^[1]Zalaszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ) az alábbiak szerint állapítja meg:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

  1. §.  (1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalaszántó Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2)  Az önkormányzat képviselő-testülete: Zalaszántó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

                        (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület hivatala: Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

(4) Az önkormányzat székhelye: 8353 Zalaszántó Fő u. 50.

(5) Az önkormány működési területe: Zalaszántó község közigazgatási területe.

            (6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.zalaszanto.hu

            (7)  Az önkormányzat hivatalos pecsétje köralakú, körfelirattal:

          "Zalaszőántó Község Önkormányzata", középen a Magyarország címerével.

2. §.     (1)  A képviselő-testület létszáma 5 fő.

            (2) A képviselők nevét a 1. számú függelék tartalmazza.

3. §.      (1) Az önkormányzat jelképei:                    

            a) címer,                                   

            b) zászló,                                  

            c) pecsét.

           (2) Az önkormányzat jelképeinek leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

           (3) Az önkormányzat kitüntetéseket, címeket, díjakat külön önkormányzati rendeletben állapíthat meg. Az önkormányzat által alapított kitüntető cím:

- Zalaszántó község díszpolgára

- Zalaszántóért érdemrend

           (4) A település ünnepei:

            - „Szántói nyári vigasságok” minden év augusztus hónap első hetének hétvégéje

            - „Hősök napja” minden év május hónapjának utolsó vasárnapja.

            (5)^[2] Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai:

            a) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Vindornyalak község Önkormányzatával.

           b) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn az erdélyi Szék településsel.

            c) Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Szlovéniában lévő Moravska Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösséggel.”

II. Fejezet

A települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre

4. §.   (1) Az önkormányzat köteles gondoskodni a Mötv.-ben meghatározott kötelezően ellátandó feladatokról.

    (2)   Az önkormányzat egyes feladatainak ellátására társulásban vesz részt.

Az önkormányzat tártársulásainak felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

5. §. (1)  A képviselő-testület a Mötv. 10. §-ában meghatározottak szerint vállalhat önként közfeladatot.

   (2)  A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges eszközöket és forrásokat.

   (3)  A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez minősített többség szükséges.

Hatáskör átruházás

6. §.   (1)  Az átruházott hatáskör gyakorlására a Mötv. 41. §. előírásai az irányadóak.

   (2)  Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a hatáskör gyakorlók évente beszámolnak a képviselő-testület felé.

   (3)  A bizottságokra, a polgármesterre és társulásra és a jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület működése

7. §.  (1)  A képviselő-testület legalább a Mötv. 44. §-ában meghatározott számú ülést tart. A rendes ülések időpontját a Képviselő-testület munkaterve tartalmazza. A képviselő-testület ülését a Zalaszántó, Fő u. 50. szám alatti hivatali épület tanácskozó termében,  vagy a Zalaszántó, Fő u. 83. szám alatti Pethő Kúria dísztermében tartja. A képviselő-testület indokolt esetben külső helyszínen kihelyezett ülést is tarthat.

   (2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülés.

    (3) A képviselő-testület - szükség szerint - határidőhöz kötött vagy fontos és halaszthatatlan téma tárgyalása esetén rendkívüli ülést tart.

   (4)  A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal költségvetésének, zárszámadásának, a jegyző beszámolási kötelezettségének tárgyalására, valamint szükség szerint, közös feladatokat érintő ügyekben együttes ülést tart. Az ülés helyéről az ülést megelőzően a polgármesterek állapodnak meg.

(5) Együttes ülés tartása esetén a képviselő-testületek külön-külön szavaznak a napirendi pontok felett azzal, hogy az együttes ülésről közös jegyzőkönyv készül.

(6) Az együttes ülést az ülés helyének polgármestere vezeti, a rá vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően.

A munkaterv

8. §.  (1)  A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervet a polgármester javaslatára a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év december 31-ig.

   (2)  A képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, az önkormányzat által alapított intézmény vezetője.

