Zalacsány község önkormányzata képviselő testületének 9/2003 (XII.8..) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2018. 08. 04- 2022. 06. 13

Zalacsány község önkormányzata képviselő-testületének 9/2003 (XII.8..) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2018.08.04.

Zalacsány Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 7. § (3) bekezdésének c.) pontjában és 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szabályzat hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Zalacsány közigazgatási területén a rendelet mellékletét képező Szabályozási Tervek által szabályozott területekre terjed ki.1

(2) 2 3 Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az OTÉK, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával lehet

(3) 4

Szabályozási elemek

2. § (1) A Szerkezeti terv módosításával is járó szabályozási elemek:övezethatár, ha különböző területfelhasználási egységeket választ el; területfelhasználási egység besorolása; a Szabályozási Terven jelölt belterület határa.

(2) A Szabályozási Terv módosításával járó szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal

b) övezeti/ építési övezeti besorolás és annak paraméterei

c) védőtávolság, védőterület határa5

d) helyi értékvédelmi terület határa,

e) természetvédelmi terület határa,Natura 2000 terület határa6

f) sajátos jogintézmények határvonalai,

g) előkert, építési hely, építési vonal határa: ÉH1: elsősorban rekreációs –szállás épületek elhelyezésére szolgáló építési hely, ÉH1-k: elsősorban rekreációs –intézmény célú, központi épületek elhelyezésére szolgáló építési hely, ÉH2: kiszolgáló célú épületek elhelyezésére szolgáló építési hely7

h) kötelező fásítás., BÜ1: védőzöld területi célú beültetési célú kötelezettségű terület, BÜ2: élőhely-rekonstrukciós célú beültetési kötelezettségű terület8

i) építési övezeten belüli eltérő szabályozás határvonala9

(3) Azoknak a szabályozási elemeknek a módosítása, melyek nem az Önkormányzat hatáskörébe tartoznak csak a magasabb szintű jogszabályok megváltozása esetén vagy az illetékes hatóságok egyetértésével lehetséges (pl. utak védőtávolsága, védett természeti terület határa).

Telekalakítás és építés engedélyezése

3. § (1) 10 A Meleghegy déli lejtő és a Rákostető szabályozott területén (Üü6, Üü7, Üü8, Üh1, Lke9 jelű építési övezetek) új telkek akkor alakíthatók ki illetve azokon épület akkor helyezhető el, ha a tulajdonos érvényes vízjogi engedély alapján a felszíni csapadékvíz elvezető árokrendszert a befogadóig kiépítette.

(2) 11 Az (1) bekezdésben lehatárolt területen 2500 m2-nél nagyobb szintterületű, csarnok jellegű épület nem helyezhető el.

(3) 12 Telekalakításnál még átmenetileg sem jön létre: nyúlványos (nyeles) telek; olyan telek, amely nem rendelkezik közterületi kapcsolattal.

(4) Új építési telkek minimális telekszélessége: oldalhatáron álló beépítés esetén: 16 m, szabadon álló beépítés esetén: 18 m.

(5) 13 Az építési övezetekben a telekméretek a már kialakult tömbökben eltérhetnek az építési övezetek előírt telekméreteitől, de új telket kialakítani, telket megosztani csak az előírt telekméreteknek megfelelően lehet. Az eltérő méretű telkek az övezeti paraméterek betartásával építhetők be. Saroktelkek esetében-amennyiben a kialakult telekosztás lehetővé teszi- a telek akkor is megosztható, ha az eredeti beépítéshez tartozó telek kisebb lesz az övezetben előírt telekméretnél, de az egyéb övezeti előírások teljesülnek ( pl. beépítés mértéke ) és a létrejövő új telek teljes mértékben megfelel a vonatkozó előírásoknak.

(6) Az építési övezetek telkeinek legkisebb telekméreténél kialakult („k”) állapot jelölése esetén a kialakult méretű telkek tovább nem oszthatók, de összevonhatók.

(7) 14 Telekhatárrendezés a helyi értékvédelmi területen - a VT9-es jelű építési övezetet kivéve - csak ott történhet, ahol az a tömb kialakult telekszerkezetét jelentősen nem befolyásolja, a telek és a szomszédos telkek kontúrját javítja és legfeljebb a telek területének 15 %-át érinti.

(8) 15 Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés, elektromos vezeték áthelyezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építés csak jelen HÉSZ szerint szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően történhet.

(9) 16 17 A teljes telekre vonatkozó beépítési, építészeti feltételek tisztázására - látványterv mellékelésével - elvi építési engedély kérhető:

a) üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben;

b) a Különleges terület Krek, Klsp, Ksz, Kök építési övezetében;

c) a Kertvárosias lakóterület Lke4, Lke9, Lke10 ,Lke11 és Lke11* jelű építési övezetében; továbbá

d) a Településközpont vegyes terület Vt5, Vt10 és Vt11 jelű építési övezetében.

(10) 18

(11) 19

(12) A Szabályozási Terven jelölt régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenység esetén a 2001. évi LXIV. tv. szerint kell eljárni. A régészeti lelőhelyek felsorolását az 1. sz. függelék c. pontja tartalmazza.

(13) 20 21 Kertvárosias lakóterület Lk4 és Lke9 jelű övezeteiben, hétvégiházas üdülőterületen, üdülőházas üdülőterület Üü6, Üü7, Üü8 és Üü9 építési övezeteiben, településközpont vegyes területen, különleges területen, gazdasági területen az övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő, továbbá a kötelezően előírt fásításnak megfelelő többszintű növényzetet (gyepszint, cserjeszint,lombkoronaszint) legkésőbb a használatbavételi engedély megkéréséig az építtetőnek el kell telepítenie.

(14) Az építési övezetekben ill. övezetekben telek közműterület céljára az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(15) 22 A Vasút utca - 76-os út – Zrínyi Miklós utca – jelenlegi belterülethatár által határolt területen valamint az Arany János utca – Zalacsányi patak – jelenlegi belterülethatár által határolt telektömbökben építési tevékenység csak előzetes geotechnikai szakvélemény alapján végezhető.

(16) 23

(17) 24

(18) 25

(19) 26 Ahol a Szabályozási terv építési helyet jelöl, ott épületet elhelyezni csak az építési helyen belül lehet.

Védőövezet, védőterület27

3/A. § A 1. sz. melléklet szerinti Szabályozási tervlapon jelölt tervezett 76 –os elkerülő út védőtávolságán belül bármely építési tevékenység e R.-ben és egyéb jogszabályban foglaltakon túl, csak az illetékes és érintett a szakkérdés elbírálására jogosult szerv28 hozzájárulásával és feltételeivel végezhető.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Beépítésre szánt területek

4. § (1) Zalacsány területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

Kertvárosias lakóterület

(Lke)

Falusias lakóterület

(Lf)

Településközpont vegyes terület

(Vt)

Üdülőházas üdülőterület

(Üü)

Hétvégiházas üdülőterület

(Üh)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

(Gksz)

Különleges terület
Rekreációs létesítmények
Különleges –rekreációs terület (golfpark ) 29
Ökoturisztikai központ 30
Lovas-sportterület
Szabadidőközpont
Régészeti bemutató terület
Erdei turisztikai központ
Temető


(Krek)
(Krek-g)
(Kök)
(Klsp)
(Ksz)
(Kr)
(Ket)
(Kt)
(2) 31 A beépítésre szánt területek Településközpont vegyes, terület; kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület; és Különleges terület építési övezeteiben a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület– látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan építhető, a többi építési övezetben csarnok jellegű épület nem helyezhető el.

Kertvárosias lakóterület (Lke)

5. § (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terveken Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3)32 A Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §. szerinti épületek – kivéve üzemanyagtöltő - helyezhetők el. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 80 m2 szintterületű lehet, kivéve az Lke4 jelű építési övezetet.

