1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Szentgyörgyvár Község Önkormányzata

(2)¹ Az önkormányzat székhelye: 8393 Szentgyörgyvár Kossuth Lajos utca 48.

(3) Az önkormányzat működési területe: Szentgyörgyvár Község közigazgatási területe

(3a)² Az önkormányzat honlapja: www. szentgyorgyvar.hu

(4) Az önkormányzat jogi személy.

(5)³ A képviselő-testület hivatalának neve: Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címere: A címerpajzs a pajzsfőnél vágott kerektalpú pajzs. A pajzsfő első vörös mezejében lebegő arany szőlőtőke, második kék mezejében zöld halmon ezüst vár, várbástyával és toronnyal. A pajzsfő harmadik vörös mezejében lebegő arany lombos fa. A pajzs alsó kék mezejében ezüst, páncélos Szent György lovag lóháton ülve, amint lándzsájával átdöfi a fekvő arany sárkányt. Lándzsája végén ezüst zászlócskán vörös kereszt látható. A pajzs alatt, lebegő arany szalagon, fekete betűkkel „SZENTGYÖRGYVÁR” felirat szerepel.

(3) Az Önkormányzat zászlója: A zászlólap 2:1 arányú, álló formátumú, 100x200 cm-es fehér zászlóselyem, alul aranyrojt díszítése. Az önkormányzat címere a zászlólap közepén - színes megjelenítéssel, mindkét oldalon szitanyomással – foglal helyet, mely alatt a község neve lebegő arany szalagon feketével ívelten jelenik meg.

(4) A képviselő-testület a címer és a zászló használatáról külön önkormányzati rendeletben rendelkezett.

(5) A képviselő-testület, a polgármester, a Közös Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere használható.

3. § (1) Az önkormányzat feladatait az Mötv. 10.§-a tartalmazza.

(2) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervekben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatok körét az Mötv. 42.§-a szabályozza.

(2) A bizottságra és a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket a 3. és 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, viszont bármikor visszavonható.

(4) A képviselő-testület kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntéseit.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet/a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat, kinevezi vezetőiket. Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

5. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 42. §. 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás - ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet. A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglaltak az irányadók.

6. § (1)⁴ A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 10 ülést tart. A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán tartja.

(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívót a Közös Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

(5) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő 15 napon belül. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 8 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybevehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(6) Közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 30 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az egyesület elnökét.

7. § (1) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezetésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat is vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

(2) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását célzó – munkaterv.

(3) Az éves munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkaterv – tervezetei között összhang legyen.

(4) A munkaterv fő tartalmi elemei a tárgyidőszak fő feladatainak felvázolása, azon ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, az ülések tervezett időpontja, napirendjei, azon napirendek megjelölése, ahol közmeghallgatást kell tartani, napirend előterjesztésének megjelölése, közmeghallgatás időpontja.

8. § (1) A képviselő-testületi ülés – a zárt ülés kivételével – nyilvános.

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait, jegyzőt, a napirend előadóját, akinek jelenléte a napirend szempontjából fontos, az egyesület elnökét.

(3) A Közös Hivatal működésével kapcsolatban felmerülő kérdésekben Szentgyörgyvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a társult önkormányzatok képviselő-testületeivel szintén együttes ülést tart.

(4) Az együttes ülést bármelyik polgármester kezdeményezheti, megjelölve a napirendi javaslatot.

9. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. §. (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök.

(3) A polgármester a testületi ülés vezetése során megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

10. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztések és határozati javaslatok az ülésen történő kiosztását.

(3) Írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

(4) A felsorolásban nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetők.

11. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű vagy minősített szótöbbséggel soronkívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) A sürgősségi indítvány – sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap l6 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzzék napirendre illetőleg hányadik napirendként.

12. § (1) A polgármester a napirend sorrendje szerint minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot biztosít. A polgármester soronkivüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság a bizottság hatáskörébe tartozó előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök az újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak adja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról vita nélkül a testület határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A jegyző jogszabálysértő döntések, működés esetén törvényességi észrevételt köteles tenni.

(8) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

13. § (1)⁵ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról. Határozat meghozatalát kezdeményezheti a települési képviselő, önkormányzati bizottság elnöke, polgármester, alpolgármester, jegyző.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, akkor a polgármester a képviselőt jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

(3) Minősített többség szükséges:

(4) A képviselő-testület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartásra.

(5)⁶ A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat melletti igen, majd ellene szóló nem szavazatok, és a szavazástól tartózkodók számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét.

(6) A képviselő-testület határozatait külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint: …../20..(…hó…nap) határozat

(7)⁷ A határozatról a Közös Hivatal nyilvántartást vezet.

(8)⁸ A jegyzőkönyvet az ülést követő l5 napon belül el kell küldeni a Zala Vármegyei Kormányhivatal részére elektronikus úton kell megküldeni.

(9) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

(10) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a döntést – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – meghozhatja. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(11)⁹ A polgármester, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyben: pályázat benyújtásáról abban az esetben, mely pályázat saját forrást nem igényel.

14. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni ha azt törvény előírja, azt a képviselő-testület egyharmada indítványozza, azt a polgármester és a bizottság elnöke kéri. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(2)¹⁰ A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel, nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.

(3) A név szerinti szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

15. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

(2) A képviselők – a napirend lezárása után – a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, és a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek, amelyre az ülésen vagy legkésőbb l5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(3) Az interpellációt szóban és írásban is elő lehet terjeszteni.

(4) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, annak vizsgálatát a polgármesterre bízza.

