         „

              7./ Szent István tér 3.

              8./         „

              9./ Deák Ferenc utca 11.

            10./ Deák Ferenc utca 64.

            11./          „

            12./          „

            13./          „

            14./ Deák Ferenc utca 71.

            15./           „

            16./ Deák Ferenc utca 9.  (eladva)

b./  Szociális bérlakások:

            1./ Jókai M. u. 193.   (elbontva)

            2./ Jókai M. u. 193.   (elbontva)

            3./ Deák Ferenc u. 71.

            4./ Deák Ferenc u. 64.

II. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek:

1./ Deák Ferenc u. 71.                        3 db gépjárműtároló

2./ Deák Ferenc u. 64.                        3 db        „

3./ Deák Ferenc u. 11.                        1 db        „

4./ Sportpálya u. 3.                             4 db        „

5./ Szent István tér 5-6.

     /Egészségház/                                3 db        „

6./ Szent István tér 3.

     /Rendőrség/                                   2 db        „

7./ volt Labor épület        (elbontva)

8./ volt Labor épület        (elbontva)

9./ Raktár a volt laborépületnél    (elbontva)

10./ Gázcseretelep /Diófasor utcában/   (nincs)