Zalacsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének és a partnerek kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1.§       E rendelet hatálya Zalacsány Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. Mellékletek

2.§       (1) Jelen rendelet mellékletei: 

1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Helyi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája
3. melléklet: Településképi véleményezés – kérelem
4. melléklet: Településképi bejelentés – kérelem

3.  Értelmező rendelkezések

3. §      E rendelet alkalmazásában:

a)Cégér: a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. Pontjában meghatározott fogalom

2. Cégtábla: A cég nevét vagy egyéb adatait is feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, és/vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely a lakosság, üdülők részére közérdekű információt biztosít.
5. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas világító reklámberendezés
6. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz vagy információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
7. Megállító tábla: általában mozgatható, mobil hirdetőtábla, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény elé a közterületre kihelyezett egy vagy kétoldalú hirdető tábla.
8. Molinó:építményen vagy építmények illetve fák vagy oszlopok között kifeszített, rögzített írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
9. Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű táblacsoport.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

4. A helyi védelem feladata, fajtái

4.§ (1)    A helyi védelem feladata: 

a)      a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes:

aa)       településkarakter, településszerkezetek,

ab)       épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac)       településkép, utcaképek és látványok, 

ad)       műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok, 

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b)      a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése. 

(2)        Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Zalacsány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi területi és helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletekben felsoroltak szerint.

(3)        Helyi területi védelem illeti meg a közterületekből és egyedi ingatlanokból álló együttest, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságai folytán a település jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségű.

(4)        Helyi egyedi védelem illeti bármely épület, építmény, köztárgy (közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút és egyéb műtárgytovábbá utcabútor) egészét vagy meghatározott részét, amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint a védettség megszüntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.

(2)        A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot;
3. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3)        A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, nyilvántartási számát,  területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4)        A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha 

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
2. a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
4. a védett érték magasabb védettséget kap.
5. a védett érték állagában, tartószerkezetében helyrehozhatatlan károk keletkeznek.

(5)        A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

1. a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. a kezdeményezőket.

(2)        A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3)        A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.

(2)        A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés alapján e rendelettel illetve e rendelet módosításával  - amennyiben települési főépítészt alkalmaz, akkor a települési főépítész szakvéleménye alapján - dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(3)        A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6.§ (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(4)        A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy megszüntetés esetén a törlését.

(5)        A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(6)        Az (5) bekezdés szerinti tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

8. § (1) A védett érték megőrzése, jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2)        A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet a polgármesteri hivatalban.

(2)        A nyilvántartás tartalmazza a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D.§-ában ismertetetteken túl a védett érték

1. jelenlegi és ha ismert, az egykori rendeltetését,
2. pontos helyét (utca, házszám, hrsz),
3. a védett érték állapotfelmérésének adatait,
4.  a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (korlátozás, támogatás),
5.  egyéb adatokat, esetleges helyreállítási javaslatokat.

(3)        A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

10. § Az önkormányzat a jelen rendelet 2. számú mellékletében szereplő helyi védett épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti támogatás formájában.

9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

11.§ (1) A 2. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek (továbbiakban: védett épület) hagyományos építészeti tömegét, tetőformáját meg kell tartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(2)        A védett épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése során a védelem érdekében az épületek mai igényeknek megfelelő használatát biztosítani kell.

(3)        A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél 

1. a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén lehetőleg az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba)   a homlokzat felületképzését;

bb)   a homlokzat díszítő elemeit;

bc)   a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

(4)        Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét e rendelet hatályba lépését megelőzően az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a)         az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b)         ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(5)        Helyi védett épület bontására csak a védettség 5.§ (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK

10. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § (1) Az önkormányzat az 1. mellékletszerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból  meghatározó területeket jelöli ki:

1. Hagyományos lakóterületek
2. Fejlődő településrész
3. Üdülőterületek
4. Gazdasági területek
5. Különleges területek
6.          Örvényes hegy
7. Zártkert
8. Külterület

(2)        A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Zalacsány területén:

1. műemlék telke,
2. műemléki környezet,
3. régészeti lelőhely területe,
4. régészeti érdekű terület,
5. országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,
6.          tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
7. Natura 2000 területek,

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) A 15. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott Hagyományos lakóterületek településrészen az alábbi előírások érvényesek:

(2)        Területi építészeti követelmények:

1. Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
2. A hagyományos telekszerkezetű településrészeken új épület építése a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén) ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra (általában északi) lehetséges.

