Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a terület és a településfejlesztés, az arányos közteherviselés érvényesítése, valamint a lakossági ellátás színvonalának javítása és az idegenforgalomhoz kapcsolódó – feladatok ellátásához szükséges forrás megteremtése érdekében egyes helyi  adók bevezetését tartja szükségesnek.

Az Önkormányzat a helyi adók körére, mértékére  és az adózás főbb szabályaira az alábbiakat rendeli:

I. Fejezet

1.§.

Az Önkormányzat az 1990. évi C. törvény 6. §-ának a./ pontjában foglalt felhatalmazás alapján

1. az építményadót,
2. magánszemélyek kommunális adóját,
3. a helyi iparűzési adót

határozatlan időre bevezeti.

2. §.

(1) E rendelet alkalmazásában adóalany:

1. a magánszemély,
2. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli társaság,
3. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

(2) Adómentes az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési –oktatási intézmény, abban az évben amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv e-

setében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezett is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

(4) E rendelet hatálya – a 22. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium Felügyelete alá tartozó büntetés végrehajtási vállalatra és annak fogva tartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a társasági adóról és az osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában.

(5) Ha az 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv) az adóalanyiságot az év első

napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót évközben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki /amely az adót

bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményének.

(6) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Északatlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más résztvevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői – ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is – mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján

megállapítható idegenforgalmi adó alól.

3. §.

Adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén

1. az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
2. a nem állandó lakósként való tartózkodásra, valamint e rendeletben meg-határozott gazdasági tevékenység gyakorlására (továbbiakban együtt: adó-

tárgy) terjed ki.

II. Fejezet

ÉPÍTMÉNYADÓ

ADÓKÖTELEZETTSÉG

4. §.

(1) Adóköteles a község közigazgatási területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész /a továbbiakban együtt: építmény/

(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.

(3) Az adókötelezettség – lakó és üdülőtulajdon kivételével – az építmény valamennyi helyiségére kiterjed az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

(4) Lakás – és üdülőtulajdon esetében az adókötelezettség az alábbiakra terjed ki:

• a lakás, illetve üdülőhöz tartozó valamennyi helyiség 1,90 méternél magasabb belmagasságú
• részének összegzett alapterülete, válaszfalak, szerkezetek /kémény, pillértest/ valamint nyílászáró szerkezetek kialakítása folytán keletkezett beugrások kivételével,

• a szobákat és mellékhelyiségeket, illetve e célra szolgáló területeket elnevezésüktől függetlenül kell az épület adóköteles alapterületének megállapításánál figyelembe venni.

Mellékhelyiségek:

• főzőhelyiségek /konyha, főzőfülke/
• egészségügyi helyiségek /fürdőszoba, mosdó, zuhanyzó, WC/
  közlekedő helyiségek /belépő, szélfogó, előszoba, belső közlekedő, átjáró/
• tárolóhelyiség /éléskamra, gardrób, belső tároló/
• hobby helyiségek
• Adóköteles alapterületként kell figyelembe venni a lakás és üdülőingatlanon elhelyezett vagy ahhoz szorosan egybeépített üzlethelyiség, gépjármű tárolására szolgáló helyiség, műhely, raktár alapterületét is függetlenül, hogy az ingatlannal egybeépült vagy külön szerkezeti egységet képez.

AZ ADÓ ALANYA

5. §.

(1) Az adó alanya (2.§.) az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog /kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet használati joga/ terheli a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy az adó alanya.

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adó-
alanyok.

(3)^[1] Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

ADÓMENTESSÉG

6. §.

Mentes az adó alól:

(1)  A törvény alapján:

a/ szükséglakás,

b/ a szociális egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,

c/ költségvetési szerv és az egyház tulajdonában álló építmény.

d/ a lakás és az üdülőépülethez tartozó kiegészítő helyiségek,

e/ az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az ehhez kapcsolódó tároló épület /pl. istálló, üvegház, terménytárló, magtár műtrágyatárló/ feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerű állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.

