1. § (1) A rendelet hatálya Nemesbük Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénzügyi követelésekre (továbbiakban önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonkezelőkre terjed ki.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelők különösen a képviselő-testület hivatala (a Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal Nemesbüki Kirendeltsége, a továbbiakban: Közös Hivatal) és az önkormányzat költségvetési szervei (intézményei).

2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek használatának rendjére, erre vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképtelen nemzeti vagyonból, korlátozottan képes nemzeti vagyonból (a továbbiakban: törzsvagyon) és egyéb forgalomképes vagyonból áll.²

(2) A törzsvagyon körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonát ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat egyéb forgalomképes vagyonának felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az egyes vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról – amennyiben azt törvény nem rendezi – a képviselő-testület határozatban dönt.

(6) Amennyiben az önkormányzat tulajdonában a rendelet 1. számú mellékletében nem nevesített vagyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a képviselő-testületnek döntenie kell.

(7) A Képviselő-testület a vagyontárgy, vagy a vagyontárgy egy része – törzsvagyoni minősítését adó – rendeltetésének megváltozása esetén a törvény előírásainak keretei között, egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy egy részét forgalomképessé nyilváníthat határozatában.

(8) Ha az ingatlan(rész) forgalomképességében változás történik, az új ingatlan(rész)besorolását a vagyon kimutatásban és az ingatlanvagyon – kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

4. § (1) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező feladat ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

5. § Az önkormányzati vagyont az éves szárszámadáshoz csatolt – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatásban kell kimutatni.

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az ingatlankatasztert a körjegyzőség – vagyonnyilvántartó – vezeti.

(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb vagyon jogszabályban meghatározott adatait.

(3) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást az önkormányzati vagyonkezelő szervek a változástól számított 30 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan haladéktalanul, a változást dokumentáló okirat másolatának csatolásával kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni. Az ingatlankataszterben a változást annak bekövetkeztétől 90 napon belül át kell vezetni.

7. § (1) Az önkormányzatot megilletik mind azok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben – e rendeletben foglaltak szerint a polgármester gyakorolja.

(3) Átruházott hatáskörben hozott döntésről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

8. § (1) A Képviselő-testület 1-2. számú mellékletben körülírt, egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyai – tulajdonjog változással nem járó – egyéb módon történő hasznosításáról az alapító okirat szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonkezelőkre bízhatja.

(2) Az önkormányzati vagyont más jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy természetes személy csak akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonjog egy részének gyakorlásával megbízza.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelők a rájuk bízott vagyont bérleti vagy használati szerződés útján saját hatáskörben –e rendeletben foglaltak szerint hasznosíthatják.

(4) A hasznosítás az önkormányzati vagyonkezelő alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, az önkormányzati vagyon állagát nem ronthatja.

(5) A vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért az önkormányzati vagyonkezelő szerv vezetője a felelős.

(6) Ha a vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi, közüzemi, vagy hivatali funkció megszűnik a vagyontárgy hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

9. § Önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásban történő beviteléről – megfelelő hozamszámítás alapján – a képviselő-testület dönt.

10. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházza át:

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt értékhatár alatt a szerződés teljes időtartamára, illetve határozatlan idejű szerződésnél 5 évre vonatkozó értéket kell érteni.

11. § (1) A képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a körjegyzőség útján látja el, illetve erre intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, jogi személyiségekkel nem rendelkező társaságokkal megállapodhat, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos feladatok különösen:

12. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására (bérletére, elidegenítésére) üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére pályázatot írhat ki.

(2) A pályázatot a Képviselő-testület bírálja el.

(3) A pályázati irányelveket a 3. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetéstől eltérő célra hasznosítani akkor lehet, ha a Képviselő-testületi döntés alapján az önkormányzati feladatellátáshoz már nem szükséges, vagy feladatellátás egyéb módon is biztosítható.

(2) Az (1) bekezdésben nevesített vagyon elidegenítése esetén, az értékesítést megelőzően a vagyont a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a forgalomképes vagyoni körbe kell besorolni.

14. § (1) Önkormányzati ingatlant érintő, tulajdonjog változással járó döntés előkészítése során a 3 millió Ft eladási árat várhatóan meghaladó ingatlanról független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell beszerezni.

(2) A várhatóan 3 millió Ft-ot meg nem haladó nettó eladási ár esetén a Közös Hivatal értékelése alapján is meghozható a döntés.

