1. § (1a) A jelen szabályzat hatálya Zalaszentlászló község teljes igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földterületen építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni – az országos érvényű rendelkezések megtartása mellett – csak a szabályozási tervekben és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) A Vámosi&Tsa Építész Iroda Bt által 015903 munkaszám alatt készített R-02, R-02/a, R-03 R-03/a és R-04/a sz tervek jelen rendelet mellékletét képezik.

2. § (1) A szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

3. § A terv területének besorolása építési szempontból

4. § (1) A lakóterület Lf jelű falusias lakóterület, mely legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lakóépületek, legfeljebb 9,0 m építménymagasságú mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá legfeljebb 7,5 m építménymagasságú helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kisipari és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Az övezeti jelben lévő építménymagasság értékek csak lakóépületre vonatkoznak.

(2) A falusisas lakóterületen elhelyezhető:

5. § (1) A Vk jelű központi vegyes terület elsősorban a helyi igényeket meghaladó ellátó és gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A központi vegyes területen elhelyezhető:

6. § (1) A gazdasági terület Gksz jelű területbe tartozik

(2) A Gksz jelű terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, melyen elhelyezhető:

7. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterületen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el a telken belül. A közforgalom számára megnyitott parkolók a közlekedési szakhatóság engedélye alapján létesíthetők.

(3) Az üdülőterületen nem helyezhetők el

8. § (1) A Ksp jelű sport célú különleges terület nagy kiterjedésű sportolási célú területek és kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A sport célú különleges területen elhelyezhető:

9. § (1) Az általános (egyéb) közlekedési területen – a műszaki létesítményeken túl – egyéb közlekedési és az utazóközönséget kiszolgáló építmények (pl. váróhelyiség, esőbeálló), külön önkormányzati rendeleti szabályozás szerinti reklámok is elhelyezhetők.

(2) Az országos mellékutak szabályozási szélessége 22,0-30,0 m.

(3) A kiszolgáló utak szabályozási szélessége 8,0-16,0 m közötti.

(4) Az utak szabályozási szélessége biztosítja a közművek elhelyezése után az újrafásítás területét.

(5) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető,

(6) Az önálló gyalog utak szabályozási szélessége 4,0 m.

(7) Az utak besorolását az R-04 terv és a csatolt táblázat tartalmazza.

10. § (1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat és az MSz 7487 szabványt kell figyelembe venni.

(2) A tervezési területen a közművek hálózati elemeit hagyományos közműfektetéssel kell megvalósítani.

(3) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területfelhasználásra figyelmet kell fordítani. A közművek elrendezését a távlati összes közmű figyelembe vételével kell meghatározni. A távlatban építésre kerülő közmű számára biztosítani kell a legkedvezőbb nyomvonalfektetési helyet, melyet nem szabad elépíteni. A közművek területtakarékos elrendezésénél az utcák fásítását is figyelembe kell venni.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(6) A meglévő és tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak) :

11. § (1) A Z jelű közpark célú zöldterületet állandóan növényzettel fedetten kell kialakítani.

(2) A közparkterületén csak a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, esőbeálló, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) helyezhető el, épület nem létesíthető.

12. § (1) Az Eg jelű erdő gazdasági erdő rendeltetésű terület.

(2) Az Ee jelű erdő egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű terület.

(3) Az (1) és (2) pont alatti területeken az OTÉK 28. § (4) pontja szerint helyezhető el építmény.

(4) Az erdő területek művelési ágának megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, a természetvédelmi hatóság tájvédelmi szakhatóságként kerül bevonásra.

13. § (1) Az Mk, Má és Má* jelű mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

(3) Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, szántó, nádas, gyep művelési ág esetén 6000 M2 telekterület felett helyezhető el. A különálló lakóépület beépítettsége nem haladhatja meg az 1,5 %-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

(4) A kertes mezőgazdasági övezetben az épületek csak természetes építőanyagokból épülhetnek (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható. A táj sziluettjének védelme érdekében épített kerítések nem létesíthetők, csak maximum 1,20 m magas drótfonatos sövénykerítések telepítése engedélyezhető. Csak gyümölcsfák és más tájba illő növények telepíthetők. A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.

(5) A nádas és gyep területek ágának megváltoztatása csak a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet engedélyével lehetséges.

