Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2013. 03. 01- 2015. 10. 14Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Zalaapáti Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában és 13. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rész
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: igazgatási terület) területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.
(2) Az 1/2012, 2/2012, 3/2012, 4/2012, 5/2012, 6/2012 és 7/2012 / számú tervlapokból álló szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi.
(3) A szabályozási terv ábrázolja
a) a bel- és külterület lehatárolását (a továbbiakban: belterületi határvonal);
b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (a továbbiakban: építési övezetek) lehatárolását, az építési övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;
c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, az övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;
d) közterületi szabályozási vonalakat.
2. Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
a) lakó -
aa) falusias lakó,
ab) kertvárosias lakó,
b) vegyes -
ba) településközpont vegyes,
c) gazdasági -
ca) kereskedelmi szolgáltató,
cb) ipari,
d) különleges -
da) sportterület
db) hulladék-elhelyezési
dc) turisztikai
dd) mezőgazdasági üzemi
területként különbözteti meg a szabályozási terv.
(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint
a) közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési-,
b) zöld-,
c) erdő-,
ca) védelmi erdő
cb) gazdasági erdő
d) mezőgazdasági-
da) kertes mezőgazdasági-,
db) általános mezőgazdasági-,
e) vízgazdálkodási-,
f) különleges
fa) nagykiterjedésű sportolási célú
fb) temető
területként (terület-felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
3. Telekalakítás általános szabályai
3. § (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.
(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.
(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.
(5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.
4. Az építés általános szabályai
4. § (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.
(2) Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.
(3) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni
a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,
b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.
(4) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, ott az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.
(5) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.
(6) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni
a) kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonalat érintve helyezkedjen el,
b) kötelező építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, kialakult környezet hiányában minimum 5 m-es előkerttel lehet.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni.
(8) A település beépítésre szánt területén a településkép és tájkarakter védelme érdekében, csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.
(9) A település beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%- át nem haladhatja meg.
(10) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez - domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni.
(11) A település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2- nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(12) A település területén a magastetős épületek tetőhéjalását piros és árnyalatainak megfelelő színű anyag felhasználásával kell kialakítani.
5. A közterületek építésének általános szabályai
5. § 1. A település területén, közterületen és telkek közterületre néző felületén a tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések csak egységesen, arculati terv alapján helyezhetők el. A meglévő berendezéseket az egységes arculat létrehozása érdekében szükség szerint át kell alakítani, vagy ki kell cserélni. A község területén alkalmazható hirdető berendezés megengedett legnagyobb hirdetési felülete 3 m2.
2. Nem helyezhető el reklámcélú felület
a) padokon,
b) játszóterek berendezésein,
c) a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein,
d) támfalakon, lépcsőkön, továbbá
e) olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetésszerű használatához ez nem tartozik.
6. A védőterületek és védőtávolságok szabályai
6. § (1) Az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási terven jelöltek szerint 100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett pedig 50 m-es védőtávolságon belül a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges az építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeletetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok, és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.
(2) Az országos főutak és mellékutak belterületi szakaszai mellett a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt tervezett gyorsforgalmi út védőtávolságán belül bármely építési tevékenység az érintett övezetre vonatkozó szabályozás és egyéb jogszabályban foglaltak szerint csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.
(4) Kizárólag az út működésével összefüggő épület helyezhető el
a) gyorsforgalmi út esetében a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül;
b) egy, és kétszámjegyű országos közutak külterületi szakaszán a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül.
(5) A szabályozási tervlapon jelölt tervezett vasút tengelytől számított 100 m-es védőtávolságán belül bármely építési tevékenység, az érintett övezetre vonatkozó szabályozás, és egyéb jogszabályban foglaltak szerint, csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.
(6) A kiépített vasúti területek mentén, a tengelytől számított 50 m-es távolságon belül építési engedélyhez kötött, nem vasútüzemi létesítményt csak a MÁV Zrt. üzemeltetői hozzájárulásával lehet elhelyezni.
(7) A vasút esetében kizárólag annak működésével összefüggő épület helyezhető el a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül.
