1. § (1) A rendelet területi hatálya Nagykutas község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó R-01 (településszerkezeti terv), R-02 (belterület szabályozási terv) és R-03 (külterület szabályozási terv) rajzszámú szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) Önkormányzati rendelettel változtatható a 26. §-ban szereplő helyi védelemben részesült építmények címlistája (törlés, új védettség), és a 37. §-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere.

2. § Hatályon kívül.

3. § (1) Építészeti tervek elkészítését megelőzően el kell végezni a tervezett új beépítésű területek felszínmozgás veszélyességének megállapítását geotechnikai és mérnök-geológiai feldolgozással, amelynek eredményeit a helyi építési szabályzatba be kell építeni.

(2) Központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető.

4. § (1) Hatályon kívül.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

(4) Hatályon kívül.

(5) Hatályon kívül.

(6) Hatályon kívül.

(7) Hatályon kívül.

5. § (1) Az új építési telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

6. § (1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

(4) Hatályon kívül.

7. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód és legfeljebb 5,0 m-nél nem nagyobb egymást átfedő oldalhomlokzatok esetében az oldalkert mérete legalább 6,0 m.

(2) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. A zártsorú beépítés kivételével kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.

(3) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

(4) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

8. § (1) Az állattartást külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.

(3) Hatályon kívül.

(4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a 41/1997. (V.28.) FM számú rendeletben, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: melléklet a HÉSZ 8. §-ához).

9. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető.

(2) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

(3) Az OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthető.

(4) Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse.

(5) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.

10. § (1) A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok megváltoztatásához a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása szükséges.

(2) A kötelező szabályozási elemek a következők:

11. § A szabályozási terv

12. § A község beépítésre szánt területén a következő terület-felhasználási egységek vannak:

13. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

14. § A terv az építési használat általános jellege, valamint sajátos építési használat szerint az alábbi területfelhasználási egységeket különbözteti meg. (A terület-felhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Az egyes terület-felhasználási egységeknél

15. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

16. § (1) A területen az OTÉK 18. § (1) bekezdésében, a 19. §-ban, és a 20. §-ban (1) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezet telkei csak abban az esetben építhetők be, ha teljesen közművesítettek, ideértve a szilárd burkolatú utat és a felszíni vízelvezetést is.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

17. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) Kt jelű övezet: temető

18. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(4) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.

(5) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(6) Közlekedési terület szabályozása (ÚT 2-1.201 Közutak tervezése útügyi műszaki előírás szerint):

19. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (Ev), a gazdasági (Eg) és a pihenést szolgáló (Ee) erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(2) Erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

(3) A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők kivonással.

(4) A közhasználatra szánt védőerdő (Ev) területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények helyezhetők el.

(5) Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető.

(6) Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

(7) Az erdősítési programokat lehetőleg gyenge minőségű gyepterületeken, vagy alacsony aranykorona értékű szántókon kell megvalósítani.

20. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Zöldterületen az OTÉK 27. § (4) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el.

(3) A területen épületek legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetőek el.

21. § (1) E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A vízgazdálkodási területek a Szentmártoni patak medre, a víztározók, a vízműkutak és a vízmű.

(3) A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4) A csapadékvíz elvezetés vízművel történő megoldása vízjogi engedély köteles tevékenység. A vízjogi engedélykérelemnek, illetve mellékletének ki kell elégíteni a 18/1996.(IV.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásait.

22. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) Tekintettel arra, hogy a tervezés mezőgazdasági művelés alatt álló területeket is érint, a terület hasznosítás tervezése során figyelembe kell venni az 1994. évi LV. tv. VI. fejezetének talajvédelemre vonatkozó előírásait:

(3) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(4) Gyepterületek megszüntetése csak gyenge értékű területek esetében a természetvédelmi szakhatóság egyetértésével engedélyezhető. Gyepterületek létesítése alacsony aranykorona értékű szántókon javasolt.

(5) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

23. § Hatályon kívül.

24. § A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi egyedi védelemben (HV) kell részesíteni a helyi építési szabályzat 1. számú mellékletét képező listán szereplő építményeket.

25. § A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára, továbbá emlékművekre, szobrokra, síremlékre, keresztre.

26. § (1) Helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését - mint az épület fennmaradásának, használhatóságának legjobb garanciáját -, engedélyezni és szorgalmazni kell.

(2) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje, alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változhat.

(3) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.

(4) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

(5) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

27. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását, illetőleg eltávolítását.

(3) A védett épületek elsősegély jellegű állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

28. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység [jelenleg a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet] csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a teljes közművesítettség, valamint a csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.

(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(5) A környezeti állapotot jelentősen terhelő tevékenységek üzemeltetői számára – különös tekintettel a vízminőségi kárelhárításra kötelezett üzemekre [jelenleg a 21/1999.(VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelet] – üzemelés-technológiai terv készítése kötelező. Az üzemelés-technológiai terv készítési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, illetve üzemeltetőket a jogszabályok jelölik meg, illetve az önálló települési környezetvédelmi program keretében kell kijelölni.

(6) A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkozik. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

(7) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

(8) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.

(9) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.

29. § Hatályon kívül.

30. § Hatályon kívül.

31. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között – az (1) és (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

32. § (1) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

(2) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.

33. § (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

34. § (1) Ezen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a19/2005. (XI.26.) és a 13/2006. (VI.30.) számú rendeletek.

(3) E rendelet hatálya alatt a hivatkozott jogszabályok esetleges módosítása, vagy az eredeti helyébe lépő újabb jogszabály esetén az új, illetve a módosított jogszabályt kell értelemszerűen alkalmazni, kivéve, ha ezt valamely jogszabály kizárja.