1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az alábbi önkormányzati vagyonra:

2. § (1) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik. E törvény értelmében az Önkormányzat vagyona törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyon lehet.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amely

(3)⁴ Forgalomképes üzleti vagyonnak minősül mind az a vagyon, ami nem tartozik az önkormányzat tulajdonát képező törzsvagyon – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes -, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemek közé.

(4) A törvényben meghatározottakon túl kizárólag a képviselő-testület dönthet a vagyon

3. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ( a továbbiakban: Szt.) szerinti értéken kell nyilvántartani.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában, de a költségvetési szervei, intézményei használatában lévő vagyontárgyakról leltározással meg kell állapítani, hogy azok a valóságban is megtalálhatóak és értékük az önkormányzat értékelési szabályainak megfelel, ennek érdekében a leltározás megkezdése előtt a természetes módon elhasználódott, valamint feleslegessé vált, elavult, megsemmisült vagyontárgyak feltárását, hasznosítását és selejtezését el kell végezni.

(3) Az Szt. szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni az önkormányzati vagyon nyilvántartása, értékelése során.

(4) Az önkormányzati vagyon értékének nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.

4. § (1)⁵ A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonkimutatás a zárszámadásról szóló rendelet részét képezi.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában – költségvetési év zárónapján – december 31-i fordulónappal meglevő állapot szerinti vagyonkimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számba vétele.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont (törzsvagyon, ezen belül forgalomképes törzsvagyon és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon) a számviteli szabályok szerit tételesen, érték és mennyiség szerint kell kimutatni.

(5) Az önkormányzati törzsvagyont a vagyonkimutatásban a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(6) Társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A társulásba bevitt vagyon és a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

5. § (1) A vagyonkimutatás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetését és a nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat az Szt. és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatkezelési rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) írja elő, az önkormányzati vagyonnyilvántartás (a továbbiakban: kataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző a felelős.

(2) A jegyző vagyonnyilvántartással kapcsolatos feladatai:

(3) A jelen rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására kötött szerződésekről külön ügyleti nyilvántartást vezet.

(4) A vagyon nyilvántartásának tartalmaznia kell, hogy a vagyon elsődleges rendeltetése szerint, mely közfeladat ellátást szolgálja.

6. § (1) A kataszter elkülönítetten tartalmazza az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat és a becsült értéket.

(2) Az ingatlankataszteri nyilvántartásnak egyeznie kell a földhivatali nyilvántartás természetbeni állapotával. A vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kataszterben szereplő adataival való egyezőségét is biztosítani kell.

(3) A vagyonkezelők kötelesek adatot szolgáltatni az ingatlankataszter adatainak naprakész állapotot tükröző kiegészítéséhez, illetve módosításához.

7. § (1) Az önkormányzati vagyonról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) A vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntések előtt mérlegelni kell, hogy az Önkormányzat jó gazda gondosságával jár-e el.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, használatára, bérbeadására, megterhelésére irányuló tulajdonosi döntést megelőzően az adott vagyonelem forgalmi értékének megállapítási módja:

(4) A (3) bekezdésbe nem sorolható önkormányzati vagyon elidegenítésére, elcserélésére, hasznosítására, bérbeadására, megterhelésére irányuló tulajdonosi döntések setében az érték meghatározás alapja a számviteli nyilvántartásban szereplő beszerzési érték.

(5) Az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni kell, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(6) Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a forgalomképesség korlátozásának a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a képviselő-testület a vagyontárgy forgalomképességének minősítését megváltoztathatja (átminősítés).

(7) Önkormányzati vagyontárgy megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg – szerzést követő képviselő-testületi ülésen – a képviselő-testületnek döntenie kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.

(8) Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervektől az önkormányzat kezelésébe visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

8. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel jön létre. A vagyonkezelői szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(3) Az önkormányzat vagyonának kezelője lehet:

(4) Az önkormányzati vagyonkezelő a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal a hatályos jogszabály és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzati vagyonkezelő az önkormányzat vagyonát nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetve nem illetik azok a jogok, amelyeket e rendelet szerint a képviselő-testület gyakorol.

(6) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzat ellenőrzi. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyon és üzleti vagyontárgyak elidegenítésére, értékesítésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület jogosult. A korlátozottan forgalomképes vagyon nem idegeníthető el addig, amíg azt közfeladatra használják és a vagyontárgyra vonatkozó hasznosításra vonatkozó döntést meg nem hozza a képviselő-testület.

(3) Az Önkormányzat e rendeletében meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni – ha a törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.

10. § (1) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén:

11. § (1) Az Önkormányzat vagyonát ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adhatja használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

12. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik.

(2) A versenyeztetési eljárás típusai:

(3) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a képviselő testület (kiíró) dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is – a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján - megbízható.

(4) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles -a helyben szokásos módon-, Teskánd Község hivatalos honlapján, és az önkormányzat hirdetőtábláján közzétenni.

13. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon gyarapításáról a képviselő-testület dönt.

(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát.

(3) Önkormányzati ingatlan-szerzést megelőzően az ingatlanról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

(4) Az Önkormányzat a törvény által előírt vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vagy használatba vehet.

14. § (1) Az Önkormányzat javára történő lemondás elfogadásáról és a vagyon átvételéről a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyon elfogadásának feltétele, hogy

(3) A felajánlott vagyon nem fogadható el, ha a vagyon

15. § (1) Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha

16. § (1) A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

17. § (1) Az önkormányzati intézményi ingatlanokat, ingókat az önkormányzati bevételek növelése érdekében – az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül – határozott időre, szerződéskötéssel a polgármester bérbe adhatja, melyről a soron következő testületi ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) Az önkormányzati intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, melyet az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad át.

18. § (1) A folyamatos használattal nem járó, alkalmi jellegű bérbeadás esetén a bérleti díjról a polgármester állapodik meg írásban a bérlővel. A bérleti díjnak mindenképpen tartalmaznia kell a helyiség használatából eredő közüzemi díjak költségeit is.

(2) Az intézményvezető a használatában lévő helyiségeket alkalmi jelleggel vagy előre meghatározott időszakokra ingyenesen használatba adhatja olyan célra, amely alapfeladata ellátásához, tevékenységi köréhez kapcsolódik, a közüzemi és fenntartási költségeket a használóval szemben ilyen esetekben is érvényesíteni kell.

(3) Az intézményvezető köteles az intézmény használatában levő helyiségek hasznosítása során a bérlők, használók tevékenységét ellenőrizni, valamint működtetni az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét.

(4) Az intézményvezető köteles a rendeltetésellenes, valamint a szerződésszegő magatartások folytán előállott károk megtérítésére, azok behajtása iránt intézkedni.

(5) A polgármester nem köthet olyan bérbeadásra irányuló szerződést és nem engedélyezhet olyan célra ingatlanhasználatot, melynek eredményeként az intézmény jó hírnevének csorbítására alkalmas tevékenységet folytatna az intézmény területen a bérlő.

19. § (1) Ez a rendelet 2013. június 13-án.lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Teskánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 4/1999. (III. 10.) önkormányzati rendelete.