Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2018. 01. 01- 2018. 04. 25

Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013(II.5.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

2018.01.01.

Zalaapáti Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában és 13. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rész

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: igazgatási terület) területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.

(2)¹ Az 1/2012, 2/2012, 3/2017, 4/2012, 5/2012, 6/2012 és 7/2012 / számú tervlapokból álló szabályozási terv a rendelet 1. mellékletét képezi.

(3) A szabályozási terv ábrázolja

a) a bel- és külterület lehatárolását (a továbbiakban: belterületi határvonal);

b) a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (a továbbiakban: építési övezetek) lehatárolását, az építési övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;

c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, az övezet jelölését és a területre vonatkozó szabályozási elemeket;

d) közterületi szabályozási vonalakat.

2. Településszerkezet, területfelhasználás

2. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

a) lakó -

aa) falusias lakó,

ab) kertvárosias lakó,

b) vegyes -

ba) településközpont vegyes,

c) gazdasági -

ca) kereskedelmi szolgáltató,

cb) ipari,

d) különleges -

da) sportterület

db) hulladék-elhelyezési

dc) turisztikai

dd) mezőgazdasági üzemi

területként különbözteti meg a szabályozási terv.

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint

a) közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési-,

b) zöld-,

c) erdő-,

ca) védelmi erdő

cb) gazdasági erdő

d) mezőgazdasági-

da) kertes mezőgazdasági-,

db) általános mezőgazdasági-,

e) vízgazdálkodási-,

f) különleges

fa) nagykiterjedésű sportolási célú

fb) temető

fc)² naperőmű park

területként (terület-felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.

3. Telekalakítás általános szabályai

3. § (1) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek nem felel meg.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve útszabályozással érintett terület leválasztható, abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb telekméretet. Az építési lehetőség meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.

(3) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakítható.

(4) A szabályozási tervben meghatározott szabályozási vonal mentén a közlekedési- és közmű elhelyezési övezet területének határát a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembe vétele mellett geodéziai felméréssel pontosítva kell kialakítani.

(5) Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.

4. Az építés általános szabályai

4. § (1) Építési tevékenységet folytatni az övezetre és építési övezetre meghatározott beépíthetőségi feltételeknek megfelelő telekméret esetén, építési övezet területén a szabályozási terv és építési szabályzat által meghatározott feltételek szerint kialakított építési telken lehet.

(2) Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(3) Az övezetek és építési övezetek területén épületet elhelyezni

a) a szabályozási tervben jelölt építési hely esetén annak területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával,

b) építési hely jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartásával lehet.

(4) Azon meglévő építmények esetében, ahol a szabályozási terv a meglévő épületet közlekedési terület szabályozásával, út szélesítésével érinti, ott az épület karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos építési tevékenység folytatható.

(5) Azon meglévő építmények esetében, ahol az építmény részben a telekre meghatározott építési helyen kívül található, felújítás, helyreállítás és korszerűsítés engedélyezhető. Ezen építményeknél bármilyen jellegű bővítés csak az építési hely területén lehetséges.

(6) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főfunkciójú épületet elhelyezni

a) kötelező építési vonallal szabályozott telkek esetében úgy lehet, hogy az épület domináns építészeti határoló fala térfalat meghatározóan, környezetbe illeszkedően e vonalat érintve helyezkedjen el,

b) kötelező építési vonallal nem szabályozott területek esetében, illeszkedve a környezet beépítéséhez, kialakult környezet hiányában minimum 5 m-es előkerttel lehet.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni.

(8) A település beépítésre szánt területén a településkép és tájkarakter védelme érdekében, csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.

(9) A település beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%- át nem haladhatja meg.

(10) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez - domborzati és növényzeti adottságokhoz - illeszkedően kell elhelyezni.

(11) A település beépítésre nem szánt területén a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m²- nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

(12) A település területén a magastetős épületek tetőhéjalását piros és árnyalatainak megfelelő színű anyag felhasználásával kell kialakítani.

(13)³ Állattartó, valamint trágyatároló építményt az 5. melléklet szerinti előírásokat betartva lehet kialakítani és üzemeltetni úgy, hogy az a környezetére zavaró hatással ne legyen.

(14)⁴ Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhely mérete legalább 4 havi mennyiség befogadására legyen alkalmas. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya tárolására.

5. A közterületek építésének általános szabályai

5. § 1. A település területén, közterületen és telkek közterületre néző felületén a tájékoztató táblák, köztárgyak és hirdető berendezések csak egységesen, arculati terv alapján helyezhetők el. A meglévő berendezéseket az egységes arculat létrehozása érdekében szükség szerint át kell alakítani, vagy ki kell cserélni. A község területén alkalmazható hirdető berendezés megengedett legnagyobb hirdetési felülete 3 m2.

2. Nem helyezhető el reklámcélú felület

a) padokon,

b) játszóterek berendezésein,

c) a közmű műtárgyak felszín feletti berendezésein,

d) támfalakon, lépcsőkön, továbbá

e) olyan közterületen elhelyezett tárgyon, növényzeten, melynek rendeltetésszerű használatához ez nem tartozik.

6. A védőterületek és védőtávolságok szabályai

6. § (1) Az országos főutak külterületi szakaszai mellett a szabályozási terven jelöltek szerint 100 m-es, az országos mellékutak külterületi szakaszai mellett pedig 50 m-es védőtávolságon belül a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges az építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeletetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok, és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

(2) Az országos főutak és mellékutak belterületi szakaszai mellett a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.

