Tárgy: 2026. évi költségvetésről szóló rendelet indokolása és hatásvizsgálata

Tisztelt Képviselő-testület!

A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetés, melyben a Képviselő-

testület az adott költségvetési évre vonatkozóan meghatározza a gazdálkodással kapcsolatos

teendőket, a szükséges előirányzat kereteket.

A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

A költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó legfontosabb előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:

- Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX.

törvény

- Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

- A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény

- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm.

rendelet

Az Ávr. 27. §. (2) bekezdése szerint a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti a rendelettervezetet.

Az Áht. 24. §. (2) bekezdés értelmében a jegyző által elkészített költségvetési

rendelettervezetet a polgármester 2026. 02.15.-ig nyújtja be a Képviselő-testületnek.

A tervezési szakaszban számba vettük az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező

feladatok, valamint a Képviselő-testület által önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges

kiadások és az azokat biztosító bevételek előirányzatait azzal, hogy az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátása nem veszélyeztetheti az önként vállalt feladatokat. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

Az Áht 102. § (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetés előterjesztésekor a bevételeket és

kiadásokat megfelelő csoportosításban, a vonatkozó év terv adatainak, az előző év várható, és

az azt megelőző év tény adatainak bemutatásával szerepeltetni kell.

Az Áht. 23. §. (2) és az Ávr. 24. §. (1)-(2) bekezdése rögzíti a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmára vonatkozó előírásokat, mely szerint elkülönítetten kell kezelni a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek - ide értve az önkormányzati hivatalt is -, bevételeit és kiadásait is.

A rendelkezések szerint kiemelt előirányzatonként kell bemutatni a bevételi előirányzatokat.

Ennek megfelelően kezeljük a helyi önkormányzati bevételeket.

A helyi önkormányzat bevételei között az Ávr. 24. §. szerint kell tervezni különösen a helyi

adó bevételeket, normatív hozzájárulásokat, támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit.

Intézményi működési bevételek: szociális étkezésből származó továbbszámlázott térítési díj bevétel- 2089 eFt

Önkormányzatok sajátos működési- közhatalmi bevételeiből várhatóan 39650 eFt bevétel származik az idei évben. Ezen belül:

A helyi adók tekintetében az építményadó tervezett összege 6500 eFT, telekadó tervezett összege 11000 eFt . Iparűzési adó: 20000 eFT bevételt tervezünk, kommunális adóra 2000 eFT-ot terveztünk. Talajterhelési díj 50 eFt, pótlék 100 eFt bevétellel tervezve.

Átengedett központi adók: A gépjármű adóból származó bevétel továbbiakban nem illeti meg az önkormányzatokat.

Felhalmozási és tőke jellegű bevételek: 1270 eFt bevételt terveztünk ( víziközmű koncessziós díj).

Támogatások, támogatásértékű bevételek, kiegészítések jelenleg tervezhető összege 74905 eFt, ebből :

A normatív állami támogatás és az Önkormányzati egyéb költségvetési támogatás

összege 67363 eFt. Részletezését a 2. melléklet tartalmazza, a közfoglalkoztatásra és polgármester bértámogatására átvett bevétel összege 7542 eFt..

Hitelfelvétel: A helyi önkormányzatok hitel felvételének lehetőségei jelentősen

megváltoztak. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló , 10. §. (1) bekezdése szerint: Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet.

(2) A Kormány hozzájárulása nélkül lehetséges:

a) a magyar költségvetést érintő, az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra,

b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre,

c) a likvid hitelre vonatkozó, valamint

d) a Fővárosi Önkormányzat és megyei jogú város esetében a 100 millió forintot, országos

nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében pedig

a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötése.

A d) pont alkalmazása tekintetében az ugyanazon fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztéshez kapcsolódó ügyletek értékét egybe kell számítani.

(3) Az önkormányzat 3. §. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó

tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig

egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50 %-át.

Hitelfelvételre 2025. évben nem került sor.

Pénzforgalom nélküli bevétel – előző évi maradvány igénybevétele: Az Áht. 23. §.

(2) bekezdés d) pontja lehetőséget ad arra, hogy a költségvetési rendelettervezetben a hiány

belső finanszírozására az előző évek maradványának igénybevételét felhalmozási célra

és működési kiadásra fordítjuk. A maradvány összege 47814 eFt.

Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési intézmények kiadásainak bemutatása azonos a bevételeknél jelzettekkel . Az intézmények vezetőivel a 2026. évi költségvetéssel kapcsolatos tárgyalás és a költségvetések elfogadása megtörtént.

A kiadások szerkezete nem változott . A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok aránya nőtt, átlagosan 10-15 % között . A munkaadói járulék mértéke 13 %.

Személyi juttatások jogcímnél az önkormányzat által foglalkoztatottak személyi juttatásként javasolt előirányzat 49676 Ft. Az előirányzott összeg a jogszabály által garantált közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó létszámra a tervezett személyi juttatást tartalmazza.

A munkaadói járulék mértéke 13 %, összege 6251 e Ft.

A dologi kiadások tekintetében az előirányzat tervezése takarékos gazdálkodást feltételez, tervezett összege 51633 eFt. Csak a legszükségesebb működési kiadások kerültek számbavételre. A többi kiadásunk az inflációs várakozásoknak megfelelően tavalyi szinten számolva.

TÖOSZ tagdíj , belső ellenőr, gyermekjólét, házi segítségnyújtás, hivatal működéséhez való hozzájárulás, fogorvos ügyelet .

A helyi önkormányzat által folyósított ellátások összege 5190 e Ft, amely az Önkormányzat szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelete alapján folyósított ellátásokat tartalmazza , állami támogatást erre 4516 eFT összegben kap az Önkormányzat, év közben módosításra kerül a ténylegesen kifizetett ellátások alapján.

Felhalmozási kiadásunk 21931 e Ft, mely falugondnoki gépjármű beszerzését, víziközmű felújítását és útfelújítás pályázati önrészét tartalmazza.

Az önkormányzatnak hitelállománya nincs.

Általános működési tartalékot 4331 eFT összegben képeztünk(ebbőél általános tartalék 0 eFt, víziközmű céltartalék 4331 eFt).

Elvonások: 4070 eFT tavalyi HIPA többlet befizetése

A 2026. évi költségvetésben a jelenlegi feladatok ellátásához 2026. évre az engedélyezett létszámot 8 főben javasoljuk meghatározni, 6 fő közalkalmazott, polgármester 1 fő. Közfoglalkoztatotti tervezett létszám 1 fő.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII. 31.) kormányrendelet 28. §-a rendelkezik arról, hogy a Képviselő-testület részére be kell mutatni a közvetett támogatásokat. 1359 eFt kedvezményt ad az önkormányzat a szociális étkeztetésben részesülők térítési díjához .

Nemesbük Önkormányzata 2026. évi költségvetéséről szóló rendelet előzetes hatásvizsgálata:

társadalmi kihatásai: nincs

gazdasági kihatásai: nincs

költségvetési kihatásai: állami bevétel biztosítása az Önkormányzat számára

környezeti következményei: nincsenek

egészségügyi következményei: nincsenek

adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: nincs

megalkotásának szükségessége: az Áht. alapján törvényi kötelem

megalkotása elmaradásának várható következményei: törvényességi észrevétel

Megalkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: a hivatalban dolgozók foglalkoztatása révén a személyi feltételek jelenleg biztosítottak, szervezeti változást, tárgyi feltételeket nem igényel. Jogszabályi változás miatt az egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy fogadja el a rendelet tervezetet.

Nemesbük, 2026. február 6.

dr. Simotics Barnabás

polgármester