1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Zalabér Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a hozzájuk tartozó közös használatra szolgáló területek hasznosítására és értékesítésére.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint az önkormányzat képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: vagyonrendelet) szabályai az irányadók.

(3) E rendelet alkalmazása során a vagyoni és jövedelmi viszonyok meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4) E rendelet alapján kezelt személyes adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadók.

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: önkormányzati lakás, illetve helyiség) tekintetében a tulajdonost, illetve a bérbeadót megillető jogokat, valamint a lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatásköröket az alábbiak szerint gyakorolja:

(2) E rendelet szabályainak alkalmazásától különös méltánylást érdemlő, vagy egyéb okból indokolt körülmények fennállása esetén, így különösen

4. § Az önkormányzati lakás bérbeadása

5. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérleti jogára azon Zalabér település közigazgatási területén legalább három éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át nem haladja meg, és a háztartás tagjai vagyontalannak minősülnek.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás során a jövedelmi és vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni.

6. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmet nyomtatványon lehet a hivatalban előterjeszteni, és csatolni kell hozzá az abban meghatározott igazolásokat.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakások jegyzékét a hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. A jegyzéknek tartalmaznia kell:

(3) A kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni a kérelmezők jövedelmi és vagyoni helyzetét, a kérelmezéskor fennálló lakáskörülményeit, az együttköltözők számát, valamint a méltányolható lakásigény mértékét.

7. § (1) Önkormányzati lakás költségelven való bérbeadására - a vagyonrendeletben az ingatlan vagyonra meghatározott értékhatártól függetlenül - pályázati eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

(2) A pályázati felhívásban rögzíteni kell az önkormányzati lakás 6. § (2) bekezdésében meghatározott adatait.

(3) A pályázati-, a versenyeztetési eljárás tekintetében a vagyonrendeletben foglaltak az irányadók.

(4) A költségelven bérbe adott lakás bérleti díját a lakás jellemzői, illetve a bérbeadót terhelő karbantartási és felújítási kötelezettségek költségvonzata alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, valamint a lakással és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(5) Pályázatot azon Zalabér település közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy nyújthat be, aki önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérleti jogára jövedelmi és vagyoni helyzete alapján nem jogosult.

(6) A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a leghosszabb időszakra vállalja az önkormányzati lakás havi bérleti díjának előre, egy összegben történő megfizetését.

8. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapú bérleti joga – a vagyonrendeletben az ingatlan vagyonra meghatározott értékhatártól függetlenül - a lakás havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően szerezhető meg. A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.

(2) Pályázatot azon Zalabér település közigazgatási területén legalább egy éve lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező cselekvőképes személy nyújthat be, aki önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérleti jogára jövedelmi és vagyoni helyzete alapján nem jogosult.

(3) A pályázati felhívásban rögzíteni kell az önkormányzati lakás 6. § (2) bekezdésében meghatározott adatait.

(4) A pályázati-, a versenyeztetési eljárás tekintetében a vagyonrendeletben foglaltak az irányadók.

(5) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díját a 7. § (4) bekezdése alapján úgy kell megállapítani, hogy az önkormányzat ebből származó bevétele nyereséget is tartalmazzon.

9. § A költségelven, illetve piaci alapon bérbe adott önkormányzati lakások esetén a bérlő az általa vállalt kötelezettségek biztosítására a vagyonrendelet szerinti pénzbeli biztosíték fizetésére köteles.

10. § Nem köthető bérleti szerződés azon kérelmezővel, illetve pályázóval, aki

11. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, átadás-átvételi eljárás keretében köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás átadás-átvételekor a bérbeadónak jegyzőkönyvet kell felvenni, amely leltárszerűen tartalmazza a lakás berendezési és felszerelési tárgyait és azok, valamint a lakás tényleges műszaki állapotát, a közüzemi mérőórák állását, és a bérlő esetleges észrevételeit. A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják, a bérlő és a bérbeadó ezzel igazolja a lakás átvételét.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, vagy a bérlő értéknövelő átalakítási, illetve korszerűsítési beruházást végez. Ez esetben a megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(4) A megállapodás nélkül végzett értéknövelő beruházások költségeit és kockázatát a bérlő köteles viselni.

12. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetve azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(2) Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a bérlőt terhelik, a fizetendő bérleti díj összegét azonban ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A rendes karbantartáson felüli beruházási, a vezetékrendszer meghibásodása miatti, valamint az azonnali intézkedést igénylő helyreállítási munkálatok elvégzése és költségei a bérbeadót terhelik. Amennyiben a bérlő ilyen munkálatok szükségességét észleli, úgy köteles arról a bérbeadót haladéktalanul értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért anyagi felelősség terheli.

13. § (1) Az önkormányzati lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles a lakásból történő kettő hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(3) Az önkormányzati lakásra kérelmező, illetve pályázó házastársak közös kérelme alapján bérlőtársi szerződést kell kötni. Azon személyekkel, akik az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül is befogadhatók, kérelem alapján bérlőtársi szerződés köthető.

