ZALASZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

18/2005.(XI.25.) SZÁMÚ RENDELETE ZALASZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

(1)     A jelen   szabályzat  hatálya  Zalaszentlászló   község   teljes   igazgatási területére terjed ki.

(2)     Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe)

területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre

szolgáló  földterületen  építési  tevékenységet  folytatni,  valamint ilyen  célra hatósági engedélyt kiadni - az országos érvényű rendelkezések megtartása

mellett - csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben

foglaltaknak megfelelően szabad.

(3)     A Vámosi & Tsa Építész Iroda Bt által 015903 munkaszám alatt készített R-02, R-02/a, R-03 R-03/a és R-04/a sz. tervek jelen rendelet mellékletét

képezik.

2. §

(1)     A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

• belterületi határ, beépítésre szánt terület határa
• a szabályozási vonal
• a területegységeket elválasztó vonal
• a   területi   jellemzők   (szintterület-sűrűség,    legkisebb   zöldfelület   (%), közművesítettség mértéke és zajvédelmi besorolás)
• az övezeti határ és -jellemzők
• építési hely meghatározására vonatkozó elemek:

• kijelölt oldalhatár, melyhez oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely csatlakozik
• építési hely határvonalai (elő-, oldal- és hátsókert értéke)

• a védőtávolságokat
• beültetési kötelezettségű terület és határa
• kilátás és látványvédelem

• RTT: régészeti topográfiai terepbejárás szükséges (2)     Irányadónak kell tekinteni:
• az irányadó telekhatárt
• a telekhatárra vonatkozó megszüntető jelet.

•   az övezeti határ telekalakítási terv alapján kismértében (max ±  15 m) módosítható.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3.§

A terv területének besorolása építési szempontból

a)     beépítésre szánt területek:

•   lakóterület

ezen belül falusias lakóterület

•   vegyes

ezen belül központi vegyes terület

•   üdülő

ezen belül   hétvégi házas ­ üdülő házas üdülő terület

•   gazdasági

ezen belül kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

•   különleges terület

ezen belül   sport célú-,

temető célú különleges terület

b)    beépítésre nem szánt területek:

• közlekedési és közmű elhelyezési terület
• zöldterület (közpark)
• mezőgazdasági terület

ezen belül   kertes-,

általános-,

különleges mezőgazdasági terület

•   erdő terület

ezen belül gazdasági erdő

egészségügyi, szociális turisztikai célú erdő

•   vízgazdálkodási terület

LAKÓTERÜLET

4-§

(1)     A   lakóterület   Lf jelű   falusias   lakóterület,   mely   legfeljebb   5.5 építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 9,0 m építménymagasságú mezó-és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 7,5 m építménymaga? helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kis és  kézműipari   építmények  elhelyezésére  szolgál.   Az  övezeti jelben   lévő építménymagasság értékek csak lakóépületre vonatkoznak.

VEGYES TERÜLET

5-§

(1)     A   Vk  jelű   központi   vegyes   terület   elsősorban   a   helyi   igényeket meghaladó ellátó és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. 2)     A központi vegyes területen elhelyezhető:

• igazgatási, egyéb irodaépület
• sportépítmény
• egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• egyéb közösségi szórakoztató épület
• idegenforgalmi szállásépület
• kereskedelmi-szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épület
• gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és személyzet számára szolgáló lakások
• egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény

(3)     A központi vegyes területen kivételesen elhelyezhető:

• üzemanyagtöltő önálló építményként
• lakóépület önálló építményként korlátozás nélkül

4. Vk/1 övezetben A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség (bruttó szintterület: telek területe): 0,5.
5. A legkisebb zöldfelület 75 % illetve a beépítetlen terület 50%-a, mely zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.
6. A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 15.§ tartalmazza.
7. A területet részleges közművesítéssel kell ellátni a 10. § szerint.
8. A    Vk/1        Sz          10
   - az övezeti határ telekalakítási terv alapján kismértékben (max +- 15 m) módosítható.

GAZDASÁGI TERÜLET

6.§

1. A gazdasági terület Gksz j elű területbe tartozik
2. A Gksz jelű terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, melyen elhelyezhető:

• mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
• gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és személyzet számára szolgáló lakások
• igazgatási, egyéb irodaépület
• üzemanyagtöltő
• sportépítmény

(3)    A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kivételesen elhelyezhető:

• egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület
• egyéb közösségi szórakoztató épület

4. A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség: 1,0.
5. A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 15. § tartalmazza.
6. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 10. § szerint.
7. A Gksz      SZ                40

                     3,0 - 10,5    2000 jelű övezetben szabadon álló, legalább 

3,0   m,   legfeljebb   10,5   m   építménymagasságú   épületek   helyezhetők   el, legfeljebb 40 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 2000 m² [minimális szélesség 20, minimális mélység 50]. Az előkert, az oldalkert, a hátsókert tervlapon jelölve.