(3) A szabályozási tervlapon jelölt tervezett gyorsforgalmi út védőtávolságán belül bármely építési tevékenység az érintett övezetre vonatkozó szabályozás és egyéb jogszabályban foglaltak szerint csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.

(4) Kizárólag az út működésével összefüggő épület helyezhető el

a) gyorsforgalmi út esetében a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül;

b) egy, és kétszámjegyű országos közutak külterületi szakaszán a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül.

(5) A szabályozási tervlapon jelölt tervezett vasút tengelytől számított 100 m-es védőtávolságán belül bármely építési tevékenység, az érintett övezetre vonatkozó szabályozás, és egyéb jogszabályban foglaltak szerint, csak az illetékes és érintett szakkérdés elbírálására jogosult szerv hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.

(6) A kiépített vasúti területek mentén, a tengelytől számított 50 m-es távolságon belül építési engedélyhez kötött, nem vasútüzemi létesítményt csak a MÁV Zrt. üzemeltetői hozzájárulásával lehet elhelyezni.

(7) A vasút esetében kizárólag annak működésével összefüggő épület helyezhető el a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül.

(8) Vízjárta területként szabályozott, árvízzel érintett területekre építési engedély csak akkor adható, ha

a) a terület bevédésre kerül, vagy

b) a telkeket, illetve a telkeken az építési helyet, a mértékadó árvízszintet 1,3 m-rel meghaladó magasságig feltöltik, és az építmény az árvízi lefolyást nem akadályozza.

(9) Az árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0 – 10,0 m. E védősávban épület, építmény, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az illetékes kezelő és az illetékes hatóság engedélyével végezhető.

(10) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez:

a) a község területén lévő patakok, egyéb vízfolyások és mellékágai, továbbá a tavak mentén a partvonaltól előírt parti sávot biztosítani kell. Azokon a partszakaszokon, ahol ez az előírás nem biztosítható, a vízfolyások medrének a karbantartásához a hozzáférés módját egyedileg kell meghatározni;

b) a kizárólagosan állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6 méterig, egyéb vízfolyások és közcélú vízi létesítmények (patakok, árkok, tározók) partvonalától számított 3 méterig parti sávot kell biztosítani;

c) a karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(11) Az ivóvízbázis védelme érdekében a felszín alatti vízvédelmi terület határán belül található telkek építési korlátozással érintettek. A jelölt vízvédelmi védőtávolságon belül építési tevékenység külön jogszabályi előírások alapján engedélyezhető.

(12) A szennyvíztisztító területe körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.

(13) A meglévő és létesítendő villamos közművek részére a szabályozási terv és e rendelet az alábbi védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg:

a) a 400 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén 80 m;

b) a 120 kV-os országos villamos főelosztóhálózat nyomvonala mentén, kül- és belterületen egyaránt a két szélső fázisvezetőtől számított 13-13 m, összességében a tartószerkezet szélességét figyelembe véve 34 m;

c) a 20 kV-os középfeszültségű szabadvezeték mentén külterületen, a szélső fázisvezetőktől számított 5-5 m, a maximális szélesség 14m, belterületen a szélső fázisvezetőktől számított 2,5 -2,5 m, a maximális szélesség 8 m.

(14) A „V” jelű vízgazdálkodási területen a folyó és patakok területén, valamint azok mentén – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új építmények elhelyezése, kivéve a vízi, közlekedési és közműépítményeket, valamint a halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítményeket a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

7. Falusias lakóterület

7. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” és „Lf-4” jelű övezeteket, ezen felül a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Balatoni Törvény) összefüggő, eltérő szabályozásokat figyelembe véve „Lf-5”, „Lf-6”, „Lf-7” és „Lf-8” jelű övezeteket különböztet meg a terv.

8. Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” és „Lf-4” jelű falusias lakóterületek

8. § (1)⁵ Az „Lf-1”, „Lf-2”, „Lf-3” és „Lf-4” jelű falusias lakóterületek övezetében

a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,

b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény

c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,

g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá

h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény

helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-1	Kialakult	Kialakult	Kialakult	Oldalhatáron álló	30 %	5,00 m	50 %
Lf-2	1500 m2	18 m 80 m	Kialakult	Oldalhatáron álló	25 %	5,00 m	50 %
Lf-3	1000 m2	18 m 50 m	Kialakult	Oldalhatáron álló	30 %	5,00 m	50 %
Lf-4	1200 m2	20 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	30 %	6,00 m	50 %

(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetei közül a település történelmi központjában elhelyezkedő területen, a Jókai Mór utca két oldalán, a 100 helyrajzi számú úttól Délre, a Deák Ferenc, a Diófasor és a Vörösmarty utca két oldalán a tervezett épületet fő tömegében magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge az épülettömeget meghatározó tető esetében 35-45 fok közötti. A lakóépület tömegét meghatározó tető héjalásának anyagaként piros és árnyalatainak megfelelő színű kis elemes, tetőfedő anyag, agyag vagy betoncserép használható. A főépületet és a hozzá kapcsolódó melléképületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. Meglévő tetők felújítása esetén alkalmazható piros és árnyalatainak megfelelő színű egyéb tetőfedő anyag is.

(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő sövény alakítható ki, utcafronti kerítés megengedett legnagyobb magassága a közterület szintjéhez képest 1,8 m lehet.

(5) ⁶ Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.