   (3)  A munkatervnek tartalmaznia kell:

– az ülések várható időpontját,

– az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,

– az előkészítésért felelős megjelölését,

– az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,

      – a közmeghallgatás tárgyát és időpontját

   (4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, ezért attól indokolt esetben el lehet térni.

A képviselő-testület összehívása

9. §. (1) A képviselő-testület rendes ülését munkaterve szerint minden hónapban egy alkalommal tartja. Ezen kívül rendkívüli ülést is tarthat. A képviselő-testület nyári szabadságolás miatt július és augusztus hónapban nem tart ülést.

(2) A képviselő-testületek együttes ülését - a polgármesterek előzetes egyeztetése alapján - az érintett települések polgármesterei hívják össze.

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester hívja össze.

(4) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának, az előterjesztés szóbeli, írásbeli megjelölését, polgármester alá írását, pecsétjét tartalmazó meghívóval kell összehívni.

 (5)^[3] A rendes ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket a képviselők részére elektronikus úton, a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni.”

(6) Rendkívüli ülést kell összehívni a Mötv. 44. §-ában foglalt indítvány alapján.

A képviselő-testület ülésére meghívandók köre

10. §.  (1)  A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal a teljes anyag megküldésével meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. civil szervezetek képviselőjét a szervezetét érintő ügyekben.

(2)  Meghívó megküldésével tanácskozási joggal a képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, valamint az érintett magánszemélyt,

b) az önkormányzat intézményeinek vezetőit.

c) a Zalaszántói Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselőit.

   (3)  Meghívóval, a feladatkörüket érintő előterjesztések megküldésével meg kell hívni az egyes napirendi pontok előadóit, a tárgyban illetékes intézmények vezetőit.

   (4)  Az egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a felsoroltakon kívül más személyeket és szerveket is meghívhat. Tanácskozási joggal meg lehet hívni:

• a megyei kormányhivatal vezetőjét 
• a település országgyűlési képviselőjét,
• az intézményvezetőket, köztisztviselőket
• helyi sajtó
• a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz, illetve akiket a polgármester a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart.

   (5)  Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi.

Az ülés nyilvánossága

11. §.   (1) A Mötv-ben foglaltak szerint a képviselő testület ülései – zárt ülés kivételével – nyilvánosak.

   (2)  Zárt ülésre irányuló javaslatot a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet. Erről nyílt szavazással, vita nélkül dönt a képviselő-testület.

 (3)    A Mötv. 46. §. (2) bekezdés b) pontjában előírtakra figyelemmel az érintett a zárt ülés tartására vonatkozó írásbeli kérését az ülés megkezdéséig megküldheti a polgármesternek; személyes jelenléte esetén az őt érintő napirend tárgyalása előtt szóbeli nyilatkozatot tehet.

    (4) ^[4]

Az előterjesztés

12. §.    (1)  Az előterjesztés:

                    a)  a rendelet-tervezet,

                    b) a határozati javaslat,

                    c) a beszámoló,

                    d) a tájékoztató.

   (2)  Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A 12. §. (1) bekezdés a) pontjában szereplő rendelet-tervezet, valamint helyi népszavazás kiírására irányuló kezdeményezés, intézményi átszervezéshez kapcsolódó előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

   (3)  Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

    (4) 

        Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• az előterjesztés címét és előadóját,
• a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
• a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,

–    a döntési javaslatot és indokait,

–    a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

–    a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.

   (5)  Előterjesztés benyújtására jogosultak:

          a) a polgármester,

          b) az alpolgármester,

          c) a képviselő-testület tagjai,

          d) a jegyző,

          e)  a képviselő-testület  vagy a polgármester által felkért személy vagy szervezet.

Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje

13. §.(1)  A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, kettejük együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke  vezeti (a továbbiakban: levezető elnök).

   (2)  Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester – a formai követelmények mellőzésével - 8 napon belüli időpontra újból összehívja.

A napirendek tárgyalása

14. §.   (1)  A levezető elnök a napirend tárgyalása során minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de az egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja.

