1. § (1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre és szerveire és az önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó, e rendelet hatálya alá tartozó szervre, valamint minden támogatásban részesülő szervre és szervezetre.

2. § Zalaszántó Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a költségvetés címrendjét e rendelet 1. melléklete szerint állapítja meg.

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és intézményei együttes 2020. évi költségvetését

• a) 508.435.094.-Ft tárgyévi költségvetési bevétellel
• b) 508.435.094.-Ft tárgyévi költségvetési kiadással
• c) 95.736.448.-Ft költségvetési hiánnyal

4. § A 3. §-ban meghatározott bevételi főösszegek forrásonként bontását, tevékenységi és egyéb bevételeket, valamint az önkormányzat intézményeinek bevételeit forrásonként e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési szerve kiadási előirányzatait és ezen belül kötelező előirányzatait a 6. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő működési jellegű feladatok kiadásait, valamint az intézmények támogatását a 7. melléklet szerint állapítja meg.

(3) A képviselő-testület a beruházási előirányzatokat feladatonként az 8. melléklet szerint állapítja meg.

(4) A képviselő-testület a fejlesztési előirányzatokat célonként a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(5) A képviselő-testület az egyéb felhalmozási célú kiadás előirányzatát a 10. melléklet szerint állapítja meg.

(6) A képviselő-testület az önkormányzat éves létszám-előirányzatát összesen, valamint önkormányzati költségvetési szerveként e rendelet 11. melléklete szerint állapítja meg.

(7) A képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi közvetett támogatásait a 12. melléklet szerint állapítja meg.

(8) Azokat a fejlesztési célokat, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése szükséges, valamint az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegét e rendelet 13. melléklete tartalmazza.

(9) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek és a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségek arányát e rendelet 14. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat általános tartalékát 111 257 329 Ft összegben állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat cél tartalékát 5 487 345 Ft összegben a 15. mellékletben felsorolt célokra állapítja meg.

(3) Az általános tartalék felhasználásáról a képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.

7. § A képviselő-testület az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat a 16. melléklet szerint állapítja meg.

8. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többletet a képviselő-testület pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 3 hónapos lekötésig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott lekötési időt meghaladó időre történő lekötésről a képviselő-testület annak felmerülését követő testületi ülésén Esetenként dönt.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételeiket – a képviselő-testület egyidejű tájékoztatásával – a tényleges többlet teljes összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítása után használhatják fel. A képviselő-testület ezt az előirányzat-módosítási jogosultságot indokolt esetben az érintett költségvetési szerv értesítése mellett magához vonhatja.

9. § (1) A képviselő-testület a költségvetési bevételek és kiadások közötti különbözet belső finanszírozására 98 793 125 Ft előző évi költségvetési maradványt vesz igénybe, melyből működési célra 27 900 780 Ft-ot, felhalmozási célra 70 892 345 Ft-ot.

(2) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött hiány külső finanszírozási módja a likvid hitelfelvétel a számlavezető pénzintézettől. A hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a képviselő-testületet illetik meg.

10. § A képviselő-testület megállapítja, hogy nincs az önkormányzatnak a korábbi évekről átnyúló, a 2020-es évre és az azt követő évekre kihatással járó feladata, a 17. melléklet tartalmazza.

11. § A 2020. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 18. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti, az általános és céltartalék terhére történő átcsoportosítás jogát az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

• a) általános tartalék terhére történő átcsoportosítás joga 1.000.000 Ft erejéig, eseteként maximum 200.000 Ft-ig,

(2) Az (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években többletkiadással nem járhatnak.

(3) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester az önkormányzat költségvetése körében átmeneti – az Áht. rendelkezéseitől eltérő – intézkedést hozhat, amelyről a képviselő- testület legközelebbi ülésén be kell számolnia.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet.

(5) A polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni a képviselő-testületnek. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.

13. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül az intézmény vezetője a felelős.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek éves költségvetésüket a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy kötelesek megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, kötelezően ellátandó feladataikat maradéktalanul teljesíteni tudják.

(3) Az intézményeknél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) Az intézménye számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

14. § (1) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról – ha az érdemi döntést igényel – a képviselő-testület dönt a polgármester előterjesztésére a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok felosztásáról és az önkormányzat költségvetési szervei saját hatáskörükben kezdeményezett rendelet-módosításáról a képviselő-testület a 12. § (6) bekezdésében foglaltak szerint dönt.

15. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek saját előirányzat-módosítási hatáskörükben eljárva bevételi és kiadási előirányzataik főösszegeit, ezen belül a kiemelt előirányzatokat, és ezekhez kapcsolódóan a rész-előirányzatokat felemelhetik:

• a) a tervezett összes bevételi előirányzatot meghaladó többlet-bevételeikből,

(2) Az intézmények az (1) bekezdésben foglalt hatáskörükben eljárva tartós, a költségvetési évet meghaladó időtartamú kötelezettséget nem vállalhatnak.

(3) Az intézmények saját hatáskörükben eljárva az intézményi költségvetést az alábbiak szerint módosíthatják:

16. § (1) A polgármester, illetve az önkormányzati költségvetési szervek vezetői önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörükben eljárva az önkormányzat, illetve intézmény részére engedélyezett létszám (álláshely) előirányzatot a tényleges foglalkoztatás során kötelesek betartani.

(2) Az egyes foglalkoztatási formákra állás helyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem léphetik túl.

(3) Az intézmény csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

(4) Az intézménynél keletkezett bérmaradványból jutalom kifizetésére – kivéve a többletbevételből történő kifizetést – csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény valamennyi jogszabály szerinti fizetési kötelezettségét teljesíti.

(5) Az intézménynél túlóra, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor.

(6) A képviselő-testület a közalkalmazotti illetmények megállapításánál csak a törvény által kötelezően előírt, illetve a képviselő-testület által engedélyezett átsorolások, illetve kedvezmények költségeire biztosít önkormányzati támogatást.

17. § (1) A Kópékuckó Óvoda dolgozói részére ún. SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára történő átutalással 400 000 Ft/fő/év béren kívüli juttatást biztosít.

(2) A Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói részére SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára történő átutalással 400 000 Ft/fő/év béren kívüli juttatást biztosít.

(3) A képviselő-testület a jogviszonyban álló valamennyi foglalkoztatott részére - (kivéve közfoglalkoztatásban résztvevőket) - 1.000 Ft/fő/hó összeget biztosít a munkabér bankszámlára történő utalás költségtérítésére. Ezen felül biztosítja a munkáltatói járulék befizetési kötelezettségek teljesítését.

(4) A képviselő-testület a Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetmény alapot a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCV. törvény 132. §-ától eltérően 46.380.-forintban állapítja meg.

(5) ^[2] A képviselő-testület a Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzata szerint cafeteria-juttatásban részesülő személyek vonatkozásában a cafeteria-juttatás 2020. évi keretösszegét személyenként bruttó 400.000.-Ft-ban állapítja meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő járulékokat is magában foglalja.

(6) A képviselő-testület a jogviszonyban álló valamennyi foglalkoztatott részére - (kivéve közfoglalkoztatásban résztvevőket) - 1.000 Ft/fő/hó összeget biztosít a munkabér bankszámlára történő utalás költségtérítésére. Ezen felül biztosítja a munkáltatói járulék befizetési kötelezettségek teljesítését.

18. § A Közös Hivatal és az Óvoda pénzellátási rendszerénél a kötelezettség vállalása nem haladhatja meg a kiadások saját bevétellel korrigált 1/12-ed rész szerinti ütemezését. Ettől eltérni csak a beruházások és felújítások esetén, illetve a polgármester engedélyével lehet.

19. § (1) Az önkormányzat, valamint költségvetési szervei költségvetési maradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető maradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen, amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

20. § A képviselő-testület az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó szabályokat külön rendeletben szabályozza.

21. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(3) A szerződéskötés feltétele, hogy

• a) a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy
• b) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

(4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(5) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv ügyrendjében, illetve szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.

(6) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

• a) az ellátandó feladatot,
• b) a díjazás mértékét,
• c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,
• d) a szerződés időtartamát,
• e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint
• f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

22. § (1) A költségvetési gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a 2020. évi költségvetésben előírt bevételek beszedésére, kiadások teljesítésére.

(3) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht., az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint Magyarország 2017. évi központi költségvetésről szóló 2016. évi XC. törvény és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény előírásai az irányadók.

23. § A képviselő-testület tudomásul veszi, hogy az átmeneti időszakban a polgármester az önkormányzat 2017. évi átmeneti gazdálkodásáról szóló 16/2016. (XII. 22.) rendeletének megfelelően intézkedett a bevételek beszedéséről, a kiadások teljesítéséről. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek, mellékletei tartalmazzák.

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1-től kell alkalmazni.