Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 25- 2024. 11. 25Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (XI. 24.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Esztergályhorváti Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 8742 Esztergályhorváti, Deák Ferenc utca 1.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).
(4) A képviselő-testület létszáma 5 fő.
(5) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottság, a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző és a társulás.
(6) Az önkormányzat működési területe: Esztergályhorváti község közigazgatási területe
(7) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal
(8) Az önkormányzat hivatalának székhelye: 8741 Zalaapáti, Szent István tér 9.
(9) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.esztergalyhorvati.hu
2. § (1) Az önkormányzat jelképei:
a) címer,
b) zászló.
(2) Az önkormányzat címere: Álló csücskös talpú, kékkel és zölddel vágott címerpajzs, pajzsközépen ezüst hullámpólyával. Pajzsfőn hullámpólyából kibukkanó ezüst vízimalomkerék, pajzsközépen hullámpólyában kék, jobbra úszó hal. Pajzstalpon arany kinövő lombos fa. Címertartó külső dísz: Jobb oldalon arany búzakalász, baloldalon természetes színű /vagy zöld színű/ nádas fonat keresztezi.
(3) Az önkormányzat zászlaja: Kék és arany színű téglalapon a (2) bekezdésben leírt címer.
(4) Az önkormányzat jelképeinek használati rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétje köralakú, körfelirattal „Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Esztergályhorváti”, középen a Magyar Köztársaság címerével.
2. Az önkormányzati jogok
3. § (1) Az önkormányzatra vonatkozó alapvető rendelkezéseket, az önkormányzat jogait Magyarország Alaptörvénye, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.
(2) Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(4) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködhet a Zala Vármegyei Önkormányzattal.
(5) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolattal nem rendelkezik.
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE
3. Az önkormányzat feladata, hatásköre
4. § Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait különösen az Mötv., illetve egyéb törvény tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakon túl önként vállalhat közfeladatot az Mötv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén, a törvényben meghatározott módon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalást megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.
(3) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez minősített többség szükséges.
6. § Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, illetve önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
4. Hatáskör átruházás
7. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlására az Mötv. előírásai az irányadóak.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a polgármester, az Ügyrendi Bizottság elnöke, a jegyző egy előterjesztés keretében évente beszámol a képviselő-testületnek.
(3) A polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre és a társulásokra átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. A képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület működésére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülés. A képviselő-testület rendes ülésezése július, augusztus hónapban szünetel.
(3) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart. Az ülések helye az önkormányzat hivatali helyisége. A képviselő-testület indokolt esetben külső helyszínen kihelyezett ülést is tarthat.
(4) A képviselő-testület – szükség szerint – határidőhöz kötött, vagy fontos és halaszthatatlan téma tárgyalása esetén rendkívüli ülést tart.
(5) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi képviselő-testületi ülést hívhat össze. Az ünnepi képviselő-testületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
(6) A képviselő-testület szükség szerint, közös feladatokat érintő ügyekben együttes ülést tarthat más települések önkormányzataival.
6. A munkaterv
9. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti minden év január 31-ig a képviselő-testület elé.
(2) A képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, a jegyzőtől.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét, a napirendi pontok előadóit.
(4) A munkaterv a képviselő-testületi munka tervezésének eszköze, ezért attól indokolt esetben el lehet térni.
7. A képviselő-testület összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A képviselő-testületek együttes ülését – a polgármesterek előzetes egyeztetése alapján – az érintett települések polgármesterei hívják össze.
(3) A meghívó tartalmazza a képviselő-testületi ülés helyét és idejét, a munkatervben szereplő és a javasolt napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén elektronikus úton vagy telefonon is összehívható.
(4) A rendes ülés meghívója és az előterjesztések a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak elektronikus úton kerül kiküldésre, olyan időpontban, hogy azt az ülés előtt legalább 2 nappal megkapják.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.
(6) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző – az ülés előtt legalább 3 nappal – a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével tájékoztatja.
8. A képviselő-testület ülésére meghívandók köre
11. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal a teljes anyag megküldésével meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a napirendi pontok tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét, illetékes intézmények vezetőit, valamint az érintett magánszemélyt,
d) a napirend külsős előadóját.
(2) Az egyes napirendek tárgyalásához a polgármester a felsoroltakon kívül más személyeket és szerveket is meghívhat.
(3) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi.
9. A testületi ülés nyilvánossága
12. § (1) Az Mötv.-ben foglaltak szerint a képviselő-testület ülései – zárt ülés kivételével – nyilvánosak.
(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt esetben az érintett az ülés időpontját megelőző nap 16 óráig kérheti szóban vagy írásbeli nyilatkozattal a zárt ülés tartását a polgármestertől.
