Zalavár község önkormányzata képviselő testületének 20/2014 (XII.2.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2018. 10. 02- 2019. 08. 30Zalavár község önkormányzata képviselő testületének 20/2014 (XII.2.) önkormányzati rendelete
a szervezeti és működési szabályzatáról
2018-10-02-tól 2019-08-30-ig
Zalavár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. §. /1/ bekezdésében, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a. és d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A helyi önkormányzás általános szabályai
1.§
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Zalavár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
Székhelye: 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.
- Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Az önkormányzat illetékességi területe: Zalavár község közigazgatási területe
- [1]Az önkormányzat hivatalának megnevezése:
Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)
Székhelye: 8394 Alsópáhok, Fő u. 65.
Kirendeltsége: 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1.
(5)[2] A polgármester, a képviselő-testület, és a jegyző által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Zalavár Község Polgármestere
Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Zalavár
Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
2.§
- Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló
- Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
3.§
(1) Az önkormányzat a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében, valamint a 20 § (1) bekezdésében felsorolt önkormányzati feladatokat látja el.
(2) Az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat az önkormányzat éves költségvetése biztosítja.
(3) A kötelező feladatok ellátásának módját és az önként vállalta feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.
- Zalavár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testülete együttműködésük szabályait megállapodásban rögzítette.
- [3]Az együttműködési megállapodás alapján Zalavár Község Önkormányzata a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez, az Önkormányzat tulajdonában lévő, 8392 Zalavár Dózsa György utca 1. szám alatti épületében külön helységet és internet hozzáférést biztosít térítésmentesen. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat által megtartott közmeghallgatásokhoz a 8392 Zalavár, Dózsa György u. 61. szám alatti könyvtár épületében található Klubtermet térítésmentesen biztosítja. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat kulturális rendezvényeinek megtartásához a 8392 Zalavár Petőfi Sándor utca 5. szám alatti Művelődési Házat, valamint a Dózsa György u. 61. szám alatti Klubtermet térítésmentesen biztosítja. Az Önkormányzat az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége útján biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéshez, valamint pályázatainak benyújtásához a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és viseli az ezzel járó költségeket. Biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyveinek elektronikus úton (www.njt.hu) történő felterjesztését a Zala Megyei Kormányhivatalhoz. Biztosítja jegyzőkönyveinek, házipénztárának, bélyegzőjének őrzését. Az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége tartja nyilván a Roma Nemzetiségi Önkormányzat határozatait, látja el iratkezelési feladatait. Az Önkormányzati Hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein, és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
- [4]A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata által megbízott belső ellenőr végzi a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott belső ellenőrzési munkaterv alapján. A belső ellenőr részére megbízást a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján az elnök ad. A belső ellenőrzés elvégzéséhez szükséges helyiséget az Önkormányzat biztosítja.
(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását önkormányzati rendeletben, a hatáskör gyakorlására jogosult megnevezésével átruházhatja. A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) A képviselő-testület által a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
4.§
(1) A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 42.§. 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.
(2) A Társulás, a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.
(3) A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.
(4) A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezései az irányadók.
II. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Alakuló ülés
5.§
- A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
- Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
- Az alakuló ülés megnyitása után a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a polgármester és a képviselő-testületi tagok megválasztásának eredményét és átadja a megbízó leveleket.
- A megválasztott polgármester és a képviselő-testületi tagok esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
A képviselő jogállása, kérdezési jog, interpelláció
6. §
(1) A képviselők jogállását az Mötv. előírásai szabályozzák.
(2) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja,
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
f) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a döntéshozatalnál bejelenteni.
7.§
- A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
- A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, 8 napon belül, írásban kell a választ megadni.
- A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
- Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
- Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
- A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
8.§
A képviselő-testület üléseinek száma
- A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
- [5]A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit az önkormányzat 8392 Zalavár, Dózsa György utca 1. szám alatti épületében, vagy a Zalavár, Dózsa György utca 61. szám alatti klubteremben tartja.
