Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
Hatályos: 2022. 09. 30Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
Zalaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §, 32. § (3) bekezdésben, 45. §, 48. §, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozására a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátások formáit, rendszerét, a helyi szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaapáti Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére, az Önkormányzat által nyújtott, e rendeletben szabályozott ellátásokra.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) az Önkormányzat területén bejelentett lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre,
b) a Szt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre,
c) a Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az Önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
3. Eljárási rendelkezések
3. § (1) A szociális rászorultságtól függő támogatások és ellátások iránti kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, az e rendelet 1–3. melléklet formanyomtatványok felhasználásával.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú,
b) fiatal felnőtt: a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § c) pontja szerinti nagykorú személy,
c) a jövedelem, a család, a háztartás fogalmak meghatározására az Szt. 4. §-ában meghatározott, ide vonatkozó rendelkezések az irányadók,
d) a települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatás, illetve a fűtési támogatás esetében a kérelemben az adott ingatlanban életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyeket kell felsorolni.
(3) Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelemben felsorolt személyek jövedelmi, vagyoni helyzetét igazolni kell, illetve arra vonatkozóan nyilatkozatot kötelesek tenni. A támogatási kérelemhez szükséges jövedelem- és vagyonszámításnál az Szt.-ben, illetve annak végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.
1. A jövedelmet, és a támogatásra való jogosultságot a kérelemhez csatolt alábbi dokumentumokkal kell igazolni:
a) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolás, nyilatkozat;
b) vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást a következők szerint: a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás, vagy a vállalkozó saját nyilatkozata;
c) a kifizető szerv által kiállított tárgyévre vonatkozó nyugdíjösszesítő igazolás a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összegéről, amennyiben az ellátás összege év közben változott, a kérelem benyújtásának hónapját megelőző nyugdíj összegének igazolása;
d) a kérelmező háztartásában élő nem tanköteles korú, nappali oktatásban részesülő gyermek(ek) iskolalátogatási, vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolása.
2. A kérelmező részére települési támogatás akkor állapítható meg, - az egyéb feltételek fennállása mellett - ha az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.
3. Ha a kérelem az e rendelet szerint adható támogatások, ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, az eljáró hatóság a kérelmezőt felhívhatja az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő módon történő igazolására (pl. egészségi állapot orvos által történő igazolása, gyógyászati segédeszköz vásárlásáról szóló számla/igazolás).
(4) Az eljáró hatóság a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valódiságát ellenőrizheti, a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt végezhet. A környezettanulmány lefolytatásához igénybe veheti családsegítő közreműködését.
(5) A jogosultat a rendszeres települési támogatás az azt megállapító határozatban megjelölt időponttól illeti meg, kivéve, ha a támogatás ismételt megállapítása iránti kérelmet a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban nyújtja be. Ebben az esetben a támogatás a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától állapítható meg.
(6) A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül írásban köteles értesíteni a Hivatalt.
4. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható, formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(2) A természetben nyújtott települési támogatás formái: pl. tűzifa, szén, kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító vásárlási utalvány, élelmiszercsomag, étkezés biztosítása, étkezési térítési díj átvállalása, közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé, a gyermek tanulmányaival összefüggő kiadások támogatása.
(3) A természetben nyújtott települési támogatás megvásárlására felhatalmazást kaphat a családsegítő 15 napos elszámolási kötelezettséggel, melyről a határozatban rendelkezni kell.
5. § (1) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a részére megállapított támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől, illetve az átutalás napjától számított 15 napon belül névre szóló számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.
(2) Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.
6. § (1) A megállapított támogatás folyósításáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik készpénzben történő kifizetéssel, illetve a kérelmező vagy a közüzemi szolgáltató folyószámlájára történő átutalással.
(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározottak szerint
a) egy összegben, legfeljebb a döntés véglegessé válásának napjától számított 5 munkanapon belül; vagy
b) részletekben, a határozat rendelkezései szerinti időpontokig
kell folyósítani.
