Nemesbük Község Önkormányzata

6/2001. (VI.1.) önkormányzati
rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről,
a település tisztaságáról

Nemesbük Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és az 1995. évi XLII. törvény 2. §-ában kapott felhatalmazás alapján Nemesbük község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Nemesbük község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezô egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed. Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsôrendû közegészségügyi érdek, ezért ennek elômozdításában mindenki köteles hathatósan közremûködni, a szennyezôdést, fertôzést eredményezô tevékenységtôl, illetôleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezôjének, másnak a használatában lévô ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkezô bérlônek) kell gondoskodni.

(5) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

2. §

Alapfogalmak:

a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;

b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fûtésbôl keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a mûanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék.

c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségû anyag, továbbá tûz- vagy robbanásveszélyes, mérgezô, illetve fertôzô anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a mûködési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékû berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetôleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkezô hulladék, építési törmelék;

e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a települési szilárd hulladék kezelése;

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, gyommentesítése, hó- és síkosság mentesítése, illetôleg pormentesítése;

g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyûjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

II. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) A község területén lévô ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megmûveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek  tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkezô egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyezôdés megszüntetése, a szennyezôdést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minôsül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan elôtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek elôtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységbôl származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelô nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. §

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, karbantartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Jármûbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkezô csapadékvíz saját területen történô elvezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezetô árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tûz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezetô árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés elôtti területen) az építést végzô kivitelezônek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtôl a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követôen a kivitelezés befejezéséig a kivitelezônek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyezôdés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és idôtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemû burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyzô, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelôjének hozzájárulásával lehetséges.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésôbb a munka befejezésétôl számított 48 órán belül a kivitelezést végzô szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetôleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. §

(1) Közterületen szennyezô anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyezôdnék, a szennyezôdés elôidézôje köteles azt eltávolítani és a további szennyezôdés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyezôdik, a szennyezôdés elôidézôjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1) A község közterületén tilos jármûvet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyezôdést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyezôdés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. §

(1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó-helyek beszennyezése tilos!

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyezô vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

9. §

(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetôzetérôl az esôvíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévô vízfolyásokba, belvízelvezetô árkokba, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

10. §

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármû forgalmat ne akadályozza.

(2) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

III. Fejezet
A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás

11. §

11.§(1)  ^[1]Nemesbük  közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására kizárólagosan jogosult hulladékkezelő a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. 8798 Zalabér, 3096/12. hrsz.- amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató  Nemesbük  közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett 2024.június hó 30. napig. A Közszolgáltató végzi Nemesbük települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását, gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról és az elkülönítetten gyűjtött   hulladék   összegyűjtéséről, előkezeléséről, hasznosításra történő átadásáról.

(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal  hetente végzi, a 3. melléklet alapján.

.

(3)  Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a polgármester és a szolgáltatást végzô szerv között egyeztetett idôpontban, amelyrôl a lakosságot elôzetesen tájékoztatni kell.

       A lomtalanítás rendje a következő:

A lakosság által a lomtalanításra kitűzött időpontban és az azt megelőző két napon kitett lakossági eredetű (az azt megelőző egy évben a kitevő tulajdonát képező) hulladék -amennyiben az a lomtalanítási feltételeknek megfelel - az önkormányzat tulajdonába megy át, amely köteles azt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően elszállíttatni és az ártalmatlanításáról gondoskodni. A lomtalanításra kitett hulladékhoz az önkormányzat erre vonatkozó kifejezett írásbeli engedélye nélkül hozzányúlni szigorúan tilos.

 (4) A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetôleg korlátozhatja.

 (5) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.

gyűjtőedényben (kuka) az ingatlan elôtt vagy más olyan helyre elhelyezni, hogy az elszállítható legyen.

(7) ^[2]

(8) A keletkezô szemét mennyiségének megfelelô számú fedhetô szemétgyûjtô edény, beszerzése, pótlása, javítása, tisztántartása, fertôtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(9 (6) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles szabványosított) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végzô szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(10) A szemétgyûjtô edénybe nem szabad mérgezô, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végzô dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójármûben rongálódást okozhat.