(2)^[2] Az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján mentes–
A lakásnak illetve a nem üzleti célt szolgáló nem lakás céljára szolgáló épületnek, épületrésznek azon része , amelynek a tulajdonosa az adóév 1. napján Esztergályhorváti községben állandó lakóhellyel rendelkezik.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, VÁLTOZÁSA,

MEGSZŰNÉSE

7. §.

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély
kiadását követő év első napján keletkezik.

Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó
napján.

Az építmények az év első felében történő megszűnése esetén a második
félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

AZ ADÓ ALAPJA

8. §.

Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

9. §.

(1) A lakás és nem lakás célját szolgáló építmény esetén egységesen 300,-Ft/m2/év.

(2)^[3] Üzleti célt szolgáló építmények után 10,-Ft/m2/év.

(3)^[4] A 6. §. (1) bekezdése e./ pontja alapján nem mentesíthető gazdasági épületek után:
10,- Ft/m2/év.

III. Fejezet

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

ADÓKÖTELEZETTSÉG

10.§.

1. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi be-

építetlen belterületi földrészlet /továbbiakban: telek/

2. Az (1) bekezdés szerinti beépítetlen belterületi földrészletnek minősül az

    építmény rendeltetésszerű használatához szükséges  - épületnek minősülő építmény esetén 

    annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett

    földrészlettel egyező nagyságú – földrészletet meghaladó telekrész.

AZ ADÓ ALANYA

11. §.

(1) Az adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év /továbbiakban év/ első napján a

      10.§. (1) bekezdés szerinti telek tulajdonosa.

      Ha a telket az ingatlan-nyilvántartásba  bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak    

      gyakorlására jogosult az adó alanya.

3. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.   

        Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott

        megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

ADÓMENTESSÉG

12.§.

Mentes az adó alól:

1. az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt.

AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG MEGSZŰNÉSE

13. §.

1. Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítése, illetőleg az

az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.

2. Az adókötelezettség a belterületi földrészlet külterületté minősítése,

illetőleg az építési tilalomnak az első félévben kihirdetése esetén a

félév utolsó napján szűnik meg.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

14. §.

(l) A 10.§ (1) bekezdésben meghatározott telek, telekrész után  évi  12.000,-Ft

ADÓKEDVEZMÉNY

15.§.

(1) Esztergályhorváti állandó lakosnak a 14. §. (1) bekezdésében megállapított adó mértékéből 50 % adókedvezmény jár, maximum 2 adóköteles telek után.

IV. FEJEZET

HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

                         AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG ÉS AZ ADÓ ALANYA

                                                            16. § .

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén /kül-és belterület/

     állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /a továbbiakban:     

     iparűzési tevékenység /.

(2) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-,

      illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

3. Az adó alanya a vállalkozó:

1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni
   vállalkozó,
2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja,
3. jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
4. egyéb szervezet, ide értve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

ÁLLANDÓ ÉS IDEIGLENES JELLEGGEL VÉGTETT IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG

                                                                       17.§.

1. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

2. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

1. piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
2. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy

kutat, feltéve hogy folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

3. bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

                           AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

18. § .

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a

     tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

AZ ADÓ ALAPJA

19. §.

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített

     termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk   

     beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint:

1. 1999.évben az anyagköltség 66 %-ával,
2. 2000. évtől az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetőségi területén végzi

     és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre,

     akkor azt - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell

     megosztania Htv. mellékletben meghatározott 1.1, 1.2 vagy a 2. pont szerinti módszer

     alkalmazásával.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

20.§.

(1) Az adó évi mértéke a 19.§. alapján megállapított adóalap esetén az adóalap

     0,7 %-a.

VI. FEJEZET

                                         BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

21. §.

(1) A vállalkozó az adókötelezettséget, illetve adóköteles bevételszerző tevékenységét annak

     keletkezésétől /tevékenység megkezdésétől/ számított 15 napon belül köteles bejelenteni

     /bejelentkezés/.

     A bejelentést erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban kell megtenni.

 (2) Az adókötelezettséget érintő változásokról annak bekövetkezésétől számított 15 napon

      belül köteles tájékoztatni az önkormányzati adóhatóságot.

(3) Az adóbevallást az adóévet követő május 31-ig kell benyújtani az erre célra szolgáló

      nyomtatványon.