7. § (1) A képviselő-testület hatáskörét átruházott hatáskörben:
a) a polgármester gyakorolja a rendkívüli települési támogatás (9. §), a beiskolázási támogatás (10. §), a települési gyermeknevelési támogatás (11. §), a „Zalaapáti Ifjú Polgára Program” támogatás (12. §), a temetési támogatás (13. §), a gyógyszertámogatás (17. §), a fűtési támogatás (19. §) és a köztemetés (20. §) esetén;
b) a jegyző gyakorolja a települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatás (18. §) esetén.
c) a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság gyakorolja az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás (15–16. §) esetén.
(2) A képviselő-testület jár el a kamatmentes kölcsön (14. §) kérelem elbírálása esetén.
4. A támogatások rendszere
8. § Szociális rászorultság esetén a jogosult kérelmére a képviselő-testület:
ESETI JELLEGGEL NYÚJTOTT TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
5. Rendkívüli települési támogatás
9. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Rendkívüli települési támogatás kérelmezhető:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére;
b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni;
c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások, ellátások költségeihez való részbeni hozzájárulásra;
d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez;
e) gyermekszületéssel összefüggő kiadások mérséklése céljából;
f) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklésére;
g) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra;
h) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra;
i) ha a kérelmező, vagy családja megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon veszélyeztetve van;
j) különös méltánylást igénylő esetben
ja) igazolt, krónikus, hosszan tartó betegségből, balesetből adódó
jb) igazolt krízishelyzet: elemi csapásból (pld. tűzkár), természeti csapásból (pld. árvíz) eredő
nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadások enyhítésére.
k) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére, ha a lakhatás elvesztése fenyeget, a kilakoltatás megelőzésére;
(3) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1200 %-át nem haladja meg.
(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege minimum 500 Ft.
(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az adott naptári évben összesen megállapított rendkívüli települési támogatások összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1700 %-át, melybe nem számít bele a (2) bekezdés j) pontja alapján megállapított egyszeri rendkívüli települési támogatás, mely maximum 500.000 Ft lehet.
(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre indult eljárásra települési támogatás, - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén -, nem állapítható meg.
6. Beiskolázási támogatás
10. § (1) A gyermek, fiatal felnőtt - rászorultságára tekintettel - beiskolázási támogatásban részesülhet
a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
b) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,
c) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig,
ha a (gondozó) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1000 %-át nem haladja meg.
(2) A beiskolázási támogatás egyszeri összege személyenként 2.000 Ft-nál kevesebb és 25.000 Ft-nál több nem lehet.
(3) A beiskolázási támogatás iránti kérelmeket tárgyév augusztus 1. - szeptember 30. napja között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
7. Települési gyermeknevelési támogatás
11. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt nehéz anyagi helyzetbe került, és ezért segítségre szorul.
(2) Települési gyermeknevelési támogatást lehet kérelmezni
a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban, vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek részére a nevelési év kezdete előtt felmerülő többletkiadások fedezésére,
b) a gyermek nevelését, oktatását elősegítő térítésköteles szolgáltatás, ellátás igénybevételéhez,
c) a gyermek egészségi állapotának fenntartása, megőrzése érdekében jelentkező többletkiadások fedezése céljából,
d) nevelési, oktatási szünet ideje alatt, gyermekfelügyeletet is biztosító térítésköteles szolgáltatás igénybevételéhez,
e) egyéb, a gyermek rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatás igényléséhez.
(3) A települési gyermeknevelési támogatás megállapítására irányuló kérelem akkor nyújtható be, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1200 %-át nem haladja meg.
(4) A kérelemhez csatolni kell
a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a térítésköteles szolgáltatás, ellátás igénybevételéről szóló igazolást,
b) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egészségügyi intézmény, gyógyszertár által kiállított számlát vagy igazolást,
c) a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a gyermekfelügyeletet is biztosító térítésköteles szolgáltatás igénybevételéről szóló igazolást, dokumentumot.