(3) Zárt ülésre irányuló javaslatot az Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetekben a polgármester, a települési képviselő és a jegyző tehet. Erről nyílt szavazással, vita nélkül dönt a képviselő-testület.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vesznek részt.
(5) Zárt ülésen hozott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével biztosítani kell. A zárt ülés határozatairól a polgármester vagy az általa megbízott személy ad tájékoztatást.
(6) Zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a jegyző, a hivatalnak a témában érintett köztisztviselői, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be. Az előzőeken túl a zárt ülés jegyzőkönyvébe a polgármester engedélyével a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe tekinthetnek be, amelyre meghívást kaptak vagy amelyen részt vettek. Zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.
(7) A 12. § (1)–(6) bekezdésben foglaltakat a képviselő-testület bizottsága működése során is értelemszerűen alkalmazni kell.
10. Az előterjesztés
13. § (1) Az előterjesztés:
a) a rendelet-tervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
(2) Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A 13. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő rendelet-tervezet csak írásban terjeszthető elő.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a) a rendelet-tervezet és indokolása,
b) az előterjesztő megjelölése,
c) a tárgy pontos meghatározása,
d) a képviselő-testület tárgyra vonatkozó korábbi döntése,
e) döntési javaslat esetén a határozati javaslat – esetleg több változatban is;
f) a végrehajtás határideje és
g) a határozati javaslat végrehajtójának felelőse.
(5) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagjai,
d) a bizottság,
e) a jegyző,
f) a képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szervezet.
11. Az ülés vezetése, a tanácskozás rendje
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti (együttesen: levezető elnök).
(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést a polgármester – a formai követelmények mellőzésével - 8 napon belüli időpontra újból összehívja.
15. § A levezető elnök az ülés vezetése során:
a) számszerűen megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, és azt folyamatosan figyelemmel kíséri,
b) megnyitja az ülést,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
d) vezeti az egyes napirendek vitáját, kezdeményezi a vita lezárását,
e) szavazásra bocsátja a beterjesztett tervezeteket, javaslatokat,
f) megállapítja a szavazás eredményét,
g) kihirdeti a döntéseket,
h) szünetet rendelhet el,
i) gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
16. § Az ülés napirendjét, azok tárgyalási sorrendjét a levezető elnök javaslatára a képviselő-testület állapítja meg. A meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételéről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.
17. § Az ülés napirendjének módosítására javaslatot tehetnek a képviselők és a jegyző.
18. § Ha a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a levezető elnök szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása iránt. Ha legalább 15 percen belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, megállapítja a hiányozó képviselők nevét és az ülést bezárja. Az ülés bezárása esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra az ülést újból összehívja azoknak a napirendeknek a meghatározásával, melyek nem kerültek megtárgyalásra.
19. § (1) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a levezető elnök:
a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, a testületet zavaró magatartást tanúsít, illetve hozzászólása a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő,
c) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi és az ülés félbeszakad, a levezető elnök a rend helyreállításának időszakára szünetet rendel el, súlyosabb esetben bezárja az ülést.
(3) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
12. A napirendek tárgyalása
20. § (1) A levezető elnök a napirend tárgyalása során minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de az egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja.
(2) A napirendre tűzött ügy tárgyalásának elhalasztását bármely okból a polgármester, a képviselő vagy a jegyző indítványozhatja.
(3) A polgármester, a képviselő, a jegyző a szavazás megkezdéséig javasolhatja az előterjesztés napirendről való levételét.
(4) A 20. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.
21. § A napirendi pontok tárgyalási sorrendje - amitől indokolt esetben el lehet térni:
a) polgármesteri beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
b) önkormányzati rendeletek tervezetei,
c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
d) személyi ügyek,
e) tájékoztatók,
f) interpellációk, kérdések,
g) egyebek.
13. A felszólalások rendje, a vita lezárása
22. § (1) A levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a vita előtt a napirendhez szóban kiegészítést tehet. Ezt követően a bizottság elnöke ismerteti a bizottság álláspontját; a tag kérésére köteles ismertetni a bizottsági tag külön véleményét és annak indoklását is.
(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt az előadó köteles rövid választ adni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök megvonhatja a szót.
(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a levezető elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(5) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a levezető elnök kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartamát a polgármester határozhatja meg.
23. § (1) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(2) Az előterjesztő az előterjesztést, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a napirend előadójának és törvényességi észrevétel esetén a jegyzőnek szót kell adni.
(4) A levezető elnök a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító javaslatokról, majd a határozati javaslat egészéről dönt a képviselő-testület. A javaslattevőnek a módosító javaslatot szó szerint ismertetni kell vagy írásban át kell adni a levezető elnöknek.
