Nemesbük község Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2015.(II.16.)  önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Nemesbük  Község Önkormányzat Képviselő testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében,           26. § -ában,  32 § (3) bekezdésében, 45. §-ban, 132. § (4)  bekezdés  g)  pontjában felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1)  bekezdés  a)  pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. §  (1)  bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet személyi  hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) és végrehajtási rendeletei, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

a)         az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a  településen tartózkodó

aa)       magyar állampolgárokra,

ab)       bevándoroltakra és letelepedettekre,

ac)       hontalanokra,

ad)       a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

2. az Szt. 3 § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,
3. az Szt. 7.  §  (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1)       E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)       E rendelet alkalmazásában

1. gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
2. különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző,
3. váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását,

d./^[1] vagyon: a jármű, továbbá az a hasznosítható ingatlan és vagyoni értékű jog, amelynek

da)  külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

db)  együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát

meghaladja.  Nem minősül vagyonnak: a nem hasznosítható ingatlan, az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen lakik, az a vagyoni  értékű jog, amely az általa lakott lakóingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű,

5. mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. ( III.27.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Szvhr.) 4. § (2) bekezdése szerinti gépjármű,   
6. nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonű lakóingatlan az első alkalommal igényelt szociális támogatás iránti kérelem benyújtásától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.
7. környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény ( továbbiakban: Ket.) 56-57. § -a szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi, lakás-és egyéb körülményeit, továbbá az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat.
8. lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény 91/A. § 1. pontjában meghatározott helyiségcsoport.
9. Nem minősül jövedelemnek a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó része.

Eljárási rendelkezések

Az ellátások igénylésének részletes szabályai, illetve a felhasználható nyilatkozatok és igazolások tartalma

3.§

1. E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

2. A kérelmet írásban a Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatal Nemesbüki Kirendeltségén ( továbbiakban : Önkormányzati Hivatal) kell benyújtani e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

3.  Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell:

a)       saját és együtt élő családtagjai, továbbá energiatámogatás igénylése esetén a háztartásban élők

-     természetes személyazonosító adatairól ( név, születési hely és idő,                                                   anyja neve)

-                  lakó-és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy      esetében  arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,

-     állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészei státuszáról,

-     az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról,

     -      társadalombiztosítási azonosító jeléről,

     -      jövedelemi viszonyairól,

     -      e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyáról,

b)                  energiatámogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.

4. Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

5.   Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatósági jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak az Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

6. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően ( pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.

7. A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

4 §

1. A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és családtagjai, illetve a háztartásban élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10 § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát.

A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról.

Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.

2. Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

3. A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.

4. A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a házastárs tagjai által ( bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

5. Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségnek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.

Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család ( háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

5 §

A vagyoni helyzettől függő szociális ellátására jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 4.  melléklete szerinti formanyomtatványon saját és családtagjai, illetve a háztartásban élők vagyoni helyzetéről.

Az ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai

6 §

1. A havi rendszerességgel adott támogatás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, energiatámogatás esetén a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.

2. Ha  a kérelmet nem a 3. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

3. Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

7 §

(1)          A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

a)       megélhetési támogatás és energiatámogatás esetén havonta utólag, minden hónap 5. napjáig,

b)       gyógyszertámogatás esetén negyedévente , a negyedévet követő hónap 5. napjáig

a jegyző gondoskodik postai vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

2. Ha a havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

8 §

1. A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik
   1. a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző   nappal kell megszüntetni,
   2. energiatámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

2. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – határozatot kell hozni.

Felülvizsgálati szabályok

9 §

1. E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a támogatásra jogosultág felülvizsgálatát
   1. a 16 § (1)  bekezdés a) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,
   2. a 16 § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül,
   3. valamennyi támogatás esetén a tudomásra jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszüntetését eredményezi.

2. A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

3. Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre.

Egyéb eljárási rendelkezések

10 §

1. A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt -  a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

2. Nem kell környezettanulmányt készíteni
   1. ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
   2. ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,
   3. köztemetés ügyében indult eljárásokban,
   4. temetési segély ügyében indult eljárásokban.

11 §

A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

12 §

A hatáskör gyakorlója:

a)       valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 11 § szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi,

b)       a megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és/vagy részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ( a továbbiakban: nyugdíjminimum ) 150%-át, egyéb esetben a 100%-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkezik.

