Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
Esztergályhorváti község nemzeti vagyonáról
Hatályos: 2012. 06. 16Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2012. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
Esztergályhorváti község nemzeti vagyonáról
Esztergályhorváti Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében lejárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Esztergályhorváti Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Esztergályhorváti Önkormányzata Képviselő-testülete.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének, nyilvántartásának feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Körjegyzőség Zalaapáti /továbbiakban: önkormányzat hivatala/ látja el.
(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
(4) Az Önkormányzat Hivatala az önkormányzat eszközeiről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást vezet. A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források leltározását úgy kell szervezni a mindenkor hatályos Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata alapján, hogy a leltározás legalább kétévente (páros évekre vonatkozóan) teljes körűen végrehajtásra kerüljön. A kétévenkénti teljes körű leltározás azonban csak azon eszközkör esetében megengedett, ahol mennyiségi felvétellel (számlálás, mérés) történik a leltározás. Azon eszközök és források esetében, ahol a leltározás egyeztetéssel történik kötelező az évenkénti leltározás.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Esztergályhorváti polgármestere képviseli.
(2) A képviselő-testület kizárólagosan jogosult a nettó 200.000 Ft összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
(3) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat kereti között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 200.000,- Ft-ot meg nem haladó értékre;
e) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
f) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;
g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 1 millió Ft értékhatárig;
h) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;
i) a nettó 200.000 Ft összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.
4. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.
5. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
7. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozó és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemmel nem rendelkezik.
8. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 1–2. mellékletében vannak felsorolva.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásnak kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
9. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.
A vagyonkezelés szabályai
10. § A rendelet 3. melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.
11. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpont, ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének minimum 10 %-a.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont b) alpont, bb) alpontjában nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor. /önkormányzati intézmények/
12. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
13. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
14. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
A hasznosítás szabályai
15. § (1) A nettó 2 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a hasznosítás módja,
d) a pályázati feltételek meghatározása.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.
16. § A 15. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 1. sz. függeléke szerinti Pályáztatási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.
17. § A képviselő-testület által üzleti bérbeadásra kijelölt nem lakás célú helyiség bérbeadására a Pályáztatási Szabályzatot az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 8/1994. (X. 21.) önkormányzati rendelet 21. §-ában nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
A vagyon átruházásának szabályai
18. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) az átruházás módja,
d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,
e) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,
f) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.
19. § (1) A nettó 4 millió Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés vagy az Árverési Szabályzat előírásai szerint lebonyolítandó árverés útján értékesíthető.
20. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.
21. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.
A vagyonszerzés szabályai
22. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
(2) A vagyongyarapításról a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) forgalmi értékének megjelölése,
c) a szerzés módja,
d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,
e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.
(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát. is.
23. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő-testület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.
Záró rendelkezések
24. § A képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról a rendelet 3. sz. függeléke szerinti vagyonkimutatást kell elkészíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.
25. § E rendelet mellékletei:
a) 1. sz. melléklet: A Nvtv. 5. § (3) bek. alapján forgalomképtelen vagyonelemek
b) 2. sz. melléklet: A rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek
c) 3. sz. melléklet: A vagyonkezelésbe adható vagyonelemek
d) 4. sz. melléklet: Üzleti(forgalomképes) vagyon
26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, s hatálybalépésével egyidejűleg a 9/2003. (X. 22.) számú önkormányzati rendelet hatályon kívül kerül.