(11) A közszolgáltató megtagadhatja a hulladék elszállítását, ha:

• azt nem a rendelet 12.§. (2) bekezdésében foglalt gyűjtőedényben vagy műanyag zsákban helyezték el,
• ha érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy az olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, szállítható vagy ártalmatlanítható,
• a gyűjtőedényzetet, műanyag zsákot a közterületen olyan helyre rakták ki, hogy azt a közszolgáltató munkavállalói csak jelentős nehézségek árán tudják a játművel megközelíteni,
• a gazdálkodó szervezet nem kötött egyedi közszolgáltatási szerződést.

(12) A szolgáltatást végzô dolgozóknak a gyûjtôedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

(13) ^[3]Nemesbük  közigazgatási területén szelektíven gyűjtendő hulladék a Nemesbük, 118. hrsz. alatt létesített hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben kötelezően elhelyezendő üveg (fehér és színes), papír és műanyag hulladék.

                                                                   11/A.§.

(1) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban

      2008. január 01. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérség települési

      szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás – továbbiakban Társulás – tagjainak közös tulajdonában lévő, zalabéri 3096/12 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

(2)  ^[4]Az (1) bekezdésben körülírt, a települési szilád hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt, a zalabéri 3096/12 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki köteles a közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és áratlmatlanítását elvégezni. 

12. §.

(1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles szabványosított gyűjtőedényben (kuka) vagy zárt műanyag zsákban az ingatlan előtt vagy más olyan helyre elhelyezni, hogy az elszállítható legyen.

(2) ^[5] A hulladék összegyűjtéséhez szükséges 110 l, valamint 240 l nagyságú gyűjtőedényt a szolgáltatást igénybe vevőnek kell beszereznie, a továbbiakban is az ő tulajdonát képezi (3) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú szemétgyűjtő edény, műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

(3) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú szemétgyűjtő edény, műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztántartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve használó kötelessége.

 (4)  ^[6]Lakóházak után éves, míg nyaralóingatlanok után szezonális- féléves- hulladékszállítási díjat kötelesek fizetni az ingatlantulajdonosok.

A közszolgáltatási díj beszedéséről  a szolgáltató gondoskodik.

A  közszolgáltatási díjat évente 4 részletben , február 15, május 15., augusztus 15 és november 15 napjáig kell megfizetni.

(5) ^[7]Mentesül a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól az aki a felépítmény után fizetendő ivóvíz közüzemi számla bemutatásával igazolja, hogy a felépítmény egész évben használaton kívül van, és az önkormányzati hivatal illetékes ügyintézője helyszíni szemle során meggyőződik a használaton kívüliségről.

Az (5) bekezdésben írt mentesség igénybevételét minden év január 31-ig kell kérvényezni a szolgáltatónál az előző év nulla fogyasztású közüzemi számla csatolásával.

Minden év november 30-ig a kérelmező köteles tárgyév közüzemi számláit bemutatni a mentesség ellenőrzése véget.

Az nyaralóingatlan tulajdonosok minden év 04.01. – 09.30-ig kötelesek igénybe venni a hulladékszállítást.

                                                                             12./A §^[8]

 (1) Azokban a háztartásokban ahol a lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők száma nem haladja meg az egy főt és nyugdíjasnak minősülnek– az általuk termelt hulladék mennyiségére figyelemmel – a szolgáltatást igénybevevő kérelmére a 110 literes edényzet ürítési díjából 50 %  díjkedvezmény adható. A kérelemben nyilatkozni kell  a lakásban lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők  személyi adat és lakcím nyilvántartás szerinti  létszámáról.

(2)  A személyi adat és lakcím nyilvántartás alapján 1 fős nyugdíjas háztartások részére adható 50%-os díjkedvezmény iránti kérelmet a rendelet 4. mellékletében lévő nyomtatványon lehet benyújtani az önkormányzati hivatalban. A január 31. napjáig beadott kérelem alapján az adott év január 1. napjától adható a kedvezmény. Az év közben benyújtott kérelmek alapján a benyújtást követő hónaptól biztosítható a kedvezmény.

(3) A kedvezmény az adott év december 31-ig biztosított, a következő évre a feltételek fennállása esetén azt ismételten kérelmezni kell.

(4) Az önkormányzati hivatal a kérelemben foglaltakat, az ingatlanban lakó és tartózkodási hellyel rendelkezők számát a személyi adat és lakcím nyilvántartás alapján ellenőrzi.