- A közmeghallgatást a képviselő-testület a Művelődési Ház Zalavár, Petőfi Sándor utca 5. szám alatti épületében, vagy Zalavár, Dózsa Gy. u. 61. szám alatti klubteremben tartja meg.
- Az ülés esetenként a meghívóban jelzett más helyszínre is összehívható.
9.§
A képviselő-testület összehívása, meghívó
- A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze.
- A képviselő-testület ülésére meghívottként, tanácskozási joggal meg kell hívni- a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül-:
- a zalavári roma nemzetiségi önkormányzat elnökét,
- az Önkormányzati Hivatal napirendi pont szerint illetékes dolgozóját,
- akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
- az önszerveződő közösségek képviselőit
tevékenységi körükben tárgyalt napirend esetében.
- Egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.
- A képviselő-testület ülését össze kell hívni minden olyan hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.
- Rendkívüli ülést kell összehívni:
a.) az Mötv. 44.§-ában meghatározott esetben
b.) ha Képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt
c.) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(6) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (5) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.
10.§
- A meghívónak tartalmaznia kell
a.) az ülés kezdeti időpontját és helyét,
b.) a tárgyalásra javasolt napirendeket és azok előadóit,
c.) a polgármester aláírását és bélyegzőjének lenyomatát.
- A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
- Amennyiben a testületi ülésen tárgyalandó napirendi pontok a 10. sorszámot meghaladják, úgy a képviselő-testületi ülés meghívóját, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
- Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
- [6]A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal, az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetmény útján kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége hivatalában lehet megtekinteni.
11.§
- A lakosságot a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontjáról, helyéről legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt az önkormányzati hirdető táblán elhelyezett hirdetménnyel kell tájékoztatni.
Az előterjesztés, és a sürgősségi indítvány
12.§
- Előterjesztésnek minősül:
- minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag,
- rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
- Előterjesztés benyújtására jogosult:
- a polgármester,
- az alpolgármester,
- a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
- a képviselő-testület tagja,
- a jegyző,
- polgármester által meghatározott esetekben és ügyben a gazdasági társaságok, az intézmények, alapítványok, civil szervezetek és más szervek vezetői.
- A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
- A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
- Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
- Az előterjesztés első része tartalmazza
- a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
- a tárgykört érintő jogszabályokat,
- az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,
- mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
- több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint várható következményeik ismertetése.
- Az előterjesztés második része tartalmazza:
- az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
- a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
- az esetleges részhatáridők rögzítése.
- Az előterjesztés első része tartalmazza
13.§
(1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását javasolhatja a képviselő-testületnek:
- a polgármester,
- az alpolgármester,
- a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
- a képviselő-testület tagja,
- a jegyző.
- A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
- sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapnap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél,
- ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására,
- amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy hányadik napirendként tárgyalják azt.
- Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 12. § (5) bekezdésében foglaltakat.
- A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel vita nélkül dönt.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos szabályok
14.§
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.
(2) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni és a polgármesternek a képviselő-testület ülését 3 napon belül új időpontra össze kell hívni.
(3) Ha a képviselő-testület ülése közben válik határozatképtelenné, az ülést 30 percre fel kell függeszteni. Amennyiben a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.
(4) A polgármester a testületi-ülés vezetése során
- megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
- megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
- előterjeszti az ülés napirendjét,
- javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyére,
- tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
- ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket.
Napirend előtti témák és a napirend
15.§
- A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről, szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
- A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
- Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
Zárt ülés szabályai
16.§
- A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c.) pontjában meghatározott esetekben minősített többségű szavazattal zárt ülés tartását rendelheti el.
- Személyi ügy tárgyalása esetén az érintettnek –ha a zárt ülés tartása beleegyezésétől függ- az ülés összehívásának időpontjáig erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az érintett az ülésen jelen van, nyilatkozatát szóban is megteheti.