(4)33 Az építési övezetek telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti
jele

beépítés
módja

legnagyobb
beépítettsége %

épületek
legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb
területe
m2

minimális
zöldfelületi
aránya %

Lke1 34

O

25

4,5

600

50

Lke2

O/SZ

25

4,5

800

50

Lke3

SZ

25

4,5

1000

50

Lke4 35

SZ

25

7,5

2000

60

Lke5

O

25

4,5

800

50

Lke6

O

25

4,5

1000

50

Lke7

O

25

4,5

1200

50

Lke8 36

SZ

15

7,5

5000

60

Lke9 37

SZ

15

5,5

3000

60

Lke10

SZ

20

4,5

1000

50

Lke11

SZ

20

4,5

2000

50

Lke12

SZ

25

7,5

5000

50

O- oldalhatáron álló beépítés SZ - szabadonálló beépítés
(5) A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető.
(6) 38 Az Lke9, Lke 4 és az Lke12 építési övezet kivételével az egyes telkeken legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető. Az Lke9 Lke4 jelű építési övezetben max. 6 lakásos lakóépület is építhető. Az Lke12 Lke8 jelű építési övezetben idősek ellátását szolgáló szociális épület is elhelyezhető, a Szabályozási terven jelölt építési vonalon.
(7) 39
(8) 40 Az Lke1, Lke9, Lke10 és Lke11 és Lke11* jelű építési övezetben az épületek engedélyezési tervéhez csatolandó a 76-os út ill. a tó felőli kedvező rálátás érdekében, az onnan való építészeti megjelenést igazoló látványterv, fotó valamint homlokzati színezési terv is. Ezekben az építési övezetekben a fő rendeltetést kiszolgáló funkciójú épület különálló épületben nem helyezhető el.
(9) 4142
(10) Az Lke1* övezetben a hátsókert minimális mérete 20,0 m . A hátsókertben a 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni nem szabad. (A törzsátmérőt 1 m magasságban kell mérni.)
(11) Az Lke2 jelű építési övezetben a beépítés a kialakult állapothoz igazodva – az eredeti telek megmaradása esetén - oldalhatáron álló és szabadonálló is lehet. Új telkek kialakításakor a beépítés oldalhatáron álló.
(12) 4344 Az Lke4 jelű építési övezetben délkelet irányban a meglévő, már beépült lakótömbök felőli oldalon, a szabályozási terven jelölt területsávban az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet.
(13) 45 Az Lke4, Lke9, Lke10 és az Lke11 és Lke11* jelű övezetben épület elhelyezése csak a 3. § (9) bekezdés szerinti elvi engedély figyelembevételével történhet.
(14) 46 Az Lke4 jelű építési övezetben (lakópark) a beépítés utcaszerűen, a meglévő hagyományos beépítéshez igazodóan történhet.
(15) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként háztartással kapcsolatos tárolóépület, barkácsműhely, műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye, a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei, továbbá csak az Lke5, Lke6, Lke7 építési övezetben állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek helyezhetők el.
(16) Új épület elhelyezése esetén gépkocsitároló az Lke9, Lke10 és Lke11 építési övezetben csak a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve alakítható ki; a többi építési övezetben különállóan a tűztávolság betartásával építhető meg.
(17) Az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb a beépíthetőség mértékének 5 %-a lehet.
(18) 47 Az Lke 11* jelű építési övezetben lakóépület nem építhető, csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület létesíthető. A telek Szabályozási terv szerinti „közhasználatra” kijelölt zöldfelületén a helyi lakosság pihenését és a gyermekek játéklehetőségét biztosító park, játszókert létesítendő. A park, játszótér fenntartásáról a tulajdonosnak kell gondoskodni, a parkot nem lehet bekeríteni. Az elhelyezendő funkciónak megfelelő parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani. A 0204/13 hrsz-ú területén tervezett úthálózatának SZT-5 jelű szabályozási tervlapon jelölt zsákutcás szakaszán kocsifordulót kell kialakítani.
(19) 48 Az SZT-5 jelű szabályozási tervlap 0204/13 hrsz-ú területén az Lke10 jelű építési övezetben a kialakítandó új építési telkek minimális mélysége 40 m , minimális szélessége szabadon álló beépítési mód esetén 20 méter .
(20) 49 A 0204/13 hrsz-ú területén az Lke10 jelű építési övezetében az elő-oldal- és hátsókert mélységét a szabályozási terven jelölt építési hely határozza meg: az előkert minimális mélysége 5 m , az oldalkert minimális szélessége 3 m , a hátsókert minimális mélysége 10 m .
(21) 50 Az Lke10 jelű és Lke 11 jelű építési övezetben a melléképítmények az alábbiak szerint helyezhetők el:
a) A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők : közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
b) Az alábbi létesítmények az előkert és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra levő terület kivételével bárhol elhelyezhetők: Közműpótló műtárgy, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó.
(22) 5152
(23) 53 Az Lke 10 jelű és Lke 11 jelű építési övezetben homlokvonali kerítést létesíteni az OTÉK-nak megfelelően szabad, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon készülhet.
(24) 54 Az Lke jelű és Lke 11 jelű építési övezet területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

Falusias lakóterület (Lf)

6. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási Terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység (Örvényes nevű településrész), mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál, ahol mezőgazdasági építmények is elhelyezhetők.

(2) Az építési övezet telkei legalább részleges közművesítettség (a csatornahálózat kiépítéséig zárt szennyvíztároló) esetén építhetők be.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető: lakóépület (max 2 lakóegység); mező- és erdőgazdasági építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 50 m2 szintterülettel; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület. Az építési övezetekben az OTÉK 14. §. (2) bekezdés szerinti további építmények, épületek kivételesen sem helyezhetők el.

(4)55 Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Lf1

O

15

4,5

2000

0,25

50

Lf2 56

O

15

4,5

1500

0,25

50

O - oldalhatáron álló beépítés
* - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma

(5) 5758
(6) 59 Az építési övezetekben új épület a kialakult állapothoz igazodva, 3,0 –5,0 m előkerttel (az eredeti főépület helyén) a kialakult utcakép jellegének megfelelő északi oldalhatárra helyezhető el
(7) Az építési övezetekben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épületként: háztartással kapcsolatos tárolóépület, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye, állattartást szolgáló és azt kiegészítő épületek, a háztáji mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei helyezhetők el, melyek a kialakult jellegnek megfelelően oldalhatárra telepítve, a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve illetve különállóan a tűztávolság betartásával helyezhető el.
(8) 60
(9) Állattartó épület az építési övezetekben az építési telek területének legfeljebb 5 %-a lehet a beépíthetőség mértékén belül.
(10) 6162
(11) 63
(12) 64 A területen maximum F+ T (földszint + tetőtér) beépítésű épület helyezhető el. Tetőtérbeépítésnél térdfal csak max. 60 cm magassággal alkalmazható.
(13) Az elhelyezhető épület utca felőli legnagyobb szélessége 8,0 m , gerincmagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
(14) 65 Új épület elhelyezése esetén az épület és a környezet közötti építészeti összhangot biztosítani kell.

Településközpont vegyes terület (Vt)

7. § (1) A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3)6667 A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő, parkolóház. Lakóház illetve lakás az alábbiak szerint helyezhető el:

a) a Vt1, Vt3, Vt5, Vt6, Vt7, Vt11 jelű építési övezetben új lakóépület nem helyezhetők el.

b) A Vt5, Vt11 jelű építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el, de az övezetben elhelyezhető épületben a tulajdonos, használó számára lakás kialakítható.

c) A Csányi utca melletti Vt 3* jelű és a Vt4, Vt8, Vt9 jelű építési övezetben legfeljebb 2 lakás, a Vt2 és Vt 12 jelű építési övezetben legfeljebb 4 lakás, a Vt10 jelű építési övezetben pedig 6 lakásos lakóépület is helyezhető.

d) A Vt8* jelű építési övezetben idősek otthona és szállásépület is elhelyezhető, az egy épületben elhelyezhető lakások száma nem korlátozott.

(4) Az építési övezetekben terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Kivétel ez alól a Vt6 jelű építési övezet, melyen a funkcióhoz tartozó terepszint alatti építmények kialakíthatók.

(5)68 Az építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméret, a telkek legnagyobb beépítettsége, továbbá az építhető építménymagasság mértéke a következő:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti jele

beépítés módja

legnagyobb beépítettsége %

épületek legnagyobb építmény-magassága (m)

legkisebb területe
m2

Max.
szintter.
Mutató [35] Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

Minimális zöldfelületi aránya %

Vt1

SZ

25

4,5

700

0,4

20

Vt2

SZ

30

5,5

800

0,6

20

Vt3 69

O

25

4,5

1000

0.4

20

Vt3*

O

25

4,5

1000

0,4

20

Vt4

SZ

25

4,5

2000

0,4

40

Vt5 70

SZ

25

5,5 (7,5)

5000

0,5

40

Vt6

SZ

40

4,5

1 ha

0,5

30

Vt7

SZ

40

7,5

K

0,6

10

Vt8

O/SZ

40

4,5

700

0,6

20

Vt8*

O

40

4,5

700

0,7

20

Vt9 71

O/SZ

40

5,5

1000

0,7

30

Vt10 72

SZ

25

12,5

3000

0,8

60

Vt11 73

SZ

25

15

5000

1,3

50

Vt12 74

SZ

20

5,5

2500

0,6

50

O - oldalhatáron álló beépítés
SZ- szabadonálló beépítés

K - kialakult állapot

(6) 75 A Vt3 építési övezetben épület az Ady Endre utca felől előkert nélkül is elhelyezhető, a minimális zöldfelületen belül a hátsó telekhatár mentén (76-os út) fa- és cserjesor telepítése kötelező.
(7) 76 A Vt5 építési övezetek területén új beépítés 10 m minimális előkert betartásával lehet. A Csányi út mentén a meglévő épület megtartása esetén a szabályozási terven jelölt építési hely a mérvadó. Az építési övezetben csak a meglévő épületek megtartása, bővítése esetén alkalmazható a max. 7,5 m-es építménymagasság.
(8) 77 A Vt5, Vt10, Vt11 jelű építési övezetben épület elhelyezése csak a 3. § (9) bekezdés szerinti elvi engedély figyelembevételével történhet.
(9) A Vt8 ill. Vt9 jelű építési övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként háztartással kapcsolatos tárolóépület, műterem, a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye helyezhetők el, melyek a kialakult jellegnek megfelelően telepítve helyezhető el.
(10) Az építési övezetekben állattartó épület nem létesíthető. Állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete szerint lehetséges.
(11) 78 A Vt11 jelű építési övezet nyugati - zöldterülettel határos - oldalán nagy lombkoronájú, látványtakarásra is alkalmas fasor telepítendő.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

8. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol az az OTÉK 19. §-a szerinti épületek helyezhetők el, az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Az építési övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Gksz1

SZ

25

4,5

3000

0,4

25

Gksz2

SZ

30

4,5

1 ha

0,5

25

Gksz3 79

SZ

30

7.5

2000

0,6

25

Gksz4 80

SZ

20

4,5

K

0,4

25

SZ - szabadonálló beépítés K - kialakult állapot *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(4) Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.
(5) 81

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

9. § (1)82 83Az Üü3 építési övezetben lakó rendeltetésű épület is elhelyezhető vagy a meglévő épületek lakó rendeltetésűre módosíthatók. Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol szabadidős, üdülési, rekreációs-egészségmegőrző és turisztikai funkcióval összefüggő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetek telkei teljes közművesítettség kiépítése esetén építhetők be.

(3)84 85 Az építési övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legkisebb-legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Üü1

SZ

15

5,5

5000

0,25

60

Üü3

SZ

15

5,5

5000

0,2

40

Üü3*

SZ

15

5,5**

5000

0,4

40

Üü4

SZ

10

6,0

2 ha

0,2

60

Üü5

SZ

30

7,5

1 ha

1,0

50

Üü6

SZ

25

10,5

2500

1,0

40

Üü7

SZ

15

6,0

3 ha

0,4

70

Üü8

SZ

30

7,5

3 ha

0,8

50

Üü9

SZ

20

6,0

3 ha

0,2

50
SZ - szabadonálló beépítés K - kialakult állapot * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
** A Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész OTÉK-nál megengedőbb engedélye (SOD/08/15-12/2014. sz.) alapján meghatározott érték
(4) Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet.
(5) 86 Az építési övezetek területén épület elhelyezése csak a 3. § (9) bekezdés szerinti elvi engedély figyelembevételével történhet.
(6) 87 Az Üü1, Üü2, Üü3 építési övezetben az előkert mérete min. 10 m , az Üü3* építési övezetben az előkert mérete az Örvényesi út felől min. 5,0 m , a Csányi út felől min. 10 m .
(7) 88899091 Az Üü4 és Üü5 jelű építési övezetben az előkert mérete a Csányi út felől min. 20,0 m , kivéve, ahol a szabályozási terv másként jelöli. Az építési övezetekben a bejáratok mellett őrzés ill. porta funkciót ellátó építmény előkert nélküli kialakítással is elhelyezhető, legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel.
(8) 9293
(9) 94 Az Üü6 jelű építési övezetben a már kiosztott telkek önálló beépítése nem lehetséges, a telkek csak az övezetben meghatározott legkisebb telekméret kialakítása esetén építhetők be.
(10) 9596
(11) 9798 Az Üü7 és Üü8 építési övezetek területén a természet- tájvédelmi, környezetvédelmi (zajvédelmi) követelmények tisztázására elvi építési engedély kérhető.
(12) 99 Az Üü4 építési övezetben a kastélyépületre vonatkozó építménymagasság legnagyobb értéke 9,0 m , de bővítés esetén a bővítés és átalakítás tervezett párkánymagassága nem haladhatja meg a keleti homlokzat párkánymagasságának értékét, azaz a 9,8 m-t.

Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

10. § (1) Hétvégiházas üdülőterület a Szabályozási terven Üh jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2)100 A hétvégiházas üdülőterületen elhelyezhető max. két üdülőegységes üdülőépület

(3) A hétvégiházas üdülőterületen nem helyezhető el a terület rendeltetésszerű használatát zavaró egyéb gazdasági építmény, ipari, kézműipari létesítmény; üzemanyagtöltő állomás.

(4) Az építési övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

(5) A fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület az övezet területén nem helyezhető el.

(6) Az építési övezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(7) Az építési övezet területén az építményelhelyezés feltételei a következők:


AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Üh1 101

SZ

15

4,5

1500

0,4

60

O - oldalhatáron álló beépítés * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(8) 102

Különleges terület – Rekreációs létesítmények (Krek)

11. § (1) A terület a Szabályozási terven Krek jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol sportolási, gyógyturisztikai, szabadidős létesítmények épületei, továbbá az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezet telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Krek

SZ

10

5,5

2 ha

0,2

50

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(4) A területen az (1) bekezdés szerinti épületek csak a kijelölt építési helyen helyezhetők el.
(5) A területen épület elhelyezése csak a 3. § (9) és (10) bekezdés szerinti véleményezés figyelembevételével történhet.

Különleges – rekreációs terület (golfpark területe: K rek-g)

11/B. §103

Beépítési
mód:

Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

legkisebb

Legkisebb

legnagyobb


Szabadonálló, ikres, zártsorú

Területe
(m2)

Zöldfelületi arány (%)

Beépítettség
(%)

Épületek építmény-magassága (m)

Szintterületi mutató

1500-10000

80-60

15-30

7,5-10,0

0,3-0,5
(1) Az övezetben kijelölt építési helyen belül a fogadóközpont (ÉH1-k) területén, a szolgáltatási rendeltetésű (vendéglátó-, kereskedelmi-, sport-, rekreációs-, intézményjellegű), a nagy belmagasságot igénylő bármilyen funkciójú épületek esetében a kialakítható legkisebb beépíthető telekméret 10. 000 m2 , az övezet egyéb beépíthető területein (ÉH1) 1.500 m2 .
(2) 104 Az övezetben az épületekre vonatkozóan megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter , amely nem korlátozza önálló toronyszerű, szimbolikus építménynek létesítését. A földszintes (F), emeletes és tetőtér beépítéses (F+T, F+1, F+1+T) épületek magastető esetén 25 – 40 fok közötti tetőhajlásszöggel építhetők. A fogadóközpont területén a nagy belmagasságot igénylő épületek (pl. sportcsarnok, termálfürdő, klubház, stb.) max. 10,0 m-es építmény magassággal, egyedileg meghatározott szintszámmal és tetőformával (pl. félnyereg, kupola, stb.) is megépíthetők.
(3) Az övezetben kijelölt építési helyen belül a fogadóközpont (ÉH1-k) területén valamint a fenntartótelepé (ÉH2) területén a legkisebb zöldfelületi arány 60 %, a beépítettség maximuma 30 %, a szintterületi mutató 0,5. Az övezet egyéb beépíthető területein (ÉH1) a legkisebb zöldfelületi arány 80 %, a beépítettség maximum a 15 %, a szintterületi mutató 0,3.
(4) Az építési övezet csak építési hellyel meghatározott részén építhető be. A kijelölt építési helyen belül a telekalakítás és az épület elhelyezések során figyelembe kell venni a beépítést korlátozó tényezők (közmű biztonsági övezetek, igazgatási határ, stb.) hatásait. A beépítés csak a teljes közművesítés és legalább megfelelő magánúttal való megközelítés biztosítása esetén létesíthető.
(5) Az övezet építési helyként meghatározott területein a golfpark rekreációs-, szállás és kiszolgáló létesítményei építhetők, valamint az ezekhez kapcsolódó rekreációs és védelmi célú zöldfelületek (kertek, védő zöldsávok, stb.), utak, terek létesíthetők. E funkcióknak megfelelően a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítható módon: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0, 40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés, sport és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, komposztáló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop, továbbá üvegház és fóliasátor helyezhetők el, a telekterület max. 1,0 %-án.
(6) Az övezet építési helyein pinceszint, mélygarázs, terepszint alatti épületrész csak a 150 m2 egybefüggő beépített alapterületűnél nagyobb épület alatt létesíthető, legfeljebb az épület alapterületének kétszeres szintterületével. Önálló (faépítménnyel nem rendelkező) terepszint alatti építmények, a közműaknák kivételével, nem építhetők. Az övezet építési helyen kívüli, szőlőültetvénnyel betelepített részein legalább 60 cm vastag, gyepesített földtakarással fedett borospince építhető, 1 ha szőlőterület után egy, max. 80 m2 alapterülettel.
(7) Az építési övezet ÉH1-k jelű építési hellyel meghatározott részén a golfpark rekreációs célú – szállás, üdülő, sport, intézményi, szolgáltató és ezekhez kapcsolódó funkciójú – épületei, az ÉH1 jelű építési hellyel meghatározott részein magánszállás – üdülő – és ehhez kapcsolódó funkciójú – épületei építhetők. Az építési övezet ÉH2 jelű építési hellyel meghatározott részén a golfpark üzemeltetését és fenntartását biztosító kiszolgáló – karbantartó, szerviz, tárolási és ezekhez kapcsolódó funkciójú – épületei építhetők.
(8) Az övezet építési helyként meg nem határozott területe a golfpályák szabadtéri sportterületének és az ezeket elválasztó köztes zöldfelületek (parkok, gyepek, ültetvények) területe, amelyek részben beültetési kötelezettséggel kijelölt területek.
(9) Az övezet BÜ1 jelű beültetési kötelezettségű részei a golfpark védelmi célú növénytelepítésére – véderősáv, védőfásítás, cserjesor, ligetes védőgyep – telepítésére kijelölt területek, amelyek legalább 65 %-ban fás szárú növényzettel telepíthetők be. Az övezet BÜ2 jelű beültetési kötelezettségű része a golfpark ártéri élőhely rekonstrukcióra kijelölt területe, ahol az eredeti ártéri növényzet megőrzendő, illetve annak felújulását, tartós fennmaradását lehetővé kell tenni.
(10) Az övezet területére telekalakítási terv készítendő. Az övezetben kialakítható építési telek mérete 1.500 m2-nél nem lehet kisebb, figyelemmel az (1) bek. előírásaira is.