   (2)  A napirendre tűzött ügy tárgyalásának elhalasztását bármely okból a polgármester, a képviselő vagy a jegyző indítványozhatja.

   (3)  A polgármester, a képviselő, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja az előterjesztés napirendről való levételét.

   (4)  A 14. §. (1-3) bekezdésében foglaltakról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

15. §. (1)  A napirendi pontok tárgyalási sorrendje - amitől indokolt esetben el lehet térni:

   a)  polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés   között történt fontosabb eseményekről,

   b) önkormányzati rendeletek tervezetei,

   c)  határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

   d)  személyi ügyek,

   e)  tájékoztatók

   f)  interpellációk, kérdések,

   g) egyebek

16. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök felel.

(2) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(3) A levezető elnök a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc  tárgyalási szünetet rendelhet el.

A levezető elnök vitavezetési feladatai

17. §  A levezető elnök vitavezetési feladatai:

• a vita megnyitása, összefoglalása
• indítványok, határozati javaslatok szavaztatása, szavazás elrendelése,
• a szavazás eredményének megállapítása,
• a döntés kimondása.

18.§ (1) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a vita előtt a napirendhez szóban kiegészítést tehet. Ezt követően a bizottságok elnöke ismerteti a bizottság álláspontját; a tag kérésére köteles ismertetni a bizottsági tag külön véleményét és annak indoklását is.

   (2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt az előadó köteles rövid választ adni.

 (3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előterjesztő a vita lezárása előtt köteles rövid választ adni.

(4) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.

    (5)  Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a levezető elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

    (6) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

    (7)  A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a levezető elnök kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc.

19. §.   (1)  A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

    (2) Az előterjesztő az előterjesztést, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

   (3)  A vita lezárása után a határozathozatal előtt a napirend előadójának és törvényességi észrevétel esetén a jegyzőnek szót kell adni.

   (4) A levezető elnök a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület. A javaslattevőnek a módosító javaslatot szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a levezető elnöknek.

A levezető elnök a határozathozatalt követően megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a határozatot.

20. §.  Határozati javaslathoz, rendelet-tervezethez módosító és kiegészítő indítványt kizárólag a polgármester, a képviselők, a bizottságok, illetve a jegyző tehet.

A szavazás módja

21. §. (1)  A képviselők igennel és nemmel szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól. Szavazni csak személyesen lehet.

   (2)  Amennyiben a javaslat a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.

22. §.  Minősített döntés szükséges a Mötv. 50. §.-ában, 55. §. (1) bekezdésében, 68. §. (1) bekezdésében előírtakon kívül:

      a) a 5. §. (3) bekezdésben foglalt esetben,

      b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

      c) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén,

      d) a Mötv. 70. § (1) bekezdése szerinti kereset benyújtása esetén,

      e) titkos szavazás elrendelése esetén.

23. §.  (1)  A nyílt szavazás kézfelemeléssel és név szerinti szavazással történhet.

    (2)  Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő vagy legalább két fő képviselő indítványozza.

   (3)  Ügyrendi és személyi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.

   (4)  A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzása után "igen", "nem", „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek.

24. §.  (1)  Egy előterjesztésen belül több döntési lehetőség esetén az a javaslat kerül elfogadásra, amely a legtöbb igen szavazatot kapta.

   (2)   Ha a határozatnak több pontja van, azokról külön-külön vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik a szavazás, a végszavazás mellőzhető.

25. §.  (1)  A képviselő-testület titkos szavazással dönt, ha azt jogszabály kötelezően előírja. A képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

   (2)  A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság jelen lévő tagjai bonyolítják le urna és szavazólap felhasználásával.

   (3)  A Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:

   a)  ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat,

   b)  összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok

        számát,

   c)  a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

        ca) a bizottság jelenlevő tagjainak nevét,

        cb) a szavazás eredményét,

   d)  a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.

   (4)  A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

26. §.   (1) A képviselő-testület határozatának tartalmi elemei:

      a) a döntés szöveges része,

      b) a végrehajtás határideje,

      c) a végrehajtásért felelős személy megnevezése.