(8) Vízjárta területként szabályozott, árvízzel érintett területekre építési engedély csak akkor adható, ha
a) a terület bevédésre kerül, vagy
b) a telkeket, illetve a telkeken az építési helyet, a mértékadó árvízszintet 1,3 m-rel meghaladó magasságig feltöltik, és az építmény az árvízi lefolyást nem akadályozza.
(9) Az árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0 – 10,0 m. E védősávban épület, építmény, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az illetékes kezelő és az illetékes hatóság engedélyével végezhető.
(10) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez:
a) a község területén lévő patakok, egyéb vízfolyások és mellékágai, továbbá a tavak mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni;
b) a kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) partvonalától számított 3 méterig parti sávot kell biztosítani;
c) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.
(11) Az ivóvízbázis védelme érdekében a felszín alatti vízvédelmi terület határán belül található telkek építési korlátozással érintettek. A jelölt vízvédelmi védőtávolságon belül építési tevékenység külön jogszabályi előírások alapján engedélyezhető.
(12) A szennyvíztisztító területe körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.
(13) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg:
a) a 400 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén 80 m;
b) a 120 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén, kül- és belterületen egyaránt a két szélső fázisvezetőtől számított 13-13 m, összességében a tartószerkezet szélességét figyelembe véve 34 m;
c) a 20 kV-os középfeszültségű szabadvezeték mentén külterületen, a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m, a maximális szélesség 14m, belterületen a szélső fázisvezetőktől számított 2,5 -2,5 m, a maximális szélesség 8 m.
(14) A „V” jelű vízgazdálkodási területen a folyó és patakok területén, valamint azok mentén – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új építmények elhelyezése, kivéve a vízi, közlekedési és közműépítményeket, valamint a halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítményeket a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. Falusias lakóterület
7. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” és „Lf-4” jelű övezeteket, ezen felül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Balatoni Törvény) összefüggő, eltérő szabályozásokat figyelembe véve „Lf-5”, „Lf-6”, „Lf-7” és „Lf-8” jelű övezeteket különböztet meg a terv.
8. Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” és „Lf-4” jelű falusias lakóterületek
8. § (1) Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” és „Lf-4” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Lf-1 |
Kialakult |
Kialakult |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
30 % |
5,00 m |
50 % |
Lf-2 |
1500 m2 |
18 m |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
25 % |
5,00 m |
50 % |
Lf-3 |
1000 m2 |
18 m |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
30 % |
5,00 m |
50 % |
Lf-4 |
1200 m2 |
20 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
6,00 m |
50 % |
9. Az „Lf-5” és „Lf-6” jelű falusias lakóterületek
9. § (1) Az „Lf-5” és „Lf-6” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Lf-5 |
1500 m2 |
18 m |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
25 % |
5,00 m |
50 % |
Lf-6 |
1000 m2 |
18 m |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
30 % |
5,00 m |
50 % |
10. Az „Lf-7” jelű falusias lakóterület
10. § (1) Az „Lf-7” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Lf-7 |
1200 m2 |
20 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
6,00 m |
50 % |
11. Az „Lf-8” jelű falusias lakóterület
11. § (1) Az „Lf-8” jelű falusias lakóterületek övezetében
a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,
b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény a helyi állattartásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint,
c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,
g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá
h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Lf-8 |
1200 m2 |
20 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
6,00 m |
50 % |
12. Kertvárosias lakóterület
12. § (1) Az „Lke” jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű övezeteket különböztet meg a terv.
13. Az „Lke-1”, „Lke-2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterületek
13. § (1) Az „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterületen
a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, műterem és tárolóépület,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület,
c) egészségügyi és szociális épület, továbbá
d) az OTÉK által meghatározott melléképítmények közül
da) közműbecsatlakozási műtárgy,
db) közműpótló műtárgy,
dc) legfeljebb 2,0 m belmagasságú kerti építmény,
dd) kerti víz és fürdőmedence,
de) napkollektor,
df) kerti épített tűzrakóhely,
dg) kerti lugas,
dh) lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, továbbá
di) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
helyezhető el.
