1. § ^[2] A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.

2. § ^[3] (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalaszentmárton Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területére, az önkormányzat által nyújtott, e rendeletben szabályozott ellátásokra.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed

• a) az önkormányzat területén bejelentett lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre,
• b) a Szt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre,
• c) a Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

3. § ^[4] (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli-, és a természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, a Hivatal által rendszeresített 1. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

• 1. Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozóan nyilatkozatot köteles tenni. A kérelmező saját és a vele egy háztartásban lakó személyek tekintetében a jövedelmet, és a támogatásra való jogosultságot a kérelemhez csatolt alábbi dokumentumokkal köteles igazolni:
  • a) a kérelmezővel egy háztartásban élő valamennyi jövedelemmel rendelkező személy a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás;
  • b) vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelme benyújtását megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást a következők szerint: a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás, vagy a vállalkozó saját nyilatkozata;
  • c) a kifizető szerv által kiállított tárgyévre vonatkozó nyugdíjösszesítő igazolás a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összegéről;
  • d) a kérelmező háztartásában élő nem tanköteles korú, nappali oktatásban részesülő gyermek(ek) iskolalátogatási, vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolása;
• 2. Települési lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a 2. pontban felsorolt dokumentumokon felül csatolni szükséges a kérelmező által lakott lakás vagy ház vonatkozásában a közüzemi díjak (víz, gáz, villany) befizetését igazoló számlákat.
• 3. Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot orvos által történő, gyógyászati segédeszköz vásárlása, stb.) módon történő igazolását.
• 4. A támogatási kérelemhez szükséges jövedelem- és vagyonszámításnál az Szt.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) A Hivatal a kérelmezőnél a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valóságnak megfelelő voltát ellenőrizheti, a tényállás tisztázása során helyszíni szemlét végezhet, továbbá felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Helyszíni szemlét kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.

(3) A gyógyszertámogatásra, valamint a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett támogatást a vele közös lakcímmel rendelkező, közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(4) A (3) bekezdés alapján felvett települési támogatás nem része a hagyatéknak.

(5) A képviselő-testület hatáskörét átruházott hatáskörben:

• a) a polgármester gyakorolja a rendkívüli települési támogatás ( 7-10. §), a gyógyszertámogatás ( 11. §), a beiskolázási támogatás ( 12. §), temetési támogatás ( 13. §), a köztemetés ( 19. §), valamint a 14. § (4) bekezdés, 20-21. § esetén;
• b) a jegyző gyakorolja a lakásfenntartási támogatás ( 15-16. §) esetén.

(6) A képviselő-testület jár el a 14. § és a 17. § által szabályozott esetekben.

4. § A megállapított támogatás folyósításáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik, készpénzben történő kifizetéssel, illetve az ügyfél vagy a közüzemi szolgáltató folyószámlájára történő átutalással.

5. § A szociális rászorultságtól függő települési támogatás keretében adható ellátások:

• a)^[5] rendkívüli települési támogatás, gyógyszertámogatás, beiskolázási támogatás, temetési támogatás, kamatmentes kölcsön;
• b)^[6] települési támogatás (lakásfenntartási támogatás, közüzemi díjtartozás miatti támogatás);
• c) köztemetés.

6. § ^[7] (1) A rendkívüli települési támogatás és a települési támogatás egészben vagy részben, természetbeni ellátásként is nyújtható. A támogatást természetbeni ellátás formájában (pl. kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító vásárlási utalvány, tűzifa, szén, élelmiszercsomag, étkezés biztosítása, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé) is meg lehet állapítani.

(2) A természetbeni ellátás megvásárlására meghatalmazást kaphat a családsegítő, 15 napos elszámolási kötelezettséggel, melyről a határozatban rendelkezni kell.

(3) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől, illetve az átutalás napjától számított 15 napon belül névre szóló készpénzfizetési számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(4) Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül települési támogatásban nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.

7. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

• a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
  • aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
  • ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).
• b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező
  • ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550%-át,
  • bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon veszélyeztetve van.

8. § ^[8] Rendkívüli települési támogatás kérelmezhető:

• a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
• b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: gyógyszertámogatás), így különösen:
  • ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy
  • bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
• c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, ideértve gyermek születését a családban, továbbá
• d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki a 7 - 8. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550 %-át nem haladja meg.

(2)^[9] A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft . A 8. § c) pontja alapján gyermek születése esetén a támogatás összege gyermekenként 20. 000 forint.