   (2)  A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

   a)  ügyrendi kérdésről,

   b)  feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,

   c)  tájékoztatóról,

   d)  a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett

        javaslatról való döntésről,

   e)  interpellációra adott válasz elfogadásáról,

   f)  az ülés napirendjének elfogadásáról.

   (3)  A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint:

„Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének  ……/….. (____) számú határozata”.

   (4)  A képviselő-testület határozatát 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek.

   (5)  A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Rendeletalkotás

27. §.  (1) A rendelet megalkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága és a jegyző. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

    (2) A rendeletet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottságai, és a jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

    (3) A rendelet-tervezetnek szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

    (4)  A jegyző figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát, módosítását.

    (5)  A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint:

„Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének  ……/….. (____) önkormányzati rendelete”.

28. §.  (1)  Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

A kihírdetett rendeletet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

    (2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

Interpelláció, kérdés, önálló indítványok

 29. §.(1)A képviselők a polgármesternek, alpolgármesternek, tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás, tájékoztatás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 1 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2)   A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát.

30. § (1)          A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyet meg kell küldeni a képviselőknek, és elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(2)   Az interpellációt az ülés előtt 2 nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez és a megkérdezett személyhez.

(3)     A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz ellen, az interpellálónak kifogása nem merül fel, a válasz elfogadottnak tekintendő. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a testület nem fogadja el a választ, a feladatkör szerinti bizottságnak további vizsgálatra kiadja. Az interpelláció tárgyában, ez esetben a bizottság készít előterjesztést a következő ülésre.

(4) A kérdés benyújtására és megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testületnek a válasz elfogadásáról nem kell szavazni.

.

 31. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

1. sürgősségi javaslat,
2. módosító javaslat,
3. bizottsági vélemény.

(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

(3) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban, vagy indokolt esetben az ülésen lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.

A módosító javaslat ismertetését követően a polgármester a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel

A jegyzőkönyv

32. §. (1)  A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. §-án túl tartalmaznia kell:

   a)  a távol maradt képviselők nevét, az ülés határozatképességének megállapítását, 

   b)  interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszokat,

   c) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

d)  az ülés bezárásának időpontját.

   (2)  A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. az írásos előterjesztéseket,
3. az elfogadott rendeleteket,
4. a jelenléti ívet,
5. a képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólásokat,
6. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést,
7. a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort,
8. a jegyző törvényességi észrevételét.

   (3)  A jegyzőkönyvet 1 eredeti példányban kell készíteni.

   (4)  Amennyiben zárt ülésre, vagy az ülés egy részének zárttá nyilvánítására kerül sor, akkor a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. A jegyzőkönyv példányait "zárt ülés" megjelöléssel kell ellátni.

   (5) ^[5] A polgármester és a jegyző által aláírt jegyzőkönyvből készült kivonatot a jegyző, vagy a jegyzőkönyvvezető hitelesíti és írja alá.

  (6)^[6] A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv okirat a választópolgárok részére a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetők meg az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A választópolgárok kérésére az okiratról másolat készíthető.

^[7]    (7) A Képviselő-testület üléseiről hivatalos hangfelvétel készül, és a Képviselő-testület hozzájárulásával a nyilvános ülésről filmfelvétel készíthető, amelyet az Önkormányzati Hivatal irattárában meg kell őrizni. A Képviselő-testület üléséről készített hang-, és filmfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és -selejtezés szabályai szerint kell eljárni. A Képviselő-testületi ülésről készített hangfelvételről másolat nem készíthető. A nyilvános ülés lakossági résztvevőjétől a hang- és képfelvétel rögzítéséhez hozzájárulás kell kérni.

Közmeghallgatás, falugyűlés

 33. §.   (1)  A közmeghallgatás helyét és idejét legalább 8 nappal előbb a választópolgárok tudomására kell hozni.