 (3)       Egyedi építészeti követelmények:

1. Csak magastetős épület létesíthető, 32-45 fok közötti dőlésszöggel, tetőtér csak egy szintben létesíthető.
2. A tetőfedés anyaga hagyományos cserép lehet, vörös-barna színtartományban.
3.        A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók.
4. Nem lakó rendeltetésű főépületek esetében a homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás a meghatározó.

g)     Tömör kerítés utcafronton lakóépület esetén nem építhető.

(4)        Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató példány telepítésével kell végrehajtani.

15. § (1) A 15. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Fejlődő településrészen a következő előírások alkalmazandóak.

(2)        Területi építészeti követelmények: Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(3)        Egyedi építészeti követelmények:

a)    Lakóépület magastetős kialakításban létesíthető, 32-45 fok közötti dőlésszöggel.

b) A tetőfedés anyaga hagyományos cserép lehet, vörös-barna színtartományban, tetőtér csak egy szintben létesíthető.

c) A homlokzati felületek anyagai lehetnek tégla, fa, kő, vakolat pasztell színekben, harsány színek nem alkalmazhatók.

d) Tömör kerítés utcafronton nem építhető, az áttört kerítés lábazata max. 60 cm lehet.

(4)        Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató példány telepítésével kell végrehajtani.

16. § (1) A 15. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott Üdülőterületek  településrészen a következő előírások alkalmazandók..

(2)        Területi építészeti követelmények: Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(3)        Egyedi építészeti követelmények:

a) A tetőfedés anyaga elsősorban hagyományos cserép lehet, vörös-barna színtartományban.

b) A homlokzati vakolat pasztell színű lehet, harsány színek nem alkalmazhatók.

c) Tetőtér csak egy szintben létesíthető.

d) Tömör kerítés utcafronton nem építhető.

17. § A 15. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott Gazdasági területek  településrészen a  minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező.

18 § (1) A 15. § (1) bekezdés e) pontban meghatározott Különleges területek településrészen az alábbi előírások alkalmazandóak.

(2) A golfpálya területén  magastetős épületek 25 – 40 fok közötti  tetőhajlásszöggel építhetők.

19. § (1) A 15. § (1) bekezdés f) pontban meghatározott Örvényeshegy településrészen az alábbi előírások alkalmazandóak.

(2)        Területi építészeti követelmények:

a) Új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

b) Új épület a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén) a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra helyezhető el.

 (3)       Egyedi építészeti követelmények:

1.    Új épület elhelyezése esetén az épület és a környezet közötti építészeti összhangot biztosítani kell.
2.     Az épületek főtömegének gerinciránya az utcára párhuzamos vagy merőleges rendszerű legyen.
3.     A területen épület az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:
   1. Szerkezet: hagyományos építőanyag (tégla, kő, vályog)
   2. Tetőhéjalás:  hagyományos égetett cserép, kizárólag vörös - barna színtartományban.
   3. Nyílászárók:  fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben.
   4. Homlokzat:  vakolt felület, fehér vagy pasztell színben
4. A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45^° tetőhajlásszöggel.
5. Utcai kerítés csak áttört formában létesíthető.

20. § (1) A 15. § (1) bekezdés g) pontban meghatározott, Zártkert településrészen az alábbi előírások alkalmazandóak.

(2)        Egyedi építészeti követelmények:

              a) Csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő nyeregtetős épületek létesíthetők.

             b) Reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

21. § (1) A 15. § (1) bekezdés h) pontban meghatározott, Külterület településrészen az alábbi előírások alkalmazandóak:

(2)        A külterületi üdülőterületeken épületek elhelyezésénél és az épületek kialakításánál a tájképvédelmi érzékenység miatt a tájba illő természetes anyagú és színű építési anyagokat kell előnyben részesíteni.

(3)        Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő, nyeregtetős épületek alakíthatók ki. Az épületeket a telekhatártól legalább 10 m előkert és oldalkert biztosításával szabadonállóan lehet elhelyezni.

(4)        Mezőgazdasági területen

1. csak 30-45° hajlásszögű magastetős épületek létesíthetők;
2. a tető héjazata nád vagy természetes színű és természetes anyagú égetett cserép lehet.
3. Az övezet területén antennatartó szerkezet nem létesíthető.
4. a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;
5. csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

12. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó településképi követelmények

22.§ (1) A település területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése a termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.