(8) Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani.

ÜDÜLŐTERÜLET

7.§

1. Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
2. Az üdülőterületen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők a telken belül. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.
3. Az üdülőterületen nem helyezhetők el

• lakóépület
• állattartó épület
• 3,5 t összsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló terület és garázs

4. Az Üh jelű hétvégi házas üdülő területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. A telkeken csak egy épület helyezhető, mellékfunkciójú épületként csak a főtömeggel egybeépített gépjárműtároló létesíthető. Nem helyezhető el idegenforgalmi szállás épület, kereskedelmi­szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató és kulturális épület.
5. A legkisebb zöldfelület 60%. (A telek területének legalább 60%-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
6. A légszennyezettségi zónára ül. a zajvédelemre vonatkozó besorolásokat a 15. § szerint kell értelmezni és betartani.
7. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 10. § szerint.
8. A Üh           Sz               20

3,0 - 5,5       600 jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 20 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 600 m . Az előkert 5,0 m, oldalkert minimum 2,75 m, hátsókert minimum 6,0 m

9. Az Üü jelű üdülőházas üdülő területen az övezetben kizárólag idegenforgalmi szállásférőhelyeket tartalmazó üdülőépületek és kiszolgáló építményei helyezhetők el, állandó lakás valamint más gazdasági tevékenység céljára épület nem létesíthető. A területen mellékfunkciójú épületként csak garázs helyezhető el a főtömeggel egybe építve
10. A legnagyobb megengedett szintterület sűrűség: 1,0.
11. A legkisebb zöldfelület 40%. (A telek területének legalább 40%-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
12. A légszennyezettségi zónára ül. a zajvédelemre vonatkozó besorolásokat a 15. § szerint kell értelmezni és betartani.

13. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 10. § szerint.
14. A Üü           Sz                30

3,0 - 7,5       1000 jelű övezetben szabadon álló, legalább m, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 30 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 1000 m². Az előkert 5,0 m, oldalkert minimum 5,0 m, hátsókert minimum 8,0 m 15)   Az OTÉK szerinti parkolási igényt teljes egészében az adott építmények saját építési telkén belül kell biztosítani.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

8.§

1.  A Ksp jelű sport célú különleges terület nagy kiterjedésű sportolási célú :erületek és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál. 2)     A sport célú különleges területen elhelyezhető:

• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• szálláshely szolgáltató épület
• szociális épület
• sportépítmény

3. A legkisebb zöldfelület 80%. (A telek területének legalább 80 %-a zöldfelületként alakítandó ki és tartandó fenn.)
4. A területet teljes közművesítéssel kell ellátni a 10. § szerint.
5. A levegőtisztaság-védelemre ill. a zajvédelemre vonatkozó előírásokat a 15.§ tartalmazza.
6. Az Ksp jelű övezetben szabadon álló, legalább 3,0 m, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, legfeljebb 10 %-os beépítettséggel, a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m².

Előkert minimum 5,0 m, oldalkert minimum 6,0 m, hátsókert minimum 6,0 m.

7.     A Kt jelű temető célú különleges terület kizárólag temetési célú terület és
kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

8.      Az OTÉK szerinti parkolási igény közterületi parkolóban biztosítható. A
közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye
alapján létesíthetők.

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLETEK

9-§

1. Az általános (egyéb) közlekedési területen - a műszaki létesítményeken túl - egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők.
2. Az országos mellékutak szabályozási szélessége 22,0-30,0 m.

3. A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,0 - 16,0 m közötti.
4. Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét is.
5. A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
6. Az önálló gyalog utak szabályozási szélessége 4,0 m.
7. Az utak besorolását az R-04 terv és a csatolt táblázat tartalmazza.
   
   

KÖZMŰVEK

10. §

1. A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTEK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és az MSz 7487 szabványt kell figyelembe venni.
2. A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományos közműfektetéssel kell megvalósítani.
3. A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos terület felhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni.
4. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
5. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
6. A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak):

• vízellátás
• szennyvízelvezetés
• vezetékes gázellátás
• csapadékvíz-elvezetés
• villamos-energiaellátás
• távközlés

számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha az ágazati előírások azt megengedik - szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.