Adatkezelés

13 §

E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. § -aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

II. Fejezet

Az ellátások rendszere

14. §

1. E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:
   1. Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás: aa.)a megélhetési támogatás

ab)     a gyógyszertámogatás

                          ac)     az energiatámogatás

2. Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás: temetési segély, iskolakezdési támogatás

3. Pénzbeli és természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás:

        az átmeneti segély

2. Az Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.
3. 
   

Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a következő személyes  gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

     a) étkeztetés

     b) családsegítés

     c ) házi segítségnyújtás.

Az Szt. 115.§.(1) bekezdése alapján a szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

^[2]

(4) ^[3]Az első fokú feladat – és hatáskört az e rendeletben szabályozott ellátások vonatkozásában – a 18.§,  19/a és a 21. § kivételével – a Képviselő-testület gyakorolja.

Az ellátások finanszírozása

15. §

1. E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Nemesbük Község Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

A rendszeres települési támogatás formái

Megélhetési támogatás

16. §

(1)        A Képviselő-testület  kérelemre megélhetési támogatást állapíthat meg annak a hátrányos munkaerő piaci helyzetű, aktív korú személynek, aki

1. a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti és az aktív korúak ellátására az Szt. 33 § (6) bekezdésére tekintettel nem jogosult, vagy
2. munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,és családjának egy főre jutó jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 90%-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(2)       Nem állapítható meg a támogatás annak, aki

                         -         keresőtevékenységet folytat,

                      -           előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetve szabadságvesztés    büntetését tölti,

                         -         rendszeres pénzellátásban részesül,

 -          köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,

  -           az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

5. A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

-           a rendelet 3. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3§ .  (1)-(3) bekezdésére- a családban élők jövedelemigazolásait,

• a rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,
• Az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a munkaügyi kirendeltségnek az Szvhr. 15  § (3) bekezdés b)-d) pontjaiban foglaltakat tartalmazó igazolását,
• Az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét, vagy komplex minősítését.

6. A feltételek fennállása esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani. Abban az esetben, ha a kérelmet a rendszeres pénzellátás megszüntetéséről szóló határozat keltét  követő 30 napon belül benyújtják, a megélhetési támogatásra jogosultság kezdő napja a rendszeres pénzellátás megszűnését követő nap.

7. A megélhetési támogatás összege 10.000 Ft/hó.

8. A jogosultság feltételeinek fennállását a 16 §  (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül, a 16 § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaképesség-csökkenés mértékéről szóló szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.

9. Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságot annak,
   1. akire vonatkozóan a 16 §  (2) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett
   2. aki a  jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
   3. aki az ellátást két hónapon keresztül nem veszi át.

Gyógyszertámogatás

17. §

(1)        Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére- az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2)        A Képviselő-testület  kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

            a)         családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

            a nyugdíjminimum 175%-át

2.    a legalább hat hónap időtartamban rendszeresen szedett       gyógyszereinek a havi költsége pedig meghaladja a 10.000,- Ft-ot,

és vagyonnal nem rendelkezik.

(3)        A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

•     a rendelet 3. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint-figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot
• a kérelmező által rendszeresen, legalább hat hónap időtartamban szedett gyógyszereiről kiállított háziorvosi igazolást,
• a gyógyszerek térítési díjáról szóló gyógyszertári bizonylatot.

(4)        A jogosultságot egy évre kell megállapítani. Összege havi 3.000,- Ft, melyet a jogosult részére negyedévente utólag, a hónap 5-éig kell utalni.

(5)        Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

Energiatámogatás

18. §

1. Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személynek és családok számára az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség ( továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos áram-, gázdíj költségéhez pénzben biztosított energiatámogatással nyújt segítséget.

(2)     ^[4]   A  Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester  energiatámogatást állapít meg annak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

            a)         a nyugdíjminimum 250 %-át

            b)         egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 300 %-át

és vagyonnal nem rendelkezik.

(3)        A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a rendelet 3. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot
• a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot.

(4)   ^[5]     A jogosultságot  a kérelem benyújtásának hónapjának 1. napjától egy évre lehet megállapítani a  háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll. A támogatás havi összege 5.000,- Ft, melyet havonta utólag, minden hónap 5-éig,az igénylő kérelme alapján az igénylő vagy a szolgáltató számlájára kell utalni.

