Teskánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Hatályos: 2005. 04. 15- 2012. 03. 07
Teskánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (VI. 2.) önkormányzati rendelete
A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
2005.04.15.
A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki (amely) a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó).
Talajterhelési díj fizetési kötelezettség
(1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz.
(2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20 %-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapan végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.
(3) A (2) bekezdésben szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
Talajterhelési díj mértéke
(1) 2A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4. §-ban meghatározott alapja, az 5. §-ban meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.
(2) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e rendelet melléklete határozza meg.
4. §3 (1) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. Locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség annak a vízmennyiségnek a 10%-am amelyet családi házas ingatlanon, vagy lakásonként 100 m2 zöldterületi tulajdonnal rendelkező társasházban április 1-je és szeptember 3-a között fogyasztanak.
(2) Mérési lehetőség hiányában egyedi vízbeszerzés esetén átalányként az engedélyben szereplő vízmennyiség, annak hiányában 50 liter/fő/nap vízmennyiséget kell figyelembe venni.
(3) A talajterhelési díj alapját csökkenteni kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3.
Díjfizetési kötelezettség keletkezése
Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg.
A díjfizetési kötelezettség bevallása
(1) A kibocsátó a díjfizetései kötelezettségről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást, az erre a célra szolgáló nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál.
(2) Ha kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.
(3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.
Díjfizetési kötelezettség megállapítása
(1) A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:
a.) a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,
b.) a 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,
c.) a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.
(2) A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.
A talajterhelési díjelőleg megállapítása és megfizetése
(1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak önadózással kell megállapítani és a díjat a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetnie a rendelet 7. §-ában meghatározott határidőig.
(2) A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkező kibocsátónak átutalási megbízással, pénzforgalmi számlával nem rendelkezőknek belföldi postautalványon kell teljesíteni az önkormányzat 11749008-15432670-03920000 számú talajterhelési díj beszedési számlájára.
(1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.
(2) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéshez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet és a környezetterhelési díjról szóló törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben a adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) 5Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a víz- és csatornamű üzemeltetését végző szolgáltatót – ZALAVÍZ ZRT. – a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan, kibocsátóként a szolgáltatott víz mennyisége és a locsolási célú víz mennyisége tekintetében.
(2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított közszolgáltatót – ZALADEPO Kft. - az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátóként.
(3) Az (1),
(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év március 31., mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza.
(4)6 A szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége az alábbiakra terjed ki: Kibocsátóként: víz,- és csatornadíjat fizető neve, lakóhelye, az ingatlan címe, ha rendelkezésre áll az ingatlan tulajdonosának neve, szolgáltatott vízmennyiség, locsolási célú vízmennyiség, elszállított szennyvízmennyiség. Az adatszolgáltatás papír alapon történik.
E rendelet alkalmazásában:
a) környezethasználó:
az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m3-t nem haladja meg.
b) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény:
olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetése- tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő, amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.
c) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés:
olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel- és tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyagtartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
d) egyedi zárt szennyvíztároló:
olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.
e) folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet, az a szakvállalkozó, aki e tevékenység gyakorlására a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.
Átmeneti és záró rendelkezések
Ez a rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba.
14. § (1) A kibocsátónak 2004. évi várható talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről 2004. augusztus 30-ig kell bejelentést tennie a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján, az egy naptári évre számított talajterhelési díj felének megfelelő összegéről.
(2) 7A 2004. évi díjelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni, 2004. szeptember 30-ig és 2004. december 31-ig.
15. §8 A talajterhelési díj fizetésre kötelezett kibocsátó e rendelet alapján megállapított talajterhelési díjnak: 2004-ben 20%-át, 2005-ben 20%-át, 2006. évtől 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008-ban 90%-át, 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.
16. § E rendelet 11. §-ában meghatározott adatszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségüknek 2004-ben július 30-ig kötelesek eleget tenni.
TALAJTERHELÉSI DÍJ MÉRTÉKE
A talajterhelési díj mértéke:
ahol
TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj
E: az egységdíj /Ft/m3/
A: a díjfizetési alap /m3/
T: területérzékenységi szorzó értéke: 1,5