(3)^[10] Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a települési támogatás összege – a 11. §, 12. §, 13. §, 14. § és 15. §-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg:

• a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,
• b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(4)^[11] A kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre indult eljárásra települési támogatás, - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén, - nem állapítható meg.

(5) A jegyző a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(6)^[12] A támogatás készpénzben történő kifizetéséről, illetve a számlára történő átutalásáról a határozat véglegessé válását követő három munkanapon belül a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik.

10. § (1) Különös méltánylást igénylő esetben rendkívüli települési támogatás állapítható meg az alábbi esetekben:

• a) igazolt, krónikus, hosszantartó betegségből, balesetből adódó nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadások,
• b) igazolt krízishelyzet: elemi csapás (pld. tűzkár), természeti csapás (pld. árvíz) stb.

(2) Az (1) bekezdés a) b) pontjai alapján megállapított egyszeri támogatás összege maximum 100.000 Ft lehet.

(3) Legfeljebb hat hónapig rendkívüli települési támogatás adható, ha kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik és a család létfenntartása veszélyeztetve van. A támogatás havi legmagasabb összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át nem haladhatja meg. A támogatás a kérelmező egyéni helyzete alapján a 6. § szerinti természetbeni ellátás formájában is adható.

11. § (1)^[13] A gyógyszertámogatásra benyújtott települési támogatás iránti igény megállapításának a 9. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem, kötelező melléklete a háziorvos, vagy szakorvos által vényre felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló gyógyszertár által kiadott igazolás.

(3) A gyógyszertámogatás évente maximum négy alkalommal igényelhető, negyedévente egyszer. A támogatás összege alkalmanként legfeljebb 10.000 forint lehet.

(4)^[14] A gyógyszertámogatást egy évre lehet megállapítani, ha a gyógykezelés várható időtartama legalább egy évre, vagy határozatlan időre szól. A kifizetést a határozat véglegessé válását követő öt munkanapon belül, majd azt követően negyedévente kell teljesíteni, a negyedév első hónapjának tizedik napjáig.

(5)^[15] Meg kell szüntetni a támogatást,

• a) a jogosult kérelmére, a kérelemben meghatározott időponttól, amennyiben ilyen nincs, a kérelem benyújtásának napjával;
• b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult a településről elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
• c) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.

12. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel beiskolázási támogatásban részesülhet

• a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
• b) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,
• c) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig,

ha a (gondozó) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550 %-át nem haladja meg.

(2) A beiskolázási támogatás egyszeri összege 5.000 Ft-nál kevesebb és 20.000 Ft-nál magasabb nem lehet.

(3)^[16]

(4) A támogatás iránti kérelmeket tárgyév július 15. napjától, tárgyév szeptember 30. napjáig lehet a Hivatalhoz benyújtani.

13. § (1)^[17] Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

• a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,
• b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(2)^[18] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.

(4)^[19] A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 300.000 Ft.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

14. § (1)^[20] Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a 9. § (1) bekezdése szerinti jövedelemhatárt nem haladja meg. Kamatmentes kölcsön nyújtható különösen, ha a

• a) kérelmező nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan,
• b) pályakezdő munkanélküli, munkába állása, vállalkozása elősegítésére,
• c) egyéb indokolt esetben (pl. temetési költség kifizetése, tüzelő vásárlás, magas közüzemi számla-, számlaelszámolás kifizetése stb.).

(2)^[21] A kamatmentes kölcsön visszatérítésének időtartama legfeljebb egy év. A visszatérítésről a határozatban rendelkezni kell, melyben egy összegű, vagy részletekben történő fizetés is előírható. A törlesztést a folyósítást követő 3. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(3) A kamatmentes kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(4) Amennyiben a kérelmező élethelyzete indokolttá teszi az azonnali támogatást, 50. 000.-forintot meg nem haladó kifizetés esetében –, átruházott hatáskörben a polgármester dönt a kérelemről. A polgármester a döntésről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(5)^[22] Kamatmentes kölcsönként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át lehet biztosítani. Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt, visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni. A törlesztőrészlet befizetésére támogatás nem adható.

(6) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy előre nem látható többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztő részlet csökkenthető a futamidő egyidejű meghosszabbításával, vagy a fennálló tartozás egésze, vagy egy része elengedhető.

15. § (1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat.

(2)^[23] Lakásfenntartási támogatás adható annak a kérelmezőnek, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, lakás hasznosításából jövedelme nem származik, továbbá az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Indokolt esetben a támogatás a jogosult részére készpénzben is kiutalható.

(4)^[24] Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg több személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén a 350%-át.

