Zalaszántó Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1), 32. § (3), 37. § (1) d) pont, 37/A. § (3), 38. § (9), 43/B. (1), 45. § (1), 46. § (1), 50. § (3) és 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját.

2. Eljárási rendelkezések

2.§ (1) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha e rendelet eltérően nem szabályoz – az első fokú szociális feladat és hatásköröket, a) önkormányzati hatósági jogkörben eljárva a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester,

b) államigazgatási hatósági jogkörben eljárva a jegyző gyakorolja.

(2) Az átmeneti segély, az Szt. 43/B. §.(1) bekezdése szerinti ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata, és megszüntetése, köztemetés elrendelése, temetési segély megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A temetési támogatás, a szülési támogatás, étkeztetés engedélyezése, a tanyagondnoki szolgálat személygépkocsija igénybevételének engedélyezése a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) Az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása, az Szt. 41. §. (1) valamint a 43/A.§.(1) bekezdés szerinti ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátás megállapítása, felülvizsgálata, és megszüntetése, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik.

3.§ (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban Zalaszántó és Vindornyalak Községek Körjegyzőségénél (továbbiakban: körjegyzőség) lehet előterjeszteni.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkozni kell saját és együtt élő családtagjai, továbbá a lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a háztartásban élők

a) természetes személyi adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve),

b) lakó- és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

c) az igényelt szociális ellátás – e rendeletben az egyes ellátási formáknál meghatározott – jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokról,

d) a társadalombiztosítási azonosító jeléről,

e) jövedelemi viszonyairól,

f) az Szt-ben és e rendeletben meghatározott esetekben, vagyoni viszonyairól.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok,

bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a körjegyzőség általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A kérelemnek teljes egészében helyet adó első fokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(7) A körjegyzőség a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(8) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

4.§ (1) Az igénylő köteles szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Szt.4.§-ának megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat a kérelemmel együtt rendelkezésre bocsátani.

(2) A szociális rászorultságtól függő ellátások igénylése esetén az érdekelt köteles nyilatkozni arról, hogy saját ellátására tartási-, öröklési- vagy életjáradéki szerződést kötött-e.

(3) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból van jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében a Körjegyzőség kérheti a NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(4) A Körjegyzőség az érdekelt szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az életkörülmények az eljáró hatóság előtt ismertek.

(5) Amennyiben az érdekelt az Szt-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

5.§ (1) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni az Szt.4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) az időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátása, az (alanyi és méltányossági) ápolási

díj, a (normatív és méltányossági) közgyógyellátás esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szvhr.) mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon,

b) az a) pontban nem szereplő ellátások esetében e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon

saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők jövedelmi viszonyairól. A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

(3) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

6. § A vagyoni helyzettől függő szociális ellátások jogosultságának elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni

a) aktív korúak ellátása iránti kérelem esetén az Szvhr. 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon,

b) egyéb ellátások esetében e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és a családtagjai, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.

7. § A pénzbeli ellátások közül az alkalmankénti ellátások a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül, a havi aktív korúak ellátása, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatás a határozat jogerőre emelkedését követően a tárgyhót követő hó 5. napjáig a házipénztárból, vagy folyószámlára utalással folyósítandóak.

8.§ (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2) Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Kérelemre a visszafizetés részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

3. Az ellátások rendszere, az ellátások finanszírozása

9.§ (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) méltányossági ápolási díj,

b) átmeneti segély,

c) temetési segély,

d) köztemetés,

e) méltányossági közgyógyellátás után fizetendő térítési díj.

(3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) időskorúak járadéka,

b) aktív korúak ellátása,

c) normatív lakásfenntartási támogatás,

d) alanyi jogú ápolási díj.

4. Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

10.§ (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az Szt.37.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt

a) fogyatékos gyermeket nevel, súlyos, tartósan beteg hozzátartozó ápolásáról gondoskodik, amennyiben nem részesül ápolási díjban. A fogyatékosságot, a hozzátartozó betegségét háziorvosi/szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

b) munkavégzést akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de nem rendelkezik az ORSZI által megállapított munkaképesség csökkenéssel. A betegség fennállását szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

(2) Az (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély az (1) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg. Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettsége

11.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Szt.33. § (1) bekezdés a)-c) pontjában írt személyt – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Zalaszántóval (továbbiakban: családsegítő szolgálat) együttműködni.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a családsegítő szolgálatot felkeresni.

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d) havonta 1 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) munkavállalási tanácsadás,

e) iskolai végzésnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,

f) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(7) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a családsegítő szolgálat nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt.

(9) A családsegítő szolgálat legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.

Önkéntes tevékenység

12.§ (1) Zalaszántó Község Önkormányzata Zalaszántó község területén lehetőséget biztosít közérdekű önkéntes tevékenység végzésére takarítás, településtisztasági feladatok, helyi utak tisztítása munkakörökben, különös figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.

(2) A közérdekű önkéntes tevékenység végzésének lehetőségét Zalaszántó Község Önkormányzata biztosítja.