(5)        Energiatámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

6. A támogatásra jogosultságot, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

A rendkívüli települési támogatás formái

Átmeneti segély

19.§

(1)  A Képviselő-testület átmeneti segélyt nyújt az Szt. 45.§-ban foglaltak alapján annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud és váratlan esemény, elemi kár vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható .

(2) Az átmeneti segély  megállapításának feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  300 %-át.

 (3) Az átmeneti segély megállapítható alkalmanként és havi rendszerességgel, maximum 3 havi időtartamra is, valamint kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(4)a.)Az alkalmanként és a havi rendszerességgel adott átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

b.)  a kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segély legalább 15.000 Ft, de legfeljebb 60.000 Ft lehet.

 (5) Egy kérelmező részére egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal állapítható meg átmeneti segély, melyből legfeljebb és egy alkalommal lehet havi rendszerességgel nyújtott vagy kamatmentes kölcsön formájában nyújtott átmeneti segélyt megállapítani.

(6) Egy kérelmező részére egy naptári éven belül az átmeneti segély együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(7)     Az átmenti segély pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha:

               a) a kérelem erre irányul,

               b) az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetben történő nyújtása    indokolt.

(8)A természetben nyújtott segély lehet élelmiszercsomag, vásárlási utalvány, tüzelőanyag, vagy a segély meghatározott célra történő kifizetése – pl. közműdíjak, térítési díj .

(9) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 10. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a rendelet 3. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

19/A .§ ^[6](1) A Képviselő-testület valamennyi Nemesbükön  lakóhellyel rendelkező, alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek részére évente egy alkalommal iskolakezdési támogatást állapíthat meg.

 (2) Az iskolakezdési támogatásra a gyermek akkor jogosult, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét.

(3) Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti összegét a képviselő-testület évente állapítja meg.

 (4) Az iskolakezdési támogatásra alapfokú oktatásban résztvevő gyermek legfeljebb 16 éves koráig, középfokú oktatásban résztvevő gyermek legfeljebb 20 éves koráig jogosult.

(5) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a gyermek, aki

a) bármely okból tanévet, évfolyamot  ismétel, ugyanazon évfolyamon tanul,

b) középfokú képzésben részesül, de már középfokú képzettséggel rendelkezik,

(6) Az iskolakezdési támogatást a képviselő-testület döntését követően október 31. napjáig lehet igényelni az 12. melléklet szerinti nyomtatványon, amelyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat és az intézmény által kiadott iskolalátogatási igazolást.

(7) A képviselő-testület az iskolakezdési támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

            Temetési segély

                20. §

(1) Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

             a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy

             b) tartásra köteles hozzátartozó, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja                        

             létfenntartását veszélyezteti. 

        (2) A temetési költségek viselése akkor veszélyezteti a kérelmező, illetve a családja létfenntartását, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  350 %-át

(3) A temetési segély összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10

              %-ával megegyező összeg, de elérheti annak teljes összegét.

        (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének ötszöröse.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül le-

              het benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a rendelet 11. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:

• a rendelet 3. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

-  a halotti anyakönyvi kivonat másolatát,

 - a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátarto-

                 zója nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(6)     A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Köztemetés

21. §

(1)        A Képviselő-testület átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az Szt. 48  § - ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

2. Nemesbük községben a köztemetés helye: Nemesbüki köztemető

3. Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

4. A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

5. A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

                                       Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

                                                              Étkeztetés

                                                                       22.§

(1) Az étkeztetés keretében az Önkormányzat az Szt. 62.§.(1) bekezdésében meghatározott

              személyek részére napi egyszeri meleg étkezést biztosít.

        (2) Szociális alapszolgáltatásként étkezésre az jogosult, aki:

              a) nyugdíjas korú

              b) rokkantnyugdíjas

              c) fogyatékkal élő

              d) egészségi állapota az ellátás biztosítását indokolja.

     (3) Az étkezés iránti kérelmeket a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon az Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani  , melyhez csatolni kell

•   a rendelet 3. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint-figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére
• - a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,
• a rendelet 4. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

  -a rokkantnyugdíj megállapítására vonatkozó   dokumentumot, a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben orvosi igazolást, vagy a    fogyatékosság tényét igazoló egyéb dokumentumot.

(4) Az ellátás biztosításáról vagy a kérelem elutasításáról, illetőleg az ellátás megszüntetéséről, a fizetendő térítési díj mértékéről Képviselőtestület dönt.