(6) A különleges rendeltetésű Má* jelű mezőgazdasági területen olyan területigényes sporttevékenység céljára szolgál, mely a művelés fenntartása mellett folytatható. Engedélyezéséhez környezeti hatástanulmány készítése szükséges. A kiszolgáláshoz szükséges építmények szomszédos beépítésre szánt területeken helyezhetők el.

14. § (1) A V jelű vízgazdálkodási egyéb terület a Zala folyó és Gyülevészi patak medre és partja, valamint a Zala ártere.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3) A vízfolyások védőtávolsága külterületen 50 m, ezen belül csak a (2) pont szerinti építmények helyezhetők el.

15. § (1) A 4/2002.(X.7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a 10. pont szerint a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szénmonoxid és benzol tekintetében a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladhatja meg. Szilárd szennyezés esetén pedig a felső és alsó vizsgálati küszöb között lehet.

(2) A légszennyező forrás létesítése esetén a tervező köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól (többször módosított 21/1983.(V.12.) MT rendelet).

(3) A tervezési területen csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyező-anyagkibocsátása nem haladja meg a területére vonatkozó kibocsátási határértéket.

(4) Zaj- és rezgésvédelem szempontjából a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szolgál alapul.

16. § (1) A terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani lombos fákkal kertészeti terv alapján. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.

(2) Az új közutak zöldsávjaiba fasort kell telepíteni, a fasorok helyét a közművek és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

(3) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdés szerint fásítani kell.

(4) A tervezett közparkokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(5) A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani.

(6) A telkek területeinek az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományokra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ez által a környezeti értéke nem lesz kisebb.

(7) A terven jelölt, telken belüli beépítési kötelezettségű területet többszintes növényzettel kell kialakítani és fenntartani kertészeti terv alapján, melyet építés engedélyezési tervhez kell csatolni.

(8) A területen agresszív pollentermő növényeket (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.

(9) A terven jelölt helyi természeti, táji és művi értékek védelméről külön helyi rendeletben kell gondoskodni.

(10) A terven jelölt kilátás és látványvédelem irányában az út koronaszintjét 1,0 m-nél jobban építmény vagy növénytelepítés nem létesíthető.

17. § (1) Az épületek közötti tűztávolságot az OTÉK 36. §-a ill. a Tűzvédelmi Hatóság esetenként egyedileg határozza meg.

(2) A közutakat tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas méretekkel és pályaszerkezettel kell megépíteni.

(3) A szükséges oltóvíz biztosítása érdekében a minimum 100 mm átmérőjű ivóvízhálózatra földfeletti tűzcsapokat kell létesíteni olyan sűrűséggel, hogy a védendő épületek 100 m-nél nem hosszabb megközelítési útvonalon elérhetők legyenek.

18. § (1) Közterületen csak jelen szabályzat 9. és 10. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az építmények közterületen való elhelyezésének valamint közterülethez való kapcsolatának szabályait az OTÉK 39. ill. 40. §-a határozza meg.

19. § (1) A településen lévő országos védettségű (ismert régészeti lelőhely) létesítményeket a tervek tartalmazzák.

(2) A régészeti örökség védelme érdekében a régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó tevékenységet csak a Köv. tv. előírásai szerint lehet végezni. Ilyen esetekben a KÖH szakhatóságként jár el.

(3) A mezőgazdasági hasznosítású területen (szántó, rét) található lelőhelyen mélyszántást igénylő haszonnövények nem termeszthetők. Az erdőterületet érintő lelőhelyeken az erdőművelés során minden beavatkozáshoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges.

(4) A fejlesztési területeken, a terven RTT-vel jelölt helyeken a telekalakítási-, más célú hasznosítási kérelmek előtt el kell végezni a régészeti topográfiai terepbejárást, melyet a KÖH-nek be kell nyújtani. Fenti eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

(5) Ismert és nyilvántartott lelőhelyek területén végzett földmunka, építkezés, földmunkával járó beruházás esetén – minden esetben – „megelőző régészeti feltárást” kell végezni (2001. év LXIV. tv. 22. §), melynek költségei minden esetben a beruházót, az építtetőt terhelik (2001. évi LXIV. tv. 19. § (3)). „Mentő feltárást” a csak előre nem ismert, váratlanul előkerülő, újabb lelőhelyek esetén kell elvégezni, melyek költségeit a feltárást végző intézmény, múzeum magára vállalja.

(6) Ismert régészeti lelőhelyek:

20. § Ezen rendelet 2006. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a 1/1983.(IX.19.) sz, módosított községi közös tanácsrendelet hatályát veszti.