(4) Az (3) bekezdésben rögzített eseteken túlmenően - a lakásbérleti jog folytatása során azonos sorrendben álló jogosultak kivételével - más személlyel bérlőtársi, valamint társbérleti szerződés nem köthető.

14. § (1) A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával kizárólag a testvérét, a gyermekének házastársát, az élettársát, valamint élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be, feltéve, hogy velük szemben a 10. § (1) bekezdés g) pontjában rögzített kizáró ok nem áll fenn.

(2) A bérlő az önkormányzati lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(3) A bérlő haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak, ha a befogadott személy a lakásból állandó jelleggel kiköltözött.

15. § (1) A bérlő az önkormányzati lakást albérletbe vagy üzleti célú hasznosítás végett használatba nem adhatja.

(2) A bérlő az önkormányzati lakás bérleti jogát a lakástörvény rendelkezései alapján, kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélheti el.

16. § A bérbeadó az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - évente legalább egy alkalommal, munkanapokon 8-20 óra közötti időszakban ellenőrzi. A bérlő a lakásba való bejutást biztosítani, valamint az ellenőrzést tűrni köteles.

17. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult azon személy, akit a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül fogadhatott be a lakásba, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogosultak a bérlő halálától számított 30 napon belül kötelesek a bérbeadó felé bejelenteni a lakásbérleti jog folytatása iránti igényüket. A jogosultak sorrendjére az Ltv.-ben foglaltak irányadók. A lakásbérleti jogot folytató személy a bérlő halálakor a lakásban jogszerűen lakó személyek részére változatlan feltételek szerint köteles biztosítani a lakáshasználatot.

(3) A bérlő halálán kívüli szerződésmegszűnés, illetve megszüntetés eseteiben a befogadott személyek a bérleti jogviszony folytatására, vagy másik önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem jogosultak.

18. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó személy az önkormányzat részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakásra megállapított bérleti díjjal egyezik meg.

(2) A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével 25 %-os, hat hónap elteltével pedig 50 %-os mértékben emelkedik.

19. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást szerződés szerint, rendeltetésszerűen, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, a közegészségügyi és az egyéb vonatkozó biztonsági előírások betartásával, valamint mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül köteles használni.

(2) Amennyiben a lakásban, annak berendezéseiben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, úgy a bérbeadó a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti a bérlőtől.

(3) A lakásbérleti szerződés megszűnése, illetve megszüntetése esetén a bérlő vagy a befogadott személy köteles a lakást és annak berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni, és elhelyezéséről a továbbiakban maga gondoskodni.

20. § Az önkormányzati lakásra fennálló bérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései az irányadók.

21. § (1) A lakásbérleti szerződés a felek írásos közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 30 napos felmondási idővel megszüntethető.

(2) Közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő részére pénzbeli térítés nem fizethető.

22. § (1) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés bérbeadói rendes felmondásakor a bérbeadó beköltözhető és megfelelő lakást biztosít a bérlőnek. A lakás megfelelőségének kapcsán az Ltv.-ben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén az (1) bek. szerinti felmondásra csak az épület vagy a benne található lakás átalakítása, korszerűsítése vagy lebontása céljából kerülhet sor.

23. § (1) Amennyiben a bérlő a szerződésben megállapított időpontig a bérleti díjat, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjat, illetve a közüzemi díjakat nem fizeti meg, vagy az önkormányzattal szemben köztartozása mutatkozik, úgy a bérbeadó a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles őt a teljesítésre írásban felszólítani.

(2) Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás a hónap utolsó napjára, de legalább 30 napos felmondási idővel közölhető.

24. § (1) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó a tudomására jutástól számított nyolc napon belül, a következményekre való figyelmeztetéssel egyidejűleg köteles a bérlőt a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra írásban felszólítani.

(2) A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni a 23. § (2) bekezdésben meghatározott módon.

25. § A bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása különösen az alábbi esetekben szolgálhat a bérbeadói felmondás alapjául:

26. § (1) Az önkormányzati lakás bérleti díját a lakás műszaki állapota és egyéb jellemzői, így különösen a komfortfokozat, az alapterület, a szobák és egyéb helyiségek száma, valamint a lakás településen és épületen belüli fekvése határozza meg.

(2) Az önkormányzati lakások bérleti díját szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon történő bérbeadás figyelembevételével e rendelet állapítja meg az alábbiak szerint.

(3) Rákóczi Ferenc utca 2. szám alatti lakás esetén 350.- Ft/m2/hó.

(4) Huszti Ferenc utca 14. szám alatti lakás esetén 450.- Ft/m2/hó.

(5) A lakbérek mértékét, - első alkalommal 2021. december 31. napjáig - évente legalább egyszer, minden év december 31. napjáig felül kell vizsgálni. Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni.

27. § (1) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjak, így különösen

(3) Bérlő a bérleti szerződés megkötését követő legkésőbb 30 napon belül a (2) bek. szerinti szolgáltatások igénybevételére a szolgáltatást biztosítóval szerződést köteles kötni.