(7)      Ahol a terv teljes közművesítést ír elő, ott közüzemi energiaszolgáltatást
(villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő), közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
közüzemi szennyvíz-elvezetést, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű
csapadékvíz elvezetést kell létesíteni.

Az építési engedély feltétele a közmű beruházók, üzemeltetők ill. szolgáltatók nyilatkozata arról, hogy a közművek a használatbavétel időpontjára, de legkésőbb az engedély kiadásától számított 1 éven belül üzemelnek. A közművek megléte a használatbavétel feltétele.

A telek részleges közművesítettségűnek minősül, ha közüzemi villamosenergia és –ivóvíz szolgáltatás, közműpótlóval történő szennyvízelhelyezés, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte esetén; közművesítetlennek minősül, ha nincs közüzemű közműhálózat, de a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről, ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

8. A településen belüli csapadékvizek összehangolt megvalósíthatósága érdekében csapadékvíz-elvezetési tanulmánytervet kell készíteni.
9. A beépítésre szánt területek beépítésének feltétele a felszíni vízrendezés megvalósítása.
10. A kiépített szennyvízcsatornára az üzemeietetést követően egy éven belül a tulajdonosok kötelesek rácsatlakozni. A kommunális szennyvízcsatornába csak a vonatkozó előírásokat (jelenleg 203/2001(X.26.) Korm. rendelet) kielégítő szennyvizek köthetők be. Amennyiben a keletkező szennyvíz a vonatkozó előírások határértékeit túllépi, úgy a csatornába vezetése előtt az előtisztításról gondoskodni kell.
11. A gáz létesítmények biztonsági övezetét az MSz 7048 sz. szabvány, illetve a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet szerint kell biztosítani.
12. A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSz 151/1-86, MSz 13207/1-81, 11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet.)

Nagyfeszültségű föld feletti vezeték 20 kV-os (belterület): 2,5 - 2,5 m.

Kisfeszültségű föld feletti vezeték: 1,0 - 1,0 m.

Földben elhelyezett vezeték 35 kV-ig: 1,0 - 1,0 m.

A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

ZÖLDTERÜLET

11. §

1. A Z jelű közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani.
2. A közpark területén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb) helyezhető el, épület nem létesíthető.

ERDŐTERÜLET

12.  §

1. Az Eg jelű erdő gazdasági erdő rendeltetésű terület.
2. Az Ee jelű erdő egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű terület.
3. A (1) és (2) pont alatti területeken az OTÉK 28.§ (4) pontja szerint helyezhető el építmény.
4. Az erdő területek művelési ágának megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, a természetvédelmi hatóság tájvédelmi szakhatóságként kerül bevonásra.
   
   

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

13.  §

1. Az Mk, Má és Má* jelű mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.
2. A területen
   a) a 720 m -t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad
   b) a 720-1500 m² területnagyságú telken - a szántó, nádas, gyep művelési ágban nyilvántartott kivételével - 3 %-os beépítettséggel 1 (azaz egy) db gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),
   c)    az   1500   m -t   meghaladó   területű   telken   építmény   3    %-os beépítettséggel helyezhető el.
3. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m , szántó, nádas, gyep művelési ág esetén 6000 m telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.
4. A kertes mezőgazdasági övezetben az épületek csak természetes építőanyagokból épülhetnek (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható. A táj sziluettjének védelme érdekében épített kerítések nem létesíthetők, csak maximum 1,20 m magas drótfonatos sövénykerítések telepítése engedélyezhető. Csak gyümölcsfák és más tájba illő növények telepíthetők. A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket termesze földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.
5. A nádas és gyep területek művelési ágának megváltoztatása csak a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet Park engedélyével lehetséges.
6. A különleges rendeltetésű Má* jelű mezőgazdasági területen,  oh területigényes sporttevékenység céljára szolgál, mely a művelés fenntartása melett folytatható. Engedélyezéséhez környezeti hatástanulmány készítése szükséges. A kiszolgáláshoz szükséges építmények szomszédos beépítésre szánt Területen helyezhetők el.
   
   

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

14. §

(1)A V jelű vízgazdálkodási egyéb terület a Zala folyó és Gyülevészi patak medre és partja, valamint a Zala ártere.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3) A vízfolyások védőtávolsága külterületen 50 m, ezen belül csak a (2) pont szerinti építmények helyezhetők el.