(5) A kérelmeket év közben folyamatosan be lehet nyújtani. A támogatás minden komfortfokozatú lakásra megállapítható. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, kell megállapítani. A megállapított támogatást elsődlegesen közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(7)^[25] Meg kell szüntetni a támogatást

• a) a jogosult kérelmére, a kérelemben meghatározott időponttól, amennyiben ilyen nincs, a kérelem benyújtásának napjával;
• b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult az ingatlanból elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
• c) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.

16. § A lakásfenntartási támogatás összege:

• a) 5.000 forint/hó, a 15. § (4) bekezdése esetében;
• b) 6.000 forint/hó, ha a 15. § (4) bekezdésének kérelmező megfelel, egyedül élő, vagy egy, vagy több gyermeket egyedül nevel, vagy nem egyedül neveli három vagy több gyermekét.

17. § (1) Az önkormányzat elmaradt közüzemi díjtartozás kifizetéséhez eseti támogatást nyújthat. A támogatás kamatmentes kölcsönként is megállapítható. A támogatás összege maximum 100.000 forint lehet. A támogatás három évenként adható ugyanannak a családnak, vagy személynek.

(2) Támogatásban részesülhet az a család vagy egyedül élő személy,

• a) akinek lejárt esedékességű közüzemi díjtartozása van,
• b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
• c)^[26] akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg
  • ca) több személy együttélése esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,
  • cb) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és vagyona nincs.

(3) Méltányosságból a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól el lehet térni az alábbi különösen méltánylást érdemlő esetekben:

• a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,
• b) nagyobb összegű, váratlan, vagy nem tervezhető, és önhibán kívüli kiadások,
• c) elemi károsultság,
• d) baleset,
• e) egyéb támogatási formákból való kiszorulás esetén.

(4) A támogatás körébe vonható tartozások: - lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (gáz, víz, csatorna, áram, szemétszállítás).

(5)^[27] A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(6)^[28] A támogatás iránti kérelemről a területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot (továbbiakban: szolgálat) értesíteni kell. Ha a kérelmezőnek többféle közüzemi díj hátraléka keletkezik, a szolgálattal köteles együttműködni. Az együttműködés keretében a szolgálat segítséget nyújt a tartozás megszüntetése érdekében

• a) esetleges karitatív szervezetek felkutatásában, akik a tartozás rendezéséhez segítséget tudnak nyújtani,
• b) ha kérelmező jogosultsága fennáll, védendő fogyasztóvá nyilvánításában,
• c) részletfizetési megállapodások megkötésében,
• d) a lehetséges fizetési haladékok elérésében.

(7)^[29] A támogatás megállapítására a szolgálat tesz javaslatot. Ha kérelmezőnek többféle adóssága van, a szolgálat megvizsgálja, hogy mely tartozás veszélyezteti leginkább az adós lakhatási feltételeit, és ennek figyelembe vételével teszi meg javaslatát.

19. § (1) A köztemetési költség megtérítése elengedhető,

• a) ha az elhalt vagyontalan,
• b) ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott,

(2)^[31] Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy igazolja, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

20. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó

• 1. szociális alapszolgáltatásokat:
  • a) étkeztetés,
  • b) házi segítségnyújtás,
  • c) családsegítés,
  • d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
• 2.^[32] gyermekjóléti alapellátási formákat:
  • a) gyermekek napközbeni ellátása,
  • b) gyermekjóléti szolgálat.

(1a)^[33] Az (1) bekezdés 1. pontban meghatározott feladatokat a Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Pacsa (székhelye: 8761 Pacsa, Csány L. u. 1.) útján biztosítja, a 2. pont b) alpontban meghatározott feladatokat a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja, a 2. pont a) alpontban meghatározott feladatokat a Zalaapáti Óvoda, Mini Bölcsőde Intézményi Társulás útján biztosítja.

(2)^[34] A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A kérelmet az adott intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, úgy 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(3) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről (ebéd) kell gondoskodni.

(4) Szociálisan rászorultak, akik önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk,
• d)^[35] pszichiátriai betegségük,
• e) szenvedélybetegségük,
• f)^[36] hajléktalanságuk miatt nem képesek biztosítani az étkezést.

(5)^[37] Az (1) bekezdés 1. pontban meghatározott szociális alapszolgáltatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

21. § (1)^[38] A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál térítési díjat kell fizetni, mértékét a fenntartó által meghatározott képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(2)^[39]

(3)^[40]

(4)^[41]

22. § (1) Ez a rendelet 2015. március 01. napjával lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének szociális ellátásokról szóló 4/2012. (V. 31.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.