      Évközi megszűnés /felszámolás, átalakulás, tevékenység megszűnése esetén

      a megszűnés napjától számított 30 napon belül kell adóbevallást tenni.

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

22. § .

(1) A vállalkozó a helyi iparűzési adót  önadózás keretében saját maga köteles megállapítani

     és a rendelet szerint bevallani  megfizetni.

(2) Az önkormányzati adóhatóság adókivetés útján állapítja meg a helyi adót az iparűzési

     adó kivételével.

                                  AZ ADÓK ESEDÉKESSÉGE, MEGFIZETÉSE                                                       

23.§.

(1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, adók módjára behajtandó    

     köztartozások /e rendelet alkalmazásában együtt: adók/ nyilvántartása  során – az adó    

     megállapításához szükséges adatokon túlmenően csak az adózás rendjéről szóló

     törvényben meghatározott adóazonosító jelet, adószámot és a természetes azonosító

     adatokat a megfelelő adószámlán adónemenként és adóalanyonként tartja nyílván.

    Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adókat az adózónak adónként, a     

    megfelelő adószámlára kell megfizetni. A bírságot, pótlékot és költséget külön számlára    

    kell befizetni (átutalni).

(2) A vállalkozó a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(3) Az adóelőleg összege:

1. ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb,

           az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg,

2. ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév

adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján az adóévre számított összege,

           c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az   

           adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első

           alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó

           összege.

     (4)Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az

     előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.

          (5) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles   

           tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség kelet-

           kezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő

          de önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenysé-

          get kezdő vállalkozó esetében.

         (6)Az önkormányzati adóhatóság által e rendelet alapján kivetett adót fél-

          évenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig, illetve szeptem-

          ber 15-ig kell megfizetni /átutalni/ az önkormányzat megfelelő adóbeszedési

         számlájára.

        (7 ) A vállalkozó az adóelőlegét félévi részletekben, az adóév március 15-

         ig, illetve szeptember 15-ig fizeti meg (utalja át) az önkormányzat megfe-

         lelő adóbeszedési számlájára.

       (8) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg, és az adóévre megállapított tény-

        leges adó különbözetét az adóévet követő május 31-ig fizeti meg (utalja át) 

        az önkormányzat megfelelő adóbeszedési számlájára, illetőleg a különböze-

        tet az említett időponttól igényelheti vissza.

      (9) Az ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót

       legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell befizetni (átutalni) az ön-

       kormányzat iparűzési adó beszedési számlájára.

    (10) Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót a beszedésre kötele-   

    zettnek a beszedést követő hó 15-ig kell befizetni (átutalni) az önkormányzat

    idegenforgalmi adó beszedési számlájára.

   (11) A vállalkozó az adókötelezettség keletkezését az adóévre várható adó

   bejelentését is ideértve – annak bekövetkeztétől /a tevékenység megkezdé- 

  sétől/ számított 15 napon belül az e célra rendszeresített nyomtatványon je-

  lenti be az önkormányzati adóhatósághoz.

   (12) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható   

    adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

24. §.

E rendeletben nem szabályozott adózási kérdésekben a helyi adóról szóló 1990.évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadóak.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25.§.

(1) Ez a rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. E rendelet hatályba-

lépésével egyidejűleg hatályát veszítik az alábbi önkormányzati rendeletek:

- A helyi építményadóról szóló 9/2000./XII.12./ számú rendelet.

- A magánszemélyek kommunális adójáról szóló 8/2000./XII.12./ számú, és a

  módosításáról rendelkező 8/2002./XII.17./ ,

- A helyi iparűzési adóról szóló 6/1999. (XII.16.) számú és az azt módosító

9/2002. XII.17./,12/2003./XII.22./ számú rendeletek.

Zalaapáti, 2004. december 18.

       Kocsis Lajos sk.                                 Kovács Katalin sk.

       polgármester                                      körjegyző

Kihirdetve:

Esztergályhorváti, 2004. december 18.

Kovács Katalin sk.

körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

Zalaapáti, 2008.01.01.

Kovács Katalin

körjegyző