8. „Zalaapáti Ifjú Polgára Program” támogatás
12. § (1) A gyermek születésével, bölcsődekezdésével, óvodakezdésével, iskolakezdésével kapcsolatos költségek mérséklésére eseti jelleggel „Zalaapáti Ifjú Polgára Program” támogatás adható
a) a gyermek születését követő 1 éven belül: 50.000 Ft,
b) a gyermek zalaapáti székhelyű óvoda, illetve mini bölcsőde intézménybe történő beíratását követően, a beíratás évében tanévkezdéskor: 30.000 Ft,
c) a gyermek zalaapáti általános iskolába történő beíratását követően, az első évfolyam megkezdésekor: 40.000 Ft,
d) a gyermek zalaapáti általános iskola 8. évfolyamának sikeres befejezését követően: 20.000 Ft
összegben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatások – az (1) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével – azon gyermek jogán nyújtható, ahol a gyermek, és legalább egyik szülője, törvényes képviselője az egyes támogatási eseményeket megelőzően 1 évvel Zalaapáti lakóhellyel rendelkezett, és azóta is életvitelszerűen Zalaapátiban él.
(3) A támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1200 %-át nem haladja meg.
9. Temetési támogatás
13. § (1) Temetési támogatást az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való utólagos hozzájárulásra lehet igényelni. Az eseti jelleggel nyújtott települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1200%-át.
(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. Az eltemettető a kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként adható temetési támogatás a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.
(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 300.000 Ft.
10. Kamatmentes kölcsön
14. § (1) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, és rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
(2) Kamatmentes kölcsönben részesíthető a rászorult személy, ha a családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt jelentős többletkiadás keletkezett, pl. elemi kár, temetési költség kifizetése, tüzelőanyag vásárlás, éves közüzemi elszámolószámla kifizetése, magas közüzemi szolgáltatási költségek, melyek a díjhátralék felhalmozódása folytán a szolgáltatás szüneteltetését eredményezné.
(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a kamatmentes kölcsön igénybevételére 2 éven belül egyszer van lehetőség, ha a korábban, a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja számára megállapított kamatmentes kölcsön az önkormányzat részére teljes egészében visszafizetésre került.
(4) A kérelem mellé csatolni szükséges a többletkiadást hitelt érdemlően bizonyító dokumentum(ok) másolatát, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a kamatmentes kölcsön felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban a 5. § szerint kell eljárni.
(5) Kamatmentes kölcsönként maximum 150.000 Ft adható. Ha a jogosult a kölcsön visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.
(6) A kamatmentes kölcsön visszatérítésének időtartama legfeljebb egy év. A visszatérítés részleteiről a határozatban rendelkezni kell, a törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig részletekben kell visszafizetni. A törlesztőrészlet befizetésére települési támogatás nem adható.
(7) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy előre nem látható többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztő részlet összege csökkenthető a futamidő egyidejű meghosszabbításával, vagy a fennálló tartozás egésze, vagy egy része elengedhető.
RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
11. Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
15. § (1) Ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás állapítható meg azon személy részére, aki
a) 18. életévét betöltött tartósan beteg, ágyhoz kötött hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, és
b) az Szt. 41. §-ában meghatározott ápolási díjban nem részesül, és
c) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében annak 200 %-át.
(2) Nem állapítható meg ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás azon hozzátartozó részére
a) akinek családjában vagy lakókörnyezetében olyan másik személy él, aki jövedelemszerző tevékenységet nem folytat és az ápolt személy gondozására, ápolására képes,
b) aki a kérelem benyújtását megelőző hónapban rendszeres kereső tevékenységet nem végzett, kivéve, ha álláskeresési támogatásban, aktív korúak ellátásában, illetve gyermekgondozási segélyben részesült, vagy álláskeresési támogatásra nem jogosult regisztrált álláskeresőnek minősül,
c) akinek a megengedett jövedelemszerzéssel járó tevékenységből származó jövedelme a mindenkori legkisebb munkabér felét meghaladja,
d) aki a község közigazgatási területén életvitelszerűen nem az ápolt személlyel egy lakcímen él.