Különleges terület – „Európa falu” (Keu)105

12. § Hatályon kívül helyezve.

Kempingek területei (Kk) , L106ovas-sportterület (Klsp)

13. §107 (1) [83] A terület a Szabályozási terven Klsp jellel jelölt területfelhasználási egység, melyen a sportolási célú lótartás, a lovassport és lovas sportrendezvények létesítményei, továbbá az ehhez kapcsolódó kereskedelmi szállás épület és szolgáltatás létesítményei helyezhetők el. Elhelyezhető továbbá a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 db lakás ill. lakóépület.

(2) A területen épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el. A technológiai eredetű szennyvíz zárt szennyvíztárolóban helyezhető el vagy egyedi szennyvíztisztítással ártalmatlanítandó.

(3) Az övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(4) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

Legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Klsp

SZ

10 108

7,5

K
Nem osztható

0,1

60

SZ - szabadonálló K - kialakult állapot *- az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(5) A területen épület elhelyezése csak a 3. § (9) és (10) bekezdés szerinti véleményezés figyelembevételével történhet.

Szabadidőközpont (Kszk [85] A jelet módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól )

14. §109 (1) A szabadidőközpont a Szabályozási Terven Kszk110 jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a szabadidő eltöltését szolgáló pihenési, sportolási, játszótéri, horgászati célú építmények, lovarda-istálló rendeltetésű létesítmény továbbá időszakos szabadtéri rendezvények lebonyolítására szolgáló létesítmények alakíthatók ki.

(2) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

Legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Kszk 111

SZ

5

4,5

K
Nem osztható

0,15

80

SZ - szabadonálló K - kialakult állapot * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(3) A területen épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.
(4) Az övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.
(5) A területen épület elhelyezése csak a 3. § (9) és (10) bekezdés szerinti véleményezés figyelembevételével történhet.

Régészeti terület övezete (Kr)

15. §112 (1) Az övezet a Szabályozási terven Kr jellel jelölt területfelhasználási egység, mely régészeti védelem alatt áll.

(2) Az övezet területén bármilyen beavatkozás csak a kulturális örökségvédelmi szakhatóság és a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulása esetén lehetséges.

(3) A földvár területét gyepterületként kell fenntartani. A területet fásítani nem lehet.

Erdei turisztikai központ (Ket)

16. §113 (1) A Szabályozási terven Ket jellel jelölt területfelhasználási egység (a volt Szőlősi puszta területe), ahol az erdőhöz kötődő turisztikai létesítmények, vadászház, erdészház és turisztikai szállás épületek létesíthetők.

(2) Az építési övezetben épület részleges közművesítettség esetén is elhelyezhető. Szennyvíz csak zárt tárolóban helyezhető el vagy egyedi szennyvíztisztítással ártalmatlanítható.

(3) Az építési övezetben terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

(4) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Ket

SZ

5

4,5

20000

0,1

70

SZ - szabadonálló * - az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
(5) Az építési övezet területén építmények elhelyezése az erdészeti szakhatóság egyetértésével történhet.
(6) A területen épület elhelyezése a meglévő erdőállomány és faállomány megtartásával történhet, ezért az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság által elfogadott favédelmi tervet kell mellékelni.

Temető területe (Kt)

17. §114 (1) A terület a Szabályozási terven Kt jellel szabályozott területfelhasználási egység, ahol a temető funkciójának megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A temető minden 100 m2-re után legalább 1 nagykoronájú lombos fát kell telepíteni.

Ökoturisztikai központ (Kök)

18. §115 (1) A Szabályozási terven Kök jellel jelölt területfelhasználási egység, melynek területén a természeti területek bemutatását, az ökológiai célú ismeretterjesztést, oktatást szolgáló és az ehhez kapcsolódó turizmus létesítményei helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(3) Az épületek elhelyezésének övezeti előírásai a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

beépítés

legnagyobb

épületek

legkisebb

max.

minimális

jele

módja

beépítettsége %

legnagyobb építmény-magassága (m)

területe
m2

szintter.
mutató*

zöldfelületi
aránya %

Kök

SZ

25

6,5

5000

0,6

50

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

19. §116 (1)117 Zalacsány területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

1. Zöldterület

(Z)

2. Erdőterület
a) védelmi
b) gazdasági
c) turisztikai


(Ev)
(Eg)
(Ee)

3. Mezőgazdasági területek
a) általános mezőgazdasági terület
b) kertes mezőgazdasági terület
c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület


(Má)
(Mk)
(Mko)

4. Vízgazdálkodási terület
a) vízfolyások medre és töltései
b) víztározók medre és töltései


(V)
(Vtó)

5. Különleges terület
a) turisztikai terület


(Ktsz)

6. Közlekedési terület

(Köu)

7. Közműterület – Szennyvíztisztítótelep

(Kösz)
(2) 118 Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó általános előírások:
a) 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki, kivéve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egységeket, továbbá a 24. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben.
b) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb a telek 10%-a lehet,
c) 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni és ezekhez valamint a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények elhelyezéséhez külön jogszabályban előírt látványtervet kell készíteni.

Zöldterület

20. § (1) Zöldterület a Szabályozási Terveken Z, Z*, Zk jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.

(2) A Z jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén az OTÉK 27. § szerinti építmények helyezhetők el, a közpark legfeljebb 2 %-os beépítésével. Az épületek szabadonállóan, legfeljebb 3,5 m építménymagassággal alakíthatók ki.

(3) A Z* jellel szabályozott zöldterület (közpark) területén épület nem létesíthető. Az övezetben elhelyezhetők a szabadidő eltöltését szolgáló épületnek nem minősülő pihenési, sportolási, játszótéri létesítmények és köztárgyak.

(4) A Zk jellel szabályozott zöldterület - kegyeleti park területén épületek nem létesíthetők. Az övezetben csak a kegyeleti funkcióhoz illeszkedő építmények helyezhetők el.

(5) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

(6) Közpark létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet.

(7) Közparkban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény alapján meghatározott helyen lehetséges.

(8)119

Erdőterület

21. § (1) Erdőterület a Szabályozási Terveken “E” jellel szabályozott -erdő művelési ágú- és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

(2) Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából:

a) védelmi (Ev,Ev-s),120

b) gazdasági (Eg),

c) turisztikai (Ee)

övezetekre tagolódik.

(3)121122 Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ev,Ev-s) épületet elhelyezni nem lehet. A valamennyi építési övezetben, illetve övezetben elhelyezhető nyomvonalak, köztárgyak, műtárgyak, építmények, illemhelyek és hulladékgyűjtők abban az esetben létesíthetők ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m 2 ( 10 ha ),

b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,1%,

c) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m

d) beépítési mód: szabadonálló

e) terepszint alatti építmények nem létesíthetők.

f)123

(5) Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben (Ee) az erdő rendeltetésének megfelelő, a pihenést, a testedzést és az erdőhöz kötődő, rekreációt szolgáló építmények helyezhetők el, ha az erdőt az erdészeti hatóság egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdővé minősíti át.

(6)124 Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben az (5) bekezdés szerinti funkciójú épületek a következő feltételekkel alakíthatók ki:

a) a beépíthető telek területe legalább 100 000 m 2

b) a beépítés mértéke legfeljebb 0,3 %

c) az épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m

d) beépítési mód: szabadonálló

e) terepszint alatti építmények nem létesíthetők.

(7) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki.

(8) Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

(9) Az épületeket a telekhatártól legalább 10 m előkert és oldalkert biztosításával szabadonállóan lehet elhelyezni.

(10)125

(11)126 Gazdasági és turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeteiben:

a) új épület építésére - amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra - csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén kerülhet sor,

b) kerítést létesíteni a hatósági-szakhatósági szempontok figyelembevételével, csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

Mezőgazdasági terület

22. § (1) A mezőgazdasági terület a hagyományos mezőgazdasági használat megtartása, a termőföldvédelem, a tájkarakter védelme, a természeti értékek védelme, a felszíni vizek védelme, továbbá a helyi gazdaságfejlesztés és településfejlesztés érdekeinek érvényesítése céljából a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a) általános mezőgazdasági terület (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület (Mk),

c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko).

