Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014(X.31.) önkormányzati rendelete
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Hatályos: 2014. 11. 01Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014(X.31.) önkormányzati rendelete
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
2014-11-01-tól
Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete
7/2014.(X.31.) önkormányzati rendelete
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.
Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, a Környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Ktd tv.) 21/A.§ (2), 26.§ (4) bekezdése, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 58.§-ában kapott felhatalmazás alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja, hatálya
1.§
- A rendelet célja, hogy
- meghatározza a helyi vízgazdálkodás hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint díjkedvezmények és mentességek eseteit,
- meghatározza a környezetvédelmi alappal kapcsolatos szabályokat.
- A rendelet hatálya Zalaszentmárton község közigazgatási területére terjed ki.
A talajterhelési díjra vonatkozó szabályok
2.§
- Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
- Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében nem haladja meg a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett állapot-felmérés keretében mért értékeket.
- A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A talajterhelési díj alapja
3.§
- A talajterhelési díj alapjának meghatározásakor a szolgáltatott víz mennyiségéből, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt, felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyiségéből kell kiindulni. Az átalányösszeg egyenlő a települési egy főre jutó ivóvízfogyasztás nagyságával, amely Zalaszentmárton közigazgatási területén 968 m3/fő/év. Az átalány egy főre jutó vízfogyasztás mértékének számítása az éves értékesített ivóvíz és a lakosságszám hányadosa.
- A talajterhelési díj alapjának meghatározásakor az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget csökkenti a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség.
- A talajterhelési díj csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj összege
4.§
A talajterhelési díj összege a 2003. évi LXXXIX évi törvény 12. § (3) és (4) bekezdése alapján számított összeg.
A területérzékenységi szorzó
5.§
A talajterhelési díj kiszámításakor figyelembe veendő területérzékenységi szorzó 1,5 mivel Zalaszentmárton - a 27/2004(XII.25.) KVVM rendelet melléklete alapján - a felszín alatti víz szempontjából „érzékeny” területen fekvő település.
A talajterhelési díj mértéke
6.§
- A talajterhelési díj mértékét
- A talajterhelési díj alapja,
- A talajterhelési egységdíj, valamint
- A területérzékenységi szorzó szorzata adja.
- A talajterhelési díj számításának részletes szabályai:
A talajterhelési díj mértéke: TTD = E x A x T, ahol
TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj
E: az egységdíj 1200Ft/m3 (Kdtv. 12.§ (3) bekezdése)
A: díjfizetési alap, e rendelet 3.§-ban szabályozottak szerint (m3)
T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó a 27/2004.(XII.25.) KVVM rendelet szerint 1,5
Díjkedvezmény, mentesség
7.§
A kibocsátó nyilatkozata alapján talajterhelési díjmentességet élveznek azon kibocsátók, akik fürdőszobával nem rendelkeznek, vízfelhasználásuk kizárólag a lakásban kiépített falikútról, illetve kerti csapról történik, a szennyvízhálózatra való rákötésük műszakilag nem indokolt.
A díj megállapítása
8.§
A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania a tárgyévet követő év március 31. napjáig.
A díj bevallása
9.§
- A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell bevallania Zalaszentmárton Község Önkormányzata adóhatóságához, Község Jegyzőjéhez.
- A bevallást a 1. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell megtenni.
- A kibocsátó a bevallási kötelezettségének évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig tesz eleget.
- A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható
A díj befizetése
10.§
A talajterhelési díjat a kibocsátónak a bevallás és az adó megállapítással egyidejűleg, a tárgyévet követő év március 31. napjáig kell megfizetnie ZALASZENTMÁRTON Község Önkormányzata által vezetett talajterhelési díj beszedési számlára.
Adatszolgáltatási szabályok
11.§
(1) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ZALAVÍZ Zrt. szolgáltatót a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátónként a szolgáltatott víz mennyisége, az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz és a külön vízmérőn mért locsolási célú víz mennyisége tekintetében.
(2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezetet az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátónként. Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év március 31., mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza.
Ellenőrzés
12.§
- Az önkormányzati adóhatóság ellenőrizheti a kibocsátók által benyújtott bevallások valódiságát.
- Az ellenőrzés során az adóhatóság az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokat veti össze a kibocsátó bevallásával.
- Az adóhatóság ellenőrizheti azt, hogy a kibocsátók eleget tettek-e a bevallási és díjfizetési kötelezettségüknek.
Eljárási szabályok
13.§
- A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat Zalaszentmárton Község Önkormányzata adóhatósága látja el.
- A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a díj megállapítására és a beszedésére, ellenőrzésére, valamint a végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ktd. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A környezetvédelmi alap
14.§
- Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre.