Ápolási díj

13. § (1) A képviselőtestület hatáskörében méltányossági ápolási díjat állapíthat meg az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

b) az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén 180 %-át

(2) A méltányossági ápolási díj iránti kérelmet a Szvhr. 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a háziorvos által kiállított, az Szvhr. 5. melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt,

b) e rendelet 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot,

c) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

(3) Az ápolási díj összege az Szt. 43/B § (2) bekezdésében foglalt esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a, ha az ápolt egy személy ápolásáról gondoskodik, két személy ápolása esetén az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-a.

(4) A méltányossági ápolási díj megállapítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell lefolytatni.

(5) Az ápolási kötelezettség megszegésének minősül, ha az ápoló az ágyhoz kötött fekvő beteg ápoltat 4 órát meghaladó egybefüggő időtartamban rendszeresen magára hagyja és ezt a tényt családsegítő szolgálat, illetőleg a tanyagondnoki szolgálat jelzi.

(6) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Átmeneti segély

14.§ (1) A képviselő-testület hatáskörében a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújthat.

(2) Az átmeneti segély adható alkalmanként (eseti segély), kamatmentes kölcsön formájában és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély létfenntartásra, továbbá gyógyszertámogatásként, az egészségbiztosítás által nem vagy részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, illetve egyéb, alkalmanként jelentkező többletkiadások részbeni vagy teljes mértékű fedezésére adható.

(3) Eseti átmeneti segély annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(4) Különös méltánylást érdemlő esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha az igénylő

a) 65 éven felüli nyugdíjas,

b) balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,

c) betegsége miatt egy hónapot meghaladó táppénzes állományban volt.

(5) Az eseti segély egyszeri összege 3.000.- Ft-tól 50.000.- Ft-ig terjedhet. Egy naptári éven belül ugyanaz a személy három havonként, de legfeljebb évente négy alkalommal részesíthető eseti segélyben.

(6) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezést állapítanak meg, fel kell sorolni a későbbi folyósítások összegét, és időpontját is.

(7) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a jogosult a segélyt nem rendeltetés-szerűen használná fel, az kiadható részben vagy egészben természetben, valamint elszámolási kötelezettséggel. A természetbeni ellátás lehet élelmiszer, tüzelő, ruházat, közüzemi díjak kifizetése, stb.

(8) A megállapított átmeneti segély folyósítása készpénzben házipénztárból kerül kifizetésre.

(9) Az eseti segély iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá,

b) a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát, illetve az előzőek hiányában az ügyfél nyilatkozatát.

15.§ (1) A képviselő-testület hatáskörében az átmeneti segélyt kamatmentes kölcsön formájában is nyútjhatja.

(2) Kamatmentes kölcsön formájában az átmeneti segély legfeljebb 6 hónapos visszafizetési kötelezettséggel adható, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy a kölcsön összegét ezen időtartam alatt vissza tudja fizetni.

(3) Ugyanannak a személynek újabb kölcsön csak abban az esetben adható, ha az előző kölcsön összegét már visszafizette.

(4) A kölcsön összege az 50.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(6) A kamatmentes kölcsön iránti kérelmet e rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) e rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(7) A szociális kölcsön célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított legkésőbb 6 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni. Nem rendeltetésszerű felhasználás, illetve elszámolás hiánya esetén a kölcsönben részesülő egyösszegben köteles a hátralékot visszafizetni, valamint 5 évig nem részesülhet szociális kölcsönben.

Temetési segély

16.§ (1) A polgármester átruházott hatáskörében - kérelemre vagy hivatalból temetési segélyt nyújt annak a zalaszántói állandó lakósnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-ánál, és nem haladhatja meg a 200.000 Ft-ot. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege 200.000 Ft.

(3) Nem állapítható meg temetési segély annak,

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át,

b) aki hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) A temetési segély iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) e rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli

hozzátartozója (házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az Szvhr. 32. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint az igénylőnek vissza kell adni.

(5) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is, ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

Iskolakezdési támogatás

17. § (1) A képviselő-testület kérelemre évi egy alkalommal július 1. – szeptember 20. közötti időpontban beiskolázási támogatásban részesíti a Zalaszántó községben lakóhellyel rendelkező általános iskolás, közép- és felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanuló gyermek eltartóját.

(2) Az iskolakezdési támogatás jövedelemhatártól függetlenül jár.

(3) Az iskolakezdési támogatás mértékét a képviselő-testület éves költségvetési rendeletében szabályozza.

Szülési támogatás

18. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben - jövedelemhatártól függetlenül – szülési támogatásban részesíti a Zalaszántó községben lakóhellyel rendelkező családokat, ha gyermekük született, feltéve, ha gyermekük is zalaszántói lakóhelyűvé válik és életvitelszerűen is Zalaszántó községben élnek.

(2) A támogatásra vonatkozó kérelmet a gyermek születésének napjától számított 30 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőséghez. A kérelemhez be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A szülési támogatás mértéke gyermekenként 50.000 Ft.

Temetési támogatás

19. § (1) A polgármester - átruházott hatáskörben - temetési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül a jövedelmi viszonyaitól.

(2) Nem részesíthető támogatásban, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) A támogatás mértéke 10.000,- Ft.