(2) Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület területfelhasználási egységbe kerül.

(3)127

(4)128 Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építése csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehetséges.

(5)129 Mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(6)130 Az Má* és Mk* jelű övezetben épületek építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.

Általános mezőgazdasági terület

23. § (1) Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas Má jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2)131 Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak a szántó és gyep művelési ágú telken kialakíthatók.

(3)132 Szántó művelési ágban lévő legalább 20 ha területű telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 0,3 %-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

(4)133 Gyep művelési ágban lévő legalább 5 ha területű telken a hagyományos, almos állattartás, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

(5)134 Gyümölcsös művelési ágban lévő legalább 5 ha területű telken a gyümölcstermesztést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, de a beépített alapterület a telek 1 %-át és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg.

(6)135 Birtokközpont a legalább 2 ha területű telken alakítható ki, ha a birtokközponthoz tartozó telkek összterülete Zalacsány területén legalább 50 ha .

(7)136 A birtokközpont beépítettsége nem haladhatja meg a birtokközponthoz tartozó összes telek területének 1 %-át, és a birtokközpontként beépítendő telek területének 25 %-át. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni.

(8)137 Az épületek építménymagassága lakóépület esetén legfeljebb 5,5 m , gazdasági épület esetén legfeljebb 7,5 m lehet.

(9)138 Az épületek a telek határától legalább 10 m-re, szabadonállóan létesíthetők.

(10)139 Az általános mezőgazdasági terület Má* jelű övezetében az (1)-(9) bekezdés előírásain kívül a következő előírásokat is alkalmazni kell:

a)140

b)141

c)142

d)143

e)144

f) birtokközpont nem létesíthető.

(11)145 Állattartó telep, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épület - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével, felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságban létesíthető.

Kertes mezőgazdasági terület

24. § (1) Kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő-, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló Mk jellel szabályozott mezőgazdasági terület.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető egy gazdasági épület, amely ideiglenes tartózkodásra is alkalmas présház-, gyümölcs-, terménytároló lehet, elhelyezhető továbbá legfeljebb 60 m2 területű pince.

(3)146 Mk övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) a beépíthető telek területe legalább 1500 m 2 , szélessége legalább 9 m ,

b) a kialakítható telek területe legalább 2000 m 2 , szélessége legalább 14 m , kivéve ha a telekalakítás szakrális építmények elhelyezésére szolgál

c) a beépítettség mértéke a telek területének 3%,-a, de legfeljebb 60 m 2 lehet,

d) az épületek 9- 14 m széles telkek esetén oldalhatáron, 14 m-től szabadon állóan helyezhetők el,

e) csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő nyeregtetős, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők, de az épület legmagasabb pontja a 6 m-t nem haladhatja meg,

f) az épületek legalább 5 m előkert, oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 6 m oldalkert, szabadon álló beépítés esetén legalább 3 m oldalkert biztosításával építhetők,

g) birtokközpont nem létesíthető.

(4) /147 Épület csak művelt telken létesíthető. Műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra található.

(5)148 Szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.

(6)149 Az Mk* jelű övezetben

a) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

b)150

Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület

25. § (1) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek a táj- és természetvédelmi, ökológiai, tájkarakter-védelmi, vízminőség-védelmi, árvízvédelmi szempontból érzékeny továbbá mélyfekvésű Mko jellel szabályozott mezőgazdasági területek.

(2)151 Korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület Mko jelű övezetében épületek, szint alatti építmények nem létesíthetők.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor alakíthatók ki, ha a táji-természeti értékeket nem károsítják.

(4) Az övezetben távközlési magas építmény, adótorony nem létesíthető.

(5) Az övezet területén 10 000 m2-nél (1 ha-nál) kisebb telkek nem létesíthetők.

(6) 152 Hatályon kívül helyezve.

Vízgazdálkodási terület

26. § (1) Vízgazdálkodási terület

a) a Zala folyó és a vízfolyások medre és töltései (V)

b) víztározók medre és töltései (Vtó)

(2) Vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodás, vízkárelhárítás és a horgászat építményei helyezhetők el.

(3)153154 A Csányi tó szabályozott területén elhelyezhetők

a) a szabadtéri strandolás, a vízi sportolás és horgászat épületnek nem minősülő építményei,

b) a Csányi tó déli részén, a vízpart és a telekhatár közötti szárazulaton legfeljebb 16 m2 alapterületű horgászházak, legfeljebb 3,0 m építménymagassággal, közművesítés nélküli kialakítással max. 6 db; továbbá

c) a Szabályozási Terven jelölt építési helyen vendéglátás, horgászturizmus célját szolgáló Fogadó épület legfeljebb 500 m2 alapterülettel, legfeljebb 7,5 m építménymagassággal.

(1)155156 A (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt épületek csak teljes közművesítéssel létesíthetők. Az elhelyezendő épületek és a környezet összhangja a 76-os út és a szabadidőpark felőli látványtervekkel igazolandó

Közlekedési területek

27. § (1)157 A település közúti közlekedési területei:

a) Főút: 76. sz. II. rendű főút, azaz a Hegyi út (meglévő)

b) Országos mellékút: 7352 sz. Zalaapáti - Zalaszentgrót összekötő út, azaz a Csányi út (meglévő)

c) Gyűjtőutak: Vasút utca (meglévő keresztmetszet), Az Örvényesi patak menti új gyűjtőút 22 m széles , Zalacsány - Gétye összekötő út 16 m széles

d) Feltáró kiszolgáló utak: Örvényesi út (14 ill. 12 m széles), Meleghegy - Rákostető feltáró út 16 m széles

e) Egyéb kiszolgáló utak: Az összes egyéb bel-, és külterületi út. (meglévő)

f) Kerékpárút:

fa) térségi: 7352 sz. közút mellett,

fb) helyi: volt vasúti töltésen vezetett Zalaapáti – Zalaszentgrót irányú kerékpárút (meglévő, a töltésen folytatandó Zalacsányi északi külterületi szakaszának kiváltására a kehidakustányi határig az Örvényes patak északi oldalán illetve a Zala folyó töltésén és holtága mellett kijelölt vízügyi védőterületen)158; Rákostető – 76-os út közötti út 16 m széles.

(2)159 A közlekedési célú közterületek szabályozási szélességet a Szabályozási terv határozza meg. A tervezett utak szabályozási szélességét és a meglévő utak korrekcióinak méretét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. Az irányadó szabályozási vonal útépítési tanulmányterv szerint pontosítandó.

(3) A közúti közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl. váró, esőbeálló) helyezhetők el.

(4) Az országos főút külterületi szakaszain a védőtávolság 100- 100 m , országos mellékút esetében 50- 50 m , gyűjtőútnál 10- 10 m a tengelyvonaltól mérve A védőtávolságon belül bármely építési tevékenység csak a kezelő jóváhagyásával végezhető.

(5) Beépítésre szánt területek új lakó- és kiszolgáló útjainak legkisebb szélessége 14,0 m , illetve a Szabályozási terven jelölt érték – ezen belül a legkisebb burkolatszélesség: 6,0 m .

(6) A település közigazgatási területén közforgalom számára megnyitott magánutak bárhol kialakíthatók.

(7) A szabályozási terven jelölt nyomvonalon kétsávos kerékpárút alakítható ki. A kerékpárút Zalacsányi északi külterületi szakaszának kiváltására a kehidakustányi határig az Örvényes patak és 7352 sz. mellékút menti új, kétsávos kerékpárút nyomvonal legalább egyik oldalán fásítást is magába foglaló kísérő zöldsávval alakítandó ki. A Zala folyó és holtága melletti vízügyi védőterületen való kerékpárút építés esetén a természetes növényzet minél nagyobb arányú megtartásával alakítandó ki a kerékpárút és zöldsávja.160

(8) Önálló gyalogút minimális szélessége 4 m .

(9) Lakóterületen a kapubehajtók maximális szélessége 5,0 m lehet

(10) Az OTÉK 42. §. szerinti parkolási igényt saját telken belül kell megoldani kivéve ha az önkormányzat a saját parkolási rendeletében máshogy rendelkezik.

(11) A parkolóhelyeket 5 parkolóhely fölött fásítani kell: 4 parkolóhelyenként legalább 1db lombos fa ültetendő.

(12) A koncentrált parkolási igények kielégítésére jelentős szintbeli gépjárműtárolókat kell létesíteni illetve fenntartani, a közlekedési célú közterületen és/vagy a parkolási igényt teremtő beépítésre szánt területeken: a Szabályozási terven jelölt helyeken.

(13) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben OTÉK közlekedési célú területek használatára és egyéb közlekedésre vonatkozó előírásai betartandók.

„Különleges terület – Turisztikai terület (Ktsz) [37] A §-t beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet

27/A. § (1) Az SZ Ktsz jellel jelölt beépítésre nem szánt területfelhasználási egység, ahol turisztikai szállásépület (kemping), a kézműves foglalkozásokhoz és a szabadidő eltöltéséhez kötődő létesítmények helyezhetők el.

