Zalacsány község Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2015.(II.16.)  önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Zalacsány  Község Önkormányzat Képviselő testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében,           26. § -ában,  32 § (3) bekezdésében, 45. §-ban, 132. § (4)  bekezdés  g)  pontjában felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1)  bekezdés  a)  pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. §  (1)  bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet személyi  hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) és végrehajtási rendeletei, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

a)         az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a  településen tartózkodó

aa)       magyar állampolgárokra,

ab)       bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac)       hontalanokra,

ad)       a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

2. az Szt. 3 § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
3. az Szt. 7.  §  (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1)       E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)       E rendelet alkalmazásában

1. gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
2. különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző,
3. váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását,

d./^[1] vagyon: a jármű, továbbá az a hasznosítható ingatlan és vagyoni értékű jog, amelynek

da)  külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

db)  együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja.  Nem minősül vagyonnak: a nem hasznosítható ingatlan, az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, az a vagyoni  értékű jog, amely az általa lakott lakóingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű,

5. mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. ( III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Szvhr.) 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű, 
6. nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonű lakóingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik
7. környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény ( továbbiakban: Ket.) 56-57. § -a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás-és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat
8. lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport
9. Nem minősül jövedelemnek a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó része.

Eljárási rendelkezések

Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

3.§

1. E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

2. A kérelmet írásban a Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatalban( továbbiakban : Önkormányzati Hivatal) kell benyújtani e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

3.  Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a)       saját és együtt élő családtagjai, továbbá energiatámogatás igénylése esetén a háztartásban élők

-     természetes személyazonosító adatairól ( név, születési hely és idő,                                                   anyja neve)

-                  lakó-és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy      esetében  arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

-     állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészei státuszáról,

-     az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,

     -      társadalombiztosítási azonosító jeléről,

     -      jövedelemi viszonyairól,

     -      e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyáról,

b)                  energiatámogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.

4. Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

5.   Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatósági jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak az Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

6. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően ( pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.

7. A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

4 §

1. A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és családtagjai, illetve a háztartásban élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10 § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.

Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.

2. Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

3. A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.

4. A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a házastárs tagjai által ( bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

5. Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségnek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család ( háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

5 §

A vagyoni helyzettől függő szociális ellátására jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 3.  melléklete szerinti formanyomtatványon saját és családtagjai, illetve a háztartásban élők vagyoni helyzetéről.

Az ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai

6 §

1. A havi rendszerességgel adott támogatás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, energiatámogatás esetén a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.

2. Ha  a kérelmet nem a 3. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

3. Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

7 §

(1)          A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a)       megélhetési támogatás és energiatámogatás esetén havonta utólag, minden hónap 5. napjáig,

b)       gyógyszertámogatás esetén negyedévente , a negyedévet követő hónap 5. napjáig

a jegyző gondoskodik postai vagy folyószámlára utalással.

2. Ha a havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

8 §

1. A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik
   1. a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző   nappal kell megszüntetni,
   2. energiatámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – határozatot kell hozni.

Felülvizsgálati szabályok

9 §

1. E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a támogatásra jogosultág felülvizsgálatát
   1. a 16 § (1)  bekezdés a) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,
   2. a 16 § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül,
   3. valamennyi támogatás esetén a tudomásra jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszüntetését eredményezi.

2. A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

3. Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre.

Egyéb eljárási rendelkezések

10 §

1. A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt -  a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

2. Nem kell környezettanulmányt készíteni
   1. ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
   2. ha az igénylőről vagy családjáról az önykormányzati hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,
   3. köztemetés ügyében indult eljárásokban,
   4. temetési segély ügyében indult eljárásokban.

11 §

A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

12 §

A hatáskör gyakorlója:

a)       valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 11 § szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi,

b)       a megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és/vagy részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ( a továbbiakban: nyugdíjminimum ) 100%-át, egyéb esetben a 80%-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkezik.

Adatkezelés

13 §

E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. § -aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

II. Fejezet

Az ellátások rendszere

14. §

    (1)   E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:

    a.       Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás:

 megélhetési támogatás,  gyógyszertámogatás, energiatámogatás

    b.      Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

      temetési segély, iskolakezdési támogatás , óvodakezdési támogatás      

    c.       Pénzbeli és természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

        az átmeneti segély

 

(2)Az Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

(3)Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a következő személyes  gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

     a) étkeztetés

     b) családsegítés

     c ) házi segítségnyújtás.

 

Az Szt. 115.§.(1) bekezdése alapján a szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

 

(4)  Az első fokú feladat – és hatáskört az e rendeletben szabályozott ellátások vonatkozásában  – a 18 §,19/a § , 19/b , 19/c § ,21. § és a 28/A § kivételével – a Szociális Bizottság gyakorolja.

(5)Az első fokú döntés elleni fellebbezés elbírálására Zalacsány község Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.