16. § (1) A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáson nem illó, másokat sértő a megfogalmazása, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót, rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjaihoz illetve a képviselő-testület ülésén méltatlan magatartást tanúsít, ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának csökkentését.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok esetében, azt aki a tanácskozás rendjét megzavarja, rendre utasítja, ismételt esetben kötelezheti a terem elhagyására is.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)¹¹ A jegyzőkönyvet meg kell küldeni l5 napon belül a Zala Vármegyei Kormányhivatalnak elektronikus úton.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe, valamint a község honlapján (www.szentgyorgyvar.hu) a rendeletek egységes szerkezetben, és a jegyzőkönyvek megtalálhatók. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) Szentgyörgyvár és Sármellék Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek illetve a Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes üléséről egy jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv l-l példányát el kell helyezni mindegyik képviselő-testület jegyzőkönyvinél.

18. § A képviselő-testület – Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

19. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik a települési képviselők, önkormányzati bizottság elnöke, polgármester, alpolgármester, jegyző, a település civil szervezeteinek vezetői, önkormányzati társulás tagjai.

(2) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg, a rendelet tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata, a tervezet elkészítésébe szakértő is felkérhető, melyre a jegyző tesz javaslatot és részt vesz az előkészítésben.

(3) A tervezet véleményezése:

(4) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményegyeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendelet a polgármester és a jegyző írja alá. Az önkormányzati rendeleteket évenként l-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal/kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, az önkormányzati rendelet elnevezést, az önkormányzati rendelet címét.

(5) Az önkormányzati rendeletet a Közös Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

20. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottsága vagy tanácsnok hatáskörébe utalhatja.

(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a szabályzat függelékeként naprakész állapotban vezetni.

21. § (1) / A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen illetve a megválasztást követő ülésen az Mötv. 1. melléklete szerint esküt tesz.

(3) Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32. §-a szabályozza.

22. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület ügyrendi bizottságot hoz létre 3 fővel. A bizottság feladatait és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga határozza meg.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Megbízatása, feladatainak elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésének a képviselő-testület által történő elfogadásáig szól.

(5) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a Közös Hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(8) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(9) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.

(10) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(11) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.

(13) A bizottság tevékenységéről a ciklus végén számol be a képviselő-testületnek.

23. § (1) A képviselő-testület, a polgármester vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselők közül tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok által felügyelt feladatkörben csak ellenjegyzésével lehet előterjesztést benyújtani a képviselő-testület ülésére.

24. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében segíti a települési képviselők munkáját, összehívja és vezeti a testület üléseit, képviseli az önkormányzatot, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja a demokratikus helyi hatalom gyakorlást, a közakarat érvényesülését. A polgármester – véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről. Kapcsolatot tart a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek testületeivel.

(4) A polgármesternek indítványozhatja a bizottság összehívását, felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. A bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(5) A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, feladatok egyeztetése a társult önkormányzatok képviselő-testületeivel.

(6) Foglalkoztatásával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

25. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

26. § (1)¹² A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előirt államigazgatási feladatok ellátására Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal. A Közös Hivatalról szóló megállapodást a 6. melléklet tartalmazza.

(2)¹³ A Közös Hivatal hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzat rögzíti.

(3)¹⁴

(4)¹⁵ A Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt a Közös Hivatalt létrehozó megállapodás jóváhagyásáról, módosításáról, a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról, a Közös Hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról.

(5)¹⁶ A jegyzővel kapcsolatos munkáltatói jogokat Sármellék község polgármestere gyakorolja. A munkáltatói intézkedéseket azonban köteles a közös hivatalt alapító önkormányzatok polgármestereivel egyeztetni

(6) A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a jegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket. A megbeszélésen megállapított feladatokat emlékeztetőben rögzítik.

(7) A jegyző feladat- és hatáskörében ellátja a megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos feladatokat, illetve ezek ellátásáról gondoskodik, előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról, köteles a Közös Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületi ülésein – személyesen vagy megbízottja útján – részt venni és ott a szükséges felvilágosítást megadni, évente beszámol a képviselő-testületeknek a Közös Hivatal munkájáról.

(8) A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét az igazgatási ügyintéző II. munkakört ellátó köztisztviselő helyettesíti. A jegyzői tisztség és az igazgatási ügyintéző II. munkakör egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén az átmeneti helyettesítést a gazdálkodási ügyintéző I. munkakört ellátó köztisztviselő látja el.

27. § (1)¹⁷ Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb célszerű, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2)¹⁸

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányul.

(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok módszerek közös konzultációkon történő megvitatása, kulturális javak megóvása és fejlesztése.

28. § (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak az irányadók.

(2) Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

29. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Közös Hivatal hirdetőtábláján, helyi szórólap útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább l5 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányuló szabályok érvényesülnek.

30. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni, a vagyontárgyakról való rendelkezés során, azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és vagyoni jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a vagyon rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vesz gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.

(4) Önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult.

(5) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(6) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

31. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

32. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben különösen:

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközöket kizárólag csak a Közös Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételeivel is a testület döntésének megfelelően gazdálkodhat, illetve használhatja fel dologi kiadásokra.

(3) / A Közös Hivatal és az önkormányzat által müködtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint teljesíti.

33. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik. A belső ellenőrzési tevékenységet a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Megállapodása 7.1. és 7.3 pontja szerint a társulással munkaviszonyban álló belső ellenőr látja el. A belső ellenőr feladatait, kötelezettségeit, hatásköreit, a tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve rögzíti.

35. § (1) A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat. Tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást, a kérhet, javaslatot tehet intézkedés megtételét kezdeményezheti.

(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

36. § Az SZMSZ mellékletei:

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.