KÖRNYEZETVÉDELEM,
VÉDŐTÁVOLSÁGOK, TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
15.§

(1) A 4/2002.(X.7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a 10. pont szerint a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szénmonoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhatja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között lehet.

2) Légszennyező forrás létesítése estén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól (többször módosított 21/1983.(V.12.) MT rendelet).

3. A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező­anyag kibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket.
4. Zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet szolgál alapul.

A területi besorolás: „1. üdülőterület" területi kategória (Területi jellemző: 1.):

Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj megengedett

egyenértékű A hangnyomásszintje

L_Aeq nappal 50 dB (6-22 óra), éjjel 40 dB (22-6 óra).

Az     építési     munkákból     származó     zaj     megengedett     egyenértékű     A

hangnyomásszint] e

ha az építési munka időtartama

1 hónap vagy annál kevesebb:

L_Aeq   nappal 60 dB (6-22 óra),             éjjel 45 dB (22-6 óra).

1 hónap felett 1 évig

L_Aeq   nappal 55 dB (6-22 óra),             éjjel 40 dB (22-6 óra).

1 évnél több

L_Aeq   nappal 50 dB (6-22 óra),             éjjel 35 dB (22-6 óra).

A     területi     besorolás:     „2.     Lakóterület     és     intézmény terület     laza

beépítéssel"(Területi jellemző: 2.)

Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett

egyenértékű „A"- hangnyomásszintjei (L_Aeq ,dB):

nappal (6 - 22 óráig): 50; éjjel (22 - 6 óráig): 40.

Az    építési    munkából    származó    zaj    megengedett    egyenértékű    „A"-

hangnyomásszintjei (L_Aeq ,dB):

építési munka időtartama                                      nappal                            éjjel

(6 - 22 óráig)                (22 - 6 óráig)

1 hónap vagy kevesebb                                 65                                 50

1 hónap felett                                                60                                 45

1 évnél több                                                 55                                 40

5. Üzemi létesítmény létesítése esetén zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni a környezetvédelmi hatóságtól.
6. A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető illetve építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a 4/1984.(1.23.) EüM rendeletben és jelen rendeletben megadott vonatkozó határértékeket nem haladja meg.
7. A területen folytatott tevékenység talajszennyezést nem okozhat, az ide vonatkozó ágazati szabványok betartandók.
8. A vízfolyásokba növényvédő szer, szerves- és műtrágya, homok és hordalék bejutását meg kell akadályozni.
9. A települési hulladékot szervezett szemétgyűjtés keretében hatóságilag engedélyezett telepre kell elszállítani.
10. A tervezési területen belül az állattartás mértékét és módját külön önkormányzati rendelettel kell szabályozni.
11. Az állattartási tevékenység során a zárt, elfolyás mentes trágyatárolást az üzemeltetőnek biztosítani kell. A trágya elhelyezésére a mezőgazdasági hasznosítás megfelelő.
12. Az állati tetemeket az erre a feladatra hatósági engedéllyel rendelkező szállítóval kell elszállíttatni. A kistestű állatok egyedi elföldelése megengedett.
13. Az országos közutak külterületi jellegű szakaszainak védőtávolsága 50 m, melyen belül épület nem helyezhető el, építmények csak a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetők el.
14. A termőföld védelmére vonatkozóan a 1994.évi LV.tv előírásait kell betartani.

    15. Ásványi nyersanyag - a 1994.évi LV.tv 3. § e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra ill. a nem a kitermeléssel érintett deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

    16.  A kivitelezésekhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelő helyről (bányából) kell beszerezni.

    17.  A 300m-nél nagyobb alapterületű bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megsemmisítésére irányuló építési munkák engedélyezési eljárásába a Bányatörvény (1993. évi XLVIII. tv. 46.§ (1) bek.) alapján a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni, amennyiben a tárolótér felett természetes kőréteg található és a tárolótér nem szerves része föld felszín feletti építménynek
    .

TŰZVÉDELEM

17. §

1. Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36.§-a ill. a Tűzvédelmi Hatóság esetenként egyedileg határozza meg.
2. A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.
3. A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni olyan sűrűséggel, hogy a védendő épületek 100 m-nél nem hosszabb megközelítési útvonalon elérhetők legyenek

KÖZTERÜLETEK

18. §

1. Közterületen csak jelen szabályzat 9. és 10. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
2. Az építmények közterületen való elhelyezésének valamint közterülethez való kapcsolatának szabályait az OTÉK 39. ill. 40. §-a határozza meg.
   