   (2)  A közmeghallgatáson elhangzott, az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a jegyző kivizsgálja, és annak

eredményéről a képviselő-testületet a munkatervben meghatározott időpontban, a javaslat- tevőt pedig a képviselő-testület  ülését követő 10 napon belül tájékoztatja.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

34. §.  (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg jelentősebb döntések előkészítése érdekében – a választópolgárok és a társadalmi szerveződések tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

    (2)   A gyűlés helyéről, idejéről, a tárgykörről a választópolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

    (3)  Lakossági fórum szervezésére a képviselő-testület bizottsága és a képviselők is jogosultak a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.

Helyi népszavazás

35. §. (1) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha a település választópolgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.

(2) A helyi népszavazásra egyebekben a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013.évi CCXXXVIII.törvény rendelkezései az irányadók.

   (3)  A kezdeményezések hitelességének vizsgálatáról, az aláírások ellenőrzéséről a Helyi Választási Bizottság gondoskodik.  

A települési képviselő

36. §.  (1) A képviselő-testület a képviselők, bizottsági tagok részére megbízatásuk idejére havi tiszteletdíjat állapít meg.

A tiszteletdíj mértéke:

1. a képviselő tiszteletdíja (a továbbiakban: alapdíj): 20.000 Ft,
2. bizottsági tag képviselő tiszteletdíja: az alapdíj x 1,25,
3. bizottsági elnök tiszteletdíja: az alapdíj x 1,45,
4. nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíja: az alapdíj x 0,65,

 (3) Tiszteletdíj csak egy jogcímre fizethető. A tiszteletdíj kifizetéséről a jegyző gondoskodik minden hó 10. napjáig.”

 37. §.  (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen, bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen és a közmeghallgatáson megjelenni, annak munkájában részt venni.

     (2)  A képviselő a polgármesternek az ülés megkezdése előtt legalább két órával köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

     (3)   Köteles a tudomására jutott állami és hivatali titkot megtartani.

     (4)  Köteles a személyes érintettségét bejelenteni a vita előtt, illetve annak felmerülésekor.

     (5) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható a Mötv. 49. §. (1) bekezdése alapján az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5a) ^[8]Amennyiben a képviselő személyes érintettségére vonatkozóan bejelentési kötelezettségét elmulasztja, tőle a soron következő ülésen a megállapított tárgyhavi tiszteletdíjat megvonhatja a testület. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.

      (6) A felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni képviselő-testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban.

      (7) A települési képviselő a Mötv-ben meghatározott módon és időben köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

A települési képviselő köteles továbbá bejelenteni és megszüntetni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a Mötv-ben meghatározottak szerint. A méltatlanságra vonatkozó szabályokat a Mötv. 38. §-ának előírásai szerint kell alkalmazni.

A képviselő-testület bizottságai

38. §. §.   A bizottság tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet.

39. §.   A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 3 

   b.) ^[9]

40. §.   (1)  A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

    (2) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

    (3)  A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.

   (4)  A bizottság zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

41. §.  (1) bizottság ülését az elnök hívja össze.

   (2)  A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesítheti a bizottság ülésén.

   (3) A bizottság a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan tartja üléseit.

    (4) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó rendelkezések az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülésen készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

   (5)  A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

42. §.   A bizottság munkáját a hivatal segíti, ügyviteli feladatait a jegyző által kijelölt dolgozó látja el.

43. §.  (1)  Az állandó bizottságok általános feladat- és hatásköre:

1. dönt a hatáskörébe utal ügyekben,
2. a képviselő-testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal
3. a feladatkörébe tartozó ügyekben,
4. előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
5. közreműködik a tevékenységi körébe tartozó önkormányzati rendeletek és   határozatok tervezeteinek a kidolgozásában,
6. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét        érintő személyi kérdésekben,
7. javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, megszüntetésére és szervezeti átalakítására, az intézmény fejlesztésére, felújítására,az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő intézmények tekintetében,
8. véleményezik az Önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesznek szükség szerint annak évközi módosítására,
9. véleményezik a Képviselő-testület elé kerülő más bizottságok által készített előterjesztések szakterületüket érintő részét,
10. véleményezik a hivatal szakterületükhöz kapcsolódó szervezetének felépítésére, személyi összetételére, működésére vonatkozó szabályok kiadását,

   (2)  Az állandó bizottságok részletes feladatait a 2. sz. melléklete tartalmazza.