(2) Az övezet területe nem osztható további telkekre.

(3) Az övezetben az épület elhelyezés feltételei a következők:

a) a kemping központi és kiszolgáló épületeit csak az utcai telekhatártól számított 50 m-en belül lehet elhelyezni, legalább 5- 5 m elő- ill. oldalkert figyelembevételével.

b) a szabadidő eltöltését szolgáló és a kézműves foglalkozások építményei a telek egyéb területén is kialakíthatók.

c) a beépítés mértéke maximum 2 %

d) beépítési mód: szabadonálló

e) a minimális zöldfelület 80 %, melyet természetszerűen, a térségben honos, más jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajok alkalmazásával, ligetes fásítással kell kialakítani.

f) épületek legnagyobb építménymagassága: 4,5 m

g) az épületek kialakításánál a térségben hagyományos építőanyagokat (pl. tégla, kő, vályog, fa) és falfelületeket (fehér, vagy pasztell vakolt felület) kell előnyben részesíteni.

h) tetőfedésként az alábbi építőanyagok alkalmazhatók: hagyományos cserép, betoncserép (kizárólag a hagyományokhoz illeszkedően vörös és a vörösesbarna árnyalataiban) illetve amennyiben igazolhatóan az utcaképbe illeszthető, alkalmazható még a bitumenes zsindely (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben).

i) a fő rendeltetés épületeinél a tetőhajlásszög 37-45 fok közötti, nyereg ill. félnyeregtető

j) épület elhelyezése esetén az utcakép alakulását és az épület és a környezet közötti összhangot külön jogszabályban meghatározott látványtervvel kell igazolni.

k) amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építése csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehetséges.

Közműterület - Szennyvíztisztítótelep (Kösz)

28. § (1) Szennyvíztisztító telep területén a rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A szennyvíztisztító telep telekhatárán fasor és cserjesor telepítendő.

Egyéb előírások, közművekre vonatkozó általános előírások

29. § (1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, annak műtárgyai és létesítményei a nyomvonaltengelytől mindkét irányban értendő - a törvényerejű rendeletekben és a vonatkozó szabványokban rögzített - biztonsági övezettel rendelkeznek, melyen belül meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek.

(2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

(3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint.

(5) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterültre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni.

(6) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

(7) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

(8) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokoltan földben maradó vezetéknek az eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(9) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

(10) Köz- és magánterületen tereprendezési és feltárási munkát – egyaránt – csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

Vízellátás

30. § (1) A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

(2)161 Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötést követően történhet.

(3) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt OTSZ szerint a hálózaton biztosítani kell. Amennyiben a kiépített vízvezeték hálózatról az oltóvíz nem biztosítható, úgy a gazdálkodó tevékenységet folytatóknak – jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban vagy hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezést, oltóvízet vagy egyéb oltóanyagokat biztosítani kell.

(4) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

(5) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni.

(6) Örvényes-hegy vízellátását nyomásfokozó telepítésével kell megoldani.

(7) Védőtávolságok a MSz 7487/2 szerint:

a) Ivóvízvezeték (épület alapjától) – D 300 mm-ig : 3,0 m

b) Víztározó medencék és nyomásfokozó: a műtárgy szélétől mért 10,0 m vagy a földfeltöltés rézsűtalpától mért 5,0 m területsáv.

Szennyvízelvezetés

31. § (1) A területen a szennyvizek szikkasztása környezetvédelmi okok miatt szigorúan tilos!

(2) A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanokat kötelezni kell a rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseket el kell bontani!

(3)162 Az újonnan beépítésre szánt területeken házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötést követően történhet.

(4) Minden további szennyvíz kibocsátás engedélyezésének előfeltétele a szennyvíztisztító kapacitás bővítése.

(5) Védőtávolságok:

a) Gravitációs csatorna (épület alapjától): 3,0 m

b) Szennyvíz nyomócső – D 300 mm-ig: 3,0 m

c) Szennyvíz átemelő:a műtárgy szélétől mért 10,0 m

vagy a földfeltöltés rézsűtalpától mért 5,0 m területsáv.

Csapadékvíz elvezetés

32. § (1) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(2) A fejlesztési területek csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

(3) A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

(4) A külvizek elleni védekezés érdekében a település nyugati és északi oldalán az övárok-hálózatot kell kiépíteni.

(5) Az övároknak a települési vízelvezető rendszerbe való bekötése előtt hordalékfogó műtárgyat kell építeni.

(6) A csapadékvizet az utcák két oldalán építendő burkolt vízelvezető árokrendszerrel kell elvezetni.

Villamosenergia-hálózatok

33. § (1) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek az IpM 11/1984.(VIII.22.) számú törvényerejű rendeletben, továbbá a MSz 151, a MSz 172 és a MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

(2) A föld feletti nagy- és középfeszültségű szabadvezeték hálózatok biztonsági övezete a szélső vezetékszálak függőleges síkjától mérve mindkét irányban terjedően 20 kV-os szabadvezeték esetében: szimpla felfüggesztéssel, külterületen 5,0- 5,0 m ; kettős felfüggesztéssel 2,5- 2,5 m .

(3) A föld alatti 20 kV-os és 0,4 kV-os villamos kábel, vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(4) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot és itt 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

(5) A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó 1994. évi LXVIII. törvény, illetve a 34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV.28.) sz NIM rendelet előírásait.

Távközlési hálózatok

34. § (1) A távközlési hálózatok, föld alatti kábelek és alépítmények a vonatkozó 2001. évi XL. törvény értelmében, valamint a MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen max. 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

(2) Hálózatbővítést a területfejlesztés igényeihez igazított adottságoknak megfelelően – a MSz 7487. szerint – a közterületeken a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani. A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is. A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózat a gyalogos közlekedés területsávjában építendő.

(3) Légvezetékes távközlési hálózat a külső területrészeken építhető.

Gázvezeték hálózatok

35. § (1) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű, valamint a GOMBSZ rendeletei, továbbá a MSz 7048. és a MSz 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti:

a) nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0- 5,0 m

b) középnyomású hálózatoknál 4,0- 4,0 m

c) nagyközép/középnyomású körzeti nyomásszabályozó berendezésnél 15,0x15,0 m-es terület

(2) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

(3) A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság MSZ 7487/2 szerint (méretek m-ben)


Vezeték megnevezése

Vízvezeték

Csatorna

Középfeszültségű
villamos vezeték

Távközlő
vezeték
(védőszerkezetben)

Gázelosztó
vezeték

Vízvezeték

-

1,5

0,7

0,7

0,7

Csatorna

(1,0)

-

1,0

1,0

1,0

Középfeszültségű

(0,7)

(0,7)

-

0,5

0,5

Távközlő vezeték
(védőszerkezetben)


(0,7)


(0,7)


(0,5)


-


0,5

Gázelosztó vezeték

(0,7)

(1,0)

(0,5)

(0,5)

-

Megjegyzés: A zárójeles értékek a közös közműárkos megoldásra vonatkoznak.
III. Fejezet

Építmények elhelyezése,általános előírások

36. § (1) Építmények elhelyezése, ha a HÉSZ előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) Az OTÉK 32. § szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.

(3) Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően az e rendeletben nem szabályozott területeken az OTÉK elő-, oldal- és hátsókert előírásairól szóló 35. §-ában foglaltak a mérvadóak.

(4) Az előkert méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén – ha a SZT külön nem jelöli - a területen jellemző méreteket kell alkalmazni.

(5) Az előkertben kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz); közműbecsatlakozás építménye; kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló helyezhető el.

(6) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket a telekhatáron vagy attól max. 1,0 m-re kell elhelyezni.

(7) A meglévő, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályába tartozó I-III. tűzállóságú fokozatú épületek közötti távolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalkert felé eső homlokzatainak magassága 6,0 m-nél nem magasabb és a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37. § (4) bek. szerinti szellőzőnyílások vannak. Tűzfalas kialakítás esetén a távolság korlátlanul csökkenthető. Ez esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell a távolságot meghatározni az illetékes önkormányzati tűzoltóság szakhatósági állásfoglalása szerint.

(8) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

(9) Bármilyen nagyobb földmunkával járó beruházást megelőzően a konkrét területre vonatkozó szakhatósági eljárást az illetékes szakhatósággal le kell folytatni.

Különleges rendelkezések a településkép alakítására, az épített és a természeti környezet védelmére, általános építészeti előírások

37. § (1)163

(2)164

(3)165

(4) Terepszint alatti építmények — nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik kivételével — csak abban az építési övezetben, övezetekben létesíthetők, ahol erre az övezeti előírások külön lehetőséget adnak.

Reklám, hirdetőtábla

38. § (1)166167

(2)168169

(3)170

Közterületek, közterek kialakítása

39. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármû és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhetõ el, ha közlekedésre és a közterületre vonatkozó más jogszabályok teljesülnek.