- A zárt ülésen hozott határozatokról - ha azok közzététele személyiségi jogot nem sért - a polgármester ad tájékoztatást. A törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
- A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthetnek:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) Zala Megyei Kormányhivatal,
c) az érintett, a jegyzőkönyv azon részébe, amely érinti,
d) a résztvevő, a jegyzőkönyv azon részébe, amelyen részt vett.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
17.§
- A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
- az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat (pl. tényeket, adatokat, módosító indítványokat stb.) kell tartalmaznia,
- az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
- A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
- Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
- A képviselő-testületi tag(ok) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
- Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
- Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
18.§
- A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
- A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
- A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
- Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntésről végleges határozatot hoz.
19.§
- Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
- Név szerinti szavazást kell tartani: az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről.
- A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni
- A nyílt szavazás eredményét a – igen, nem, tartózkodás - szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.
20.§
- A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.
- A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat pecsétjét tartalmazó szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
- A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell
- a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
- a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
- a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.
- A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
- A titkos szavazást a Szociális és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
A tanácskozás rendje
21. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
21/A. §[7]
(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatására a Szociális és Ügyrendi Bizottság jogosult.
(3) A bizottság eljárása során meghallgatja az érintett képviselőt. A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő egy havi tiszteletdíját megvonhatja.
(4) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
Határozat
22.§
- A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: / ( . ) határozat.
- [8]A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
- A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
23. §
(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) az önkormányzat bizottságai,
c) a polgármester, az alpolgármester,
d) a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata.
(3) A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat,
b) a rendelettervezetet az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el,
c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelettervezetet indokolással és hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap római számmal jelölve, nap) kell ellátni a következő minta szerint:
Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének ….…../….. (… …) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat hivatalában, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés útján történik.
(7) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
A jegyzőkönyv
24. §
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (2) bekezdése alapján közokiratnak minősül.
(2)[9] A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző vagy aljegyző vagy megbízottja írja alá, valamint a Képviselő-testület ülésén jelen levő és a napirend tárgyalása előtt jegyzőkönyv hitelesítőnek megválasztott képviselő.
(3) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(4) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjának való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként kell csatolni.
(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(8) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni
(9) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a rendeletet,
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
(10) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(11) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(12) Az Mötv. 52. § (3) bekezdése alapján zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat, és a közérdekből nyilvános adat megismerésének a lehetőségét. A képviselő-testületnek a zárt ülésen hozott döntése is nyilvános.
Együttes képviselő-testületi ülés szabályai
25.§
- Az együttes képviselő-testületi ülést a kezdeményező polgármester hívja össze és vezeti.
- Az együttes ülés meghívóján a részt vevő önkormányzatok polgármestereinek neve szerepel.
- Az együttes ülésen a határozati javaslatokról a részt vevő képviselő-testületek külön-külön szavaznak, és hoznak határozatot.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
26. §
(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
Szociális és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;
(3) A Szociális és Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete rögzíti. A bizottság feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
(4) A Szociális és Ügyrendi Bizottság ügyviteli feladatainak ellátását az Önkormányzati Hivatal biztosítja.
27.§
(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
(4) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(5) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(6) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
28. §
(1) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(3) A bizottságot 3 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(5) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 16. §-ában meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
29. §
(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
(5)[10] A bizottság működésének ügyviteli feladatait az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége látja el.
IV. Fejezet
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
30. §
(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester illetményét az alakuló ülésen a képviselő-testület állapítja meg az Mötv 71. § alapján.
(3) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak
f) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
g) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét.
h.) az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 36. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. § (1) bekezdése, a polgármesteri tisztség megszűnésének szabályait az Mötv. 69 § (1) bekezdése tartalmazza
(5) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén az Mötv. 70. § (1) bekezdése az irányadó.
Az alpolgármester
31. §
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére egy alpolgármestert választ
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
(4) Helyettesíti a polgármestert legalább 30 napot meghaladó tartós távollétében.
A jegyző
32. §
(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
d) az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti a képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozatok betűrendes nyilvántartása,
(4) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben.
(5) A jegyző kinevezésére az Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(6) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat az Mötv. 81–83. §-ai határozzák meg.
(7) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
V. Fejezet
A közös önkormányzati hivatal
33. §
(1) A képviselő-testület az Mötv. 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2)[11] Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A közös önkormányzati hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatározhat. A közös hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A közös önkormányzati hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) Az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Hivatali SzMSz-t - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a képviselő-testület határozattal fogadja el.
(5) Az Önkormányzati Hivatali SzMSz folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
VI. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
34. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az 5. mellékletben felsorolt társulásokban vesz részt.
VII. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás
35. §
(1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben meghatározottak az irányadók.
(2) Helyi népszavazást a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
36. §
(1) A képviselő-testület nyilvános képviselő-testületi ülés keretében szükség szerint, de legalább évente 1 közmeghallgatást tart.
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,
b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor,
c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő,
d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet,
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel kell tájékoztatni a lakosságot.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb
30 napon belül írásban kell választ adni.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a 24.§ rendelkezéseit kell alkalmazni.
37.§
(1) A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében lakossági fórumot tarthat.
VIII. Fejezet
Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, vagyona
A gazdasági program
38. §
(1) A képviselő-testület gazdasági programja megbízatása időtartamára szól. A gazdasági programot az alakuló ülést követő hat hónapon belül a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
39. §
(1) A képviselőtestület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) [12]
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
- A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
40. §
(1)[13] Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre,
b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása,
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.
(2) Az önkormányzat gazdálkodására az Mötv. 111-118. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. Az Mötv. 115 § (1) bekezdése alapján az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért a polgármester, míg annak biztonságáért a képviselő-testület a felelős.
41. §
(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratukban meghatározott jogkörben gazdálkodnak.
(2)[14] Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester az Alsópáhoki Közös Önkormányzati Hivatal Zalavári Kirendeltsége valamint a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás belső ellenőre útján látja el, illetve biztosítja.
42. §
(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait az Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kell megállapítani.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
43. §
(1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről a képviselő-testület jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik Keszthely és Környéke Kistérség Többcélú Társulásán belül.
Felterjesztési jog
44. §
(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatikról szóló törvényben meghatározott felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság véleményét.
IX. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. §
(1) A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalavár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 7/2012. (II. 29.), 17/2012. (VIII. 31.), 4/2013. (III. 14.), 6/2014. (III. 6.) önkormányzati rendeletek.
Az SZMSZ mellékletei:
1. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
2. A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök
3. A képviselő-testülettől a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat és hatáskörök, bizottsági tagok megnevezése
4. Települési önkormányzatokkal létrehozott társulások
Zalavár, 2014. december 1.
Horváth Ildikó Hetesi Krisztina
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Sármellék, 2014. december 2.