   

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

19. §

1. A településen lévő országos védettségű (ismert régészeti lelőhely) létesítményeket a tervek tartalmazzák.
2. A régészeti örökség védelme érdekében a régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenységet csak a Köv tv. előírásai szerint lehet végezni. Ilyen esetekben a KÖH szakhatóságként jár el.
3. A mezőgazdasági hasznosítású területen (szántó, rét) található lelőhelyen mélyszántást igénylő haszonnövények nem termeszthetők. Az erdőterületet érintő lelőhelyeken az erdőművelés során minden beavatkozáshoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges.
4. A fejlesztési területeken, a terven RTT-vel jelölt helyeken a telekalakítási-, más célú hasznosítási kérelmek előtt el kell végezni a régészeti topográfiai terepbejárást, melyet a KÖH-nek be kell nyújtani. Fenti eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

5. Ismert és nyilvántartott lelőhelyek területén végzett földmunka, építkezés, hídmunkával járó beruházás esetén - minden esetben - "megelőző régészeti feltárást" kell végezni (2001. évi LXIV. tv. 22. §), melynek költségei minden esetben a beruházót, az építtetőt terhelik (2001. évi LXIV. tv. 19. §. (3)).

Mentő feltárást" a csak előre nem ismert, váratlanul előkerülő, újabb lelőhelyek •setén kell elvégezni, melyek költségeit a feltárást végző intézmény, múzeum magára vállalja.

6. Ismert régészeti lelőhelyek:

R-l Zalaszentlászló-Baracskay Lajos épülő házánál (Középkori település) írsz: 113/3, 114/1-2, 247-249, 256, 343/1, 343/3, 343/8

R-2 Zalaszentlászló-Kövecses (Későbronzkor, Koravaskor, Árpád-kor, településnyomok) Hrsz: 091, 093

R-3    Zalaszentlászló-Dűlő-rét        (Koravaskor,     Kelta, Árpád-kor, Középkor,

településnyomok) Hrsz: 078/4, 079/1, 079/5

R-4 Zalaszentlászló-Koppányi Zala hídtól Keletre (Őskor, Római kor, településnyomok) Hrsz: 085/2, 086, 087

R-5 Zalaszentlászló-Általános Iskola kertjétől Délre (Római-kor, Középkor, településnyomok) Hrsz: 119, 120/1-2, 121, 126, 239, 240/1-2, 243/1

R-6 Zalaszentlászló-Szamárkert (Árpád-kor, településnyomok) Hrsz: 078/4

R-7 Zalaszentlászló-Alsó-Bögöte (Kelta, Római kor, Népvándorláskor, településnyomok) Hrsz: 042

R-8 Zalaszentlászló-Pusztaszentmihály (Őskori településnyomok, elpusztult középkori település) Hrsz: 0132, 0137/12

R-10 Zalaszentlászló-Lencsény (Elpusztult középkori település) Hrsz: 0204/6-9

R-11 Zalaszentlászló-Gyülevész-Csikászó-dűlő (Római kori, középkori településnyomok) Hrsz: 0293/4

R-12 Zalaszentlászló-Gyülevész-Fő út (Népvándorláskori telep, avar kori sír) lesz: 1235, 1236/1, 1239

7) A (4) és (5) pontban említett területeken a telekalakítási engedélyezési (járásba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

8) A (2)-(7) pontokban említett korlátozásokat a tulajdoni lapokra fel kell vezetni.

9) Az azonosíthatatlan lelőhelyek lokalizációja, a település középkori magjának meghatározása végett, s a további lelőhelyek rögzítése érdekében mielőbb szükséges és indokolt a település egészére kiterjedő részletes régészeti topográfiai (járás lefolytatása legkésőbb 2010. december 31-ig.

10) Helyi védettségű építmények (külön helyi rendelettel, melyhez fotómellékletet Hl csatolni):

Faluház, Kossuth L. u. 19; hrsz: 112; 1985

Templom, Kossuth L. u; hrsz: 246; historizáló XX. század eleje

Kőkereszt, Kossuth L. u; hrsz: 343/3/31. szám előtt; népi XIX. sz. vége

Kőkereszt, Széchenyi I. u; hrsz: 343/22; népi, XIX. sz. vége

külterületi kereszteket külön regiszter szerint kell helyi védelem alá helyezni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.§.

Ezen rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 1/1983.(IX.19.) sz. módosított községi közös tanácsrendelet hatályát veszti.

Zalaszentlászló, 2005. november 25.

                        Deliné Ódor Mária                                                        Tóth Imréné

körjegyző                                                     polgármester