(3) A képviselő-testület döntésénél – gazdasági megfontolásból – eltekinthet az értékbecslés készítésétől, illetve az értékbecslésben rögzített értéktől.

15. § (1) Beépítetlen földterület csak akkor adható bérbe, ha a rá irányadó településrendezési előírásoknak megfelelő terület felhasználás várhatóan öt éven belül nem valósul meg.

(2) A bérelt földterületen kizárólag kártérítési igény nélkül megszüntethető ideiglenes építmény helyezhető el.

16. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat haszonbérbe adással kell hasznosítani.

(2) A haszonbérleti szerződést legfeljebb 3 éves időtartamra lehet megkötni, amely meghosszabbítható.

17. § Bérleti, haszonbérleti szerződésekben ki kell kötni a bérleti jog továbbadása feltételeként a bérbeadó hozzájárulását.

18. § (1) A Képviselő-testület – ha ahhoz önkormányzati érdek fűződik – bérleti díj, használati díj megfizetése nélkül is hasznosíthatja ingatlan vagyontárgyait.

(2) A hasznosítás szabályait a 20. §. tartalmazza.

19. § Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban, közhasznú társaságban hasznosíthatja.

20. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy csak a képviselő-testület döntése alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (13) bekezdése alapján kizárólag közfeladat ellátása céljából adható ingyenesen használatba.

(2) Az ingyenes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell.

(3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket a használt területtel arányos részét meg kell téríteni. Ezek különösen a használt helyiségek (ingatlanok, ingatlanrészek) belső felújítási, karbantartási költségei, a közös költségek, a használt helyiségek közüzemi díjai.

(4) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni.

21. § (1) Az önkormányzat kisebbségi résztulajdonában lévő gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az által meghatalmazott személy képviseli a képviselő-testület iránymutatásai szerint.

(2) A polgármester a tulajdonosi képviseletről szükség szerint ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.

22. § A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzeszköz gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

23. § Az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszköz pénzintézetnél történő elhelyezéséről, illetőleg államilag garantált értékpapír vásárlásáról, értékesítéséről a polgármester dönt.

24. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pontja és a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 5. §. 3 pontja szerint minősített behajthatatlan követelések, amelyek különösen: az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjakkal, az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével) részletfizetés mellett történt egyéb hasznosításával, közterület-használati díjakkal, földhaszon, illetve egyéb bérleti díjakkal, étkezési térítési díjakkal, átadott pénzeszközökkel, termékértékesítéssel, vagyongazdálkodással összefüggő,egyéb követelésekkel kapcsolatos követelésekből származhatnak, amelynek leírási jogát:

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét igazolni kell.

(3) Behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadási rendelet elfogadását megelőző 60 napon belül el kell végezni.

(4) Behajthatatlannak nem minősülő esetekben követelésről lemondani csak a képviselő-testület jogosult.

(5) A (4) bekezdésben foglalt követelés lemondásáról szóló döntés lehet:

(6) A helyi adóból és a gépjárműadóból származó követelések mérséklésének, elengedésének módjára külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

25. § (1) Pénzügyi követelés vagyoni megváltását csak a képviselő-testület engedélyezheti.

(2) Az önkormányzat kezességvállalásáról a képviselő-testület dönt.

26. § (1) Az önkormányzati vagyon ingyenes, illetve visszterhes szerződés útján történő gyarapításáról, valamint ingatlan bérbevételéről, vagy használati jogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon visszterhes gyarapítása esetén e rendelet 14. §.ában foglaltakat kell alkalmazni.

27. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről a vagyonkezelő nyilvántartást vezet.

(2) Az önkormányzat vagyonában külső körülmények, vagy más személyek által okozott kár enyhítése érdekében az önkormányzati vagyonkezelő vagyoni és felelősségbiztosítást köt.

28. § (1) Az önkormányzat költségvetése terhére nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó, nem normatív, céljellegű támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára összegére, megvalósítás helyére vonatkozó adatokat a döntést követő 60 napig közzé kell tenni.

(2) A vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, a vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – nettó 5.000.000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változását közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

(3) A szerződés értékére továbbiakban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. §. (2) bekezdésében, a közzététel módjára a 15/A. §-ban foglaltak az irányadók.

29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 6/1999.(IV.6.) számú önkormányzati rendelet.