Bókaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VII. 19.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
Hatályos: 2022. 07. 20- 2022. 07. 20Bókaháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VII. 19.) önkormányzati rendelete
a helyi szociális ellátásokról
Bókaháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésben, 26. §, 32. § (3) bekezdésben, 45. §, 48. §, 60. § (4) bekezdésben, 62. § (2) bekezdésben, 92. § (1)-(2) bekezdésben, 132. § (4) bekezdésben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésben, 29. § (1)-(2) bekezdésben és a 131. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozására a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátások formáit, rendszerét, a helyi szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bókaháza Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére, az Önkormányzat által nyújtott, e rendeletben szabályozott ellátásokra.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) az Önkormányzat területén bejelentett lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre,
b) a Szt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre,
c) a Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az Önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
3. Eljárási rendelkezések
3. § (1) A szociális rászorultságtól függő támogatások és ellátások iránti kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, az e rendelet 1. melléklet és 2. melléklet formanyomtatványok felhasználásával.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú,
b) fiatal felnőtt: a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § c) pontja szerinti nagykorú személy,
c) a jövedelem, a család, a háztartás fogalmak meghatározására az Szt. 4. §-ában meghatározott, ide vonatkozó rendelkezések az irányadók,
d) a települési lakásfenntartási támogatás és a fűtési támogatás esetében a kérelemben az adott ingatlanban életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyeket kell felsorolni.
(3) Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelemben felsorolt személyek jövedelmi, vagyoni helyzetét igazolni kell, illetve arra vonatkozóan nyilatkozatot kötelesek tenni. A támogatási kérelemhez szükséges jövedelem- és vagyonszámításnál az Szt.-ben, illetve annak végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.
1. A jövedelmet, és a támogatásra való jogosultságot a kérelemhez csatolt alábbi dokumentumokkal kell igazolni:
a) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolás, nyilatkozat;
b) vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást a következők szerint: a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás, vagy a vállalkozó saját nyilatkozata;
c) a kifizető szerv által kiállított tárgyévre vonatkozó nyugdíjösszesítő igazolás a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összegéről, amennyiben az ellátás összege év közben változott, a kérelem benyújtásának hónapját megelőző nyugdíj összegének igazolása;
d) a kérelmező háztartásában élő nem tanköteles korú, nappali oktatásban részesülő gyermek(ek) iskolalátogatási, vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolása.
2. A kérelmező részére települési támogatás akkor állapítható meg, - az egyéb feltételek fennállása mellett - ha az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.
3. Ha a kérelem az e rendelet szerint adható támogatások, ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, az eljáró hatóság a kérelmezőt felhívhatja az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő módon történő igazolására (pl. egészségi állapot orvos által történő igazolása, gyógyászati segédeszköz vásárlásáról szóló számla/igazolás).
(4) Az eljáró hatóság a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valódiságát ellenőrizheti, a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt végezhet. A környezettanulmány lefolytatásához igénybe veheti családsegítő közreműködését.
(5) A jogosultat a rendszeres települési támogatás az azt megállapító határozatban megjelölt időponttól illeti meg, kivéve, ha a támogatás ismételt megállapítása iránti kérelmet a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban nyújtja be. Ebben az esetben a támogatás a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától állapítható meg.
(6) A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül írásban köteles értesíteni a Hivatalt.
4. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetben is nyújtható, formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(2) A természetben nyújtott települési támogatás formái: pl. tűzifa, szén, kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító vásárlási utalvány, élelmiszercsomag, étkezés biztosítása, étkezési térítési díj átvállalása, közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé, a gyermek tanulmányaival összefüggő kiadások támogatása.
(3) A természetben nyújtott települési támogatás megvásárlására felhatalmazást kaphat a családsegítő 15 napos elszámolási kötelezettséggel, melyről a határozatban rendelkezni kell.
5. § (1) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a részére megállapított támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől, illetve az átutalás napjától számított 15 napon belül névre szóló számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.
(2) Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül rendkívüli települési támogatásban nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.
6. § (1) A megállapított támogatás folyósításáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik készpénzben történő kifizetéssel, illetve a kérelmező vagy a közüzemi szolgáltató folyószámlájára történő átutalással.
(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani, legfeljebb a döntés véglegessé válásának napjától számított 5 munkanapon belül.