 

Az ellátások finanszírozása

15. §

E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Zalacsány Község Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

A rendszeres települési támogatás formái

Megélhetési támogatás

16. §

(1)        A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság  kérelemre megélhetési támogatást állapíthat meg annak a hátrányos munkaerő piaci helyzetű, aktív korú személynek, aki munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,és családjának egy főre jutó jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 90%-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(2)       Nem állapítható meg a támogatás annak, aki

                         -         keresőtevékenységet folytat,

                      -           előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetve szabadságvesztés    büntetését tölti,

                         -         rendszeres pénzellátásban részesül,

 -          köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

  -           az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

 (3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-           a rendelet 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3§ .  (1)-(3) bekezdésére- a családban élők jövedelemigazolásait,

• a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,
• Az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét, vagy komplex minősítését.

(4)A feltételek fennállása esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani. Abban az esetben, ha a kérelmet a rendszeres pénzellátás megszüntetéséről szóló határozat keltét  követő 30 napon belül benyújtják, a megélhetési támogatásra jogosultság kezdő napja a rendszeres pénzellátás megszűnését követő nap.

(5)A megélhetési támogatás összege 10.000 Ft/hó.

6. A jogosultság feltételeinek a munkaképesség-csökkenés mértékéről szóló szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.

7. Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságot annak,
   1. akire vonatkozóan a 16 §  (2) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett
   2. aki a  jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
   3. aki az ellátást két hónapon keresztül nem veszi át.

Gyógyszertámogatás

17. §

(1)        Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére- az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2)        A  Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság  kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

            a)         családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

            a nyugdíjminimum 175%-át

2.    a legalább hat hónap időtartamban rendszeresen szedett       gyógyszereinek a havi költsége pedig meghaladja a 10.000,- Ft-ot,

és vagyonnal nem rendelkezik.

(3)        A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

•     a rendelet 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint-figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot
• a kérelmező által rendszeresen, legalább hat hónap időtartamban szedett gyógyszereiről kiállított háziorvosi igazolást,
• a gyógyszerek térítési díjáról szóló gyógyszertári bizonylatot.

(4)        A jogosultságot egy évre kell megállapítani. Összege havi 3.000,- Ft, melyet a jogosult részére negyedévente utólag, a hónap 5-éig kell utalni.

(5)        Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

           

Energiatámogatás

18. §

 

(1) 

^[2]

Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személynek és családok számára az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség ( továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos áram-, gázdíj és szilárd tüzelőanyag költségéhez pénzben biztosított energiatámogatással nyújt segítséget.

(2)  A  Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester  energiatámogatást állapít meg annak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

            a)         a nyugdíjminimum 300 %-át

            b)         egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 350 %-át

és vagyonnal nem rendelkezik.

   ^[3] 

(3)        A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot
• a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot.

(4) ^{[4]       [5]} A jogosultságot  a kérelem benyújtásának hónapjának 1. napjától egy évre lehet megállapítani a  háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll. A támogatás havi összege 5.000,- Ft, melyet havonta utólag, minden hónap 5-éig, az igénylő kérelme alapján az igénylő vagy a szolgáltató számlájára kell utalni

(5)        Energiatámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

6. A támogatásra jogosultságot, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

A rendkívüli települési támogatás formái

Átmeneti segély

19.§

(1)  A  Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság átmeneti segélyt nyújt az Szt. 45.§-ban foglaltak alapján annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud és váratlan esemény, elemi kár vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható .

(2) Az átmeneti segély  megállapításának feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át.

 (3) Az átmeneti segély megállapítható alkalmanként és havi rendszerességgel, maximum 3 havi időtartamra is.

(4)Az alkalmanként és a havi rendszerességgel adott átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(5) Egy kérelmező részére egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal állapítható meg átmeneti segély, melyből legfeljebb és egy alkalommal lehet havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyt megállapítani.

(6) Egy kérelmező részére egy naptári éven belül az átmeneti segély együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(7)     Az átmenti segély pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha:

               a) a kérelem erre irányul,

               b) az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetben történő nyújtása    indokolt.

(8)A természetben nyújtott segély lehet élelmiszercsomag, vásárlási utalvány, tüzelőanyag, vagy a segély meghatározott célra történő kifizetése – pl. közműdíjak, térítési díj .

(9) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

19/A .§^[6] (1) A Képviselő-testület valamennyi Zalacsányban  lakóhellyel rendelkező, alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek részére évente egy alkalommal iskolakezdési támogatást állapíthat meg.

 (2) Az iskolakezdési támogatásra a gyermek akkor jogosult, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét.

(3) Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti összegét a képviselő-testület évente állapítja meg.

 (4) Az iskolakezdési támogatásra alapfokú oktatásban résztvevő gyermek legfeljebb 16 éves koráig, középfokú oktatásban résztvevő gyermek legfeljebb 20 éves koráig jogosult.

