1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlaja és pecsétje.

3. § (1) A képviselő-testület létszáma 5 fő.

(2)¹ A képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 2 melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság esetében a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) A képviselő-testület együttműködhet az önkormányzat vonzáskörzetébe tartozó települések képviselő-testületeivel társulás vagy külön megállapodás alapján.

5. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat törvény állapítja meg.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat helyi közügyek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatai különösen:

(4) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a jegyzőt az önkormányzat tulajdonát képező vagyon feletti jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályzatok megalkotására és azok szükség szerinti felülvizsgálatára.

6. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezethez javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól és a bizottságoktól.

(3) A munkatervi javaslatot a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A munkatervnek tartalmazni kell:

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint, illetve szükség szerint tartja.

8. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester illetve együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület legidősebb tagja hívja össze és vezeti.

(2) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak elektronikus úton legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.

(3) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, valamint a bizottságok által benyújtott, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 3 képviselő kérte.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirendi pont tárgyának és előadójának megjelölését, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot.

(5) A képviselő-testületi ülési meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(6) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(7) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát legalább 3 nappal az ülés előtt a település honlapja útján, valamint a meghívónak a településen, valamint a hivatalban lévő hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(8) A meghívón a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

(9) A (8) bekezdésben meghatározott sorrendtől a polgármester indokolt esetben eltérhet.

9. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A Mötv 44. §-ában meghatározott esetekben az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívnia a polgármesternek az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Ha a polgármester a kormányhivatal ülés összehívására tett javaslatának és indítványának tizenöt napon belül nem tesz eleget, az ülést a kormányhivatal hívja össze.

(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők.

10. § (1) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A képviselő-testület napirendjébe önálló napirendi pontként felvehető

(2) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:

(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

(4) A kinevezéseket, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testület zárt ülés keretében szavazza meg. A javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

11. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a képviselőknek fenntartott helyen kívül foglal helyet. Az ülésen a hallgatóság kérdést nem intézhet, véleményt nem nyilváníthat az ülést nem zavarhatja. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(2) A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága kérdésében a Mötv. 46. §-ában foglaltak irányadóak.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) A Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt okból történő zárt ülést tartását az ülésen a polgármester jelenti be.

(5) A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben a zárt ülés elrendeléséhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.

(6) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

(7) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (6) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott, valamint a nemzetiségi önkormányzat elnöke a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

12. § (1) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni. Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van. Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Ha ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével négy napon belüli időpontra újból összehívja.

(3) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az ülés menet közben válik határozatképtelenné.

(4) A polgármester az ülés vezetése körében

13. § (1) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselők és a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az ülés során indokolt esetben a polgármester indítványára a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjének módosításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

14. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei a következők:

(3) A hivatal előterjesztései a jegyző előzetes ellenjegyzése után kerülhetnek csak a képviselő-testületi ülés elé.

(4) Az előterjesztés megtételére a 10. § (3) bekezdésben meghatározott személyek jogosultak.

(5) A polgármester az egyes előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(6) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(7) Az előterjesztésekkel kapcsolatos szóbeli kiegészítésen kívül a további hozzászólási lehetőség megadásáról a polgármester dönt. Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólhat fel újra.

(8) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(9) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(10) A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat.

(11) Az előterjesztést az előterjesztő visszavonhatja.

(12) Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki a polgármester a szavazás előtt szót ad.

(13) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(14) A polgármester az összefoglaló után az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a vitában elhangzott módosító indítványokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület.

16. § (1) A képviselő eljárási kérdésben egy napirendi pont tárgyalása során egyszer, soron kívül ügyrendi javaslatot terjeszthet elő, amit kézfelemeléssel jelez. Erre legfeljebb egyperces észrevétel tehető, egyébként a képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő-testületi tag, a jegyző.

18. § (1) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt - a kizárt képviselőt kivéve - távollevőnek kell tekinteni.