(3) Az ápolásához kapcsolódó rendszeres települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását, hogy az ápolandó személy tartósan beteg, ágyhoz kötött és gondozási ideje előreláthatólag három hónapnál hosszabb időt vesz igénybe.
(4) Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást a kérelembenyújtás hónapjának első napjától lehet megállapítani, a támogatási jogosultság az alapul szolgáló feltételek fennállása alatt folyamatos azzal, hogy azokat kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a támogatásban részesülő nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, a támogatásban részesülőt a további támogatásból kizárja.
(5) Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás havi mértéke a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-a, és független az ápoltak számától.
16. § (1) Az ápoláshoz kapcsolódó támogatást meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota orvosi szakvélemény alapján az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) a 15. § (2) bekezdésekben megjelölt, jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(2) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha
a) az ápolt személy ellátásáról, élelmezéséről nem, vagy csak hiányosan gondoskodik,
b) az ápolt személy háziorvosával nem tart rendszeresen, legalább háromhavonta egy alkalommal kapcsolatot, illetve az ápolt gyógyszerezéséről nem gondoskodik,
c) az ápolt személy lakókörnyezetének gondozását elhanyagolja.
(3) Az ápoláshoz kapcsolódó támogatás megszüntetése esetén, kivéve az ápolt személy halála esetét, annak folyósítását a megszüntetésre okot adó körülmény felmerülése, illetve ezen körülmény határozattal való megállapítása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Az ápolt személy halála esetén a támogatást a halál bekövetkezte hónapját követő 3. hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4) A házi segítségnyújtásban részvevő gondozó önkormányzati megkeresésre az ápolás körülményeiről környezettanulmányt készít, valamint szakvéleményt állít ki annak megfelelő ellátásáról.
(5) Az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell - a 3. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - a háziorvos igazolását, amely azt igazolja, hogy az ápolandó személy tartósan beteg, ágyhoz kötött és gondozási ideje előreláthatólag három hónapnál hosszabb időt vesz igénybe.
12. Gyógyszertámogatás
17. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel gyógyszertámogatás azon személy részére nyújtható, aki egészségi állapota, diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul. E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül, ha a kérelmező gyógykezelése a háziorvosi igazolás kiállítását követő legalább 12 hónapig fennáll, vagy végleges.
(2) A gyógyszertámogatásra benyújtott települési támogatás iránti igény megállapításának feltételei:
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, és
b) a kérelmező részére igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és
c) a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.
(3) A gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a háziorvos, vagy szakorvos által igazolt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségéről szóló gyógyszertár által kiadott igazolás.
(4) A gyógyszertámogatást 12 hónapra kell megállapítani, ha a gyógykezelés várható időtartama legalább 12 hónap, vagy végleges. Amennyiben a támogatott ezen időtartam alatt közgyógyellátásra jogosultságot szerez, e tényről köteles a Hivatalt írásban értesíteni.
(5) A gyógyszertámogatás összege 1 évre: 64.000 Ft, alkalmanként 16.000 Ft. A kifizetést a határozat véglegessé válását követő öt munkanapon belül, majd azt követően negyedévente kell teljesíteni, a negyedév első hónapjának tizedik napjáig.
(6) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtásának idejére eső negyedév utolsó napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult a településről elköltözött, a lakcímváltozás idejére eső negyedév utolsó napjával;
c) ha a támogatott időközben közgyógyellátásra jogosultságot szerez, a közgyógyellátás megállapításának napjával;
d) ha a jogosult meghalt, a halálozás idejére eső negyedév utolsó napjával.
13. Települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatás
18. § (1) Az Önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és a lakókörnyezet fenntartásához települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatást nyújthat.
(2) A kérelmező települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatásra akkor jogosult, ha
a) a kérelemben a 3. § (2) bekezdés d) pontja szerint felsorolt személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, és
b) az általa lakott ingatlan vonatkozásában a kérelem benyújtásának hónapjában fűtési támogatásban senki nem részesül.
