1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaapáti Község Önkormányzata tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) A rendelet (továbbiakban: Rendelet) alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. törvényben (továbbiakban: Lakástörvény) foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását a rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérlő kiválasztásának jogát a polgármester gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátásával a polgármestert bízza meg.

(3) A Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzati tulajdonban lévő és bérbeadó útján hasznosított és hasznosítható lakásokról és nem lakás célú helyiségekről.

3. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

4. § Szociális helyzet alapján csak megüresedő, komfortos, vagy komfort nélküli lakásra köthető bérleti szerződés, legfeljebb ötévi időtartamra.

5. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosított, személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak:

(2) Nem jogosultak szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére azok a személyek, akiknek a tulajdonában más településen személyi tulajdonú beköltözhető vagy üres lakás, üdülő, üdülőtelek, beépíthető lakótelek, vagy 200.000,- Ft értéket meghaladó személygépkocsi van.

(3) Nem adható bérbe szociális bérlakás annak, aki vagy a vele közös háztartásban élők, 5 éven belül rendelkeztek lakással, vagy bérlakásukat a lakásügyi hatóságnak pénzbeni térítés ellenében visszaadták.

6. § (1) A bérbeadó szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthet bérleti szerződést, amely a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(3) Az együtt költöző személyek számának megállapításakor fiatal házaspárnál - a házaspár egyike sem haladja meg a 35 éves kort – legfeljebb két születendő gyermeket lehet figyelembe venni.

(4) A jogos lakásigény mértéke:

7. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

(3) A bérbeadó a kérelmet – amennyiben az megfelel a rendeletben előírtaknak – nyilvántartásba veszi és erről a kérelmezőt értesíti.

(4) A bérbeadó a benyújtott kérelmeket időrendi sorrendben köteles nyilvántartani.

8. § (1) Önkormányzati érdekből szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati lakáshoz juttatható személyek köre:

(2) A bérbeadó a bérlőként kijelölt személlyel csak az intézménynél fennálló munkaviszonyának vagy köztisztviselői jogviszonyának időtartamára szóló bérleti szerződést köthet. A bérleti jog nem folytatható.

9. § (1) Önkormányzati lakást albérletbe, szobabérletbe, nem lakás céljára /vállalkozási célra/ bérbe adni nem lehet.

(2) Önkormányzati lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, és a bérleti jog folytatására tartási szerződés nem köthető. A lakásbérleti jogviszony nem örökölhető.

10. § (1) A Bérlő a lakásba a házastársán (élettársán), a gyermekén, szülőjén, unokáján, valamint házastársa (élettársa) gyermekén kívül más személyt csak a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával – az abban meghatározott időtartamra és feltételekkel – fogadhat be. A Bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakást elhagyni, onnan kijelentkezni.

(2) A bérlő köteles bejelenteni a bérbeadónak a hozzájárulása nélküli befogadható személyek esetében a befogadással egy időben a befogadott személyek nevét, rokoni kapcsolatát a bérlővel és a befogadás napját.

(3) A bérlő köteles bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözött vagy kijelentkezett.

(4) A (2-3) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

11. § (1) A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.

(2) Ahol a Lakástörvény a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmának meghatározására a képviselő-testület a bérbeadót hatalmazza fel.

12. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadónak használati díjat fizetni, amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli használó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt – és a bérbeadó írásban felszólította a lakás elhagyására – 6 hónap eltelte után a lakbér összegének ötszörösét köteles lakáshasználati díjként megfizetni a bérbeadónak.

(3) A bérbeadó jogosult évente egy alkalommal, illetve szükség szerint bérlemény ellenőrzést tartani.

13. § (1) Az önkormányzati bérlakásra megkötött lakásbérlet megszűnik a Lakástörvényben felsorolt esetekben.

(2) Amennyiben a felek a lakásbérleti jogviszonyt a Lakástörvény 23. § (3) bekezdése alapján közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő cserelakás biztosítására nem tart igényt, úgy a bérlő részére pénzbeli térítésként maximum egy évi lakbér összege fizethető.

(3) A bérbeadó a pénzbeli térítés összegét a bérlőnek a lakás átvételét követő 15 napon belül fizeti ki.

14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbér mértékét az 1. melléklet, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nem állapít meg.

15. § (1) A Rendelet 14. §-ában megállapított lakbérek nem tartalmazzák a lakások

(2) Az (1) bekezdés a), b), d), e), f) pontjában felsorolt szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltató vállalatok mindenkori érvényes díjszabása alapján, közvetlenül a szolgáltató vállalatnak fizeti meg.

(3) A víz- és csatornadíjat a bérbeadó almérőn mért mennyiség arányában számlázza ki a bérlő részére.

16. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére az itt szabályozott eltérésekkel a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni.

(2) A helyiség bérbeadás útján nem hasznosítható, ha az Önkormányzat intézményének elhelyezéséhez van szükség.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról a polgármester dönt, gyakorolja a bérlő kiválasztásának jogát.

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet, valamint a helyiség bérleti díját.

17. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járulhat hozzá, ha:

18. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződés szerinti célra használhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy az engedélyezett célra kívánja használni, úgy ehhez a bérbeadó engedélyét meg kell kérni.

19. § A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.

20. § (1) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre bérbe adott lakások, a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott jogosulti kör részére.

(2) Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit írásban, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell tájékoztatni.

(3) Az önkormányzat az elidegenítésre vonatkozó kijelölést követően az ajánlati kötöttség idejét záros határidőben állapítja meg, oly módon, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet.

(4) A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, közüzemi, vagy egyéb díjtartozása nincs.

21. § (1) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölt lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, hogy azt a Lakástörvény 52. §-ában meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítsa meg.

(2) Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a szakértő által a Lakástörvény 52. §-a alapján megállapított forgalmi értékkel.

(3) A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül a jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről. Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat elfogadásáról – a közlésétől számított 30 napon belül – az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell. Ennek eltelte után az ajánlat hatályát veszti, a késedelem miatt nincs helye igazolásnak.

22. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – maximum 15 évi részletfizetési kedvezményt lehet adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár

(3) Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó – kamattal terhelt – hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(4) Az (3) bekezdésben előírt kamat összege azonos a szerződés megkötésekor fennálló jegybanki alapkamat összegének kétszeresével.

(5) A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.

(6) Ha a vevő az (1) bekezdésben meghatározott 15 évnél rövidebb visszafizetési kötelezettséget vállal, a vételárat évente 1% -kal kell csökkenteni

(7) Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól.

(8) A vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

23. § (1) A vételár egy összegben, vagy 1 éven belül történő megfizetése esetén a jogosultat a 25. § (2) bekezdése alapján meghatározott vételárból 1 millió Ft vételár kedvezmény illeti meg.

(2) A vételár kedvezmény igénybevételével történő adás-vétel esetén az önkormányzat élni kíván visszavásárlási jogával, ennek biztosítására 5 éves visszavásárlási jogot jegyeztetnek be az ingatlan-nyilvántartásba.

24. § Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.

25. § (1) Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a Képviselő-testület megbízást adhat az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek.

(2) Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. Az adásvételi szerződés elkészítésével, a tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(3) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlat hatályát veszti.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

26. § Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el, és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni.

27. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

29. § Ez a rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.