(5) A kérelmek tárgyában a polgármester hoz döntést, a díjkedvezményt a szolgáltató részére az Önkormányzat megfizeti.

12./B § ^[9](1)     Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan legalább 90 napig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. Szüneteltetés esetén az ingatlan tulajdonosát alapdíj fizetési kötelezettség terheli.

(2)     A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, legalább 30 nappal megelőzően és a közüzemi számlákkal utólag igazolni a szüneteltetés tényét.

(3)     Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(4)     A szüneteltetés idejére már kiszámlázott  ürítési díjat a közszolgáltató a közüzemi számlákkal való igazolás benyújtását  követően, utólag írja jóvá.

12/C§ ^[10](1)^[11]A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére az adatkezelésre és adatvédelemre   vonatkozó szabályok  alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult.

(2)A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3)A Szolgáltató az adatok biztonságáról a megfelelő technikai és szervezeti intézkedésekkel köteles gondoskodni. Az adatokat védeni köteles, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(4)A Szolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlanhasználó azonosítására, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, közüzemi díj hátralékok behajtására használja fel.

(5)A Szolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

13. §

(1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyûjtésérôl és saját költségen történô elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) A szolgáltatási szerzôdésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetekkel, vállakozókkal (együtt: gazdálkodó szervezet) az egyéb – nem háztartási – szemét elszállítására a közszolgáltatást végzô szervvel köteles külön megállapodást kötni. Aki a szolgáltatást végzôvel szerzôdést nem köt, arra az önkormányzattal kötött megállapodás az irányadó.

(3) Az egyéb – nem háztartási – szemét gyûjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertôtlenítése azt terheli, akinél a szemét keletkezik.

(4) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb – nem háztartási – szemét gyûjtésére szolgáló gyûjtôedényeket, mûanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyûjtô tartályokkal együtt kell elhelyezni.

(5) Akinél rothadó vagy bûzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítésérôl haladéktalanul gondoskodni kell.

IV. Fejezet

A parlagfű irtás szabályai

14. §

(1) Nemesbük közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtásáról – virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(5) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok által gondoskodik.

(6) A szórólap mintáját az 1. sz. melléklet tartalmazza

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

15. §[1](1) A kerti hulladékot elsősorban helyszíni komposztálással kell hasznosítani. Amennyiben a kerti hulladékot komposztálással a helyszínen nem lehet, vagy nem kívánják hasznosítani, a kerti hulladék égetése megengedett a (2)-(7) bekezdésben előírtak szerint. E rendelet alkalmazásában avar és kerti hulladék a kert használata során keletkező és további hasznosításra nem kerülő növényi maradvány (avar, falomb, nyesedék, egyéb növényi részek).

(2)Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tûzrakóhelyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hôsugárzása kárt ne okozzon. A kerti hulladékok égetése csütörtöki és pénteki napokon 8 és 20 óra közötti időszakban engedélyezett megfelelő légköri viszonyok mellett jelen rendeletben szabályozott módon. Más időpontban az égetés szigorúan tilos. 

(3) Az égetendô kerti hulladék nem tartalmazhat egyéb hulladékot (műanyag, ipari eredetű hulladék, gumi,veszélyes hulladék, festék, vegyszer, kommunális hulladék).

(4) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelôberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tûz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen, a tűzrakó hely épülettől és egyéb éghető anyagoktól legalább 6 méter távolságra legyen. A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelôberendezést ôrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, párás, ködös, esős idő, erős szél, az égetést be kell fejezni. Nedves kerti hulladék égetése tilos.

(6) A tüzelés, a tüzelôberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tûz terjedése megakadályozható, illetôleg a tûz eloltható. Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt, és gondoskodni kell annak belocsolásáról, vagy vékony földréteggel (homokréteggel) történő lefedéséről. 

 (7) A hatóságilag elrendelt általános tûzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

V. Fejezet ^[12]
A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenôrzése

VI. Fejezet
Záró rendelkezések

17. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésérôl a jegyzô gondoskodik. A rendelet hatályba lépésével egyidejûleg  a 4/1991.(VI.24.) és a  4/1997. (IV.23.) számú rendeletek hatályukat vesztik.

               Dr. Horváth Éva     sk.                                          Vasas Anikó sk.

                  körjegyző                                                               polgármester

Kihirdetve: 2001. június 1.

               Dr. Horváth Éva körjegyzõ sk.