(3) A kérelmeket év közben folyamatosan be lehet nyújtani. A kérelemhez csatolni szükséges a kérelmező által lakott lakás vagy ház vonatkozásában a közüzemi díjakról kiállított számlákat (pl. víz- és gázfogyasztás, villanyáram, hulladékszállítási díj).
(4) A települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a kérelmező a támogatásra a kérelem benyújtása hónapjának első napjától jogosult.
(5) A települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatás
a) minden komfortfokozatú lakásra megállapítható;
b) ugyanazon ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban, ingatlanban élő személyek és háztartások számától;
c) természetbeni szociális ellátás formájában is adható. Ilyen esetben a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti; elsődlegesen a közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.
(6) A települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatás havi összege: 8.000 Ft.
(7) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult az ingatlanból elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
c) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.
14. Fűtési támogatás
19. § (1) Az Önkormányzat a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítéséhez fűtési támogatást nyújthat.
(2) Fűtési támogatás akkor adható, ha a kérelemben a 3. § (2) bekezdés d) pontja szerint felsorolt személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1200 %-át nem haladja meg, és a kérelmező által lakott ingatlan vonatkozásában a kérelem benyújtásának hónapjában és az azt megelőző 3 hónapban települési lakásfenntartási támogatásban, illetve települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatásban senki nem részesül.
(3) A fűtési támogatás iránti kérelmet minden év szeptember 1. és szeptember 30. között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. A támogatás a fűtési időszakra, október 15-étől a következő év április 15. napjáig állapítható meg.
(4) A megállapított támogatás összege a fűtés módjától függően
a) kérelemre közvetlenül a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz kerül átutalásra, vagy
b) a kérelmező részére készpénzben, vagy átutalással kerül kifizetésre
adott év november 5. napjától kezdődően következő év április 5. napjáig havonta 10.000 Ft-os összegben.
(5) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult az ingatlanból elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
c) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.
15. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁS - Köztemetés
20. § (1) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben különös méltánylást érdemlő körülmény akkor áll fenn, ha
a) az eltemettetésre köteles személy igazolja, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg, és
b) az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.
(2) A köztemetés megfizetésére kötelezett a kérelem benyújtásakor kérheti a köztemetés költségének
a) részletekben történő megfizetését,
b) részben vagy egészben történő elengedését.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
21. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó
1. szociális alapszolgáltatásokat:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
e) támogató szolgáltatás
2. gyermekjóléti alapellátási formákat:
a) gyermekjóléti szolgáltatás,
b) gyermekek napközbeni ellátása.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés 1. pont b)–e) alpontjában és a 2. pont a) alpontban meghatározott feladatokat a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja, az (1) bekezdés 2. pont b) alpontban meghatározott feladatokat a Zalaapáti Óvoda, Mini Bölcsőde Intézményi Társulás útján biztosítja.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmet az adott intézmény vezetőjénél, illetve a Hivatalban kell előterjeszteni. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, úgy 8 napon belül a polgármesterhez, képviselő-testülethez fordulhat.
16. Étkeztetés
22. § (1) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről (ebéd) kell gondoskodni.
(2) Az étkeztetést az Önkormányzat a szolgáltatás vásárlásával biztosítja.
(3) Szociálisan rászorultak, akik önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk,
d) pszichiátriai betegségük,
e) szenvedélybetegségük,
f) hajléktalanságuk miatt nem képesek biztosítani az étkezést.
(4) Szociálisan rászorultnak minősül az a személy
a) a kora miatt, aki a 65. életévét betöltötte;
b) az egészségi állapota miatt, akinek a háziorvos igazolja, hogy a betegsége jellege miatt nem képes az étkeztetést saját maga, vagy eltartottjai részére biztosítani;
c) a fogyatékossága miatt, aki fogyatékossági támogatásban részesül;
d) a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegsége miatt, akinek a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegsége jellege miatt nem képes az étkeztetést saját maga, vagy eltartottjai részére biztosítani;
e) a hajléktalansága miatt, aki életvitelszerűen a településen tartózkodik, éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
(5) Az étkeztetésre benyújtott kérelmek elbírálásáról, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról – átruházott hatáskörben – a polgármester dönt, az ellátást igénybe vevővel az étkeztetés feltételeiről megállapodást köt.