2. A 15.§ (2) bekezdésben felsorolt területeken reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
3. Közterületen a lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító táblarendszer, térkép vagy más jelzés a helyi egységes információs rendszerhez igazodó megjelenéssel helyezhető el.
4. A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket – a tulajdonos beleegyezésével – kialakíthatnak a helyi egységes információs rendszerhez igazodva.
5. Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá közterületen utcabútoron kerülhet kialakításra.
6. Hideg színhőmérsékletű fényforrás (neon, halogén, lézer fény), vibráló, pulzáló fényjelenség, fényreklám nem alkalmazható.

(7)        Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(8)        Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.

(9)        Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(10)     Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania, valamint a felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.

(11)     Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú megállító tábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon,

(12)     Építési reklámháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára.

(13)     Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők  közterületen illetve magán területen is.

(14)     A Településszerkezeti terven lehatárolt mezőgazdasági és erdőterületen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

1. Közműlétesítmények lehetőleg terepszint alatt létesüljenek, de minden esetben takartan és a tájba illesztést szolgáló igényes kialakítással, színezéssel, növényzettel.
2. Ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
3. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése a meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes rendszer igénybevételével is lehetséges.
4. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat  színéhez igazodva   kell   kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
5. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
6. Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületi homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg.
7. Az épületen elhelyezett napelem és napkollektor csak tetősíkban helyezhető el.
8. Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:

ha) belterületen,

hb) ökológiai hálózat részét képező magterületen,

hc) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,

hd) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen,

 (2)       Adótorony, távközlési magasépítmény csak általános mezőgazdasági területen tájesztétikai vizsgálattal megalapozott látványterv alapján létesíthető a belterülettől, meglévő és tervezett beépítésre szánt területektől legalább 200 m védőtávolság biztosításával.

.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

14. Településkép-védelmi tájékoztatás és  szakmai konzultáció szabályai

24. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész  – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2)        A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

15. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

25. §  (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni

1. új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő építési munkát is.
2. kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó funkciójú épület esetben 60 m2 felett, egyéb funkció esetén 300 m2 feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén.

 (2)       Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

 (3)       A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

16. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

26. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyezési eljárást megelőzően az alábbi esetekben:

1. helyi védett épületeket érintő, építési engedélyhez kötött építési munkák esetében;

b)        minden 300 m2 alapterületnél nagyobb épület elhelyezése, bővítése esetében;

c)       a település területén 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése esetén.

 (2)       A településképi vélemény a főépítész szakmai álláspontján alapul.

17. A településképi véleményezési eljárás szempontjai

27.§(1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, fejlesztésének lehetőségeit;
3. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén 

ca)       biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

cb)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. 

(2)        Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
3. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá  
4. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz. 

(3)        A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogyaz esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

18. A településképi véleményezési eljárás szabályai

28.§ (1)  A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 3. melléklete szerinti  papír alapú kérelem minta alapján terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(2)        A véleményezési eljárás egyéb szabályait külön jogszabály tartalmazza.

19. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

29. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. ha a meglévő lakórendeltetés megváltozása történik, illetve lakó rendeltetésre történő változtatás esetén. 
2. reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén.

20. A településképi bejelentési eljárás szabályai

30.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2)        A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

VI. FEJEZET 

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

21. A településképi követelmények megszegésének esetei

31. §    (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
2. a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,
3. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a polgármester felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

22. A településképi kötelezési és településkép-védelmi bírság

32. § (1) Az önkormányzat polgármestere - a 31.§  (2) bekezdése szerinti határidő eredménytelen letelte után -  a 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11. § (2) bekezdése szerint a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint,
2. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 - 800.000,- forint,
3. az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 100.000 - 1.000.000.-forint,
4. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően esetén 100.000 - 1.000.000,- forint,
5.  településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000,- 1.000.000,- forint.
6.      elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak a 31.§ (2) bekezdés szerinti felhívástól számított 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 20.000 - 500.000,- forint.
7. a bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
   3. 
      

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6.          a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

VII. FEJEZET 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23.Hatályba léptető rendelkezések

33.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2)        Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3)        Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 14/2017. (XI.27.) önkormányzati rendelet.

                                  Nagy Lászlóné                                                                         Dr. Prótár Henrietta

                                   Polgármester                                                                                      jegyző

Kihirdetve:

Zalacsány, 2018. május 30.

dr. Prótár Henrietta

jegyző