(3) Közterületen pavilon, árusító fülke nem helyezhetõ el.

(4)171

(5)172

Művi értékvédelem

40. § (1) Az országos védelem alatt álló épületek felsorolását, 1. sz. függelék a) pontja tartalmazza.

(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére a hatályos országos rendelkezések vonatkoznak.

(6) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. A helyi védelemre javasolt épületeket az 1. sz. függelék b) pontja tartalmazza.

(7) A helyi védett épületeken bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység bővítés, átépítés (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés.) csak részletes értékvizsgálatokon alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges.

(8)173 A régészeti lelőhelyek , az örökségvédelmi törvény értelmében, ex lege általános védelmet élveznek. A régészeti lelőhelyeket érintő bármilyen építési munka vagy földmunka , illetve telekalakítás esetében az illetékes szervet meg kell keresni és a régészeti lelőhelyek területén való építkezés, illetve földmunkák időpontját, ütemezését vele egyeztetni kell. A régészeti érdekű területeken a földmunkák megkezdése előtt régészeti felügyeletről gondoskodni kell. A település területén régészeti lelőhely nyomai, előkerülő régészeti emlékek leletmentésével , bemutatásával kapcsolatban az illetékes szervet értesíteni kell. Ha a földmunkák során régészeti leletek ( pl használati eszközök vagy töredékek, csontok stb) kerülnek elő, a munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni a területileg illetékes kulturális örökségvédelemért felelős szerv helyszíni szemléjének lefolytatásáig.

Helyi értékvédelmi terület

41. § (1) A helyi értékvédelmi terület határát a Szabályozási terv jelöli.

(2) A területen területrész szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak a 3. § (7) bekezdés szerint végezhető.

(3)174

(4)175176

(5)177

(6)178

Táji és természeti értékek védelme

42. § (1) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen építmények elhelyezése jelen rendelet alapján az önkormányzat természetvédelmi rendeletével összhangban történhet.

(2)179 Közparkok, védett és helyi védelemre javasolt intézménykertek területén fát kivágni, csonkolni csak akkor szabad, ha

a) ha a fa egészségi állapota

b) baleset - elhárítás

c) vagy közegészségi szempontok feltétlenül szükségessé teszik.

(3)180

(4) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. Meleg-hegy szabályozott területén181 a közterületeket úgy kell kialakítani, hogy kétoldali fasor telepítése biztosítható legyen. A Szabályozási terv által jelölt kötelező fásítást a beruházónak vagy a lakótelkek tulajdonosainak a közterületek kialakításától számított 1 éven belül utcánként azonos, előnevelt fákból kell kialakítania. Az alkalmazható fafajok: juharok, kőrisek, hársak és berkenyék.182

(5)183 Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárak) nem alkalmazható. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.

(6) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.

(7) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.

(8)184

(9) A tájkarakter védelme érdekében a történelmi szőlőhegyek:

a) a kertes mezőgazdasági területként szabályozott Köleshegy és Öreghegy,

b) a falusias lakóterületként szabályozott Örvényes hagyományosan kialakult telekszerkezetét meg kell őrizni, a szőlőhegyek korlátlan mértékű felaprózódását meg kell akadályozni.

(10)185

(11) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(12) Az erdőtelepítések során csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajok alkalmazhatóak. Törekedni kell a természetközeli elegyes erdőállományok kialakítására.

(13) Üdülőházas üdülőterületeken a meglévő faállomány védelme érdekében építmények elhelyezéséhez favédelmi tervet kell készíteni.

(14)186187188 A Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken új beépítés nem létesíthető. Az eredeti természeti állapotukhoz közeli Natura 2000 területek megőrzendők, a területhasználatukban ehhez képest módosult területeken elő kell segíteni az eredetihez közelítő természeti állapotok minél nagyobb mértékű visszaállítását, élőhely rekontstrukciós területek, wetlandek kijelölésével és kialakításával. A golfpark területét érintő Natura 2000 hálózathoz tartozó Zala-ártéri területek ennek megfelelően a golfpark be nem építhető részét képezik és legalább 75%-ban gyepes sportterületet magába foglaló, természetszerű gyepes- ligetes, extenzív fenntartású zöldterületként( wetland) hasznosíthatók, a Zala menti sávban lehetővé téve érintetlen élőhelyek, illetve élőhely –rekonstrukciós területek fenntartását is. A Natura 2000 területet érintő esetleges kerékpárút / B nyomvonal/ építés feltételeit külön engedélyezési eljárás keretében kell határozni.

(15)189190

(16)191 Az Üü7, Üü8, Üü9, Üh1 és Lke9 jelű építési övezetekben csak tájhonos fafajok ültethetők.

Környezetvédelem

43. § (2) Üzemanyagtöltő állomás 50 m széles védőövezetén belül új lakóépület, oktatási, egészségügyi vagy üdülési célú létesítmény nem alakítható ki.

(3) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben foglalt zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

a) különleges területek (turisztikai célú területek és temető)

b) zöldterületek,

c) az üdülőterületek,

d) védett természeti területek,

e) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű erdők területe,

f) iskola, óvoda területe, ahol az üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységtől származó zajterhelés nem lehet több nappal 45 dB; éjszaka 35 dB határértéknél.

(5)192 Kertvárosias és falusias lakóterületen üzemi, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekből származó zajterhelés nem lehet több nappal 50 dB; éjszaka 40 dB határértéknél.

(8) A település teljes területén állattartás az Önkormányzat állattartási rendelete és jelen előírások együttes betartásával lehetséges.

(9) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

(10) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(11) A vízfolyások medrétől 50- 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épületet kialakítani nem lehet.

(12) A közcsatornával ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt, szivárgásmentes gyűjtőben helyezhetők el. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(13) Talajmozgatással járó tevékenység során, továbbá a beépítendő területeken a termőréteg védelmét, elkülönített tárolását és újrahasznosítását biztosítani kell. Feltöltés csak szennyeződésmentes talajjal történhet.

(14) A nem veszélyes ipari hulladék elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

(15) Veszélyes hulladék átmeneti tárolása a vonatkozó jogszabályok szerint a talaj, talajvíz szennyezése nélkül, zárt térben történhet.

(16) A keletkező kommunális szilárd hulladék szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék csak zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható.

(17) Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely, kommunális hulladéklerakó telep, hígtrágyás technológiájú állattartótelep a település igazgatási területén nem létesíthető.

(18) A 76-os számú főút belterületi szakaszának 50,0 m-es védőtávolságán belül egészségügyi, oktatási, és gyermekintézményeket, üdülőépületeket, továbbá lakóépületet elhelyezni nem lehet.

(19) A 76-os főút külterületi szakasza mentén mezőgazdasági területen a tengelytől számított 100 m , egyéb országos közút tengelyétől számított 50 m-es védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(20) Állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(21) A szennyvíztisztító teleptől 150 m védőtávolságon belül lakóépület, kereskedelmi létesítmény továbbá állattartóépület nem létesíthető. A kehidakustányi szennyvízürítőhely és szemétlerakóhely védőtávolságával érintett területeken lakóépület, állattartó telep, élelmiszertároló, élelmiszerfeldolgozó létesítmény nem alakítható ki.

(22) Temető 50 m védőtávolságán belül, lakóépület, állattartó építmény nem építhető, továbbá kegyeletsértő tevékenység, zajos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási, szórakoztató célú létesítmény nem alakítható ki.

Sajátos jogintézmények

44. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók:

a) elővásárlási jog

b) helyi közút céljára történő lejegyzés .

(2) Elővásárlási jog illeti Zalacsány Önkormányzatát az SZT-1 tervlapon jelölt, alább felsorolt telkek esetében:0217/5 Szabályozási terven jelölt telekrésze (közpark), 241/1 Szabályozási terven jelölt telekrésze (közpark), 241/2 Szabályozási terven jelölt telekrésze (közpark), 243/3 Szabályozási terven jelölt telekrésze (közpark), 245/1 Szabályozási terven jelölt telekrésze (közpark), 048/1 Szabályozási terven jelölt telekrésze (közpark).

Záró rendelkezések

45. § (1) E rendelet 2004. január 01. napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg Zalacsány község Összevont Rendezési Tervéről szóló 1/1989.(II.24.) számú rendelet hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

Mellékletek (Szabályozási tervek)

45/A. § a) Mellékletek:

a) A R. 1. melléklete az SZT-1 jelű M= 1:10000 méretarányú tervlap (külterület)

b) A R. 2. melléklete az SZT-2 jelű M= 1:2000 terv (1-11 szelvények + Jelmagyarázat)

c) A R. 3. sz. melléklete az SZT-3 jelű M= 1:5000 méretarányú tervlap (Örvényeshegy)

függelék

Függelék
Országos védelem alatt álló épületek193

1. volt Tersánszky kúria hrsz 1/2 ,műemléki környezet: 1/3, 1/4, 6/19, 6/40, 129, 130, 131, 132, 134/3, 134/4.

2. katolikus templom hrsz 126/1, műemléki környezet: 3/2, 11/1, 11/3, 11/4, 121, 122, 123, 124, 125, 135, 136.