(2) Először a módosító javaslatokról kell szavazni, majd az alternatív javaslatokról és ezt követően kerül sor a végszavazásra. A javaslattevőnek a módosító javaslatokat szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a polgármesternek.

(3) Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(4) Kettőnél több döntési lehetőség esetén

19. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással vagy titkos szavazással hozza meg döntését.

(2) A nyílt szavazás kézfeltartással vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Titkos szavazásra a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, a törvényben meghatározott eseteken túlmenően, ha azt a bizottsági elnök kéri.

(5) A titkos szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a képviselő nevét nem tartalmazó, kizárólag a döntési javaslatot magába foglaló szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző ismerteti a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét

(6) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a képviselő nevét tartalmazó szavazólapot oszt ki a képviselő-testület tagjai számára. A szavazólapon valamennyi települési képviselő szavaz, majd a jegyző ismerteti a szavazólapok felolvasásával a szavazás eredményét.

(7) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni.

(8) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltan kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

(9) A polgármester a szavazás eredményét és tárgyát köteles számszerűsítve, hangosan közölni.

20. § (1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

(3) A képviselő-testület határozatainak jelzése:

21. § A képviselő-testület rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtásárra.

22. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

23. § (1) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesternek írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet részletes vitájának lezárását megelőzően.

(2) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

(3) Az előterjesztő az előkészítést és véleményeztetést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testület az előkészítés és véleményeztetés alapján a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményekről, javaslatokról.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendelet aláírásáról a Mötv. 51. § (1) bekezdése rendelkezik.

(5) Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek jelzése:

24. § (1) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről a hivatal hirdetőtáblán való kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről.

(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítás(ok) számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

25. § (1) A települési képviselők a testületi ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan írásban benyújtott felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia. A képviselő-testületi ülés napját megelőző 3. nap 16 óráig benyújtott interpellációt az interpellált köteles megválaszolni a testületi ülésen.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált megindokolt kérésére a képviselő-testület – vita nélküli szavazással- engedélyezheti, hogy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ adjon. Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni. Az interpellációra adott választ a soron következő ülésen ismertetni kell. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, amelyet a bizottság elnöke a következő ülésen ismertet. A továbbiakban a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(8) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

26. § Az interpellációkra, kérdésekre a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

27. § A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez önkormányzati ügyekben, így különösen az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek A kérdésre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a válasz elfogadásáról a testületnek nem kell szavazni. A kérdéseket az ülés kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani, aki minden ülés elején a testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket. A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.

28. § Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 25. § (1) bekezdésben, valamint a 27. §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni. Vita esetén a képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a hozzászólás interpellációnak, vagy kérdésnek minősül-e.

29. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza

(3) A képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei

30. § (1) A jegyzőkönyv elkészítésével, aláírásával és megküldésével kapcsolatos rendelkezéseket a Mötv. 52. § (2) bekezdése tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv egy példányát a hivatal irattárában kell elhelyezni.

(3) A jegyzőkönyvről készült hiteles kivonatot a jegyző írja alá.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

31. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvei és mellékletei – zárt ülés kivételével – a hivatal titkárságán megtekinthetők.

(2) Az ülésről készült hangfelvételt 30 napig meg kell őrizni.

32. § Helyi népszavazást a település választópolgárainak legalább 10 %-a kezdeményezhet

33. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét, legalább 8 nappal korábban ki kell hirdetni, illetőleg közzé kell tenni. Kihirdetése a nyilvános ülésekkel azonos módon történik.

(3) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatáson bárki szólhat, de a hozzászólása témája csak közérdekű lehet.

(6) Ha a hozzászólás témája nem közérdekű, vagy időtartama hosszúra nyúlik, a polgármester javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy a hozzászólótól vonja meg a szót. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) Közmeghallgatáson feltett, a helyszínen meg nem válaszolt kérdésre, 15 napon belül írásban kell válaszolni.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

34. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal, valamint szükség szerint lakossági fórumot tarthat. A lakossági fórum keretében tájékoztatást ad az önkormányzat előző évi gazdálkodásáról, az önkormányzat előtt álló feladatokról és az előző évben megalkotott önkormányzati rendeletekről.