(2) A kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Lke-1 |
800 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
25 % |
7,00 m |
50 % |
Lke-2 |
800 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
25 % |
5,00 m |
50 % |
Lke-3 |
800 m2 |
20 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
25 % |
5,00 m |
50 % |
14. Településközpont vegyes terület
14. § (1) A „Vt” jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, melyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény,
g) üzemanyagtöltő
h) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény
helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Vt |
600 m2 |
20 m |
Kialakult |
Oldalhatáron álló |
40 % |
7,5 m |
30 % |
15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
15. § (1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az építési használatnak megengedett felső határértékeiben megegyező, a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Gksz-1” és „Gksz-2” jelű övezeteket különböztet meg a terv.
16. A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
16. § (1) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) tároló és gépjárműtároló épület
e) üzemanyagtöltő
f) sportépítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Gksz-1 |
3000 m2 |
40 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
40 % |
7,5 m |
20 % |
17. A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
17. § (1) A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) igazgatási, egyéb irodaépület
d) tároló és gépjárműtároló épület
e) üzemanyagtöltő
f) sportépítmény
helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Gksz-2 |
3000 m2 |
40 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
40 % |
7,5 m |
20 % |
18. Ipari terület
18. § (1) A „Gip” jelű ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az ipari területen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Gip-2” jelű övezeteket, ezen felül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Gip-1” jelű övezetet különböztet meg a terv.
(3) Az ipari területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatóak, illetve a létesítési feltételeit a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség elfogadja.
19. A „Gip-1” jelű ipari terület
19. § (1) A „Gip-1” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) Az (1) szerinti ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Gip-1 |
5000 m2 |
50 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,5 m |
40 % |
20. A „Gip-2” jelű ipari terület
20. § (1) A „Gip-2” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) Az (1) szerinti ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Gip-2 |
3000 m2 |
40 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
40 % |
10,0 m |
25 % |
21. Különleges területek
21. § (1) A „K” jelű különleges övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége - helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek – miatt az egyéb építési területektől eltérő területek.
(2) A rendezési terv a beépítésre szánt különleges területek a között
a) „Ksp-1” és „Ksp-2” jelű sportterület övezetet,
b) „Kh-1” és „Kh-2” jelű hulladék-elhelyezési terület övezetet,
c) „Kmü-1” és „Kmü-2” jelű mezőgazdasági üzemi terület övezetet
d) „Ktu” jelű turisztikai terület övezetet
különböztet meg.
22. A „Ksp-1” jelű sportterület
22. § (1) A „Ksp-1” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Ksp-1 |
1,5 ha, |
- |
Kialakult |
Szabadon álló |
10 % |
7,5 m |
80 % |
23. A „Ksp-2” jelű sportterület
23. § (1) A „Ksp-2” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Ksp-2 |
2 ha, |
- |
Kialakult |
Szabadon álló |
10 % |
7,5 m |
80 % |
24. A „Kh-1” jelű hulladék-elhelyezési terület
24. § A „Kh-1” jelű különleges övezet (szennyvízátemelő) területén kizárólag a szennyvízátemelő, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. Az övezet területén belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem létesíthető.
25. A „Kh-2” jelű hulladék-elhelyezési terület
25. § (1) A „Kh-2” jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) területén a szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. Az övezet területe körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.
(2) A „Kh-2” jelű övezet területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.
26. A „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület
26. § (1) A „Kmü-1” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények helyezhetőek el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Kmü-1 |
5000 m2 |
50 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,5 m* |
40 % |
27. A „Kmü-2” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület
27. § (1) A „Kmü-2” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol
a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint
b) egyéb gazdasági építmények
helyezhetőek el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Kmü-2 |
5000 m2 |
50 m |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
7,5 m* |
30 % |
28. A „Ktu” jelű turisztikai terület
28. § (1) A „Ktu” jelű övezet olyan turisztikai terület, ahol a kastély, kastélypark található, és amelyen a műemléki és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével oktatási, kulturális és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetőek el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Ktu |
4,5 ha, |
- |
Kialakult |
Szabadon álló |
20 % |
7,5 m |
60 % |
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
29. Közlekedési és közműterület
29. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.