(5) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a gyermek, aki

a) bármely okból tanévet, évfolyamot  ismétel, ugyanazon évfolyamon tanul,

b) középfokú képzésben részesül, de már középfokú képzettséggel rendelkezik,

(6) Az iskolakezdési támogatást a képviselő-testület döntését követően szeptember 30. napjáig lehet igényelni a 11. melléklet szerinti nyomtatványon, amelyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat és az intézmény által kiadott iskolalátogatási igazolást. A Zalacsányi Csány László Általános Iskolában tanul gyermekek esetében az iskolalátogatási igazolást az önkormányzati hivatal kéri meg.

(7) A képviselő-testület az iskolakezdési támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

19/b § Zalacsány község Önkormányzata évi két alkalommal a községben lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen itt élő 62 éven felüli nyugdíjas lakóit , 16 év alatti gyermekét egyedül nevelő szülőt,  3 vagy több gyermeket nevelő családot – háztartásonként több  jogosultsági feltétel fennállása esetén is egy csomaggal - anyagi és szociális helyzet vizsgálata nélkül élelmiszercsomaggal támogatja. Az élelmiszercsomagra fordítható összeget a képviselő-testület minden évben költségvetési rendeletében határozza meg.

Óvodakezdési támogatás

19./c §  (1) A Képviselő-testület valamennyi Zalacsányban lakóhellyel rendelkező, a Zalacsányi Csány László Óvodában óvodai nevelésben résztvevő gyermek részére évente egy alkalommal óvodakezdési támogatást állapíthat meg.

 (2) Az óvodakezdési támogatásra a gyermek akkor jogosult, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét.

(3) Az óvodakezdési támogatás gyermekenkénti összegét a képviselő-testület évente állapítja meg.

 (4) Az óvodakezdési támogatásra a gyermek akkor jogosult, ha az adott nevelési év szeptember 1-jén óvodai nevelésben részt vesz, melyet a Zalacsányi Csány László Óvoda igazol .

 (5) Az óvodakezdési támogatást a képviselő-testület döntését követően július 15. és július 31. napja között lehet igényelni a 13. melléklet szerinti nyomtatványon, amelyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat .A zalacsányi óvodába beíratott gyermekek esetében az igazolást az önkormányzati hivatal kéri meg. A támogatás kifizetésére augusztus 1. és augusztus 31. között kerül sor.

(6) A képviselő-testület az iskolakezdési támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

            Temetési segély

                20. §

(1) Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

             a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy

             b) tartásra köteles hozzátartozó, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja                        

             létfenntartását veszélyezteti. 

        (2) ^[7]A temetési költségek viselése akkor veszélyezteti a kérelmező, illetve a családja létfenntartását, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  500 %-át

(3) A temetési segély összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10

              %-ával megegyező összeg, de elérheti annak teljes összegét.

       

(4)^[8] A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 Ft.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül le-

              het benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

-  a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

 - a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátarto-

                 zója nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(6)     A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja.

Köztemetés

21. §

(1)        A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az Szt. 48  § - ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

2. Zalacsány községben a köztemetés helye: Zalacsányi köztemető

3. Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

4. A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

                                       Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

                                                              Étkeztetés

                                                                       22.§

 (1)Az  Szt. 62. § -ban szabályozott étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni . Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak azokat a személyeket kell tekinteni:

a) akik a 65. életévüket betöltötték, vagy

b) egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy

c) hajléktalanságuk miatt

önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkeztetést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt, illetve a háziorvos, kezelőorvos igazolása alapján mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel igazolja.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget szakvéleménnyel kell igazolni.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen életvitelszerűen tartózkodik.

                                                                   23. §

(1) A Képviselő-testület a szociális étkeztetést a zalacsányi óvoda tálalókonyhájáról kiszállítással vagy elvitellel biztosítja az igénylők részére.

 (2) A képviselő-testület az étkeztetési feladatát megállapodás alapján a Nemesbük község Önkormányzatával kötött megállapodással, az Nemesbüki Óvoda közreműködésével látja el.

                                                          24.§.

(1) Az étkeztetés iránti kérelem a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell   a rendelet 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint-figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére  a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait, a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot és a 22.§ (2)-(4) bekezdésben meghatározott, a kérelem tartalmának megfelelő igazolást.  

(2)  Az étkeztetés megállapítható határozott és határozatlan időre.

(3) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. Az étkezésért fizetendő intézményi térítési díjat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

(4) A térítési díjat

             a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

             b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

             c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy

             köteles megfizetni.

(5) Az étkeztetés térítési díja csökkenthető vagy elengedhető, amennyiben az étkeztetést igénybevevő családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(6) Az étkeztetéssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátását a képviselő-testület a Szociális Bizottságra átruházza.