7. § (1) A képviselő-testület hatáskörét átruházott hatáskörben:
a) a polgármester gyakorolja a rendkívüli települési támogatás (9. §), a születési támogatás (10. §), a települési gyermeknevelési támogatás (11. §), a temetési támogatás (12. §), a gyógyszertámogatás (14. §), az intézménylátogatási támogatás (16. §), a fűtési támogatás (17. §), a házi segítségnyújtások térítési díj támogatása (18. §) és a köztemetés (19. §) esetén;
b) a jegyző gyakorolja a települési lakásfenntartási támogatás (15. §) esetén.
(2) A képviselő-testület jár el a kamatmentes kölcsön (13. §) kérelem elbírálása esetén.
4. A támogatások rendszere
8. § Szociális rászorultság esetén a jogosult kérelmére a képviselő-testület:
ESETI JELLEGGEL NYÚJTOTT TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
5. Rendkívüli települési támogatás
9. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Rendkívüli települési támogatás kérelmezhető:
a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére;
b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni;
c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások, ellátások költségeihez való részbeni hozzájárulásra;
d) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra;
e) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez;
f) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklésére;
g) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra;
h) ha a kérelmező, vagy családja megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon veszélyeztetve van;
i) különös méltánylást igénylő esetben
ia) igazolt, krónikus, hosszan tartó betegségből, balesetből adódó
ib) igazolt krízishelyzet: elemi csapásból (pld. tűzkár), természeti csapásból (pld. árvíz) eredő nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadások enyhítésére;
j) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére, ha a lakhatás elvesztése fenyeget, a kilakoltatás megelőzésére.
(3) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át nem haladja meg.
(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege minimum 5.000 Ft, maximum 100.000 Ft lehet.
(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a rendkívüli települési támogatás összege az adott naptári évben maximum 100.000 Ft lehet.
(6) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre indult eljárásra települési támogatás, - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén -, nem állapítható meg.
6. Születési támogatás
10. § (1) Születési támogatásban részesülhet az a szülés időpontjában Bókaháza közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező szülő, akinek a gyermeke a születésekor a községben bejelentett lakóhelyet szerez, és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1200 %-át nem haladja meg.
(2) A gyermek születésére tekintettel igényelt eseti települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. A szülő a kérelmet a szülés napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A születési támogatás összege gyermekenként: 40.000 forint.
7. Települési gyermeknevelési támogatás
11. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt nehéz anyagi helyzetbe került, és ezért segítségre szorul.
(2) A települési gyermeknevelési támogatást kérelmezni lehet
a) a gyermek nevelését, oktatását elősegítő szolgáltatás, ellátás igénybevételéhez,
b) a gyermek egészségi állapotának fenntartása, megőrzése érdekében jelentkező többletkiadások fedezésére,
c) nevelési, oktatási szünet ideje alatt, gyermekfelügyeletet is biztosító szolgáltatás igénybevételéhez.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás megállapítására irányuló kérelem akkor nyújtható be, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át nem haladja meg.
(4) A települési gyermeknevelési támogatás gyermekenként egy naptári évben egy alkalommal igényelhető. A kérelemhez csatolni kell
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szolgáltatás, ellátás térítésköteles igénybevételéről szóló igazolást,
b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egészségügyi intézmény, gyógyszertár által kiállított számlát vagy igazolást,
c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a gyermekfelügyeletet is biztosító szolgáltatás igénybevételéről szóló igazolást, dokumentumot.
(5) A települési gyermeknevelési támogatás maximális összege gyermekenként: 20.000 Ft/év.
8. Temetési támogatás
12. § (1) Temetési támogatást az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való utólagos hozzájárulásra lehet igényelni. Az eseti jelleggel nyújtott települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.
(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. Az eltemettető a kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként adható temetési támogatás összege: 40.000 Ft.
(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 300.000 Ft.
9. Kamatmentes kölcsön
13. § (1) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, és rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
(2) Kamatmentes kölcsönben részesíthető a rászorult személy, ha a családjában váratlan esemény, vagy egyéb rendkívüli ok miatt jelentős többletkiadás keletkezett, pl. elemi kár, temetési költség kifizetése, tüzelőanyag vásárlás, éves közüzemi elszámolószámla kifizetése, magas közüzemi szolgáltatási költségek, melyek a díjhátralék felhalmozódása folytán a szolgáltatás szüneteltetését eredményezné.