(4) Egyedi un. almérővel nem rendelkező ingatlan esetén a víz-, csatornadíj, villamos energia szolgáltatás díjának mértékében bérbeadó és bérlő a bérleti szerződés megkötésekor átalány összegben állapodnak meg. Az átalány összeg megfizetésére a bérleti díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(5) A bérlő a bérleti díj elengedését, illetve mérséklését kérheti, ha a bérbeadót terhelő felújítási, karbantartási munkák végzése miatt a lakás 30 napot meghaladó időre nem, vagy csak korlátozottan használható.

(6) A díjfizetések részletes szabályait a lakásbérleti szerződésben kell meghatározni.

28. § (1) Az önkormányzati helyiségre nem köthető bérleti szerződés olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, akinek, illetve amelynek vonatkozásában az alábbi kizáró okok valamelyike fennáll:

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok az abban rögzített tartozás hiánytalan megfizetésétől számított hat hónapig áll fenn.

29. § (1) Az önkormányzati helyiség bérbeadására – figyelemmel a vagyonrendelet 23. §-ának (1) bek. 2. pontjában foglaltakra - elsősorban a helyiség havi bérleti díjának versenyeztetésével lefolytatott pályázati eljárást követően szerezhető meg. A pályázat nyertese azon ajánlattevő lesz, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot.

(2) A pályázati kiírásban a képviselő-testület által évente határozatban megállapított havi bérleti díj összege minősül az induló díjnak.

30. § (1) A helyiség átadására, rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, valamint a bérlő által végzendő értéknövelő beruházásokra a 11. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A bérlő köteles gondoskodni

(3) A bérlő saját költségén a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon átalakíthatja, melyhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulását a bérlőnek előzetesen be kell szereznie.

(4) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, valamint abban a szerződés fennállása alatt köteles a bérleti szerződésben meghatározott tevékenységet folytatni.

(5) A bérbeadó a helyiség rendeltetésszerű használatát a 16. §-ban meghatározott módon ellenőrizni jogosult.

31. § (1) A helyiségre abban az esetben köthető bérlőtársi szerződés, amennyiben abban a leendő bérlőtársak megállapodtak, és az általuk folytatni kívánt tevékenységek egy helyiségben történő gyakorlása jogszabályba nem ütközik.

(2) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, mely méreténél fogva a bérlőtársak által folytatni kívánt tevékenységre alkalmas.

32. § (1) A tulajdonos a bérlő kérelmére írásbeli hozzájárulást adhat a helyiségben folytatott tevékenység megváltoztatásához vagy bővítéséhez, amennyiben

(2) Bérlőtársi jogviszonyban használt helyiség esetén a tevékenység megváltoztatásához vagy bővítéséhez a bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

33. § (1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásról megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz be kell nyújtani. A bérleti jog átruházásával a bérleti jog új jogosultja az előző bérlő helyébe lép.

(3) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

(4) A helyiség bérleti jogának cseréjére a bérleti jog átruházására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

34. § (1) A helyiséget a bérlő a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Az albérlő a bérlő bérleti jogviszonyának, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor köteles a helyiséget minden elhelyezési, kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

35. § A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet bérlő jogutód nélküli megszűnésével vagy természetes személy bérlő esetén a tevékenység gyakorlásához szükséges vállalkozói okirat visszavonásával, illetve visszaadásával a helyiségbérleti szerződés megszűnik.

36. § (1) A helyiségbérleti szerződés közös megegyezésével bármikor, illetve bármelyik fél által a másik félhez intézett írásbeli felmondással, a hónap utolsó napjára, de legalább 60 napos felmondási idővel megszüntethető.

(2) Határozatlan időre szóló helyiségbérleti szerződés bérbeadó általi rendes felmondásakor a bérbeadó cserehelyiség biztosítására nem köteles.

(3) A helyiségbérleti szerződés egyéb módon való megszüntetésére a 23-25. §-ok rendelkezései értelemszerűen alkalmazhatók.

37. § (1) A bérleti díjak határozattal történő évenkénti megállapítása során figyelembe kell venni a helyiség településen belüli fekvését, alapterületét, műszaki állapotát, felszereltségét, valamint a benne folytatható tevékenységek jellegét.

(2) A díjfizetési kötelezettség teljesítésére a 27. § rendelkezései irányadók.

38. § (1) Az értékesíteni kívánt önkormányzati lakásokat a képviselő-testület jelöli ki.

(2) Nem jelölhetők ki értékesítésre

39. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése a vagyonrendeletben meghatározott szabályok szerint - értékhatártól függően - pályázat nélkül vagy nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályáztatás keretében történhet.

(2) Önkormányzati lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség vonatkozásában nem köthető adásvételi szerződés olyan természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, akinek, illetve amelynek az önkormányzattal vagy önkormányzati vagyongazdálkodóval szemben bármely jogcímen lejárt esedékességű tartozása áll fenn.

(3) Önkormányzati lakás megvásárlásához lakáscélú önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.

40 § (1a) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló Zalabér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 28.) önkormányzati rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalabér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 6/2020. (VIII.10.) rendelete.

41 § Ez a rendelet 2021. október 15-én lép hatályba.