3. Csányi mauzóleum hrsz 0174/2
Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:

1. volt iskolakert, ma hotel védett parkja (19/12/TT/74 Zala megyei Tanács VB)

2. volt Battyhány kastély idős faállománya

3. volt Tersánszky kúria idős faállománya

4. 129 hrsz telek idős faállománya (a volt Tersánszky kúriával szemben)

5. Csányi tó és környéke
Régészeti lelőhelyek listája (A KÖH adatszolgáltatása alapján)

1. 0197/1

2. 012

3. 367/37, 367/38, 367/39, 367/40, 367/51, 367/54, 367/55, 367/58, 367/59, 367/63

4. 6/11, 6/12, 6/13, 6/14, 6/20, 6/27, 6/28, 6/29, 6/31,6/33, 6/34, 6/35, 6/36, 6/37, 6/38, 6/42, 6/43, 6/47, 6/48, 6/52, 6/53, 6/54, 6/55

5. 6/41

6. 055/1, 053/3, 055/4,

7. 0188/1

8. 0229/1, 0229/2, 0229/3
A község területét érintő Natura 2000 hálózathoz tartozó földrészletek jegyzéke:194

1. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek közül Zalacsány igazgatási területén: a SZT-1m területén található a: 027, 028, 029, 030, 031, 032, 033, 034/1, 034/2, 035, 036/1, 036/2, 036/3, 036/4, 036/5, 036/6, 036/7, 036/8, 037 hrsz.,

2. a továbbiak: 039, 043/1, 043/4, 044, 045, 047, 048/1, 048/2, 048/3, 049, 050, 051, 052/1, 052/3, 052/4, 052/5, 052/6, 052/7, 052/8, 052/9, 052/10, 052/11, 053, 054, 055/1, 055/3, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 056/1, 056/2, 057, 058, 059/1, 059/2, 060/1, 060/2, 060/3, 061/1, 062/4, 062/6, 062/7, 063/2, 063/3, 063/4, 063/6, 063/7, 064, 065, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 071/1, 071/2, 071/3, 071/4, 071/5, 072, 073, 074, 075, 076/1, 076/2, 076/3, 076/4, 076/6, 076/7, 076/8, 076/9, 076/10 hrsz.
Településképet meghatározó épületek:195

1. volt Idősek Klubja épülete Zalacsány, Zrínyi u. 18. (186/1 hrsz.)

2. orvosi rendelő épülete Zalacsány, Zrínyi u. 2. (189/3 hrsz.)

3. Közösségi Ház épülete Zalacsány, Zrínyi u. 6. (193/5 hrsz.)

1

SZT – 1m jelű szabályozási terv egyes határvonalait módosította a 6/2006. ( VII.6.) sz. rendelet Hatályos: 2006-06-6.

2

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet (hatályos: 2007.12. 19).Az SZT-2/1-12 1:2000 méretarányú tervlapok és az SZT-3 jelű szabályozási tervlap határvonalát a rendelet módosította,Az SZT-4 és SZT5 jelű tervlapokat hatályon kívül helyezte.

3

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28.

4

Hatályos kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

5

Módosította 19/2005 (XII.22.) sz. rendelet 2005.12.22

6

Módosította 19/2005. (XII.22.) hatályos 2005.12.22

7

Módosította: 19/2005. (XII.22.) hatályos 2005.12.22

8

Módosította: 19/2005. (XII.22.) hatályos 2005.12.22

9

Kiegészítette a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

10

Módosította: 19/2004. (XI.29.) sz. rendelet Hatályos: 2004. XI.29.-től

11

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

13

Módosította: 5/2007. ( III.28.) sz. rendelet Hatályos: 2007.04.01

16

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

18

Hatályon kívül helyezte: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

19

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

20

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

23

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet

24

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet

25

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet

26

Kiegészítette a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

27

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

28

közlekedési hatóság

29

Módosította: 19/2005. (XII.22.) sz. rendelet. Hatályos: 2005-12-22

30

Beiktatta:14/2007.(XII.18.)sz. rendelet Hatályos.2007.12.19.

31

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

32

Módosította:14/2007.(XII.18.)sz. rendelet Hatályos.2007.12.19.

33

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

34

Módosította:14/2007.(XII.18.)sz. rendelet Hatályos.2007.12.19.

35

Módosította 9/2005.( IX.5.) sz. rendelet Hatályos 2005-09.05, Módosította:14/2007.(XII.18.)sz. rendelet Hatályos.2007.12.19.

36

Módosította:14/2007.(XII.18.)sz. rendelet Hatályos.2007.12.19.

37

Módosította:14/2007.(XII.18.)sz. rendelet Hatályos.2007.12.19.

38

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

39

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

40

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

41

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

42

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

43

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

44

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

45

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

46

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

47

Beiktatta: 5/2006. (IV.26.) sz. rendelet hatályos: 2006. 04.26.

48

Beiktatta: 5/2006. (IV.26.) sz. rendelet hatályos: 2006. 04.26.

49

Beiktatta: 5/2006. (IV.26.) sz. rendelet hatályos: 2006. 04.26..

50

Beiktatta: 5/2006. (IV.26.) sz. rendelet hatályos: 2006. 04.26..

51

Beiktatta: 5/2006. (IV.26.) sz. rendelet hatályos: 2006. 04.26.

52

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

53

Beiktatta: 5/2006. (IV.26.) sz. rendelet hatályos: 2006. 04.26..

54

Beiktatta: 5/2006. (IV.26.) sz. rendelet hatályos: 2006. 04.26.

55

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

56

Módosította:14/2007.(XII.18.)sz. rendelet Hatályos.2007.12.19.

57

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

58

Törölte a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

59

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

60

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

61

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

62

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

63

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

64

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

65

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

66

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

67

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

68

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

69

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

70

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

71

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

72

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

73

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

74

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

75

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

76

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

77

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

78

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

79

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

80

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

81

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

82

Beiktatta a 7/2008. (IX.25.) sz. rendelet, hatályos 2008. 09.25.

83

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

84

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

85

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

86

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

87

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

88

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19.

89

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

90

Módosította a 7/2016. (II.15.) ÖR, hatályos: 2016.03.01.-től

91

Kiegészítette a 7/2008. (IX.25.) sz. rendelet, hatályos 2008. 09.25.

92

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

93

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

94

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

95

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

96

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

97

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

98

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

99

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

100

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

101

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

102

Törölte: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

103

11/b §-t beiktatta 19/2005.( XII.22.) sz. rendelet Hatályos: 2005.12.22.

104

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

105

Törölte 14/2007. (XII.18.) ÖR, hatályos 2007.12.19.

106

Törölte 14/2007.(XII.18.) ÖR, hatályos 2007.12.19.

107

Számozását módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

108

Módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

109

Számozását módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

110

A jelet módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

111

A jelet módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

112

Számozását módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

113

Számozását módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

114

Számozását módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

115

Beiktatta: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

116

Számozását módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

117

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

118

beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

119

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

120

Módosította: 19/2005.( XII.22.) sz. rendelet Hatályos 2005.12.22

121

Módosította: 19/2005. (XII.22.)sz. rendelet Hatályos: 2005.12.22

122

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

123

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

124

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

125

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

126

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

127

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

128

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

129

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

130

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

131

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

132

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

133

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

134

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

135

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

136

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

137

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

138

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

139

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

140

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

141

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

142

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

143

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

144

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

145

Beiktatta a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

150

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

151

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

152

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

153

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

154

Módosította a 7/2008. (IX.25.) sz. rendelet, hatályos 2008. 09.25.

155

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

156

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

157

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

158

Módosította a 19/2005. (XII.22.) Hatályos: 2005.12.12.

159

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

160

Módosította: 19/2005.(XII.22.) Hatályos: 2005. 12.22

161

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

162

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

163

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

164

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

165

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

166

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

167

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

168

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

169

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

170

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

171

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

172

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

173

Beiktatta: 19/2005. (XII.22.) Hatályos: 2005.12.22

174

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

175

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

176

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

177

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

178

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

179

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

180

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

181

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

182

Módosította: 5/2006. ( IV.27.) sz. rendelet Hatályos 2006.04.27

183

Módosította a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

184

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

185

Módosította a 10/2018.(VII.20.) Ör, hatályos 2018.08.04.

186

Beiktatta: 19/2005. ( XII.22.) sz. rendelet Hatályos 2005. 12.22

187

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

188

A „- az Mko* jelű övezet kivételével – „ szövegrészt hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

189

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

190

Hatályon kívül helyezte a 16/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet Hatályos 2012. 07.28

191

módosította: 14/2007.(XII.18.) sz. rendelet Hatályos: 2007.12.19

192

A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklet második sora alapján.

193

Módosította a 6/2014. (V.15.) önkormányzati rendelet Hatályos 2014. 05.30.-tól

194

Beiktatta: 19/2005.( XII.22.) sz. rendelet Hatályos: 2005.12.22

195

Módosította: 7/2016.(II.15.) ÖR, hatályos: 2016.03.01.-től