(3) A kamatmentes kölcsön visszatérítésének időtartama legfeljebb egy év. A visszatérítés részleteiről a határozatban rendelkezni kell, a törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig részletekben kell visszafizetni. A törlesztőrészlet befizetésére települési támogatás nem adható.
(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a kamatmentes kölcsön igénybevételére 2 éven belül egyszer van lehetőség. A kérelem mellé csatolni szükséges a többletkiadást hitelt érdemlően bizonyító dokumentum(ok) másolatát, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a kamatmentes kölcsön felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban a 5. § szerint kell eljárni.
(5) Amennyiben a kérelmező élethelyzete indokolttá teszi az azonnali támogatást, 50.000 Ft-ot meg nem haladó kifizetés esetében, átruházott hatáskörben a polgármester dönt a kérelemről. A polgármester a döntésről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.
(6) Kamatmentes kölcsönként maximum 150.000 Ft adható. Ha a jogosult a kölcsön visszafizetését a számára előírt határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni.
(7) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy előre nem látható többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztő részlet összege csökkenthető a futamidő egyidejű meghosszabbításával, vagy a fennálló tartozás egésze, vagy egy része elengedhető.
RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
10. Gyógyszertámogatás
14. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel gyógyszertámogatás azon személy részére nyújtható, aki egészségi állapota, diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul. E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül, ha a kérelmező gyógykezelése a háziorvosi igazolás kiállítását követő legalább 12 hónapig fennáll, vagy végleges.
(2) A gyógyszertámogatásra benyújtott települési támogatás iránti igény megállapításának feltételei:
a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, és
b) a kérelmező részére igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és
c) a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.
(3) A gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a háziorvos, vagy szakorvos által igazolt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségéről szóló gyógyszertár által kiadott igazolás.
(4) A gyógyszertámogatást 12 hónapra kell megállapítani, ha a gyógykezelés várható időtartama legalább 12 hónap, vagy végleges. Amennyiben a támogatott ezen időtartam alatt közgyógyellátásra jogosultságot szerez, e tényről köteles a Hivatalt írásban értesíteni.
(5) A gyógyszertámogatás összege 1 évre: 40.000 Ft, alkalmanként 10.000 Ft. A kifizetést a határozat véglegessé válását követő öt munkanapon belül, majd azt követően negyedévente kell teljesíteni, a negyedév első hónapjának tizedik napjáig.
(6) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtásának idejére eső negyedév utolsó napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult a településről elköltözött, a lakcímváltozás idejére eső negyedév utolsó napjával;
c) ha a támogatott időközben közgyógyellátásra jogosultságot szerez, a közgyógyellátás megállapításának napjával;
d) ha a jogosult meghalt, a halálozás idejére eső negyedév utolsó napjával.
11. Települési lakásfenntartási támogatás
15. § (1) Az Önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési lakásfenntartási támogatást nyújthat.
(2) A kérelmező települési lakásfenntartási támogatásra akkor jogosult, ha
a) egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, lakás hasznosításából jövedelme nem származik;
b) a kérelemben a 3. § (2) bekezdés d) pontja szerint felsorolt személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át, és
c) az általa lakott ingatlan vonatkozásában a kérelem benyújtásának hónapjában fűtési támogatásra senki nem jogosult.
(3) A kérelmeket év közben folyamatosan be lehet nyújtani. A kérelemhez csatolni szükséges a kérelmező által lakott lakás vagy ház vonatkozásában a közüzemi díjakról kiállított számlákat (pl. víz- és gázfogyasztás, villanyáram, hulladékszállítási díj).
(4) A települési lakásfenntartási támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a kérelmező a támogatásra a kérelem benyújtása hónapjának első napjától jogosult.
(5) A települési lakásfenntartási támogatás
a) minden komfortfokozatú lakásra megállapítható;
b) ugyanazon ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban, ingatlanban élő személyek és háztartások számától;
c) természetbeni szociális ellátás formájában is adható. Ilyen esetben a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti; elsődlegesen a közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.
(6) A települési lakásfenntartási támogatás havi összege: 7.000 Ft.
(7) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult az ingatlanból elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
c) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.