9. Az „Lf-5” és „Lf-6” jelű falusias lakóterületek

9. § (1)⁷ Az „Lf-5” és „Lf-6” jelű falusias lakóterületek övezetében

a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,

b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény

c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,

g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá

h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény

helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-5	1500 m2	18 m 80 m	Kialakult	Oldalhatáron álló	25 %	5,00 m	50 %
Lf-6	1000 m2	18 m 50 m	Kialakult	Oldalhatáron álló	30 %	5,00 m	50 %

(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetei közül a település történelmi központjában elhelyezkedő területen, a Diófasor utca É-i oldalán a tervezett épületet fő tömegében magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge az épülettömeget meghatározó tető esetében 35-45 fok közötti. A lakóépület tömegét meghatározó tető héjalásának anyagaként piros és árnyalatainak megfelelő színű kis elemes, tetőfedő anyag, agyag vagy betoncserép használható. A főépületet és a hozzá kapcsolódó melléképületet azonos tetőfedő anyaggal kell ellátni. Meglévő tetők felújítása esetén alkalmazható piros és árnyalatainak megfelelő színű egyéb tetőfedő anyag is.

(5) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

(6) ⁸ Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.

10. Az „Lf-7” jelű falusias lakóterület

10. § (1)⁹ Az „Lf-7” jelű falusias lakóterületek övezetében

a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,

b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény

c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,

g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá

h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény

helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-7	1200 m2	20 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	30 %	6,00 m	50 %

(3) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő sövény alakítható ki, utcafronti kerítés megengedett legnagyobb magassága a közterület szintjéhez képest 1,8 m lehet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

c) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

(5) ¹⁰ Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.

11. Az „Lf-8” jelű falusias lakóterület

11. § (1)¹¹ Az „Lf-8” jelű falusias lakóterületek övezetében

a) legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület,

b) mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény, ezen belül az 5. mellékletben meghatározott állattartó építmény

c) helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület,

g) önálló parkoló és garázs - legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára -, továbbá

h) a fenti rendeltetésekhez kapcsolódó melléképítmény

helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Lf-8	1200 m2	20 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	30 %	6,00 m	50 %

(4) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

(5) Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

(6) ¹² Az (1) bekezdés szerinti falusias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.

12. Kertvárosias lakóterület

12. § (1) Az „Lke” jelű kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű övezeteket különböztet meg a terv.

13. Az „Lke-1”, „Lke-2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterületek

13. § (1) Az „Lke-1”, „Lke -2” és „Lke-3” jelű kertvárosias lakóterületen

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület, műterem és tárolóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató épület,

c) egészségügyi és szociális épület, továbbá

d) az OTÉK által meghatározott melléképítmények közül

da) közműbecsatlakozási műtárgy,

db) közműpótló műtárgy,

dc) legfeljebb 2,0 m belmagasságú kerti építmény,

dd) kerti víz és fürdőmedence,

de) napkollektor,

df) kerti épített tűzrakóhely,

dg) kerti lugas,

dh) lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, továbbá

di) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhető el.

(2) A kertvárosias lakóterület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Lke-1	800 m2	20 m 35 m	Kialakult	Oldalhatáron álló	25 %	7,00 m	50 %
Lke-2	800 m2	20 m 35 m	Kialakult	Oldalhatáron álló	25 %	5,00 m	50 %
Lke-3	800 m2	20 m 30 m	Kialakult	Szabadon álló	25 %	5,00 m	50 %

(3) ¹³ Az (1) bekezdés szerinti kertvárosias lakóterület övezetében egy telken maximum 5 kutya tartására alkalmas kutyaház, vagy kennel helyezhető el.

14. Településközpont vegyes terület

14. § (1) A „Vt” jelű településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, melyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény,

g) üzemanyagtöltő

h) a fenti rendeltetéshez kapcsolódó tároló- és melléképítmény

helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti településközpont vegyes terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Vt	600 m2	20 m 25 m	Kialakult	Oldalhatáron álló	40 %	7,5 m	30 %

(4) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, ha az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

(5) A településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.

15. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

15. § (1) A „Gksz” jelű kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az építési használatnak megengedett felső határértékeiben megegyező, a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Gksz-1” és „Gksz-2” jelű övezeteket különböztet meg a terv.

16. A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

16. § (1) A „Gksz-1” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c) igazgatási, egyéb irodaépület

d) tároló és gépjárműtároló épület

e) üzemanyagtöltő

f) sportépítmény

helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Gksz-1	3000 m2	40 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	40 %	7,5 m	20 %

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.

(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.

17. A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület

17. § (1) A „Gksz-2” jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

c) igazgatási, egyéb irodaépület

d) tároló és gépjárműtároló épület

e) üzemanyagtöltő

f) sportépítmény

helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Gksz-2	3000 m2	40 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	40 %	7,5 m	20 %

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül 50%-ban kell biztosítani.

(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.

18. Ipari terület

18. § (1) A „Gip” jelű ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari területen belül a terület építési használatának megengedett felső határértékeiben eltérő, egyéb szabályozás vonatkozásában megegyező elemeket tartalmazóan „Gip-2” jelű övezeteket, ezen felül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Gip-1” jelű övezetet különböztet meg a terv.

(3) Az ipari területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatóak, illetve a létesítési feltételeit a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség elfogadja.

19. A „Gip-1” jelű ipari terület

19. § (1) A „Gip-1” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.

(2) Az (1) szerinti ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Gip-1	5000 m2	50 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	30 %	7,5 m	40 %

(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

(6) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.

20. A „Gip-2” jelű ipari terület

20. § (1) A „Gip-2” jelű övezet területe egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.