1. melléklet a 6/2001.(VI.1.) önkormányzati rendelethez

• Alkotás utca,
• Április 4. utca,
• Árpád utca,
• Bükkösi utca 23-ig (510 hrsz-ig)
• Csárdaalja utca,
• Fényesi utca,
• Jókai utca,
• Lóhegyi utca,
• Mártírok utca,
• Petőfi utca
• Rákóczi utca,
• Szederfás utca,
• Szőlőhegyi utca.

2. melléklet a 6/2001.(VI.1.) önkormányzati rendelethez

A parlagfű ártalmairól

Az allergiás megbetegedés korunk NÉPBETEGSÉGE.

Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy szénanátha emelkedik ki, melynek legfôbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia elatior L.), népies nevén vadkender. E növény pollenjeit a légáramlás a város egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni.

A nyálkahártyatünetek a parlagfű virágzási idôszakában – júliustól októberig – jelentkeznek a betegeknél.

Két fô klinikai megjelenési formája van: az egyik a szénanátha, a másik az asztma bronchiale.

Tünetek:

– erôs orrfolyás,

– tüsszögés,

– orr-, szem-, garat-, fülviszketés,

– könnyezés,

• rohamokban jelentkezô nehézlégzés, mely tünetek igen kellemetlenek és a rendkívül rossz közérzeten kívül a munkavégzésben is zavarják a beteget.

A BETEG HOVÁ FORDULJON?

A tünetek jelentkezése esetén gyógykezelés céljából forduljon orvoshoz! Attól függôen, hogy melyik tünet együttes van elôtérben, az orr-, fül-, gégészeti vagy tüdôgyógyászati kivizsgálás szükséges.

A legfontosabb feladat a betegség MEGELÔZÉSE, mivel jelenleg olyan gyógyszer, amely ezt a betegséget meggyógyítaná, illetve véglegesen megszüntetné, nem áll rendelkezésre.

A betegség megelôzhetô az allergiát okozó tényezô megszüntetésével!

HOL TALÁLHATÓ EZ A NÖVÉNY?

Elsôsorban a legmostohább körülmények között lévô talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közművek és utak mentén, a zártkertek parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezôgazdasági területeken.

IRTÁSA, VISSZASZORÍTÁSA HOGYAN TÖRTÉNJEN?

A parlagfüvet – virágzás elôtt – az idôjárástól függôen a szükséges gyakorisággal végzett kaszálással, kapálással, gyomlálással kell irtani.

A parkokban és egyéb területen a gyep jó kondícióban tartása (trágyázás, öntözés, kaszálás) nehezíti e veszélyes gyomnövény elszaporodását.

A parlagfű vegyszeres gyomirtása (elsôsorban mezôgazdasági területen) tekintetében a Zala megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

A parlagfű kötelezô irtását a közigazgatási területén önkormányzati rendelet mondja ki.

Ezúton kérjük községünk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.

IRTSUK KI A LEGVESZÉLYESEBBET, A PARLAGFÜVET!

„4.  melléklet a 6/2001.(VI.1.) önkormányzati rendelethez”

K É R E L E M

Hulladékszállítási díj  kedvezmény igénylésére

1 fős nyugdíjas háztartások részére

Igénylő neve:……………………………………………………………………………………

Születési helye, ideje:…………………………………………………………………………..

Anyja neve:…………………………………………………………………………………….

Lakcíme:………………………………………………………………………………………..

Hulladékszállítással érintett ingatlan címe:………………………………………………….

A hulladékszállítással érintett ingatlan használatának jogcíme: …………………………

A hulladékszállítással érintett ingatlant használók létszáma a személyi adat és lakcímnyilvántartás szerint:…………..fő

Alulírott igénylő a fenti hulladékszállítással érintett ingatlanban lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők személyi adat és lakcím nyilvántartás szerinti létszáma alapján – az általuk termelt hulladék mennyiségére figyelemmel – a hulladékszállítási díj 50%-os kedvezménye iránt nyújtok be kérelmet.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Fenti személyes adataim kezeléséhez a kérelem elbírálása és a kedvezmény nyújtása érdekében a döntés előkészítésében, a döntés meghozatalában és a végrehajtásában közreműködők vonatkozásában hozzájárulok.

Nemesbük , 2012. ………………..hó……..nap

……………………………………………..

kérelmező