(4) A támogatás iránti kérelmet a halálesettől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez be kell mutatni az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.

5. Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

20.§ (1) A képviselő-testület hatáskörében eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

Méltányossági közgyógyellátás

21.§ (1) A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra jogosultságot állapíthat meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel.

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedülálló illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 200 %-át,

b) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének:

ba) egyedül élő esetén 15 %-át,

bb) két- vagy több főből álló család esetén 20 %-át.

(2) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet az Szvhr. 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) az Szvhr. 10. melléklete szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolását,

b) az Szvhr. 9. mellékletében található jövedelemnyilatkozatban feltüntetett

jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát.

(3) A hatáskör gyakorlója további eljárása során az Szt. és a Szvhr. közgyógyellátására vonatkozó hatályos rendelkezései alapján kötelesek eljárni.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

22.§ (1) A jegyző – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki az Szt. 54. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelmet e rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

a) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát továbbá,

b) az Szvhr. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

6. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

23.§ (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

e) támogató szolgáltatás

f) tanyagondnoki szolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdésben írt szociális alapszolgáltatások biztosítása az alábbi szolgáltatás útján történik:

a) étkeztetés Zalaszántó Község Önkormányzata tanyagondnoki szolgálaton keresztül szakfeladaton biztosítja a Szt. 62.§-ában foglaltak figyelembevételéve.

b) házi segítségnyújtás: Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ

c) önkormányzati társuláson keresztül Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Zalaszántó

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ

e) támogató szolgáltatás: Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Szociális

Szolgáltató Központ

f) tanyagondnoki szolgáltatás: Zalaszántó Község Önkormányzata.

(3) Az (1) bekezdésben írt b),d), e) pontban meghatározott szociális alapszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló rendeletet Zalaszántó Község Önkormányzata és a Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás Társulási megállapodásában írtak szerinti önkormányzat alkotja meg, az Szt. 92 §-a alapján.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt a) pontban meghatározott szociális alapszolgáltatásért fizetendő térítési díjat a képviselő-testület az éves költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg a Szt. 115. §-a alapján.

Tanyagondnoki szolgáltatás

24.§ (1) Zalaszántó Község Önkormányzata a Szociális és Családügyi Minisztériummal kötött megállapodás alapján 1999. január 1. napjától tanyagondnoki szolgálatot tart fenn. A szolgálat működési területe Zalaszántó közigazgatási területe.

(2) A tanyagondnoki szolgálatról való gondoskodást az önkormányzat kinevezett tanyagondnok és erre a célra biztosított gépjármű rendelkezésre bocsátásával látja el.

(3) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:

1. A tanyagondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe

tartozó alapfeladatai:

a) a közreműködés

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;

b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

c) a bölcsődés, óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása,

így

ca) az óvodába, iskolába szállítás,

cb) az egyéb gyermekszállítás.

2. A tanyagondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladatai a lakossági szolgáltatások, így:

a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,

b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (1) bekezdés a)

pontjában meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

3. Az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások, így:

a) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

b) a tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása,

c) bevásárló utakat szervez,

d) gondoskodik az egészséges ivóvíz kiszállításáról a külterületen lakó cserhátmajori lakosok számára,

e) részt vesz az önkormányzati, illetőleg helyi rendezvények lebonyolításában,

25.§ (1) A tanyagondnoki szolgálat igénybevételét a munkáltatói jogkört gyakorló szerv, illetőleg személy engedélyezi.

(2) A tanyagondnok munkakörét a Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott Zalaszántó Község Önkormányzata Tanyagondnoki szolgálatának Szervezeti és Működési Szabályzatában, szakmai programban meghatározottak szerint, és a munkaköri leírásban foglaltak szerint köteles ellátni.

(3) A tanyagondnok távolléte esetén annak helyettesítéséről a munkáltatói jogkört gyakorló személy gondoskodik.

(4) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele általában térítésmentes, a térítésköteles utakat az (5) bekezdésben foglalt Szabályzat tartalmazza.

(5) A tanyagondnoki szolgálat feladatellátásához szükséges gépjármű igénybevételét a képviselő-testület által jóváhagyott Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat rögzíti.

Étkeztetés

26.§ (1) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 60. életévét betöltötte- kivéve a (2-5) bekezdésben foglaltakat.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki aktív korúak ellátásában részesül, mozgásában korlátozott, valamint betegsége vagy fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

Záró rendelkezések

27.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 3/2012. (I.26.) számú önkormányzati rendelettel módosított 22/2011. (XI.24.), 18/2011. (XIII.3.), 7/2011 (III.10.), 5/2011. (II.1.), 11/2010. (XI.23.), 9/2009. (VI.24.), 12/2008. (XII.17.), 3/2008. (II.27.), 9/2006. (VI.28.) önkormányzati rendelettel módosított 8/2005. (X.26.) számú önkormányzati rendelet.

 Farkas Lajos                                                                                                     Gecse Ágnes

 polgármester                                                                                                    körjegyző

Záradék:

A rendelet 2012. február 28. kihirdetésre került.

Gecse Ágnes

Körjegyző