(2) Az (1) szerinti ipari terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Gip-2	3000 m2	40 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	40 %	10,0 m	25 %

(3) Az (1) bekezdés szerinti ipari területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

(4) A kialakuló új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani.

21. Különleges területek

21. § (1) A „K” jelű különleges övezetbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége - helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek – miatt az egyéb építési területektől eltérő területek.

(2) A rendezési terv a beépítésre szánt különleges területek a között

a) „Ksp-1” és „Ksp-2” jelű sportterület övezetet,

b) „Kh-1” és „Kh-2” jelű hulladék-elhelyezési terület övezetet,

c) „Kmü-1” és „Kmü-2” jelű mezőgazdasági üzemi terület övezetet

d) „Ktu” jelű turisztikai terület övezetet

különböztet meg.

22. A „Ksp-1” jelű sportterület

22. § (1) A „Ksp-1” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Ksp-1	1,5 ha, a telek tovább nem osztható	-	Kialakult	Szabadon álló	10 %	7,5 m	80 %

23. A „Ksp-2” jelű sportterület

23. § (1) A „Ksp-2” jelű különleges övezet olyan terület, melyen sportépítmény, valamint a hozzá kapcsolódó szociális, tároló és vendéglátó épület helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges övezet építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Ksp-2	2 ha, a telek tovább nem osztható	-	Kialakult	Szabadon álló	10 %	7,5 m	80 %

(3) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

b) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

d) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

24. A „Kh-1” jelű hulladék-elhelyezési terület

24. § A „Kh-1” jelű különleges övezet (szennyvízátemelő) területén kizárólag a szennyvízátemelő, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. Az övezet területén belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem létesíthető.

25. A „Kh-2” jelű hulladék-elhelyezési terület

25. § (1) A „Kh-2” jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) területén a szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei helyezhetők el. Az övezet területe körül a szabályozási terven jelölt 200 m sugarú védőtávolságon belül lakó és huzamosabb tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.

(2) A „Kh-2” jelű övezet területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.

26.¹⁴ A „Kmü-1” és „Kmü-3” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület

26. § (1) A „Kmü-1” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol

a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint

b) egyéb gazdasági építmények helyezhetőek el.

(2)¹⁵ Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Kmü-1	5000 m2	50 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	30 %	7,5 m*	40 %
Kmü-3	5000 m2	50 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	40 %	7,5 m*	40 %

* Technológiai és tároló építmény magassága nem korlátozott.

(3) ¹⁶ Az 1/4 hrsz.-ú „Kmü-1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani. A 75. sz. országos főúttól D-re lévő „Kmü -1” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

(4) ¹⁷ A „Kmü-3” jelű különleges mezőgazdasági üzemi területen új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

(5) ¹⁸ Az övezet területén a szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeken fás növényzettel fedetten kell kialakítani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el. A beültetési kötelezettséget új telephelyek létesítése esetén az engedélytől számított egy éven belül, meglévő, vagy új telephelyek új építéséhez kötődően pedig a használatbavételig kell megvalósítani.

27. A „Kmü-2” jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület

27. § (1) A „Kmü-2” jelű övezet, olyan különleges mezőgazdasági üzemi terület, ahol

a) a környezetére nem zavaró hatású mezőgazdasági, állattartó és tároló építmények, valamint

b) egyéb gazdasági építmények

helyezhetőek el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Kmü-2	5000 m2	50 m 50 m	Kialakult	Szabadon álló	30 %	7,5 m*	30 %

* Technológiai és tároló építmény magassága nem korlátozott.

(3) Az (1) bekezdés szerinti övezet területén

a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló - nem létesíthető.

28. A „Ktu” jelű turisztikai terület

28. § (1) A „Ktu” jelű övezet olyan turisztikai terület, ahol a kastély, kastélypark található, és amelyen a műemléki és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével oktatási, kulturális és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetőek el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges terület építési használatának megengedett felső határértékei és telekalakítási szabályai:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Ktu	4,5 ha, a telek tovább nem osztható	-	Kialakult	Szabadon álló	20 %	7,5 m	60 %

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

29. Közlekedési és közműterület

29. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a rendelet 2. melléklete szerinti táblázatban foglaltak szerint kell kialakítani.

(3) A közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló

a) közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények,

d) hirdető berendezések, valamint

e) utcabútorok, szobrok és emlékművek

helyezhetőek el.

(4) Beépítésre szánt területekhez kapcsolódó közlekedési területeken a különleges, üzemi mezőgazdasági területek, és az ipari területek kivételével a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

(5) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet kertészeti kiviteli tervek szerint a közmű kiviteli tervek figyelembevételével kell megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajok telepítését.

30. Zöldterületek

30. § (1) A „Z” jelű zöldterület a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.

(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m² –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.

(3) Az (1) bekezdés szerinti zöldterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Z	Övezet területe	-	Övezet területe	Szabadon álló	2 %	3,5 m	-

31. Védelmi erdőterület

31. § A védelmi rendeltetésű erdők közötti területeken „Ev-1”, „Ev-2”, „Ev-3”, „Ev-4” és „Ev-5” jelű övezetek kerültek megkülönböztetésre.

32. Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterület

32. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev-1” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Ev-1	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-

33. Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterület

33. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Ev-2	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-

(4) Az „Ev-2” jelű védelmi erdőterületen

a) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;

b) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;

c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

e) 10 m magasságot meghaladó építmény nem létesíthető;

f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

34. Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterület

34. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Ev-3	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-

(4) Az „Ev-3” jelű védelmi erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

35. Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterület

35. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Ev-4	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-

(4) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületen

c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

e) 10 m magasságot meghaladó építmény nem létesíthető;

f) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

g) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

h) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

(5) Az „Ev-4” jelű védelmi erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

36. Az „Ev-5” jelű védelmi erdőterület

36. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet figyelemmel az erdő védelmi jellegére.