                                                                         25.§.

Az ellátást meg kell szüntetni, ha a jogosult:

              a) kéri,

              b) zalacsányi lakóhelye megszűnik,

              c) meghal,

              d) azt meghatározott időre kérte, ezen időtartam elteltével

              e) az ellátást egy éven túl nem veszi igénybe.

                                                           Házi segítségnyújtás

26.§

 (1) Házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63.§-ban foglalt személyekről kell gondoskodni.

(2) A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület 2008. január 1. napjától a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött megállapodás alapján biztosítja.

Családsegítés

                                                                     27. §

 (1) Az Szt. 64. § -ban szabályozott  családsegítés szolgáltatás a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés szolgáltatást a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót látja el.

                                                          

                                                                      Szociális tűzifa támogatás

                                                                                  28. §

 

 (1)      A Képviselő-testület  kérelemre szociális célú tűzifa támogatást   biztosíthat annak a szociálisan rászoruló személy részére, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

 (2)      Előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki a szociális igazgatásról és szociális         ellátásokról szóló törvény szerinti

a.       aktív korúak ellátására,

b.      időskorúak járadékára,

c.       rendszeres települési támogatásra jogosult

 (3)Előnyben kell részesíteni továbbá azt a kérelmezőt, akinek családjában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzet gyermeket nevelnek.

(4)    Háztartásonként legfeljebb 5   m³ tűzifa biztosítására kerülhet sor.

(5)       A kérelmet a  10. melléklet szerinti formanyomtatványon az Önkormányzati Hivatalban kell     benyújtani, melyhez csatolni kell a rendelet 3. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait.

Hulladékszállítási díjkedvezmény

28/a § (1) Azokban a háztartásokban ahol a lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők száma nem haladja meg az egy főt és az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 % -át, a szolgáltatást igénybevevő kérelmére a 110 vagy 120 literes edényzet ürítési díjából 50 %  díjkedvezmény adható. A kérelemben nyilatkozni kell  a lakásban lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők  személyi adat és lakcím nyilvántartás szerinti  létszámáról.

(2)  A személyi adat és lakcím nyilvántartás alapján 1 fős háztartások részére adható 50%-os díjkedvezmény iránti kérelmet a rendelet 12. számú mellékletében lévő nyomtatványon lehet benyújtani az önkormányzati hivatalban. A január 31. napjáig beadott kérelem alapján az adott év január 1. napjától adható a kedvezmény. Az év közben benyújtott kérelmek alapján a benyújtást követő negyedévtől biztosítható a kedvezmény.

(3) A kedvezmény az adott év december 31-ig biztosított, a következő évre a feltételek fennállása esetén azt ismételten kérelmezni kell.

(4) Az önkormányzati hivatal  a kérelemben foglaltakat, az ingatlanban lakó és tartózkodási hellyel rendelkezők számát a személyi adat és lakcím nyilvántartás alapján ellenőrzi.

(5) A díjfizetési kérelmek tárgyában a polgármester hoz döntést.

(6) Az 50 %-os díjkedvezmény kifizetésére utólag, kérelmező által kifizetett számla alapján  az önkormányzati hivatalban a számla másolatának benyújtását követő 10 napon belül kerül sor.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29 §

1. E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Szabályait – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel- a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

2. A 2015. február 28-án fennálló méltányossági ápolási díjra jogosultságot ezen időponttal meg kell szüntetni.

3. A 2015. február 28-án méltányossági ápolási díj megállapítása iránt folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
   

4. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti           a szociális ellátásokról szóló 15/2004. (IX.20.) önkormányzati rendelet.
   

5. E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Zalacsány, 2015. február 12.

Nagy Lászlóné                                                                        dr. Prótár Henrietta

Polgármester                                                                                      jegyző

Kihirdetve: Zalacsány, 2015. február 16.

Dr. Prótár Henrietta

jegyző

1. melléklet az 5/2015.(II.16.) önkormányzati rendelethez [1]

Szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj

Egy főre jutó jövedelem  az Szt. 116. § alapján                                      Intézményi térítési

                                                                                                ÁFA-t is tartalmazó 

                                                                                   mértéke %    összege Ft/adag

 

Öregségi nyugdíj legkisebb összegének

50 %-áig (14.250 ,-Ft-ig)                                                          28 %                   100,-

100 %-áig (14.251,-Ft-tól 28.500,-Ft-ig)                                  34  %                 194,-

130 %-áig ( 28501 Ft-tól 37.050 Ft-ig    )                                66 %                   388,-

150 %-áig (37.051,-Ft-tól 42.750,-Ft-ig )                                 78 %                  505, -

200 %-áig felett (42.751,-Ft-tól- 57.000 Ft -ig)                        89  %                 580,-

200 % -a felett  (57.001 Ft-tól )                                               100 %               650 ,-