12. Intézménylátogatási támogatás
16. § (1) A gyermek, fiatal felnőtt - rászorultságára tekintettel - intézménylátogatási támogatásban részesülhet
a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban, vagy
b) az óvodai nevelésben részesülő gyermek, vagy
c) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
d) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,
ha a (gondozó) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg.
(2) A kérelem mellé csatolni kell a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, vagy az óvoda, vagy az oktatási intézmény igazolását, mely igazolja, hogy az adott intézményben nevelésben, oktatásban részesül.
(3) Az intézménylátogatási támogatást tárgyév szeptember hónapjának első napjától kezdődően, az adott nevelési év, tanév idejére kell megállapítani.
(4) Az intézménylátogatási támogatás összege gyermekenként az adott nevelési év, tanév idejére vonatkozóan, összesen
a) bölcsődés esetében: 10.000 Ft,
b) óvodás esetében: 20.000 Ft,
c) általános iskolás, vagy középiskolás esetében: 30.000 Ft.
A támogatás összegének folyósítására két egyenlő részletben kerül sor, adott nevelési év, tanév októberének első hetében és januárjának utolsó hetében.
(5) Az intézménylátogatási támogatás iránti kérelmeket tárgyév augusztus 15. - szeptember 15. napja között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(6) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) ha a jogosult vagy szülője, törvényes képviselője a támogatás megszüntetését kéri, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult a településről elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
c) ha a jogosult tankötelezettségét hosszabb ideig nem teljesíti, a Hivatal tudomásszerzése hónapjának utolsó napjával;
d) ha a nem tanköteles korú jogosult a tanulmányait abbahagyta, a Hivatal tudomásszerzése hónapjának utolsó napjával;
e) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.
13. Fűtési támogatás
17. § (1) Az Önkormányzat a téli hónapokban megnövekedett fűtési kiadások enyhítéséhez fűtési támogatást nyújthat.
(2) Fűtési támogatás akkor adható, ha a kérelemben a 3. § (2) bekezdés d) pontja szerint felsorolt személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg, és a kérelmező által lakott ingatlan vonatkozásában a kérelem benyújtásának hónapjában és az azt megelőző 3 hónapban települési lakásfenntartási támogatásra senki nem volt jogosult.
(3) A fűtési támogatás iránti kérelmet minden év szeptember 1. és szeptember 30. között kell benyújtani, a támogatás a fűtési időszakra, október 15-étől a következő év április 15. napjáig állapítható meg.
(4) A megállapított támogatás összege a kérelemben megjelölt fűtés módjától függően
a) közvetlenül a kérelemben megjelölt szolgáltatóhoz kerül átutalásra, vagy
b) a kérelmező részére készpénzben, vagy átutalással kerül kifizetésre
adott év november 5. napjától kezdődően következő év április 5. napjáig havonta 10.000 Ft-os összegben.
(5) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult az ingatlanból elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
c) ha a támogatott által lakott ingatlan vonatkozásában a támogatott, vagy más személy időközben települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot szerez, a települési lakásfenntartási támogatás megállapítása hónapjának utolsó napjával;
d) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.
14. Házi segítségnyújtások térítési díj támogatása
18. § (1) A házi segítségnyújtások térítési díj támogatása a 20. § szerinti házi segítségnyújtásban, illetve jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülő ellátott részére kérelemre állapítható meg, függetlenül az igényelt ellátások számától. A támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától 12 hónap időtartamra kell megállapítani, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.
(2) A házi segítségnyújtások térítési díj támogatásának összege havonta ellátottanként: 2.000 Ft.
(3) A kérelemhez a jogosultság igazolására a kérelmező köteles benyújtani
a) a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központtal kötött megállapodást a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális ellátás megállapításáról, továbbá
b) a kérelem benyújtását megelőző havi gondozási díjról szóló számlát.
(4) Meg kell szüntetni a támogatást,
a) a jogosult kérelmére, a kérelem benyújtásának napjával;
b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult a településről elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
c) ha a jogosult a 20. § (1) bekezdés 1. pont c) és e) alpontja szerinti ellátás egyikét sem veszi igénybe, a Hivatal tudomásszerzése hónapjának utolsó napjával;
d) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.
15. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁS - Köztemetés
19. § (1) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben különös méltánylást érdemlő körülmény akkor áll fenn, ha
a) az eltemettetésre köteles személy igazolja, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, és
b) az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.
(2) A köztemetés megfizetésére kötelezett a kérelem benyújtásakor kérheti a köztemetés költségének
a) részletekben történő megfizetését,
b) részben vagy egészben történő elengedését.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
20. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó
1. szociális alapszolgáltatásokat:
a) falugondnoki szolgáltatás,
b) étkeztetés,
c) házi segítségnyújtás,
d) családsegítés,
e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
f) támogató szolgáltatás
2. gyermekjóléti alapellátási formákat:
a) gyermekjóléti szolgáltatás,
b) gyermekek napközbeni ellátása.
(2) A falugondnoki szolgáltatással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdés 1. pont c)–f) alpontjában és a 2. pont a) alpontban meghatározott feladatokat a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja, az (1) bekezdés 2. pont b) alpontban meghatározott feladatokat a Zalaapáti Óvoda, Mini Bölcsőde Intézményi Társulás útján biztosítja.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. A kérelmet az adott intézmény vezetőjénél, illetve a Hivatalban kell előterjeszteni. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, úgy 8 napon belül a polgármesterhez, képviselő-testülethez fordulhat.
16. Étkeztetés
21. § (1) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről (ebéd) kell gondoskodni.
(2) Az étkeztetést az Önkormányzat a szolgáltatás vásárlásával biztosítja.
(3) Szociálisan rászorultak, akik önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk,
d) pszichiátriai betegségük,
e) szenvedélybetegségük,
f) hajléktalanságuk miatt nem képesek biztosítani az étkezést.
(4) Szociálisan rászorultnak minősül az a személy
a) a kora miatt, aki a 65. életévét betöltötte;
b) az egészségi állapota miatt, akinek a háziorvos igazolja, hogy a betegsége jellege miatt nem képes az étkeztetést saját maga, vagy eltartottjai részére biztosítani;
c) a fogyatékossága miatt, aki fogyatékossági támogatásban részesül;
d) a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegsége miatt, akinek a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegsége jellege miatt nem képes az étkeztetést saját maga, vagy eltartottjai részére biztosítani;
e) a hajléktalansága miatt, aki életvitelszerűen a településen tartózkodik, éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
(5) Az étkeztetésre benyújtott kérelmek elbírálásáról, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról – átruházott hatáskörben – a polgármester dönt, az ellátást igénybe vevővel az étkeztetés feltételeiről megállapodást köt.
(6) Az étkeztetés igénybevétele iránt benyújtott kérelem mellé csatolni kell az igénylő jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat. A (3) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti jogosultság esetén a háziorvosi igazolást is.
(7) A polgármester köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha az ellátást igénylő személy állapota, vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé.
(8) Megszűnik az étkeztetés
a) az étkeztetésre meghatározott időtartam lejártával,
b) a jogosult halálával,
c) a jogosult, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére a kért időpontban,
d) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn.
22. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál térítési díjat kell fizetni, mértékét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(2) A fizetendő személyi térítési díj összegéről és azok változásairól a polgármester a szolgáltatás biztosításának megkezdése előtt írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét, vagy a térítési díj fizetésére kötelezett személyt.
(3) A személyi térítési díj fizetése utólag történik, számla ellenében tárgyhót követő hónap 15. napjáig.
(4) Amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett a befizetést elmulasztotta a szolgáltatást nyújtó 15 napos határidő megjelölésével a befizetésre kötelezett személyt írásban felszólítja az elmaradt térítési díj megfizetésére.
(5) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti, azt a jogosultat, aki
a) jövedelemmel nem rendelkezik,
b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásokért a térítési díjat az Szt. 115-119. § alkalmazásával kell megállapítani, illetve fizetni.
(7) A polgármester kivételes méltányosságból kérelemre, szociális rászorultság alapján díjkedvezményt állapíthat meg, ha az ellátás hiánya az igénylő létfenntartását veszélyeztetné.
17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. § Hatályát veszti A szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1/2015(II.27.) önkormányzati rendelet.
24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
25. § A már korábban megállapított és hatályban lévő települési lakásfenntartási támogatásokat 2022. július hónaptól a 15. § (6) bekezdésében megállapított összegben kell folyósítani.