(3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló
a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények,
d) hirdető berendezések, valamint
e) utcabútorok, szobrok és emlékművek
helyezhetőek el.
(4) Beépítésre szánt területekhez kapcsolódó közlekedési területeken a különleges, üzemi mezőgazdasági területek, és az ipari területek kivételével a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.
(5) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti kiviteli tervek szerint a közmű kiviteli tervek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.
30. Zöldterületek
30. § (1) A „Z” jelű zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.
(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m2 –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.
(3) Az (1) bekezdés szerinti zöldterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Z |
Övezet területe |
- |
Övezet területe |
Szabadon álló |
2 % |
3,5 m |
- |
31. Védelmi erdőterület
31. § A védelmi rendeltetésű erdők közötti területeken „Ev-1”, „Ev-2”, „Ev-3”, „Ev-4” és „Ev-5” jelű övezetek kerültek megkülönböztetésre.
32. Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterület
32. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Ev-1 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
33. Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterület
33. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Ev-2 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
34. Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterület
34. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Ev-3 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
35. Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterület
35. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Ev-4 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
36. Az „Ev-5” jelű védelmi erdőterület
36. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az „Ev-5” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Ev-5 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
37. Gazdasági erdőterület
37. § A gazdasági rendeltetésű erdők között „Eg-1”, „Eg-2”, „Eg-3”, „Eg-4”, „Eg-5”, „Eg-6”, és „Eg-7” jelű övezeteket különböztetünk meg.
38. Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterület
38. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Eg-1 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
39. Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterület
39. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Eg-2 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
40. Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterület
40. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Eg-3 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
41. Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterület
41. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Eg-4 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
42. Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterület
42. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Eg-5 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
43. Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterület
43. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Eg-6 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
44. Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterület
44. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.
(3) Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Eg-7 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
10 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
5m |
45. Kertes mezőgazdasági terület
45. § A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. A kertes mezőgazdasági területet a szabályozási terv „Mk-1”, „Mk-2” és „Mk-3” jelű övezetekbe sorolja.
46. Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági terület
46. § (1) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Mk-1 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
1500 m2 |
Oldalhatáron álló |
Művelt telek esetén |
4m* |
47. Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági terület
47. § (1) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Mk-2 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
1500 m2 |
Oldalhatáron álló |
Művelt telek esetén |
4m* |
48. Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági terület
48. § (1) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Kialakítható |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Mk-3 |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
1500 m2 |
Oldalhatáron álló |
Művelt telek esetén |
4m* |
49. Általános mezőgazdasági terület
49. § (1) A „Má” jelű általános mezőgazdasági terület a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület, melyek közül a „Má-1” jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az „Má-2” jelű övezet területe pedig a Zala-folyó mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része, természeti védettséget élvező Natura 2000 területbe sorolt.
(2) Az általános mezőgazdasági területen belül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Má-1”, „Má-2”, „Má-3”, „Má-4”, „Má-5”, „Má-6”, „Má-7”, „Má-8”, „Má-9”, „Má-10”, „Má-11” és „Má-12” jelű övezetet különböztet meg a terv.
(3) Az általános mezőgazdasági övezetek területén a település átlagánál jobb minőségű termőföldet építmény elhelyezése céljából felhasználni (a helyhez kötött létesítmények kivételével), e célból művelés alól kivonni nem lehet.
50. Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági terület
50. § (1) Az „Má-1” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-1 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
7,5m |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon álló |
2 % |
7,5m |
|
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon álló |
birtok összterületének |
7,5m |
51. Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági terület
51. § (1) Az „Má-2” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-2 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
Szabadon álló |
0,3 % (max 150 m2 |
5m |
52. Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági terület
52. § (1) Az „Má-3” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-3 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
Szabadon álló |
0,3 % (max 150 m2 |
5m |
53. Az „Má-4” jelű általános mezőgazdasági terület
53. § (1) Az „Má-4” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-4 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
Szabadon álló |
0,3 % (max 150 m2 |
5m |
54. Az „Má-5” jelű általános mezőgazdasági terület
54. § (1) Az „Má-5” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-5 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
Szabadon álló |
0,3 % (max 150 m2 |
5m |
55. Az „Má-6” jelű általános mezőgazdasági terület
55. § (1) Az „Má-6” jelű övezet területén
a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;
d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-6 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
- |
- |
- |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
- |
Szabadon álló |
0,3 % (max 150 m2 |
5m |
56. Az „Má-7” jelű általános mezőgazdasági terület
56. § (1) Az „Má-7” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-7 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
7,5m |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon álló |
2 % |
7,5m |
|
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
57. „Má-8” jelű általános mezőgazdasági terület
57. § (1) Az „Má-8” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-8 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
7,5m |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon álló |
2 % |
7,5m |
|
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
58. Az „Má-9” jelű általános mezőgazdasági terület
58. § (1) Az „Má-9” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-9 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
7,5m |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon álló |
2 % |
7,5m |
|
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
59. Az „Má-10” jelű általános mezőgazdasági terület
59. § (1) Az „Má-10” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-10” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-10 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
7,5m |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon álló |
2 % |
7,5m |
|
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon álló |
birtok összterületének 1%-a, telek |
7,5m |
60. Az „Má-11” jelű általános mezőgazdasági terület
60. § (1) Az „Má-11” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-11” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-11 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
7,5m |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon álló |
2 % |
7,5m |
|
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon álló |
birtok összterületének |
7,5m |
61. Az „Má-12” jelű általános mezőgazdasági terület
61. § (1) Az „Má-12” jelű övezet területén
a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;
b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;
c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;
d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;
e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.
(2) Az „Má-12” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:
Övezet |
Művelési |
Kialakít- |
Kialakítható |
Beépít- |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
Má-12 |
szántó |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
20 ha |
Szabadon álló |
0,3 % |
7,5m |
rét, legelő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
5 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
szőlő |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
2 ha |
Szabadon álló |
2 % |
7,5m |
|
gyümölcs |
3000 m2 |
Nem korlátozott |
3 ha |
Szabadon álló |
1 % |
7,5m |
|
birtok- |
2 ha |
50 m |
2 ha |
Szabadon álló |
birtok összterületének |
7,5m |
62. Vízgazdálkodási területek
62. § A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, árvízvédelmi területei, töltései és belvízi csatornái, a Zalaapáti patak medre és a patakra tervezett többcélú tározó területe, valamint a Szentkirályi-patak területe, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő, valamint a területek alrészleteként nyilvántartott árkok területe.
63. Különleges beépítésre nem szánt terület
63. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartozik a nagykiterjedésű sportolási célú „Knsp-1” és „Knsp-2” jelű terület, valamint a temetők „Kt” területei.
(2) A különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.
64. A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület
64. § (1) A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:
Övezet |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Knsp-1 |
15 ha |
15 ha |
Szabadon álló |
2 % |
5,0 m |
90 % |
65. A„Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület
65. § (1) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei, valamint a sportoláshoz kapcsolódó szociális, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely-szolgáltató épület helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:
Övezet |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Knsp-2 |
15 ha |
15 ha |
Szabadon álló |
2 % |
5,0 m |
90 % |
66. A „Kt” jelű temető terület
66. § (1) A „Kt” jelű temető területén a temető rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:
Övezet |
Kialakítható |
Beépíthető |
Beépítési mód |
A beépítettség |
A megengedett |
A zöldfelület |
Kt |
Övezet területe |
Meglévő telek |
Szabadon álló |
2 % |
Nem korlátozott |
Nem korlátozott |
ÉRTÉKVÉDELEM
67. Táji és természeti értékek védelme
67. § (1) A Zala-folyó völgye ökológiai folyosó, valamint a Natura 2000 természetvédelmi rendeltetésű terület része.
(2) Helyi természeti védettség alatt áll a Zalaapáti 695/1 helyrajzi számú telken található Szentkirályi kastély parkja.
(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(4) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagainak lelőhely-területén állapítható meg.
(5) Országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő, új külszíni bányatelek nem bővíthető.
(6) A meglévő mezővédő és útvédő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén útkezelői engedéllyel történhetnek.
