Sümegcsehi Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2015(II.28..) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 04. 14Sümegcsehi Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2015(II.28..) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról
Sümegcsehi Községi Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §. (2) bekezdésében, 10. §. (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. §. (3) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdés g)pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja, hogy Sümegcsehi község lakossága szociális biztonságának megteremtése, és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás formáit, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.
(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősség vállalása.
(3) E rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatóak, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és várható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.
A rendelet hatálya
2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a végrehajtására kiadott kormányrendelet másképpen nem rendelkezik
a. Az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő
aa) magyar állampolgárokra,
ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,
ac) hontalanokra,
ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
b. A Szt 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
c. A Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó a Szt. 3. § (1) bekezdés szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál a Szt. 4. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a. gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van,
b. különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző, vagy lakóhelyük azonos, de jogerős bírói végzéssel rendelkeznek a házasság felbontásáról,
c. váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását.
d. környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. §-a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi , vagyoni egészségügyi, lakás- és egyéb körülményeit, továbbá sz ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.
Eljárási rendelkezések
Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma
4. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
(2) A kérelmet írásban az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon.
(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:
- saját és együtt élő családtagjai, továbbá a háztartásban élők
- természetes személyazonosító adatairól (név, születési hely és idő, anyja neve)
- lakó- és tartózkodási helyéről,
- állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészeti státuszáról,
- társadalombiztosítási azonosító jeléről,
- jövedelmi viszonyairól,
- e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyairól
(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet
(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak a Közös Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.
(6) Lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(7) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást pedig vissza kell követelni.
5. § (1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni a saját és a családtagjai, illetve a háztartásban élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltűntetett jövedelmekről szóló, a
Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat, vagy azok fénymásolatát. A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetése nem postai vagy banki utalással történik, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.
Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.
(2) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.
(3) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához a Szt. 4. §. (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.
(4) A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
(5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségnek minősül a lakbér, a közszolgáltatási díjak, a telefondíj, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.
Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő összeg 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.
(6) E rendeletben meghatározott jövedelmi korláttól eltérni nem lehet.
Egyéb eljárási rendelkezések
6. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt- a döntés –előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni
- a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesülnek.
- b) a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem áll elő változás
- c) köztemetés ügyében indult eljárás során
- d) temetési, szülési segély esetében indult eljárás során
A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
7. § A hatáskör gyakorlója:
a) a valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 12. §. szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi.
b) a megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és/vagy részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150%-át, egyéb esetben a 100%-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkezik.
Adatkezelés
8. § E rendeletben szabályozott ellátások esetében a Szt 18-24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.
II. FEJEZET A TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Hatásköri szabályok
9. § (1) Az első fokú feladat és hatásköröket e rendelet
a) …… pontjában meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva a képviselőtestülettől kapott átruházott hatáskörben eljárva a polgármester,
b) e rendelet… pontjában az önkormányzat képviselő testülete gyakorolja.
(2) Az elsőfokú feladat- és hatáskör gyakorlója dönt
a) a támogatásra való jogosultság megállapításáról, módosításáról, felülvizsgálatáról és megszüntetéséről,
b) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítéséről, illetve a megtérítés méltányosságból történő elengedéséről vagy csökkentéséről, továbbá a részletfizetés engedélyezéséről.
(3) A polgármester által hozott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő testülethez lehet fellebbezni. A polgármester a fellebbezést elbírálásra a testület elé terjeszti. A soron következő testületi ülésen a fellebbezést el kell bírálni, ha az ülés időpontját megelőzően legalább 10 nappal érkezett és az ügy kellő előkészítésének nincs akadálya.
(4) A képviselő-testület által hozott döntés ellen a kézhezvételt követő 30 napon belül a bíróságnál lehet fellebbezni.
Az ellátások finanszírozása
10. § (1) E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Sümegcsehi Község Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
A rendkívüli települési támogatás formái
Átmeneti segély
11. § (1) A képviselő-testület átmeneti segélyt állapíthat meg annak a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki
- a) önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és váratlan esemény, elemi kár, vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható, továbbá
- b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
- ba) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum összegének 200%-át
- bb) egyéb esetben a nyugdíjminimum 150%-át.
- c) átmeneti segély nyújtható, az alábbi formákban
- ca) eseti jelleggel megállapított segély,
- cb) meghatározott időszakra, havi rendszerességgel folyósított segély
(2) Az eseti jelleggel megállapított átmeneti segélyről a polgármester,a meghatározott időszakra folyósított átmeneti segélyről a képviselő testület dönt.
(3) Az eseti jelleggel, valamint a meghatározott időszakra, havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély összege legalább 1.000,-Ft, de legfeljebb 20.000,-Ft lehet.
(4) Meghatározott időszakra, havi rendszerességgel folyósított önkormányzati
segély abban az esetben állapítható meg, ha a család olyan tartósan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, ami ezt indokolja.
(5) Tartósan létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzet elsősorban, ha az igénylő
a) egyedül él, átmenetileg jövedelemmel nem rendelkezik, vagy
b) balesetet, szenvedett, vagy elemi kár érte, vagy
(6) Különösen indokolt esetben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatároktól a nyugdíjminimum összegének 50%-ával el lehet térni.
