Javasoljuk szabályozni az önkormányzat megnevezését, jelképeit, helyi ünnepnapjait, az önkormányzat által nyújtandó kitüntetéseket, valamint az önkormányzat nemzetközi kapcsolatát. A jelképekről, valamint az adományozható kitüntetésekről csak utalást tartalmaz a tervezet, mivel ezek részletes rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

Helyi közügy önálló vállalásának lehetőségéről, illetve az arra való döntéshozatal módjáról rendelkezik a tervezet ezen része.

Javasoljuk, hogy az önkormányzat vállalkozásokban történő részvételére vonatkozóan rögzítsük a tervezetben szereplő szabályokat. Ezen rendelkezések kellő garanciát jelentenek arra, hogy az önkormányzat vállalkozásban történő részvétele ne veszélyeztesse az alapfeladatok ellátását.

Az SZMSZ-nek tartalmaznia kell az önkormányzat önként vállalt feladatait, melyek ellátása nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását. A kötelező feladatokat nem soroltuk fel, mivel azt az Mötv. 13. § (1) bekezdése tartalmazza. Az átruházott hatáskörökön a jelenlegi szabályozáshoz képest nem változtattunk, továbbra is mellékletben javasoljuk feltüntetni, az átruházott hatásköröket.

A képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok közt rögzítettük a képviselőtestület tagjainak számát, valamint a működés alapján képező munkaterv elfogadásának rendjét.

A jelenleg hatályos SZMSZ az alakuló ülés, a rendes ülés, valamint a rendkívüli ülés vonatkozásában is tartalmaz részletszabályokat, melyeket javaslunk változatlan tartalommal átütetni az új rendeletbe. A képviselő-testületi ülések számát az SZMSZ-ben meg kell határozni. Amennyiben a nyolc ülés kevés, úgy a testület több ülést is tarthat.

A képviselő-testületi ülésekkel kapcsolatban szabályoztuk az ülések összehívásának rendjét, a meghívó tartalmi kellékeit, valamint az ülésre meghívandók körét. Javasoljuk hogy a meghívót, illetve az előterjesztéseket, az ülést megelőző öt nappal előbb kelljen kiküldeni elektronikus úton, illetve papíralapon helyi kézbesítő útján is.

Meghatároztuk továbbá, hogy a képviselőtestület üléséről a lakosságot a jegyző milyen módon tájékoztatja.

Az ülésvezetés szabályai közt rögzítésre került, hogy a polgármester, és az alpolgármester akadályoztatása, illetve érintettsége esetén az ülést az önkormányzat egyedüli bizottsága az Összeférhetetlenséggel a Vagyonnyilatkozatok Kezelésével és Ellenőrzésével Foglalkozó Bizottság elnöke vezeti. Az SZMSZ-ben rögzíteni kell az ülések összehívásának és vezetésének szabályait, melyre figyelemmel a tervezet részletes szabályokat tartalmaz.

Kitértünk arra is, hogy a nyilvános ülésen megjelent választópolgárok milyen feltételekkel és módon kérdezhetnek, illetve szólhatnak hozzá a napirendhez.

Részletesen szabályoztuk az előterjesztések megvitatásának rendjét.

Javasoljuk, hogy a sürgősségi indítványra vonatkozón is tartalmazzon a rendelet előírásokat, mivel gyakori hogy a testületi ülésen olyan témát kell tárgyalni, ami az ülés meghívójában nem szerepel.

A kérdésre és az interpellációra vonatkozó szabályokat rögzíti a tervezet ezen rendelkezése. Meghatározásra került, hogy a kérdésre, illetve az interpellációra mikor, milyen időtartamon belül kell választ adni. Kérdés esetén a válasz elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ, interpelláció esetében a testület minden esetben vita nélkül dönt annak elfogadásáról.

Előterjesztés fogalmat akkor használjuk, ha az adott kérdésben a képviselő-testületnek döntést kell hoznia. Az előterjesztés benyújtható szóban, illetve írásban. A tervezetben írt napirendek vonatkozásában kizárólag írásban lehet előterjesztést benyújtani. A tervezet meghatározza az előterjesztések főbb tartalmi, és formai követelményeit, illetve rendelkeztünk arról is, hogy ki jogosult előterjesztést benyújtani.

Az Mötv. értelmében a képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Mötv. csak a tanácskozás lényegét rendeli jegyzőkönyvbe foglalni. Javasoljuk szabályozni, hogy a jegyzőkönyv az ülésen rögzített hangfelvétel, valamint a jegyzőkönyvvezető jegyzete alapján készüljön. Ezen kívül részletesen rögzítettük a jegyzőkönyv tartalmi kellékeit, valamint azok megtekinthetőségére vonatkozó szabályokat.

A határozathozatalra vonatkozó rendelkezések között rögzítésre került a titkos és a név szerinti szavazás lebonyolításának rendje, a képviselő-testületi határozat tartalmi kellékei.

Fontos szabály, hogy titkos szavazást a képviselő-testület csak az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben tarthat. E körbe tartoznak azok a tárgykörök amelyekben a testület zárt ülést köteles tartani, továbbá azok, amelyekben zárt ülés tartható. De ez nem azt jelenti, hogy csak zárt ülésen lehet titkos szavazást tartani. Nyilvános ülésen is szavazhat a képviselőtestület titkosan, de csak azokban az ügytípusokban amelyekben zárt ülést is tarthatna. A titkos szavazással eldönthető ügyek körét nem bővítheti a testület.

Név szerinti szavazás tartását indítványozhat a polgármester, bármely képviselő, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

A jogalkotásról szóló törvény, valamint a 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásainak megfelelően meghatározásra került a képviselőtestület határozatainak jelzése. Megjelenítésre került a képviselő-testületi határozatok nyilvántartási kötelezettsége, mely a gyakorlatban eddig is működött.

Meghatározásra került hogy ki jogosult rendelet alkotását kezdeményezni, azt ki készíti elő.

A tervezet a rendeletekkel kapcsolatos szakmai előkészítés feladatát a jegyzőre ruházza, meghatározza az előzetes hatásvizsgálat, az utólagos hatásvizsgálat és a tartalmi felülvizsgálat törvényi követelményét. A jogalkotásról szóló törvény, valamint a 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet előírásainak megfelelően meghatározásra került a képviselőtestület rendeleteinek jelzése, a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat, illetve a rendelet egységes szerkezetbe foglalásának és nyilvántartásának kötelezettsége.

A tervezet rögzíti a települési képviselők főbb kötelezettségeit.

A képviselő-testület döntést hozott arról, hogy egy bizottságot hoz létre, az Mötv.-ben a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása céljából. A tervezet tartalmazza a bizottság elnevezését, tagjainak számát, feladatait, s mellékletben a bizottsági tagok nevét, a bizottság hatásköreit. A Bizottságnak alapvetően két hatásköre lesz, feladatkörébe fog tartozni az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, valamint az önkormányzati képviselők, és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása.

Az Mötv. értelmében a polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselőtestület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg. A fent idézett jogszabályhelyből következik, hogy az SZMSZ-ben indokolt szerepeltetni, hogy a polgármester milyen módon látja el tisztségét. Felsorolásszerűen tartalmazza a tervezet a polgármesternek a képviselőtestület működésével, a bizottságok működésével kapcsolatos főbb feladatait. Munkarendjét, s ezen belül az ügyfélfogadás rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza. Egervár településen a polgármester főállásban látja el a polgármesteri tisztséget, ezért foglalkoztatására a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szabályait is alkalmazni kell.

A tervezet kimondja, hogy a képviselő-testület egy alpolgármestert választ, s az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

Az Egervári Közös Önkormányzati Hivatalról, a jegyzőről szóló szabályozásban rögzítésre került, hogy mely ügyekben kell a Hivatal létrehozó képviselő-testületeknek együttes ülésen dönteni.

Felsorolásszerűen tartalmazza a tervezet a jegyző főbb feladat-és hatásköreit. A hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az Ügyrendje tartalmazza, melyet a fenntartó képviselőtestület együttes ülésen fogadnak el.

A tervezet felsorolja mindazon társulást, melyben az önkormányzat részt vesz.

A helyi népszavazásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza az SZMSZ-ben csak utalás történik ezen jogintézményre.

A közmeghallgatásra vonatkozó főbb szabályok is rögzítésre kerültek, illetve meghatároztuk, hogy a polgármester mely esetekben jogosult falugyűlés összehívására.

Az önkormányzat vagyonára, vagyongazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg, ezért a vagyonra vonatkozó rendelkezések közt csak a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés rendjére vonatkozóan fogalmaztunk meg szabályokat.

Az önkormányzat költségvetési rendeletének és zárszámadásának megalkotására vonatkozó eljárási és tartalmi szabályokat tartalmazzák az ide vonatkozó előírások, melyek az Mötv, az Államháztartásról szóló törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően kerültek kialakításra.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai közt rögzítésre kerültek a Hivatalnak a gazdálkodással kapcsolatos főbb feladatkörei.

Az önkormányzat, és a költségvetési szervei ellenőrzésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazza.

Az Mötv. kimondja, hogy a képviselőtestület az SZMSZ-ben köteles kijelölni az összeférhetetlenséget vizsgáló, és a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartására jogosult bizottságot.

Meghatározásra kerültek továbbá a polgármester és a képviselői vagyon-nyilatkozatételre vonatkozó főbb szabályok, a vagyonnyilatkozattétellel kapcsolatos feladatok ellátásának rendje pedig mellékletben került szabályozásra, illetve meghatározásra került a vagyon-nyilatkozattételre kötelezett, nem önkormányzati képviselői megbízatások köre is.

Hatályon kívül helyező, és hatályba léptető rendelkezés tartalmaz.