- A környezetvédelmi alap bevételei a következők:
- a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege
- a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének harminc százaléka
- a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része
- az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege
- egyéb bevételek.
- A környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni a (7) bekezdés figyelembevételével.
- A Képviselő-testületnek a környezetvédelmi alap
- Tervezett felhasználásáról – a költségvetési rendelet megalkotásakor,
- A tényleges felhasználásról – a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkeznie kell.
- A helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
- Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
- A (6) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen:
- A csatornázás
- A szennyvíztisztítás
- A vízbázis védelem
- A település monitoring kialakítása és működtetése
- A tartós környezetkárosodások kármentesítése
- A potenciális és tényleges szennyező források szennyezésének megelőző,illetőleg utólagos műszaki védelme.
Záró rendelkezések
15.§
E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Zalaszentmárton, 2014. szeptember 12.
Dancs Szilveszter Zoltán Kovács Katalin
polgármester jegyző
Kihirdetve:
Zalaszentmárton, 2014. 10.31.
Kovács Katalin
jegyző
Bevallás érkezett: …… év …….. hó …….. nap
Átvette: ……………………..
TALAJTERHELÉSI DÍJ BEVALLÁSA
Község Önkormányzata Képviselő-testülete ....... számú rendeletének 1 sz. melléklete
1. A talajterhelési díjfizető (kibocsátó) adatai:
Név: |
Lakcím: |
Levelezési címe: |
Születési helye, ideje: |
Anyja neve: |
2. A díjfizetéssel érintett ingatlan adatai:
Címe: |
Helyrajzi száma: |
Fogyasztási azonosító: (vízdíjszámlán szereplő): |
3. A talajterhelési díj alapjának adatai:
a) Az éves vízfogyasztása: m3 |
b) Locsolási kedvezmény: (éves vízfogyasztás 10%-a) m3 |
c) Folyékony hulladék elszállítására feljogosított |
szervezet által számlával igazoltan elszállított |
szennyvíz mennyisége: m3 |
d) vízmérő hiányában a rendelet szerinti átalány: m3 |
f) talajterhelési díj alapja: (a+d-b-c) m3 |
g) számított talajterhelési díj: (f) sor x 1200 Ft x 1,5) Ft |
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak mindenben megfelelnek.
………………………………….., 201…..
………………………………
Bevalló aláírása
E L Ő T E R J E S Z T É S
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 17.§.(1). bekezdése szerint:
„A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű- előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.
Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.”
A Jat. 18.§.(1) bekezdése értelmében a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője köteles indoklást csatolni, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.
A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20.§. szerinti egyeztetési kötelezettségről.
A fentiek alapján az alábbi előzetes hatásvizsgálatot terjesztem elő.
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. .törvény 17.§.(1). bekezdése alapján
A rendelet-tervezet címe:
Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014.(X.31.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról .
A képviselő-testület A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról szóló rendelete a közigazgatási területen élő, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, széles körben biztosítja a rendelet megismerhetőségét.
Az érintettek számára jól követhetővé válik az általuk választott testület működésének helyi, a magasabb szintű szabályokkal összhangban lévő szabályozása.
A rendelet rendelkezéseinek betartása biztosítja az itt élők számára a környezet és levegő minőségének megőrzését és védelmét, az emberek egészségének és életminőségének javítását.
Költségvetési hatás:
Jelentős költségvetési hatással nem jár a rendeletben szabályozottak ellátása. Felesleges adminisztratív előírásokat, terheket nem tartalmaz.
Környezeti, egészségi követelményei:
Javítja az itt élő emberek egészségét és életminőségét, összességében pozitív eredményeket hoz.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatása:
Olyan előírásokat tartalmaz, amelyek feltétlenül szükségesek. Csak olyan előírásokat tartalmaz, melyekre jogszabály ad felhatalmazást.
Egyéb hatása:
Hozzájárul az itt élők jogkövető magatartásának fejlődéséhez.
A rendelet megalkotásának szükségessége:
A módosult, magasabb szintű jogszabályokkal az összhang csak a rendelet megalkotásával biztosítható.
A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények:
A szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés alacsonyabb arányban történik meg, alacsony lesz a tisztítómű kihasználtsága, ezáltal nő szolgáltatás díja. Sérül helyi lakosság Alkotmányban biztosított joga az egészséges környezethez. Sérül a törvényesség.
A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek:
Személyi: Rendelkezésre áll, plusz feltétel nincs,
Szervezeti: Rendelkezésre áll, plusz feltétel nincs,
Tárgyi: Rendelkezésre áll, plusz feltétel nincs,
Pénzügyi: Rendelkezésre áll, plusz feltétel nincs.
Zalaszentmárton, 2014. szeptember 12.
Kovács Katalin
jegyző