(2) A helyhatósági választást követően a 48. § (3) bekezdésében foglaltak szerint lakossági fórumot kell tartani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott lakossági fórumok előkészítése, szervezése a polgármester feladata.

35. § (1) A képviselő jogaira a Mötv. 32. §-ában, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A képviselőt tiszteletdíj illeti meg. A képviselő havi tiszteletdíjának mértékét a tárgyévi költségvetési rendeletben kell megállapítani. A képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a képviselő-testülethez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(3) A polgármester és az alpolgármester tiszteletdíja központosított illetményszámfejtés körében kerül fizetésre. A képviselők tiszteletdíjának fizetéséről a jegyző gondoskodik negyedévente, a negyedévet követő hónap 10. napjáig.

(4) A képviselőnek a képviselői tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(5) A hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni. A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

36. § (1) A képviselő kötelezettségeire a Mötv. 32. §-ában, valamint az e rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A képviselők munkájukat önzetlenül a közösségért való tenni akarással végzik.

(3) A képviselő eskütételére a Mötv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A képviselő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles

(5) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület, vagy bizottság ülésén előzetes bejelentés nélkül távol marad és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül. A kimentés indokául kizárólag elháríthatatlan külső körülmény, halaszthatatlan közfeladat ellátása vagy rendkívüli méltánylást érdemlő személyes, illetve családi ok szolgálhat.

(6) Amennyiben a képviselő éven belül négy alkalomnál többször hiányzik igazolatlanul, vagy legalább három egymást követő alkalommal minősül igazolatlanul távol maradónak a képviselő-testület vagy személy szerint illetékes bizottság üléséről, úgy a tiszteletdíját 25 %-kal csökkentett mértékben kell részére folyósítani 6 hónapon keresztül. Ismételt előfordulás esetén a csökkentett folyósítás időtartama 12 hónap.

(7) Az igazolatlan hiányzás tényét – a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva – a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek, illetve a bizottsági elnöknek, aki köteles intézkedni a havi tiszteletdíj csökkentése iránt.

(8) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

37. § (1) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, úgy a döntéshozatalt megelőzően a polgármester bármely képviselő javaslatára felszólíthatja bejelentési kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a képviselő a felszólításra személyes érintettségét elismeri és a bejelentést megteszi, mentesül a bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeitől.

(2) Amennyiben a személyes érintettségre utaló körülmény a döntéshozatalt követően merül fel, vagy annak fennállását a képviselő az (1) bekezdés szerinti felszólításra nem ismeri el, úgy bármely képviselő javasolhatja, hogy a kérdésben az Ügyrendi Bizottság folytasson le vizsgálatot és foglaljon állást, azzal, hogy az ezen bizottság képviselő tagja az őt érintő vizsgálat során az állásfoglalás kialakításában nem vehet részt. A vizsgálat során biztosítani kell az érintett képviselő kérésére a személyes meghallgatás, valamint a bizonyítékok előterjesztésének lehetőségét. A vizsgálat eredményét a bizottság elnöke a soron következő testületi ülésen ismerteti.

(3) Amennyiben a vizsgálat alapján a személyes érintettség valószínűsíthető, annak fennállásáról a bizottság indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A bejelentés első alkalommal való elmulasztásának megállapítása esetén a mulasztó képviselőt a polgármester, a mulasztó polgármestert pedig a képviselő-testület által felkért alpolgármester írásbeli figyelmeztetésben részesíti.

(5) A bejelentés második alkalommal való elmulasztásának megállapítása esetén a mulasztó személy tiszteletdíját egy hónapon keresztül 40 %-kal csökkentett mértékben kell folyósítani. A tiszteletdíj csökkentés mértékét minden további bejelentés-elmulasztás esetén 20 %-kal emelni kell.