(6) Az étkeztetés igénybevétele iránt benyújtott kérelem mellé csatolni kell az igénylő jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat. A (3) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti jogosultság esetén a háziorvosi igazolást is.
(7) A polgármester köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha az ellátást igénylő személy állapota, vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé.
(8) Megszűnik az étkeztetés
a) az étkeztetésre meghatározott időtartam lejártával,
b) a jogosult halálával,
c) a jogosult, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére a kért időpontban,
d) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn.
23. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál térítési díjat kell fizetni, mértékét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(2) A fizetendő személyi térítési díj összegéről és azok változásairól a polgármester a szolgáltatás biztosításának megkezdése előtt írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét, vagy a térítési díj fizetésére kötelezett személyt.
(3) A személyi térítési díj fizetése utólag történik, számla ellenében tárgyhót követő hónap 15. napjáig.
(4) Amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett a befizetést elmulasztotta a szolgáltatást nyújtó 15 napos határidő megjelölésével a befizetésre kötelezett személyt írásban felszólítja az elmaradt térítési díj megfizetésére.
(5) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti, azt a jogosultat, aki
a) jövedelemmel nem rendelkezik,
b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásokért a térítési díjat az Szt. 115-119. § alkalmazásával kell megállapítani, illetve fizetni.
(7) A polgármester kivételes méltányosságból kérelemre, szociális rászorultság alapján díjkedvezményt állapíthat meg, ha az ellátás hiánya az igénylő létfenntartását veszélyeztetné.
17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. § Hatályát veszti A szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet.
25. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 19. § (3) és (4) bekezdése 2022. december 1-jén lép hatályba.
26. § A rendelet hatálybalépését megelőzően a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet alapján megállapított és hatályban lévő ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás esetében
a) a támogatást 2022. szeptember hónaptól a 15. § (5) bekezdésében megállapított összegben kell folyósítani,
b) a rendelet rendelkezéseit az ápoláshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás 2022. október 1-jét követő első felülvizsgálatakor kell alkalmazni.
27. § A rendelet hatálybalépését megelőzően a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet alapján megállapított és hatályban lévő gyógyszertámogatás esetében a támogatás 2022. IV. negyedévétől esedékes részét a 17. § (5) bekezdésében megállapított összegben kell folyósítani.
28. § Azt a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletben meghatározott lakásfenntartási támogatásra jogosult személyt, akinek a jogosultsága 2022. október 1-én fennáll,
a) 2022. október 1-jétől települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatásra jogosultnak kell tekinteni,
b) a jogosult részére 2022. október 1-jétől települési lakókörnyezet fenntartási és rezsitámogatást kell folyósítani.
29. § (1) A fűtési támogatás iránti kérelmet első alkalommal 2022. október 1. és november 30. között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A támogatás
a) 2022. október 1. és 31. között benyújtott kérelem esetén 2022. november 15-étől 2023. április 15. napjáig,
b) 2022. november 1. és 30. között benyújtott kérelem esetén 2022. december 15-étől 2023. április 15. napjáig
állapítható meg.
(3) A megállapított támogatás összege a fűtés módjától függően kérelemre közvetlenül a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz kerül átutalásra, vagy a kérelmező részére készpénzben, vagy átutalással kerül kifizetésre,
a) a 29. § (2) bekezdés a) pontja esetében 2022. december 5. napjától kezdődően 2023. április 5. napjáig,
b) a 29. § (2) bekezdés b) pontja esetében 2023. január 5. napjától kezdődően 2023. április 5. napjáig
havonta 10.000 Ft-os összegben.