1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) A község területén állat csak akkor tartható, ha az állatok elhelyezésére szolgáló épület, építmény megfelel a hatályos építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak az állatvédelmi jogszabályokban előírt megfelelő tartásáról, biztonságos elhelyezéséről, etetéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről a jó gazda gondosságával.

2. § (1) E rendelet alkalmazási köre a mezőgazdasági haszonállatok, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartására terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az alkalmi cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatversenyekre, hivatalosan munkakutyaként nyilvántartott állatok tartására.

3. § (1) Mezőgazdasági haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer, gyapjú, toll, bőr vagy más állati eredetű termék termelésére tenyésztenek, tartanak vagy hizlalnak, az igás állatok, valamint a hátas ló.

(2) Nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, szarvas, dámvad és nagy testű rokon fajaik.

(3) Kisállat: juh, kecske, sertés, vaddisznó, őz, muflon, illetve kistestű rokonfajaik.

(4) Eb sétáltatás: az eb pórázon történő vezetése.

4. § (1)¹

(2) Beépítésre nem szánt területen mezőgazdasági haszonállat tartása tilos, kivéve a HÉSZ 19. §-ában meghatározott mezőgazdasági általános árutermelő területeken.

(3) Közterületen tilos mezőgazdasági haszonállatot tartani, legeltetni, oda kiengedni.

(4) Mezőgazdasági haszonállatok tartásánál, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet szabályait kell alkalmazni.

(5) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással anyagi kárt senkinek ne okozzon. Az állattartás során másnak okozott károkért az állat tulajdonosa felel, köteles azokat megtérítetni.

5. § (1) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére, vagy a közterületre ne folyhasson át, valamint a saját telkét ne szennyezze, és a talajt, talajvizet ne fertőzze. A trágya és trágyalé a közcsatornába nem vezethető.

(2) A trágya tárolására a fóliával bélelt földmedence, a zsaluzott vagy elemes beton tározótartály és a fémszerkezetű, fém vagy bevonatos-fém oldalfalú tartályok mind megfelelő megoldások. A helyi körülmények (sajátosságok) – továbbá a gazdasági lehetőségek – függvényében kell kiválasztani a telepi technológiához, trágya-elhelyezési lehetőségekhez leginkább megfelelő típust és változatot. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságúnak, szivárgás- és résmentesnek kell lennie. Haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

(3) A gyűjtőaknát e rendeletben előírt távolság betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen.

(4) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

(5) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodni kell a legyek, rovarok, rágcsálók (patkányok) rendszeres irtásáról, és az állattartásra szolgáló helyiség évente legalább két alkalommal történő fertőtlenítő meszeléséről.

(6) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról, folyamatosan gondoskodni kell a trágya, trágyalé kiürítéséről valamint a megfelelő helyre történő elszállításáról (mezőgazdasági célú felhasználás, stb.) lakott területtől legalább 300 méterre.

6. § (1) Az állat megbetegedését vagy elhullását a tulajdonos köteles az állatorvosnak azonnal bejelenteni.

(2) Elhullott állattetemek tárolására, elszállítására, elföldelésére a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. § (2) és 7. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget könnyen tisztítható, hézag-, és szivárgásmentes, valamint csúszásmentes szilárd padozattal kell ellátni, és gondoskodni kell rendszeres takarításáról.

9. § Haszonállatot tartani mind kül-, mind belterületen csak bekerített helyen, vagy biztonságos őrzés mellett lehet.

(1) Tilos haszonállatot tartani

11. § (1) Az állattartási melléképítmények, melléképületek csak az állategészségügyről szóló, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és építésügyi szabályok betartásával, érvényes építési engedéllyel emelhetők.

(2) Az állattartási létesítmény építésekor, bővítésekor a 1. számú mellékletben előírt védőtávolságokat be kell tartani. A védőtávolságot a lakás és az állattartásra szolgáló épület egymáshoz legközelebb levő nyílásai között légvonalban kell mérni.

(3) A védőtávolságtól való eltéréshez hozzájárulás adható egyedi kérelemre. Ez irányú kérelmet Zalaszentlászló Község Polgármesteréhez kell benyújtani, a polgármester a döntésében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az állategészségügyi szakhatóság szakvéleményére támaszkodhat.

(4) Az eltéréshez való hozzájárulás megadásánál méltányosság gyakorolható különösen, az olyan régi építésű (min. 20 éve épült) lakóépületek esetében, amelyeknél az állattartó melléképület egyidőben létesült a régi lakóépülettel.

12. § (1)³

(2) A kedvtelésből tartott állatok a 41/2010. (II. 26.) Korm r. 14 § -15. §-ában leírtak alapján tarthatók.

(3) Az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi előírásokat, ezeket érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredetű élelmiszer és az állati eredetű termék előállítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása során is.

13. § (1) 3

(2) Az ingatlanon nem tartható eb, amennyiben az ebtartó nem tudja állatát olyan feltételek között tartani, hogy az elkóborolni, vagy közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjon.

(3) A harapós, vagy támadó természetű kutyát a kiszabadulását megakadályozó módon, vagy zárt helyen kell tartani, vagy a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

14. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni:

(2) A korlátozás nem vonatkozik a vakvezető és egyéb segítő kutyákra, amennyiben ezt a tényt az eb felügyeletével megbízott hitelt érdemlően igazolni tudja.

15. § Az eb tulajdonosa az eb szaporulatát, az elválasztást követő 30 napon belül köteles eltávolítani az ingatlanáról.

17. § Amennyiben az állattartó a kedvtelésből tartott állatot nem kívánja, vagy nem tudja tovább tartani, úgy köteles:

18. § Hatályon kívül helyezve a 14/2012.(V.11.) sz. rendelettel.

19. § (1) E a rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépést megelőzően jogszerűen folytatott állattartás 2011. szeptember 1. napjáig nem kifogásolható.

20. § E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. Törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.