(2) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Ev-5” jelű védelmi erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Ev-5	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-

(4) Az „Ev-5” jelű övezetben a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.

37. Gazdasági erdőterület

37. § A gazdasági rendeltetésű erdők között „Eg-1”, „Eg-2”, „Eg-3”, „Eg-4”, „Eg-5”, „Eg-6”, és „Eg-7” jelű övezeteket különböztetünk meg.

38. Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterület

38. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(2) Az övezetben telkenként legfeljebb egy, az erdőgazdálkodással és vadászattal összefüggő épület, valamint az előzőekhez kapcsolódó turisztikai épület, valamint közmű és út építmények helyezhetők el.

(3) Az „Eg-1” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Eg-1	3000 m2	Nem korlátozott	10 ha	Szabadon álló	0,3 %	5m

39. Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterület

39. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Eg-2	3000 m2	Nem korlátozott	10 ha	Szabadon álló	0,3 %	5m

(4) Az „Eg-2” jelű gazdasági erdőterületen

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;

c) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;

d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

40. Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterület

40. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Eg-3	3000 m2	Nem korlátozott	10 ha	Szabadon álló	0,3 %	5m

(4) Az „Eg-3” jelű gazdasági erdőterületen

a) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

c) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

d) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

f) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

41. Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterület

41. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Eg-4	3000 m2	Nem korlátozott	10 ha	Szabadon álló	0,3 %	5m

(4) Az „Eg-4” jelű gazdasági erdőterületen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

42. Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterület

42. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Eg-5	3000 m2	Nem korlátozott	10 ha	Szabadon álló	0,3 %	5m

(4) Az „Eg-5” jelű gazdasági erdőterületen

d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

43. Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterület

43. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Eg-6	3000 m2	Nem korlátozott	10 ha	Szabadon álló	0,3 %	5m

(4) Az „Eg-6” jelű gazdasági erdőterületen

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

b) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

h) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

i) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

k) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.

44. Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterület

44. § (1) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.

(3) Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Eg-7	3000 m2	Nem korlátozott	10 ha	Szabadon álló	0,3 %	5m

(4) Az „Eg-7” jelű gazdasági erdőterületen a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.

45. Kertes mezőgazdasági terület

45. § A kertes mezőgazdasági terület a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. A kertes mezőgazdasági területet a szabályozási terv „Mk-1”, „Mk-2” és „Mk-3” jelű övezetekbe sorolja.

46. Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági terület

46. § (1) Az „Mk-1” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Mk-1	3000 m2	Nem korlátozott	1500 m2	Oldalhatáron álló	Művelt telek esetén legfeljebb 3 %	4m*

* Az építmény legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg.

(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területen elhelyezett épületeket jellemzően magastetővel, kétirányú szimmetrikus tetőszerkezettel kell kialakítani. A tető hajlásszöge 35-45 fok közötti lehet, a tetőhéjalás anyagaként kiselemes fedés, piros színű agyag, vagy betoncserép használható.

47. Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági terület

47. § (1) Az „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Mk-2	3000 m2	Nem korlátozott	1500 m2	Oldalhatáron álló	Művelt telek esetén legfeljebb 3 %	4m*

* Az építmény legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg.

(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területen

b) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

e) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

f) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

g) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

48. Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági terület

48. § (1) Az „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetek területén a kert, szőlő és gyümölcsös ágban nyilvántartott telkek területén elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, a műveléssel összefüggő gazdasági épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). Szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület, lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el. Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép, stb.) a telek méretétől függetlenül, beépítettségben, építménymagasságban korlátozás nélkül elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Mk-3	3000 m2	Nem korlátozott	1500 m2	Oldalhatáron álló	Művelt telek esetén legfeljebb 3 %	4m*

* Az építmény legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg.

(3) Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kertes mezőgazdasági területen

c) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

d) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

e) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

g) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

h) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

49. Általános mezőgazdasági terület

49. § (1) A „Má” jelű általános mezőgazdasági terület a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület, melyek közül a „Má-1” jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az „Má-2” jelű övezet területe pedig a Zala-folyó mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része, természeti védettséget élvező Natura 2000 területbe sorolt.

(2) Az általános mezőgazdasági területen belül a Balatoni Törvénnyel összefüggő eltérő szabályozás szempontjából „Má-1”, „Má-2”, „Má-3”, „Má-4”, „Má-5”, „Má-6”, „Má-7”, „Má-8”, „Má-9”, „Má-10”, „Má-11” és „Má-12” jelű övezetet különböztet meg a terv.

(3) Az általános mezőgazdasági övezetek területén a település átlagánál jobb minőségű termőföldet építmény elhelyezése céljából felhasználni (a helyhez kötött létesítmények kivételével), e célból művelés alól kivonni nem lehet.

50. Az „Má-1” jelű általános mezőgazdasági terület

50. § (1) Az „Má-1” jelű övezet területén

a) szántóművelési ágban lévő területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági építmény, gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;

b) a szőlőművelési ágban lévő területen a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület, gyümölcsművelési ágban lévő területen a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el;

c) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.