(7) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani, a meglévő fás növényzetet csonkolni vagy kivágni kizárólag a vízmeder fenntartási sávban, illetve növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan lehet.
68. Árvíz- és belvízvédelem
68. § A vizek természetes befolyását, áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
69. Építészeti értékek országos védelme
69. § (1) A műemléki templom, valamint a kastély környezetében műemléki környezet kerül kijelölésre. A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet építészeti jellegének figyelembevételével és megtartásával lehet.
(2) A műemléki környezetnek része
a) a templom és apátság környezetében --- 584; 587/2 helyrajzi számú közterület; 587/3; 587/4; 588/1; 588/12; 579; 580; 739; 733/1 Deák Ferenc utca közterület É-i része; 586 Deák Ferenc utca közterület;
b) Kastély környezete --- 695/2 ; 693 ; 696 ; 697 ; 44 ; 45 (út); 46/1; 46/2; 47; 48; 49; 50; 51; 52/1; 694/1 (közterület nem teljes részben); 731 (Jókai Mór utca).
(3) A szabályozási terven jelölt régészeti védelem területein a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni és szükség esetén az építést megelőző kutatófeltárást el kell végezni.
70. Építészeti értékek helyi védelme
70. § (1) A település építészeti értékének védelme érdekében helyi védelem alá rendeltek a 3. mellékletben felsorolt építmények.
(2) A temetőkápolna és a kőkereszt el nem bontható, át nem alakítható. A temetőkápolna és a kőkereszt védelméről, jó karbantartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.
(3) A helyi védelem alatt lévő lakóépületek esetében felújításuk és átépítésük során az épületek jelenlegi építészeti karakterét meg kell őrizni. Megtartandók a főhomlokzatok díszítései, az épület tömegaránya, tetőformája, a beépítés jellege. Törekedni kell az eredeti, rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.
(4) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani, melyet a műszaki állapot, vagy funkcióváltozás indokolhat. Elbontás esetén a tervezett új épületnek a fentiekben megfogalmazott elvárások szerint kell elkészülnie. Az épületek bontása, átalakítása, felújítása során az engedélyezési tervdokumentációjához részletes felmérési tervet és fotódokumentációt kell csatolni.
71. Bányászati és földtani követelmények
71. § (1) Az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó bányászati, építési, tereprendezési, mederalakítási tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető.
(2) Szilárd ásványi nyersanyagok kitermelése nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, továbbá a lakott területtől a környezeti hatástanulmányban meghatározott távolságon belül.
72. Környezetvédelem
72. § (1) A település területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek
a) egészségügyi légszennyezettségi határérték- túllépést, valamint
b) ökológiai légszennyezettségi határérték- túllépést
ba) az ökológiai folyosón,
bb) az erdőterületen,
bc) a turisztikai fejlesztési területen,
bd) a települési területen a településszerkezeti tervben a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken
nem okoznak.
(2) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet állapítja meg, mely határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.
(3) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
(4) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést – ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is – igénybe venni.
(5) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.
73. Ivóvíz bázis védelem
73. § Az ivóvízkutak belső védőidomán belül csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják.
KÖZMŰFELTÉTELEK
74. Ivóvízellátás
74. § (1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkútról történhet.
(2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki.
(3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
(4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízkút vízjogi engedély alapján létesíthető.
75. Szennyvízelhelyezés
75. § (1) Beépítésre szánt területen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(2) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.
(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani
a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés,
b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet.
(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.
76. Csapadékvíz-elvezetés
76. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül.
(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
(3) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.
INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK
77. Elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések
77. § Zalaapáti Község Önkormányzatát
a) a tervezett közlekedési területeken
b) a vízgazdálkodási övezetek területén
c) a „Kt” jelű temetők bővítési területén
d) a „Kh-2” jelű szennyvíztisztító bővítési területén, és
e) a tervezett zöldterületen
elővásárlási és kisajátítási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében.
78. Záró rendelkezések
78. § (1) E rendelet 2013. március 1-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testület Zalaapáti Önkormányzata Helyi építési szabályzatáról szóló 1/2005. (II. 18.) számú önkormányzati rendelete.