(7) Különösen indokolt esetnek kell tekinteni elsősorban azt az élethelyzetet, ha
a) az igénylő:
- egyedül él,
- 70 éven felüli
- balesetet szenvedett vagy elemi kár érte,
b) ha a kiadás:
- a gyermek iskoláztatásával
- a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásával kapcsolatos
- a gyermek fogadásához
- a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartáshoz
- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges
(8) Az átmeneti segély iránti kérelmet a hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell
- a családban élők jövedelemigazolását
- a többlet kiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat vagy azok másolatát
(9) Gyermekek iskoláztatásához jövedelemtől függetlenül az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit figyelembe véve, kérelemre, pénzbeli támogatást nyújtható, melyről a képviselő-testület dönt.
(10) A polgármester jövedelemtől függetlenül az elhunyt személy eltemetésének költségeihez való hozzájárulásként 20.000,-Ft összegű átmeneti segélyt állapíthat meg annak az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező személynek, aki az elhunyt személy eltemetéséről gondoskodott és ezt számlával, halotti anyakönyvi kivonattal igazolja. A polgármester jövedelemvizsgálat nélkül gyermekszületés alkalmából 20.000,- Ft átmeneti segélyt állapíthat meg, melyhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát
(11) Átmeneti segély természetbeni vagy pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható.
Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a. a kérelem erre irányul
b. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem a rendeltetésének megfelelően történik.
(12) A természetben nyújtott átmeneti segély formája élelmiszercsomag, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is –lehet.
(13) Átmeneti segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek vagy családnak legfeljebb 3 alkalommal nyújtható, éves, együttes összege nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-ánál.
(14) A polgármester, amennyiben a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn, hatáskörében eljárva 10.000,-Ft-ig állapíthat meg átmeneti segélyt.
(15) Nem részesülhet átmeneti segélyben az a személy, aki:
a) elutasította az önkormányzat, vagy munkaügyi központ által felajánlott munkát, közfoglalkoztatási munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg
b) köztartozással bír az önkormányzat felé, kivéve, ha tartozását rajta kívül álló okokból nem tudja rendezni (olyan rendkívüli élethelyzetbe került)
(16) A segély felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
12. § (1) Amennyiben a 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a képviselő-testület átmeneti segélyt pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújthat, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár, vagy más, előre nem látható ok miatt került rendkívüli élethelyzetbe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege maximum 60.000,- Ft lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap
(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.
(4) Különösen indokolt esetben egy alkalommal a visszafizetés átütemezhető, vagy a tartozás elengedhető.
(5) Ha a jogosult a kölcsönösszeg visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, akkor a kölcsön behajtásáról a Hivatal útján haladéktalanul gondoskodni kell.
(6) A pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.
Köztemetés
13. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben gondoskodik a Szt. 48. §-ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembe vételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.
(2) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, vagy a hozzátartozó eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb temetés rendelhető el.
(3) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.
(4) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 13. §. b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
Szociális földprogramban való részvétel
14. § (1) Az önkormányzat részt vesz a FoglalkoztatóZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság által nyújtott szociális földprogramban. A program célja a háztartás, mint szociális és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése, a szociálisan hátrányos helyzetű, inaktív, vagy tartósan alacsony jövedelmű háztartások gazdasági aktivizálása, tevékenységének bővítése értékteremtő munka lehetőségének biztosításával. Az önkormányzat a programban való részvételhez biztosított hozzájárulást természetbeni átmeneti segélyként számolja el.
(2) A támogatási kategóriák:
- a) Vissza nem térítendő természetbeni támogatás azok kaphatják;
- ahol a programban való részvétel feltételei biztosítottak (állattartáshoz ól, istálló, ketrec, stb. növénytermesztéshez saját vagy bérelt földterület rendelkezésre áll.)
- a program elvárásaihoz a kedvezményezett hozzájárulása pozitív megítélésű
- akik roma háztartásban élnek
- akik nyugdíjasok és alacsony jövedelemmel rendelkeznek
- akik fiatal házasok (35 év alattiak)
- akik nagycsaládosok
- akik megváltozott munkaképességűek és a
a családban az egy főre jutó jövedelem a nettó minimálbér összegét nem éri el
b) A nem szociálisan rászorult családoknak adott természetbeni támogatás részben, vagy egészben kamatmentes, visszatérítendő támogatásként is adható. A visszatérítés történhet természetben és/vagy készpénzben a termék értékesítésekor.
(3) A programban való részvételi szándék bejelentése igénybejelentés alapján történik. Az igényelt támogatás mértéke nem haladhatja meg a 100.000,-Ft-ot.
A támogatás mértékének meghatározása a választott programra meghatározott keretösszegig történhet.
(4) A programban való résztvevők körét az igénybejelentések illetve a képviselő-testület által meghatározott keretszámok figyelembe vételével a polgármester bírálja el. A bírálás eredményéréről a következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) A programban való résztvevőkkel a programot bonyolító szervezet – ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft-vel szerződést köt.
6)Amennyiben a programban részt vevő a támogatási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, részére a következő programban való részvételt a polgármester nem javasolja.
III.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól alkotott 23/2013. (XII.11.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik