Bókaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a terület és a településfejlesztés, az arányos közteherviselés érvényesítése, valamint a lakossági ellátás színvonalának javítása és az idegenforgalomhoz kapcsolódó - feladatok ellátásához szükséges forrás megteremtése érdekében egyes helyi  adók bevezetését tartja szükségesnek.

Az Önkormányzat a helyi adók körére, mértékére  és az adózás főbb szabályaira az alábbiakat rendeli:

I. Fejezet

1.§.

Az Önkormányzat az 1990. évi C. törvény 6. §-ának a./ pontjában foglalt felhatalmazás alapján

1. az építményadót,
2. magánszemélyek kommunális adóját,
3. idegenforgalmi adót

határozatlan időre bevezeti.

2. §.

(1) E rendelet alkalmazásában adóalany:

1. a magánszemély,
2. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli társaság,
3. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Adómentes az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési –oktatási intézmény, abban az évben amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv e-

setében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

(4) E rendelet hatálya – a 22. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium Felügyelete alá tartozó büntetés végrehajtási vállalatra és annak fogva tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a társasági adóról és az osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában.

(5) Ha az 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) az adóalanyiságot az év első

napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót évközben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki /amely az adót

bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményének.

(6) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Északatlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján

megállapítható idegenforgalmi adó alól.

3. §.

Adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén

1. az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
2. a nem állandó lakósként való tartózkodásra, (továbbiakban együtt: adó-

tárgy) terjed ki.

II. Fejezet

1. ÉPÍTMÉNYADÓ

ADÓKÖTELEZETTSÉG

4. §.

(1) Adóköteles a község belterületén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész /a továbbiakban együtt: építmény/

(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.

(3) Az adókötelezettség – lakó és üdülőtulajdon kivételével – az építmény valamennyi helyiségére kiterjed az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

(4) Lakás – és üdülőtulajdon esetében az adókötelezettség az alábbiakra terjed ki:

• a lakás, illetve üdülőhöz tartozó valamennyi helyiség 1,90 méternél magasabb belmagasságú
• részének összegzett alapterülete, válaszfalak, szerkezetek /kémény, pillértest/ valamint nyílászáró szerkezetek kialakítása folytán keletkezett beugrások kivételével,

• a szobákat és mellékhelyiségeket, illetve e célra szolgáló területeket elnevezésüktől függetlenül kell az épület adóköteles alapterületének megállapításánál figyelembe venni.

Mellékhelyiségek:

• főzőhelyiségek /konyha, főzőfülke/
• egészségügyi helyiségek /fürdőszoba, mosdó, zuhanyzó, WC/
  közlekedő helyiségek /belépő, szélfogó, előszoba, belső közlekedő, átjáró/
• tárolóhelyiség /éléskamra, gardrób, belső tároló/
• hobby helyiségek
• Adóköteles alapterületként kell figyelembe venni a lakás és üdülőingatlanon elhelyezett vagy ahhoz szorosan egybeépített üzlethelyiség, gépjármű tárolására szolgáló helyiség, műhely, raktár alapterületét is függetlenül, hogy az ingatlannal egybeépült vagy külön szerkezeti egységet képez.

AZ ADÓ ALANYA

5. §.

(1) Az adó alanya (2.§.) az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog /kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet használati joga/ terheli a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy az adó alanya.

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adó-
alanyok.

(3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a 2. bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

ADÓMENTESSÉG

6. §.

Mentes az adó alól:

(1)  A törvény alapján:

a/ szükséglakás,

b/ a szociális egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,

c/ költségvetési szerv és az egyház tulajdonában álló építmény.

d/ a lakás és az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségek,

e/ az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az ehhez kapcsolódó tároló épület /pl. istálló, üvegház, terménytárló, magtár műtrágyatárló/ feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerű állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.

(2) Az önkormányzat képviselőtestület döntése alapján –

a/ Bókaházi állandó lakó, illetve tartózkodási hellyel rendelkező építmény

tulajdonos tulajdonát képző lakás, nem lakás célját szolgáló építmény           tulajdona, valamint a tulajdonrészét képező ingatlan után.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, VÁLTOZÁSA,

MEGSZŰNÉSE

7. §.

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély
kiadását követő év első napján keletkezik.

Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó
napján.

Az építmények az év első felében történő megszűnése esetén a második
félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

AZ ADÓ ALAPJA

8. §.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

9. §.

(1)^[1] A lakás és nem lakás célját szolgáló építmény esetén egységesen 800,-Ft/m2/év.

III. Fejezet

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

ADÓKÖTELEZETTSÉG

10.§.

1. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi be-

építetlen belterületi földrészlet /továbbiakban: telek/

2. Az (1) bekezdés szerinti beépítetlen belterületi földrészletnek minősül az

    építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – épületnek minősülő építmény esetén 

    annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett 

    földrészlettel egyező nagyságú – földrészletet  meghaladó telekrész.

