Szentgyörgyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (V. 9.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2024. 09. 28Szentgyörgyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (V. 9.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Szentgyörgyvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés a) és c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. § E rendelet célja Szentgyörgyvár építészeti, történeti, településképi, idegenforgalmi és természeti értékeinek védelme, valamint ezek igényes fenntartása.
2. § A rendelet hatálya Szentgyörgyvár község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet mellékletei:
4. §
Értelmező rendelkezések
HELYI VÉDELEM
Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai
5. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja.
(2) Az önkormányzat a helyi védettségű egyedi értékekről kormányrendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, - mely a Településarculati kézikönyv 1.számú mellékletét képezi,- és amely védelmet a védett érték tulajdoni lapjára is rávezetteti.
(3) A nyilvántartás kormányrendeletben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a helyi védelem alá helyezett ingatlan helyének meghatározását utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan rövid ismertetését,
c) a helyi védelem alá helyezést megalapozó fotódokumentációból egy az ingatlanról készült fényképet.
(4) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(5) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
Helyi védelem alá helyezés és helyi védelem megszüntetésének szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, annak módosítását, vagy megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) helyszínrajz,
ab) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
ac) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,
ad) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének, használati módjának leírása,
ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,
af) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
ag) a helyi védelem módosítására, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megváltoztatását megalapozó ok ismertetése,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép.
(3) Az önkormányzat a kezdeményezést követően az adott szakterület jogosult képviselőjével az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készítteti el:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) helyszínrajz M=1:500 léptékben,
ab) fotódokumentáció a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,
ac) felmérési műszaki tervdokumentáció,
ad) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének és használati módjának leírása,
ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja,
af) a helyi védelem alá helyezés rövid szakmai indoklása, történeti kutatási dokumentáció,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi védelem alá helyezésre javasolt településszerkezeti elem, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér vagy teresedés, kert vagy park rövid szakmai leírása, történeti kutatási dokumentáció, érintettség esetén a növényállomány dendrológiai felmérési dokumentációja,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi érték méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a helyi építészeti örökség részét képező területi érték határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.
(4) A kezdeményező kivételével az érintett tulajdonost, tulajdonosokat, a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről az önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.
(5) A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítését – szükség szerint szakértő bevonásával – a főépítész végzi.
(6) A helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a helyi védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a helyi védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisült, vagy
b) a helyi védettségű egyedi érték vagy a helyi védettség alatt álló területi érték (a továbbiakban: helyi védettségű területi érték) a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(7) A helyi védelem alá helyezés tényéről, vagy megszüntetéséről az érdekelteket a jegyző tájékoztatja.
Helyi területi védelem meghatározása
7. § Helyi védettségű épített területi érték Szentgyörgyváron jelenleg nem tartunk nyilván.
Helyi egyedi védelem meghatározása
8. § A helyi védettségű egyedi értékeket az 2. melléklet tartalmazza.
Helyi védettségű egyedi érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védettségű egyedi érték jókarban tartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.
(3) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.
(4) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK
MEGÁLLAPÍTÁSA
10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § Az épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén, még a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén is csak egységes terv alapján, egyidejűleg végezhető építési tevékenység. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy tornác beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények
12. § (1) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az
a) a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és
b) a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
(2) Az épület szélességi méretének megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
(3) 5,5-6 méteres épületmagasság esetén – amennyiben a környezet is földszintes nem megengedett a 2 szintes épület, igény esetén tetőteres beépítési módot kell alkalmazni a nyomott belmagasságok és az aránytalan homlokzati megjelenés elkerülése érdekében.
(4) Magas tetős épület tetőterének beépítése esetén azt egy szintként kell beépíteni, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.
(5) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén a fasorok kiegészítendők.
13. § (1) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy
a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel
illeszkedjen az utcaképbe.
(2) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi utcafronti épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján lehet kialakítani.
(3) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy
a) a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezete adottságaihoz illeszkedjen, (35-45fok magastető esetén)
b) a takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek településképi szempontból ne alkossanak aránytalan felületeket, épülettömegeket, és
c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedjen.
(4) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően lehet kialakítani.
(5) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, parabola antennát. klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható, vagy azt nem zavaró módon, az épületek alárendelt homlokzatára lehetséges telepíteni.