Hetesi Krisztina
jegyző
1. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
Zalavár Község Önkormányzata kötelezően és önként vállalt feladatai ellátásának módja
Kötelező feladatok ellátásának módja | Önként vállalt feladatok és ellátásának módja | A feladatellátást meghatározó jogszabályi rendelkezés |
1. Egészségügyi alapellátás - háziorvosi alapellátás, NK Medicor Kft-vel kötött megállapodás alapján, vállalkozó háziorvossal, - fogorvosi ellátás, ARANYHÍD EU Egészségügyi Szolgáltató Bt-vel, megbízási szerződés alapján, vállalkozó fogorvossal, - fogorvosi ellátás, „Helikon Dent” P.V. Fogorvosi Bt-vel, megállapodás alapján, vállalkozó fogorvossal. - orvosi ügyeleti ellátás, Ügyelet Nonprofit Közhasznú Kft-vel kötött megállapodás alapján - fogorvosi ügyeleti ellátás a IV Dental Kft-vel ellátási szerződés alapján -védőnői szolgálat | 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól | |
2. Szociális ellátás - szociális étkeztetés Önkormányzati főzőkonyha működtetésével - családsegítés Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján - házi segítségnyújtás Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján | - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján - újszülöttek támogatása - Bursa Hungarica ösztöndíj | [15]A szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet |
3. Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján | ||
4. Közművelődési és közgyűjteményi feladatok - könyvtárellátási szolgáltatás Deák Ferenc Megyei Könyvtár útján könyvtárellátási megállapodás alapján - közösségi színtér fenntartása | 1997. évi CXL tv. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről | |
5. Környezetvédelmi feladatok -környezetvédelmi program végrehajtása [16]-hulladékkezelési közszolgáltatás a Viridis-Pannonia Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján -településtisztaság önkormányzat ellátásával | - állati hulladékok elszállítása és kezelése, ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt-vel kötött szolgáltatási szerződés útján | 1995. évi LIII.tv. a környezet védelmének általános szabályairól |
6. Kommunális feladatok - köztemető fenntartása [17]- ivóvíz ellátás a DRV Zrt. útján -utak fenntartása önkormányzati fenntartásban -közvilágítás E.ON-al kötött szerződés útján -csapadékvízelvezetés önkormányzat ellátásával - gyepmesteri feladatok, vállalkozói szerződéssel | 1999. évi XLIII. tv. a temetőkről és a temetkezésről 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról | |
7. Közoktatás óvodai nevelés, önkormányzat fenntartásában | [18]A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény | |
8. Belső ellenőrzés Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás útján | 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól | |
9. | - Kis-Balaton I. ütem megnevezésű, halászati vízterület halászati jogának gyakorlása, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött haszonbérleti szerződés alapján | 2013. évi CII. tv. a halgazdálkodásról és a hal védelméről |
10. | - mezei őrszolgálat, önkormányzat ellátásában | 9/2000. (VII.20.) számú önkormányzati rendelet |
11. Nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése Zalavár Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás alapján | 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól | |
Civil szervezetek támogatása |
2. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat és hatáskörök
A polgármester átruházott hatáskörben megállapítja
- újszülöttek támogatását
- a szociális étkeztetés igénybevételét
- közhasznú munkára történő kirendelést
- [19] kiadja a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot
3. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testülettől a Szociális és Ügyrendi Bizottságra átruházott feladat és hatáskörök, bizottsági tagok megnevezése
1.[20] A bizottság tagjainak névsora: - Tóth László elnök
- Józsa Balázs István tag
- Lucz József tag
2. A bizottság feladat és hatásköre:
- átruházott hatáskörben dönt az önkormányzati segély kérelmekről,
- átruházott hatáskörben dönt a méltányossági közgyógyellátás kérelmekről,
- közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,
- közreműködik az önkormányzati rendeletek előkészítésében,
- ellenőrzi a rendeletekben foglaltak hatályosulását,
- ellátja az önkormányzati képviselő-testület működésével kapcsolatos titkos szavazás lebonyolítását, megállapítja és kihirdeti a szavazás eredményét,
- ellátja az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, szükség szerint lefolytatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást,
- [21]lefolytatja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatot.
4. melléklet a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
Települési Önkormányzatokkal létrehozott társulások
- Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás
- ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás
- Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás
1. függelék a 20/2014. (XII. 2.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület tagjainak névsora
1. Horváth Ildikó polgármester
2. Hajas Balázs alpolgármester
3. Józsa Balázs István képviselő
4. Lucz József képviselő
5. Tóth László képviselő
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Beiktatta a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.
Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Beiktatta a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet 2015. március 1-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 2/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. március 1-től.
Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.
Módosította a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.
Módosította a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.
Beiktatta a 4/2018. (II. 16.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. február 17-től.
Módosította a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.
Beiktatta a 6/2018. (X. 1.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018. október 2-től.