(2) Az „Má-1” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-1	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	20 ha	Szabadon álló	0,3 % (max 1000 m2)	7,5m
	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	5 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	szőlő	3000 m2	Nem korlátozott	2 ha	Szabadon álló	2 % (max 800 m2)	7,5m
	gyümölcs	3000 m2	Nem korlátozott	3 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	birtok- központ	2 ha	50 m	2 ha	Szabadon álló	birtok összterületének 1%-a, telek területének 25%-a	7,5m

51. Az „Má-2” jelű általános mezőgazdasági terület

51. § (1) Az „Má-2” jelű övezet területén

a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;

c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

d) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-2	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-
Má-2	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	-	Szabadon álló	0,3 % (max 150 m2 nyitott-fedett állat- beálló, és ehhez kapcsolódóan max 50 m2 zárt tároló)	5m

(3) Az „Má-2” jelű övezet területén

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

d) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;

e) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

f) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;

h) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

i) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

(4) Az „Má-2” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

52. Az „Má-3” jelű általános mezőgazdasági terület

52. § (1) Az „Má-3” jelű övezet területén

a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;

c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-3	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-
Má-3	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	-	Szabadon álló	0,3 % (max 150 m2 nyitott-fedett állat- beálló, és ehhez kapcsolódóan max 50 m2 zárt tároló)	5m

(3) Az „Má-3” jelű övezet területén

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;

g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

j) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.

(4) Az „Má-3” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

53. Az „Má-4” jelű általános mezőgazdasági terület

53. § (1) Az „Má-4” jelű övezet területén

a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;

c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-4	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-
Má-4	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	-	Szabadon álló	0,3 % (max 150 m2 nyitott-fedett állat- beálló, és ehhez kapcsolódóan max 50 m2 zárt tároló)	5m

(3) Az „Má-4” jelű övezet területén

a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

b) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

e) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

g) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók;

h) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

i) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

j) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

k) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

l) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(4) Az „Má-4” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

54. Az „Má-5” jelű általános mezőgazdasági terület

54. § (1) Az „Má-5” jelű övezet területén

a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;

c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-5	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-
Má-5	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	-	Szabadon álló	0,3 % (max 150 m2 nyitott-fedett állat- beálló, és ehhez kapcsolódóan max 50 m2 zárt tároló)	5m

(3) Az „Má-5” jelű övezet területén

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;

g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

(4) Az „Má-5” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

55. Az „Má-6” jelű általános mezőgazdasági terület

55. § (1) Az „Má-6” jelű övezet területén

a) gyepművelési ágban lévő területen hagyományos, almos állattartó épület építhető;

c) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

e) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

f) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-6	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	-	-	-	-
Má-6	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	-	Szabadon álló	0,3 % (max 150 m2 nyitott-fedett állat- beálló, és ehhez kapcsolódóan max 50 m2 zárt tároló)	5m

(3) Az „Má-6” jelű övezet területén

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

d) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet;

f) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető;

g) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

h) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

j) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

k) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.

(4) Az „Má-6” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

56. Az „Má-7” jelű általános mezőgazdasági terület

56. § (1) Az „Má-7” jelű övezet területén

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-7	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	20 ha	Szabadon álló	0,3 % (max 1000 m2)	7,5m
	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	5 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	szőlő	3000 m2	Nem korlátozott	2 ha	Szabadon álló	2 % (max 800 m2)	7,5m
	gyümölcs	3000 m2	Nem korlátozott	3 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m

(3) Az „Má-7” jelű övezet területén

b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

e) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.

(4) Az „Má-7” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

57. „Má-8” jelű általános mezőgazdasági terület

57. § (1) Az „Má-8” jelű övezet területén

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-8	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	20 ha	Szabadon álló	0,3 % (max 1000 m2)	7,5m
	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	5 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	szőlő	3000 m2	Nem korlátozott	2 ha	Szabadon álló	2 % (max 800 m2)	7,5m
	gyümölcs	3000 m2	Nem korlátozott	3 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m

(3) Az „Má-8” jelű övezet területén

d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

f) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.

(4) Az „Má-8” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

58. Az „Má-9” jelű általános mezőgazdasági terület

58. § (1) Az „Má-9” jelű övezet területén

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-9	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	20 ha	Szabadon álló	0,3 % (max 1000 m2)	7,5m
	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	5 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	szőlő	3000 m2	Nem korlátozott	2 ha	Szabadon álló	2 % (max 800 m2)	7,5m
	gyümölcs	3000 m2	Nem korlátozott	3 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m

(3) Az „Má-9” jelű övezet területén

d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

f) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;

g) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.

(4) Az „Má-9” jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.

59. Az „Má-10” jelű általános mezőgazdasági terület

59. § (1) Az „Má-10” jelű övezet területén

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.

(2) Az „Má-10” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-10	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	20 ha	Szabadon álló	0,3 % (max 1000 m2)	7,5m
	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	5 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	szőlő	3000 m2	Nem korlátozott	2 ha	Szabadon álló	2 % (max 800 m2)	7,5m
	gyümölcs	3000 m2	Nem korlátozott	3 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	birtok- központ	2 ha	50 m	2 ha	Szabadon álló	birtok összterületének 1%-a, telek területének 25%-a	7,5m

(4) Az „Má-10” jelű övezet területén korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

60. Az „Má-11” jelű általános mezőgazdasági terület

60. § (1) Az „Má-11” jelű övezet területén

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.