38. § (1) A képviselő-testületet által megválasztott állandó vagy ideiglenes bizottságok feladatkörére a Mötv. 59. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az állandó bizottság feladata, az (1) bekezdésben foglaltakon túl, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(3) Az állandó bizottságok létszámát, ezen belül a képviselő és nem képviselő tagok számát minősített többségű szavazattal a Mötv. 58. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.

(4) Az állandó bizottság általános feladatai:

39. § (1) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A polgármester, alpolgármester, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg. A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai az alakuló ülésen vagy megválasztásukkor esküt tesznek.

(3)² A képviselő-testület 3 tagú állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság elnevezéssel.

40. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják. A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait a bizottság által a képviselő-testületi bizottsági tagok közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök látja el.

(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

41. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni.

(2) A képviselő javaslatát a bizottság a javaslat benyújtását követő 30 napon belül köteles megtárgyalni.

(3) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a bizottsági döntést vizsgálja felül.

42. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, valamint külön kérésre a kisebbségi véleményt. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet vagy annak másolatát. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző által kijelölt hivatali köztisztviselő gondoskodik.

43. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

44. § (1) A képviselő-testület bizottságai munkájukat összehangolják, szükség szerint egyes napirendeket közösen tárgyalnak meg.

(2) A képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

45. § A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és hivatali titkot megőrizni.

46. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

47. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó szabályokról a Mötv. 39. § rendelkezik.

(3)³ A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át. amelyet a 4 melléklet tartalmaz.

(4) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskörét esetileg magához vonhatja.

48. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai a Mötv. 65. §-ában foglaltakon túlmenően:

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörére a Mötv. 58. § (2) bekezdése, valamint a 61. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(3) A polgármester egyéb jogkörében eljárva a Mötv. 67. §-ában felsoroltakon túl

(4) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(5) A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

49. § (1) Az alpolgármester megválasztására, jogállására vonatkozó szabályokat a Mötv. 74-79. §-a tartalmazza.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásában tölti be. Tiszteletdíját a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok a polgármester feladataként határoznak meg.

(4) Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, továbbá a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnöke gyakorolja a polgármester helyettesítésének feladatát és a képviselő-testület polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogköréből adódó feladatokat.

(5) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

50. § A közös önkormányzati hivatalt vezető jegyző kinevezését érintő jogok gyakorlására a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak az irányadóak.

51. § (1) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodásban meghatározott polgármester gyakorolja.

(2) A közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodásban meghatározott polgármester a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására pályázat alapján a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátására a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodásban meghatározott polgármester jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselőt.

52. § (1) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

53. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet Dötk Község Önkormányzatával, Pakod Község Önkormányzatával, Kallósd Község Önkormányzatával és Kehidakustány Község Önkormányzatával. A hivatal szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait és feladatai részletes felsorolását a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A közös hivatal jogi személy.

(3) A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A közös hivatal működéséhez szükséges előirányzatokra, működési, fenntartási költségekre a Mötv. 85. § (11) bekezdése irányadó.

54. § Az önkormányzat feladatai eredményesebb ellátása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

55. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közfeladatok biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

56. § (1) A képviselő-testület évente meghatározza az önkormányzat költségvetését. A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és központi hozzájárulás mértékét a központi költségvetési törvény határozza meg.

(2) A polgármester a tárgyév lezárása után az államháztartásról szóló törvénynek megfelelően, zárszámadási rendelet tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben és az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(4)⁴ Az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából intézményt alapíthat. Az önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását a 5 melléklet tartalmazza.

57. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el. E körben különösen

58. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Mötv.ben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.

(3) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni.

59. §⁵

60. § Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2013. (III.28.) önkormányzati rendelet, valamint az önkormányzati rendeletet módosító rendeletek hatályukat vesztik.

61. § Ez a rendelet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.