                                                                   23. §

Az ellátást meg kell szüntetni, ha a jogosult:

              a) kéri,

              b) nemesbüki lakóhelye megszűnik,

              c) meghal,

              d) azt meghatározott időre kérte, ezen időtartam elteltével

              e) az ellátást egy éven túl nem veszi igénybe.

                                                          24.§.

(1) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat

             a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

             b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

             c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy

             köteles megfizetni.

        (2) A étkezésért fizetendő intézményi térítési díjat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

       (4) Az Önkormányzat az étkeztetést az általa fenntartott napköziotthonos óvoda konyhájáról  biztosítja.

                                        25.§.

(1) A 24.§.-ban foglaltak szerint megállapított térítési díjat az ellátást igénybevevő kérelmére a    Képviselőtestület mérsékelheti, illetve elengedheti abban az esetben, ha az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

        (2) Az (1) bekezdés szerinti térítési díj mérséklés megállapítható meghatározott időszakra,  vagy az étkezés igénybevételének idejére folyamatosan.

                                                             Családsegítés               

                                                        26. §

 (1) A családsegítés körébe tartozó, az Szt. 64.§.-ában meghatározott feladatokat a Képviselőtestület feladatellátási szerződés útján látja el.

        (2) Az ellátást biztosító intézmény megnevezése: Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ  8360 Keszthely, Csók I. u. 1/a.

         (3) Az intézmény által biztosított családsegítő szolgáltatás térítésmentes.                       

                                                           Házi segítségnyújtás

                                                                                  27. §

(1) Az Szt. 63.§.-a szerinti házi segítségnyújtást Képviselőtestület a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ  útján feladatellátási szerződés alapján biztosítja.

             (2) A házi segítségnyújtásért ellátott által fizetendő térítési díjat e rendelet 2.  melléklete tartalmazza.                                                       

                                                           Szociális tűzifa támogatás

                                                                                  28. §

 (1)      A Képviselő-testület  kérelemre szociális célú tűzifa támogatást            biztosíthat annak a szociálisan rászoruló személy részére, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 50.000 FT-ot egyedül élő esetén az 57.000 Ft-ot.

(2)       Előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki a szociális igazgatásról és szociális         ellátásokról szóló törvény szerinti

a.       aktív korúak ellátására,

b.      időskorúak járadékára,

c.       lakásfenntartási támogatásra jogosult

                            d.)adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra      jogosult.

(3)Előnyben kell részesíteni továbbá azt a kérelmezőt, akinek családjában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzet gyermeket nevelnek.

(4)       Háztartásonként legfeljebb 5 m³ tűzifa biztosítására kerülhet sor.

(5)       A kérelmet a  9. melléklet szerinti formanyomtatványon az Önkormányzati Hivatalban kell       benyújtani, melyhez csatolni kell a rendelet 3. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 §  (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29 §

1. E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Szabályait – a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel- a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

2. A 2015. február 28-án fennálló méltányossági ápolási díjra jogosultságot ezen időponttal meg kell szüntetni.

3. A 2015. február 28-án méltányossági ápolási díj megállapítása iránt folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti           a szociális ellátásokról szóló 5/2007. (IX.10.) önkormányzati rendelet.

5. E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Nemesbük, 2015. február 10.

Dr. Simotics Barnabás                                                            dr. Prótár Henrietta

Polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetve: Nemesbük, 2015. február 16.

Dr. Prótár Henrietta

jegyző

1. melléklet az 5/2015.(II.16.) önkormányzati rendelethez[1]

a.)    Szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj

                  Egy főre jutó jövedelem                                        Intézményi térítési

                                                                                                         ÁFA-t tartalmazó 

                                                                                   mértéke %    összege Ft/adag

Öregségi nyugdíj legkisebb összegének

120 %-áig (34.200,-Ft-ig)                                                      28 %                   184,-

150 %-áig (34.200,-Ft-tól 42.750,-Ft-ig)                               42  %                   276,-

200 %-áig (42.750,-Ft-tól 57.000,-Ft-ig                                57 %                   368,-

200 %-a felett (57.000,-Ft-tól)                                             71  %                    460,-

600 %-a felett ( 171.000 Ft-tól)                                          100%                     650, -

b.)   Alkalmazotti ebéd : 433 Ft +ÁFA /adag

c.)    Vendégebéd 512 Ft +ÁFA /adag

               2. melléklet az 5 /2015. (II.16.) önkormányzati rendelethez

                                 Házi segítségnyújtás térítési díjai