(2) Az „Má-11” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-11	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	20 ha	Szabadon álló	0,3 % (max 1000 m2)	7,5m
	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	5 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	szőlő	3000 m2	Nem korlátozott	2 ha	Szabadon álló	2 % (max 800 m2)	7,5m
	gyümölcs	3000 m2	Nem korlátozott	3 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	birtok- központ	2 ha	50 m	2 ha	Szabadon álló	birtok összterületének 1%-a, telek területének 25%-a	7,5m

(4) Az „Má-11” jelű övezet területén a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni.

61. Az „Má-12” jelű általános mezőgazdasági terület

61. § (1) Az „Má-12” jelű övezet területén

d) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni;

e) lakókocsi, lakó, vagy gazdasági rendeltetésű konténer nem helyezhető el.

(2) Az „Má-12” jelű övezet területén új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki – Zalaapáti község területéhez és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. Birtokközpont területén a birtokközpont rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület helyezhető el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti általános mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályok:

Övezet jele	Művelési ág	Kialakít- ható legkisebb telek területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépít- hető legki- sebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság
Má-12	szántó	3000 m2	Nem korlátozott	20 ha	Szabadon álló	0,3 % (max 1000 m2)	7,5m
	rét, legelő	3000 m2	Nem korlátozott	5 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	szőlő	3000 m2	Nem korlátozott	2 ha	Szabadon álló	2 % (max 800 m2)	7,5m
	gyümölcs	3000 m2	Nem korlátozott	3 ha	Szabadon álló	1 % (max 1000 m2)	7,5m
	birtok- központ	2 ha	50 m	2 ha	Szabadon álló	birtok összterületének 1%-a, telek területének 25%-a	7,5m

(4) Az „Má-12” jelű övezet területén

a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;

b) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

62. Vízgazdálkodási területek

62. § A „V” jelű vízgazdálkodási terület a Zala folyó medre, árvízvédelmi területei, töltései és belvízi csatornái, a Zalaapáti patak medre és a patakra tervezett többcélú tározó területe, valamint a Szentkirályi-patak területe, továbbá az önálló helyrajzi számon szereplő, valamint a területek alrészleteként nyilvántartott árkok területe.

63. Különleges beépítésre nem szánt terület

63. § (1)¹⁹ A különleges beépítésre nem szánt területek közé tartozik a nagykiterjedésű sportolási célú „Knsp-1” és „Knsp-2” jelű terület, a temetők „Kt” területei, valamint a „Kb-n” jelű naperőmű park terület.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

64. A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület

64. § (1) A „Knsp-1” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Knsp-1	15 ha A telek tovább nem osztható	15 ha	Szabadon álló	2 %	5,0 m	90 %

(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetében az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

(4) Az övezetek területén közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

65. A„Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület

65. § (1) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú terület övezetében a terület rendeltetését meghatározó sporttevékenység és a tájművelés szükséges építményei, valamint a sportoláshoz kapcsolódó szociális, vendéglátó, szolgáltató és szálláshely-szolgáltató épület helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Knsp-2	15 ha A telek tovább nem osztható	15 ha	Szabadon álló	2 %	5,0 m	90 %

(5) A „Knsp-2” jelű nagykiterjedésű sportolási célú területen

a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;

66. A „Kt” jelű temető terület

66. § (1) A „Kt” jelű temető területén a temető rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges beépítésre nem szánt terület építési használatának megengedett felső határértékei:

Övezet jele	Kialakítható legkisebb telek területe	Beépíthető legkisebb telek területe	Beépítési mód	A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	A megengedett legnagyobb építmény magasság	A zöldfelület legkisebb mértéke
Kt	Övezet területe	Meglévő telek területe	Szabadon álló	2 %	Nem korlátozott	Nem korlátozott

(3) A „Kt” jelű temető területen korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható.

66/A.²⁰ „Kb-n” jelű naperőmű park terület

66/A. § A „Kb-n” jelű naperőmű park területén a naperőmű park rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

IV. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

67. Táji és természeti értékek védelme

67. § (1) A Zala-folyó völgye ökológiai folyosó, valamint a Natura 2000 természetvédelmi rendeltetésű terület része.

(2) Helyi természeti védettség alatt áll a Zalaapáti 695/1 helyrajzi számú telken található Szentkirályi kastély parkja.

(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(4) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagainak lelőhely-területén állapítható meg.

(5) Országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő, új külszíni bányatelek nem bővíthető.

(6) A meglévő mezővédő és útvédő fásításokon kizárólag balesetvédelmi és növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan eszközölhető csonkolás és fakivágás. A kivágások helyben történő pótlásáról gondoskodni kell oly módon, hogy az állomány egysége fennmaradjon. Új telepítések kizárólag tervszerűen, a mezőgazdasági gazdálkodással összhangban, illetve utak mentén útkezelői engedéllyel történhetnek.

(7) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani, a meglévő fás növényzetet csonkolni vagy kivágni kizárólag a vízmeder fenntartási sávban, illetve növény-egészségügyi szempontokkal indokoltan lehet.

68. Árvíz- és belvízvédelem

68. § A vizek természetes befolyását, áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.

69. Építészeti értékek országos védelme

69. § (1) A műemléki templom, valamint a kastély környezetében műemléki környezet kerül kijelölésre. A műemléki környezet területén épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet építészeti jellegének figyelembevételével és megtartásával lehet.

(2) A műemléki környezetnek része

a) a templom és apátság környezetében --- 584; 587/2 helyrajzi számú közterület; 587/3; 587/4; 588/1; 588/12; 579; 580; 739; 733/1 Deák Ferenc utca közterület É-i része; 586 Deák Ferenc utca közterület;

b) Kastély környezete --- 695/2 ; 693 ; 696 ; 697 ; 44 ; 45 (út); 46/1; 46/2; 47; 48; 49; 50; 51; 52/1; 694/1 (közterület nem teljes részben); 731 (Jókai Mór utca).