AZ ADÓ ALANYA

11. §.

(1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év /továbbiakban év/ első napján a

      10.§. (1) bekezdés szerinti telek, illetve a 10 § (3) bekezdése szerinti lakás tulajdonosa..

      Ha a telket az ingatlan-nyilvántartásba  bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak    

     gyakorlására jogosult az adó alanya.

3. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.   

        Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott

        megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

ADÓMENTESSÉG

12.§.

Mentes az adó alól:

1. az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG MEGSZŰNÉSE

13. §.

1. Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítése, illetőleg az

az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.

2. Az adókötelezettség a belterületi földrészlet külterületté minősítése,

illetőleg az építési tilalomnak az első félévben kihirdetése esetén a

félév utolsó napján szűnik meg.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

14. §.

(l)^[2] A 10.§ (1) bekezdésben meghatározott telek, telekrész után  évi  13.000,-Ft

ADÓKEDVEZMÉNY

15.§.

(1) Bókaházi állandó lakósoknak a 14. §. (1) bekezdése alapján megállapított adó mértékéből egy adóköteles telek után 40 %-os adókedvezmény jár.

IV. FEJEZET

IDEGENFORGALMI ADÓ

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG ÉS AZ ADÓ ALANYA

16.§.

1. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt,

1. aki nem állandó lakósként az önkormányzat illetékességi területén legalább

egy vendégéjszakát eltölt,

2. aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre

alkalmas épületnek a tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak.

                                         ADÓMENTESSÉG

                                                     17. §

1. Az eltöltött vendégéjszakák alapján egyébként fennálló adókötelezettség

(16.§.(1) bekezdése alól mentes.

1. a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magán-

személy

2. az egészségügyi, szociális intézményben ellátott személy,
3. a közép – és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján, hatóság
   vagy bíróság intézkedése folytán, a szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezett szakismereti oktatás keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
4. aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa
   vagy bérlője, illetőleg a tulajdonos vagy bérlő hozzátartozója (Ptk.
   685.§.b/ pontja/.

5. aki a 16.§. (1/b) bekezdésében meghatározott adótárgy után
   építményadó fizetésre kötelezett.

AZ ADÓ ALAPJA

                                                     18. §.

1./ Az adó alapja:

1. a 16.§.(1). bek. a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a

                        1. a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy

                        2. a megkezdett vendégéjszakákra eső

                            - szállásdíj, ennek hiányában

                             - szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetett ellenérték

                                pl. üzemeltetési költség).

                    b) a 16.§.(1) bek. b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az     

                         építmény hasznos alapterülete.

                                         AZ ADÓ MÉRTÉKE

                                                           19. §.

1./ Az adó mértéke:

     a) a 16 §. (1) bek. a) pontja szerinti adókötelezettség esetén személyenként

         és vendégéjszakánként 300,-Ft.

     b) 16.§. (1) bek. b) pontja szerinti adókötelezettség esetén évi  500 Ft/m2.

                        AZ ADÓ BESZEDÉSRE KÖTELEZETT

                                                          20. §.

1./ A 16. §. alapján fizetendő adót

1. kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken

a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,

2. a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló-jegy átadása alkalmával

az üdülőt fenntartó szerv,

3. a fizető- vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a

szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított

szerv

4. az a)-c/ pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása

ingyenes használatra való átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől /hasz-

nálójától/ az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tu-

lajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be.

2./ Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre

     kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. 

                                    AZ ADÓBEVALLÁS SZABÁLYAI

                                                            21.§.

Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-ig kell bevallást tennie.

V. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22. §.

E rendeletben nem szabályozott adózási kérdésekben a helyi adóról szóló 1990.évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadóak.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23.§.

(1) Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. E rendelet hatályba-

lépésével egyidejűleg hatályát veszítik az alábbi önkormányzati rendeletek:

- A helyi építményadóról szóló 7/1999./XII.21./ számú rendelet, valamint a

módosításáról rendelkező 12/2000. /XII.13./ számú önkormányzati rendelet.

- Az idegenforgalmi adóról szóló 7/2001./XII.17../ számú önkormányzati rendelet.

- A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 4/1993./XII.28./ számú, és a

  módosításáról rendelkező 8/1995./XII.27./ , 8/1997./XI.25./,7/1998./XII:11./, 11/2000./XII.13./ számú rendeletek.

Bókaháza, 2004. december 16.

       Lóth Eszter sk.                                    Kovács Katalin sk.

       polgármester                                      körjegyző

Kihirdetve:

Bókaháza, 2004. december 17.

Kovács Katalin sk.

körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Zalaapáti, 2007.01.01.

Kovács Katalin

körjegyző