    (3) Az állandó bizottságok tagjainak nevét a 3. számú függelék tartalmazza.

A polgármester

44. §. (1)  A polgármester feladatát főállású polgármesterként végzi.

   (2)  A polgármester pecsétje:

      körbélyegző, kör alakú "Zalaszántó Község Polgármestere" felirattal, középen

      Magyarország címerével. 

    (3) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság  elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) ^[10] A társulásokban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.”

(6) ^[11]A polgármester az egyéb jogszabályokban foglalt feladatai mellett:

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesülését,

d) gondoskodik helyi lakossági fórumok szervezéséről,

e) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi civil szerveződések vezetőivel,

f) dönt átmenetileg szabad pénzeszközök állam által garantált tartós betétben való elhelyezéséről,

g) dönt a Képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok átcsoportosításáról a működési kiadások dologi jellegű előirányzatai között, melyről a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket.

h) ellátja az önkormányzat hivatalos kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,

i) kizárólag a polgármester jogosult nyilatkozatot adni a média részére,

j) gondoskodik a Képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról.

(7)^[12] Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt –két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(8)^[13] A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett- a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben.

Az alpolgármester

45. §. (1)  A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

          (2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

     (3) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatit a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

A jegyző

46. §.     (1)  A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és a hivatalban dolgozó munkavállalók felett- Feladatát a Mötv. 81.§ (3) bekezdésébe, Várvölgy, Zalaszántó, Vindornyalak Község Önkormányzat Képviselő-testülete által megkötött megállapodás, valamint a Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-be foglaltaknak megfelelően látja el.

    (2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.

   (3)  A jegyző főbb feladatait a Mötv. 81. §-a tartalmazza.

   (4) ^[14]A jegyző pecsétje körbélyegző, a köríven „Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” felirat, a középen Magyarország címere áll.

47. §^[15] A jegyzőt távolléte esetén az igazgatási ügyintéző I. (továbbiakban: jegyző-helyettes) helyettesíti. A jegyző és jegyző-helyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra a szociális és igazgatási ügyintéző látja el.”

A polgármesteri hivatal

48. § A Közös Önkormányzati Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint annak függelékét képező ügyrend tartalmazza.

III. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodás

49.§ (1)Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

2. Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

50. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

2. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

51. § A polgármester saját hatáskörben az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 200.000.- Ft.- értékhatárig köthet szerződéseket, írhat alá megállapodásokat, melyekről a képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

IV. Fejezet

Helyi nemzetiségi önkormányzat

52. §^[16]

(1) Az Önkormányzat együttműködik – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – a közvetlenül választott Zalaszántó Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok költségvetése nem része a helyi önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzat testülete saját határozatával dönt. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagyja jóvá.

(3) Zalaszántó Község Önkormányzata a Zalaszántó Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:

a)         az önkormányzati feladat ellátáshoz (ülések lebonyolításához, közmeghallgatáshoz) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata havonta 32 órában a Zalaszántó, Fő u. 83. sz. alatt 2. számú helyiségében;

b)         a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítása;

c)         a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése);

d)         a testületi döntéshozatalhoz, valamint a gazdálkodáshoz kapcsolódó nyilvántartási, iratkezelési, postázási, adatszolgáltatási feladatok ellátása.”

V. Fejezet

Záró rendelkezések

53. §. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 17/2012.(VI.28.), 7/2013.(IV. 25.) és 9/2013. (VI.29) önkormányzati rendelettel módosított, 8/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról:

(3) A Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 10/2010. (XI.23.) önkormányzati rendelete.

Zalaszántó,  2014. december 04.

Dézsi Attila                                        dr. Milus Lajos

polgármester                                       mb. jegyző

Kihirdetve: Zalaszántó, 2014. december 05.

dr. Milus Lajos

mb. jegyző