Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 02. 29- 2020. 08. 31Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Zalaszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonrólszóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. es 11. pontjára, az 5. § (2) bekezdés b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére, valamint a 18. § (1) bekezdésére Zalaszántó Község Önkormányzatának vagyonáról, es a vagyon gazdálkodásszabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Zalaszántó Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre;
b) az Önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra.
2. Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A torzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza
(4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
3. Vagyonnyilvántartás
3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
4. Rendelkezés a vagyonnal
4. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz es az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A Képviselő-testület döntéséhez kikéri a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság véleményét.
(3) A Pénzügyi, Gazdasági es Ellenőrző Bizottság véleményét a közép- és hosszútavú vagyongazdálkodási terv alapján alakítja ki.
5. § A Képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes, vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az Önkormányzat hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.
6. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőség önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt vagyontárgyak egészének vagy megosztással megjelölt részének besorolása különösen az alábbi feltételek valamelyikének fennállása eseten:
a) törvényi rendelkezés módosulása
b) önkormányzati feladatok változása, megszűnés, más módon történő ellátásáról szóló döntés elfogadása
c) önkormányzati feladat átvállalása
d) használat, hasznosítás céljának megváltozása
e) közterületet, közutat, illetve középületet érintő telekalakítás, telekhatár rendezés
f) egyéb, az önkormányzat érdekeit szolgáló, egyedileg elbírált indok alapján.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület –a törvényi előíráson alapuló besorolás kivételével- a vagyontárgy rendeltetése, jellege, funkciója alapján rendeletalkotással dönt a vagyontárgyak torzsvagyon – ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve korlátozottan forgalomképes vagyon- körébe történő besorolásáról, a besorolás megváltoztatásáról.
(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben megjelölt eljárás keretében a vagyontárgy forgalomképességében változás történik, a besorolást a vagyonkimutatásban, valamint ingatlan esetén a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapotnak megfelelően az ingatlan vagyonkataszterben is át kell vezetni.
5. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
7. § Az önkormányzati lakásokról a lakások bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 7/2008. (V.7.) számú önkormányzati rendelet rendelkezik.
8. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntések a 9-11. §-ok rendelkezései szerint tartoznak a Képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:
a) 200.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,
b) 200.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,
c) elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,
d) behajthatatlan követelések - a kisösszegű követelések kivételével - törlése,
e) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,
f) 100 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi érteket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
(2) A Képviselő-testület Pénzügyi, Gazdasági es Ellenőrző Bizottságának hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,
b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,
c) építéssel összefüggő valamennyi tulajdonosi jog gyakorlásának véleményezése,
d) önkormányzati vagyonba tartozó telekalakításhoz kapcsolódó tulajdonosi joggyakorlás véleményezése,
e) az elidegenítésre kijelölt ingatlanok vételárára javaslattétel.
(3) A polgármester jogosult:
a) 200 ezer Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,
b) 100 ezer Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi érteket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére.
c) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
d) megkötni a nem intézményi használatban levő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,
e) megkötni – a Pénzügyi, Gazdasági es Ellenőrző Bizottság véleményének figyelembe vételével – a biztosítási szerződéseket,
f) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,
g) a kisösszegű követelések törlésére.
6. Az önkormányzati vagyon átruházása
9. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 15 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha a törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás es ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a Zalaszántó Község Önkormányzat Hivatalának feladata.
(3) A szerződés megkötésére az Önkormányzat képviseletében a Képviselő-testület által felhatalmazott személy jogosult.
7. A felajánlott vagyon elfogadása
10. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a Képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére ellenértek nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.
8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
11. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a Képviselő-testület az ingatlan eladási- vagy vételi árat a Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság véleményének figyelembe vételével határozza meg. A Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság ingatlanforgalmi értékbecslés elkészíttetésére tehet javaslatot.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított érteket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- es értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
9. Eljárás a tulajdonos képviseletében
12. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási es bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
10. Az önkormányzati követelés elengedése
13. § (1) Az önkormányzat és szerve - kis összegű követelések kivételével - csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléseiről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.
11. Záró rendelkezések
14. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az Önkormányzati vagyonról és a vagyonkezelés, gazdálkodás szabályairól szóló 16/1995. (XI.28.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 11/1997. (XII.16.), 11/1999. (X.25.), 11/2005. (XI.30.), 11/2011. (IV.14.), 20/2011. (IX.29.) számú önkormányzati rendelet hatályukat vesztik.