14. §1
Helyi védettségű egyedi értékekre vonatkozó további településképi követelmények
15. § A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában a korábban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani,
b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával javasolt helyreállítani,
c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését egységesen, egy időben kell elvégezni.
Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) Védett területen a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
(2) A település belterülete, illetve beépítésre szánt területe, valamint annak 100 m-es környezete nem alkalmas a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, továbbá a magasabb jogszabály által védetté nyilvánított külterületek sem.
(3) A (2) pontban meghatározott területek kivételével a település területei elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(4) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antenna a belterületen kizárólag
Táj- és természetvédelem
17. § (1) A természetvédelem területi szintjei
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
Rendelkezés a szakmai konzultációról
18. § (1) A helyi védettségű területi értékek vonatkozásában amennyiben településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás nem szükséges, akkor az építtetőnek szakmai konzultációt kell kérni az építési tevékenység megkezdését megelőzően. Szakmai konzultáció bármely más építési tevékenység esetén is kérhető.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS
Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységek köre
19. § (1) A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A településképi véleményezési eljárás során megfelelő határidő tűzésével ki kell kérni
a) a tervtanács véleményét
aa) helyi védettségű területi érték területén 1000 m2 szintterületet vagy 2 rendeltetési egységet elérő új építmény építése vagy meglévő épület legalább 1000 m2 szintterületet vagy 2 rendeltetési egységet elérő bővítése,
ab) helyi védettségű egyedi érték részét képező építmény bővítése, átépítése esetén, vagy
b) az a) pontban meghatározottak kivételével a főépítész véleményét
ba) kétlakásosnál nagyobb új lakóépület építése,
bb) 20 m2-nél nagyobb szintterületű új intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és irodaépület építése vagy meglévő épület legalább 20 m2-nél nagyobb szintterületet elérő bővítése,
bc) 200 m2-nél nagyobb szintterületű új ipari, gazdasági épület építése vagy meglévő épület legalább 200 m2 szintterületet elérő bővítése,
bd) helyi védettségű területi érték területén építmény építése, bővítése, átalakítása
esetén.
A helyi tervtanács részletes szabályai
20. § (1) A településképi véleményezéshez a polgármester alkalmilag helyi tervtanácsot hívhat össze, de mindenképp összehívja abban az esetben, ha az építtető el kíván térni a Tak-ban szereplő tervezési ajánlásoktól, vagy a településképi rendeletben meghatározott előírásoktól és a vonatkozó tervezésre magasabb rendű tervtanács nem szükséges.
(2) A tervtanács tagjai minimum három építészmérnök és az építészek számánál kevesebb számú nem szakmai szavazótag lehet.
(3) A véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, vagy az attól eltérni szándékozó beépítés esetén, hogy az eltérés
Településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
21. § (1) Hirdető berendezés létesítése esetén a településképi véleményezési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell a létesíteni szándékozott hirdető-berendezés műszaki tervét. A terven – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – ábrázolni kell a berendezés elhelyezését, tartó-, illetve hordozó-szerkezetét és a berendezés méreteit. A meglévő épített környezethez történő illeszkedés igazolása érdekében a műszaki tervhez csatolni kell a létesítés helyéről és környezetéről készített aktuális fényképfelvételt, valamint a tervezett állapotot bemutató látványtervet, illetve fotómontázst is.
(2) A tervtanácsi vagy főépítészi véleményre alapozott településképi véleményben vizsgálni kell a településképi követelmények megvalósulásán túl az alábbi illeszkedési szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve:
a) alkalmazkodás a beépítés és rendeltetés módjában, mértékében,
b) a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága,
c) a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként,
d) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának, a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása,
e) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS
22. §
Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, rendeltetésmódosítások köre
Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
épület, építmény létesítése esetén
23. § Épület, építmény létesítése esetén mellékelni kell a létesíteni szándékozott objektum műszaki tervét. A terven – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – ábrázolni kell a berendezés elhelyezését, szerkezetét és a berendezés vagy építmény méreteit. A meglévő épített környezethez történő illeszkedés igazolása érdekében a műszaki tervhez csatolni kell a létesítés helyéről és környezetéről készített aktuális fényképfelvételt, valamint a tervezett állapotot bemutató látványtervet, illetve fotómontázst is.
Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai reklámhordozó létesítése esetén
24. § (1)3
(2) A településképi bejelentési eljárás alapján elhelyezhető hirdető-berendezés esetén a kérelemhez mellékelni kell:
a) a berendezés elhelyezésével érintett terület – a megállító-tábla kivételével M=1:500 méretarányú – egyértelmű azonosítására alkalmas helyszínrajzát,
25. § (1) Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul
A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
26. § (1) Bejelentés köteles tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,
27. § A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételi határozat érvényességének ideje 2 év, amely nem hosszabbítható meg. A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
Településképi kötelezési eljárás szabályai
28. § A polgármester – törvényben foglaltak szerint – településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
Általános szabályok
29. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le továbbá:
a) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
c) a településképi bejelentés elmulasztása,
d) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
e) zöldfelületi mutató be nem tartása,
f) szabályozási tervlapon jelölt védő zöldsáv megvalósításának elmulasztása esetén.
(3) Továbbá a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat, illetve e rendelet előírásainak,
b) a településkép védelme érdekében, különösen, ha:
ba) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt(az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése…) a városképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,
bb) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
bc) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.
bd) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő, vagy hirdető berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha
- azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,
Településkép-védelmi bírság mértéke
30. § A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki. A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.
Településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
31. § A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
32. § (1) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védettségű egyedi érték részét képező épület közterületről észlelhető vizuális megjelenését befolyásoló, a helyi védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, jókarban tartásának támogatása, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti:
1. melléklet a 4/2018. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
Épített értékek védelme
2. melléklet a 4/2018. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
Helyi építészeti és régészeti védelem
Lakóház |
180. |
Felszabadulás u. 10. |
XIX. sz. |
|
Lakóház |
168. |
Kossuth L. u. 29. |
XIX. sz. |
|
Kúria |
0136/59. |
Alsómánd |
XIX. sz. |
|
Temetőkápolna |
264. |
Temető |
||
Istálló és kastélyrom |
0137/3; |
|
||
Kúria |
0136/7. |
Alsómánd |
||
Kúria |
0136/2. |
Alsómánd |
||
Nemestóthy Mauzóleum |
0138/1. |
Felsőmánd |
||
Békavár |
02. |
Várhelydűlő |
1440. |
|
Széchenyi pince |
60. |
Kossuth L. u. |
3. melléklet a 4/2018. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
Helyi védett természeti értékek jegyzéke
Sor-sz. |
Helymegjelölés |
Fafaj neve latin név/magyar |
Megjegyzés |
||||
utcanév |
házszám |
hrsz |
leíró hely meghatározás |
||||
1. |
Kossuth L. |
Kultúrház mögött |
Tilia platiphyllos / nagylevelű hárs |
hátsókertben famatuzsálem |
|||
2. |
Tilia platiphyllos / nagylevelű hárs |
||||||
3. |
Kossuth L. |
Önkormányzat |
Platanus hybrida / platán |
előkertben famatuzsálem |
|||
4. |
Kossuth L. |
175 |
Templom kert |
Aesculus hypocastanum / vadgesztenye 2 db |
előkertben |
||
5. |
Picea sp. ssp. / lucfenyő 3 db |
oldalkertben |
|||||
6. |
Pinus sp. ssp. / erdei fenyő |
oldalkertben |
Sor-sz. |
Helymegjelölés |
Fafaj neve latin név/magyar |
Megjegyzés |
||||
utcanév |
házszám |
hrsz |
leíró hely meghatározás |
||||
1. |
Szentgyörgyvári patak partján |
Salix alba tortuosa / fehér fűz |
közparkban |
||||
2. |
156 |
Tilia platiphyllos / nagylevelű hárs 3 db |
előkertben |
||||
3. |
Kossuth L. mentén |
település dél-nyugati oldalán |
Fraxinus sp. / szoliter kőrisfák |
oldal- és hátsókertek |
4. melléklet a 4/2018. (V. 9.) önkormányzati rendelethez
A 2016. évi LXXIV. törvény alapján
a településkép védelme szempontjából kiemelt területek
Az „A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények” alcímet (14. §-t) a Szentgyörgyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A (2) bekezdés b) pontját a Szentgyörgyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § (1) bekezdését a Szentgyörgyvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja hatályon kívül helyezte.