(3) A szabályozási terven jelölt régészeti védelem területein a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni és szükség esetén az építést megelőző kutatófeltárást el kell végezni.

70. Építészeti értékek helyi védelme

70. § (1) A település építészeti értékének védelme érdekében helyi védelem alá rendeltek a 3. mellékletben felsorolt építmények.

(2) A temetőkápolna és a kőkereszt el nem bontható, át nem alakítható. A temetőkápolna és a kőkereszt védelméről, jó karbantartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(3) A helyi védelem alatt lévő lakóépületek esetében felújításuk és átépítésük során az épületek jelenlegi építészeti karakterét meg kell őrizni. Megtartandók a főhomlokzatok díszítései, az épület tömegaránya, tetőformája, a beépítés jellege. Törekedni kell az eredeti, rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra.

(4) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani, melyet a műszaki állapot, vagy funkcióváltozás indokolhat. Elbontás esetén a tervezett új épületnek a fentiekben megfogalmazott elvárások szerint kell elkészülnie. Az épületek bontása, átalakítása, felújítása során az engedélyezési tervdokumentációjához részletes felmérési tervet és fotódokumentációt kell csatolni.

71. Bányászati és földtani követelmények

71. § (1) Az ásványi nyersanyag kitermeléssel járó bányászati, építési, tereprendezési, mederalakítási tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető.

(2) Szilárd ásványi nyersanyagok kitermelése nem folytatható belterületen, beépítésre szánt területen, továbbá a lakott területtől a környezeti hatástanulmányban meghatározott távolságon belül.

72. Környezetvédelem

72. § (1) A település területén csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek

a) egészségügyi légszennyezettségi határérték- túllépést, valamint

b) ökológiai légszennyezettségi határérték- túllépést

ba) az ökológiai folyosón,

bb) az erdőterületen,

bc) a turisztikai fejlesztési területen,

bd) a települési területen a településszerkezeti tervben a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken

nem okoznak.

(2) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló rendelet állapítja meg, mely határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.

(3) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

(4) Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli, aki köteles a szervezett hulladékgyűjtést – ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is – igénybe venni.

(5) A gazdálkodó szervezeteknek gondoskodniuk kell az építés során és a tevékenységükből keletkező veszélyes és nem veszélyes termelési hulladékok hasznosításáról, ártalmatlanításáról.

73. Ivóvíz bázis védelem

73. § Az ivóvízkutak belső védőidomán belül csak a vízkivétel létesítményei és olyan más létesítmények helyezetők el, melyek a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer üzemi céljait szolgálják.

V. Fejezet

KÖZMŰFELTÉTELEK

74. Ivóvízellátás

74. § (1) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása közüzemi hálózatról egyéb övezetekben fúrt vízkútról történhet.

(2) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi létesítési engedély megléte után adható ki.

(3) Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.

(4) Mezőgazdasági területen az öntözésre használt vízkút vízjogi engedély alapján létesíthető.

75. Szennyvízelhelyezés

75. § (1) Beépítésre szánt területen a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.

(2) Beépítésre nem szánt területen vezetékes ivóvíz hálózatra rákötött telkek esetében a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követően egy éven belül kötelező.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve engedélyek érvényét meghosszabbítani

a) beépítésre szánt területen, illetve belterületen csak a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés,

b) beépítésre nem szánt területen vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítését követően lehet.

(4) A település területén a szippantott szennyvíz kezelés nélkül nem helyezhető el.

76. Csapadékvíz-elvezetés

76. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül.

(2) A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.

(3) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására.

VI. Fejezet

INTÉZKEDÉSI ELŐÍRÁSOK

77. Elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések

77. § Zalaapáti Község Önkormányzatát

a) a tervezett közlekedési területeken

b) a vízgazdálkodási övezetek területén

c) a „Kt” jelű temetők bővítési területén

d) a „Kh-2” jelű szennyvíztisztító bővítési területén, és

e) a tervezett zöldterületen

elővásárlási és kisajátítási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében.

78. Záró rendelkezések

78. § (1) E rendelet 2013. március 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testület Zalaapáti Önkormányzata Helyi építési szabályzatáról szóló 1/2005. (II. 18.) számú önkormányzati rendelete.

1. melléklet az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez ²¹

2. melléklet az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

1. függelék az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

2. függelék az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

3. függelék az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet az 1/2013. (II. 5.) önkormányzati rendelethez

Módosította a 18/2017.(XII.29.) önk.rendelet, hatályos 2018. január 1-től

Kiegészítette a 18/2017.(XII.29.) önk.rendelet, hatályos 2018. január 1-től

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk.rendelet, hatályos 2015. október 15-től

⁴

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk.rendelet, hatályos 2015. október 15-től

⁵

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

⁶

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

⁷

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

⁸

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

⁹

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹⁰

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹¹

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹²

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹³

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹⁴

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹⁵

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹⁶

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹⁷

Módosította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹⁸

Megállapította a 13/2015.(X.14.) önk. rendelet, hatályos 2015. október 15-től

¹⁹

Módosította a 18/2017.(XII.29.) önk.rendelet, hatályos 2018. január 1-től

²⁰

Megállapította a 18/217.(XII.29.) önk.rendelet, hatályos 2018. január 1-től

²¹

Módosította a 18/217.(XII.29.) önk.rendelet, hatályos 2018. január 1-től