Teskánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (VI. 2.) önkormányzati rendelete

A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Hatályos: 2004. 07. 01- 2005. 04. 14

Teskánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (VI. 2.) önkormányzati rendelete

A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

2004.07.01.

Teskánd Község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki (amely) a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó).

2. §

Talajterhelési díj fizetési kötelezettség

(1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt az 1. §. szerinti kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és vízfelhasználási szolgáltatást vesz igénybe.
(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve kinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.

3. §

Talajterhelési díj mértéke

(1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4. §-ban meghatározott alapja, az 5. §-ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó határozza meg.
(2) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e rendelet melléklete határozza meg.

4. § (1) A talajterhelési díj alapja helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott és a vízszolgáltató által elismert, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

(2) A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

5. §

Egységdíj mértéke

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3.

6. §

Díjfizetési kötelezettség keletkezése

Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg.

7. §

A díjfizetési kötelezettség bevallása

(1) A kibocsátó a díjfizetései kötelezettségről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást, az erre a célra szolgáló nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál.
(2) Ha kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.
(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.

8. §

Díjfizetési kötelezettség megállapítása

(1) A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:
a.) a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,
b.) a 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,
c.) a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.
(2) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.

9. §

A talajterhelési díjelőleg megállapítása, a díj megfizetése

(1) A kibocsátó negyedévenként díjelőleget köteles fizetni, melyet késedelmi pótlék mentesen a negyedév utolsó napjáig fizethet meg.
(2) Az adóhatóság a fizetendő díjelőleg összegét az éves bevallás alapján fizetési meghagyásban közli a tárgyévre, illetve az azt követő év első negyedévére vonatkozóan.
(3) A díjelőleg éves összege:
a, ha a kibocsátó által benyújtott bevallás 12 hónapnál nem rövidebb időszakra vonatkozik, a tárgyévet megelőző év talajterhelési díj kötelezettségének megfelelő összeg.
b, Ha a kibocsátó által benyújtott bevallás 12 hónál rövidebb időszakra vonatkozik, akkor a tárgyévet megelőző év talajterhelési díj egy napra számított átlagának évesítése alapján történik a díjelőleg meghatározása.
(4) Díjelőleg módosítást kérhet az esedékességet megelőzően, illetve legkésőbb a vízfelhasználási számla átvételét követő 15 napon belül az a kibocsátó, aki folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján, a folyó negyedévre irányadó díjelőlegre vonatkozóan.
(5) Az év folyamán befizetett díjelőleg és az éves tényleges díj különbözetét a kibocsátónak a tárgyévet követően, vagy a díjfizetési kötelezettségé megszűnését követően benyújtott bevallásában kell elszámolni.
A kibocsátó a különbözetet a bevallás benyújtására előírt időpontig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(6) A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkező kibocsátónak átutalási megbízással, pénzforgalmi számlával nem rendelkezőknek belföldi postautalványon kell teljesíteni az önkormányzat talajterhelési díj beszedési számla javára.

10. §

Egyes eljárási szabályok

(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
(2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet és a környezetterhelési díjról szóló törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben a adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §

Adatszolgáltatás

(1) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a víz- és csatornamű üzemeltetését végző szolgáltatót – ZALAVÍZ ZRT. – a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan, kibocsátóként a szolgáltatott víz mennyisége és a locsolási célú víz mennyisége tekintetében.
(2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított közszolgáltatót – ZALADEPO Kft. - az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátóként.
(3) Az (1), (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év március 31., mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza.

12. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:
a) környezethasználó:
az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m3-t nem haladja meg.
b) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény:
olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése- tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő, amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.
c) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés:
olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel- és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyagtartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
d) egyedi zárt szennyvíztároló:
olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.
e) folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet, az a szakvállalkozó, aki e tevékenység gyakorlására a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.

Átmeneti és záró rendelkezések

13. §

.

Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba.

14. § (1) A kibocsátónak 2004. évi várható talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 30-ig kell bejelentést tennie a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján, az egy naptári évre számított talajterhelési díj felének megfelelő összegéről.

(2) A 2004. évi díjelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni, 2004. szeptember 30-ig és 2004. december 31-ig. A 2005. I. negyedévi részletet 2005. március 31-ig, e rendelet 3. §-ában megállapított számítási mód szerint és a 15. §-ban meghatározott összeg alapján kell pénzügyileg rendezni.

Az adóhatóság a fizetési kötelezettségről fizetési meghagyásban rendelkezik.

15. § A talajterhelési díj fizetésre kötelezett kibocsátó e rendelet alapján megállapított talajterhelési díjnak: 2004-ben 20%-át, 2005-ben 40%-át, 2006. évtől 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008-ban 90%-át, 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.

16. § E rendelet 11. §-ában meghatározott adatszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségüknek 2004-ben július 30-ig kötelesek eleget tenni.

TALAJTERHELÉSI DÍJ MÉRTÉKE

A talajterhelési díj mértéke:

TTD= E x A x T

ahol
TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj
E: az egységdíj /Ft/m3/
A: a díjfizetési alap /m3/
T: területérzékenységi szorzó értéke: 1,5