(5) A levezető elnök a határozathozatalt követően megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a határozatot.
24. § Határozati javaslathoz, rendelet-tervezethez módosító és kiegészítő indítványt kizárólag a polgármester, a képviselők, a bizottság, illetve a jegyző tehet.
14. A szavazás módja
25. § (1) A képviselők igennel és nemmel szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól. A tartózkodó képviselő szavazatát a nem szavazatokhoz kell számolni. Aki nem vesz részt a szavazásban, azt távollevőnek kell tekinteni, kivéve a kizárt képviselő-testületi tagot.
(2) Amennyiben a javaslat a jelen lévő települési képviselők több mint a felének igen szavazatát nem kapta meg, a javaslatot elutasították.
26. § Minősített döntés szükséges az Mötv. 50. §-ában előírtakon kívül:
a) a 5. § (3) bekezdésben foglalt esetben,
b) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
c) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása esetén,
d) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége miatt bíróságra kereset benyújtása esetén,
e) a következő évek költségvetését érintő kötelezettség vállaláshoz, középtávú program elfogadásához,
f) meghívó napirendi pontjában nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez,
g) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának elfogadásához és módosításához, valamint gazdasági társasághoz való csatlakozáshoz,
h) kitüntetések, díjak és elismerő címek adományozásához,
i) 5 millió Ft egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagy ingatlan vagyon megterheléséhez, elidegenítéséhez, megszerzéséhez, vállalkozásba való beviteléhez.
27. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel és név szerinti szavazással történhet.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl, ha azt törvény előírja, a polgármester kezdeményezi. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
(4) A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét. akik a nevük elhangzása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - átadja a polgármesternek.
28. § (1) Egy előterjesztésen belül kettőnél több döntési lehetőség esetén az a javaslat kerül elfogadásra, amely a legtöbb igen szavazatot kapta.
(2) Ha a határozatnak több pontja van, azokról külön-külön vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik a szavazás, a végszavazás mellőzhető.
29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat kizárólag az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.
(2) A titkos szavazással eldönthető ügyek köre nem bővíthető eseti döntéssel.
(3) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság jelen lévő tagjai bonyolítják le urna és szavazólap felhasználásával.
(4) Az Ügyrendi Bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során:
a) ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat,
b) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
c) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
ca) a bizottság jelenlevő tagjainak nevét,
cb) a szavazás eredményét,
d) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.
(5) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
30. § (1) A képviselő-testület határozatának tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) a végrehajtás határideje,
c) a végrehajtásért felelős személy megnevezése.
(2) A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésről,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,
c) tájékoztatóról,
d) a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról való döntésről,
e) interpellációra adott válasz elfogadásáról,
f) az ülés napirendjének elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint: „Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/….. (____) számú határozata” .
(4) A képviselő-testület határozatát 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek.
(5) A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
31. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester jelen szabályzatban meghatározott ügyben – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
15. Rendeletalkotás
32. § (1) A képviselő-testület Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotását kezdeményezheti a polgármester, képviselő-testület tagja, bizottsága és a jegyző. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A rendeletet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottságai, és a jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.
(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyző figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosulását, szükség esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát, módosítását.
(6) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint zárójelben a hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római számmal kell jelölni a következők szerint: „Esztergályhorváti Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/….. (____) önkormányzati rendelete” .
33. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:
a) az önkormányzat honlapján történő közzététel: www.esztergalyhorvati.hu
b) a nemzeti jogszabálytárban történő közzététel: www.njt.hu
c) papír alapú hirdetmény közzététele az önkormányzat hirdetőtábláján a rendeletalkotásról, mely tartalmazza, hogy a rendelet munkaidőben megtekinthető a községházán.
(2) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
16. Interpelláció, kérdés
34. § A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyben a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.
35. § (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátásával.
(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt legfeljebb három percben szóban adja elő.
(3) Az interpellált az interpellációra legfeljebb öt percben válaszol.
(4) Az interpelláló képviselő legfeljebb kettő percben nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e. Ezt követően a képviselő-testület dönt a válasz elfogadásáról.
(5) Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, a választ legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni a képviselő részére és a következő ülésen ismertetni kell a képviselő-testülettel. Ha az interpelláló a választ elfogadja és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.
(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja az illetékes bizottságnak. A kivizsgálás során az interpelláló képviselő részvételét lehetővé kell tenni. A továbbiakban a 35. § (4) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
36. § Kérdés az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdés megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testületnek a válasz elfogadásáról nem kell szavaznia.
17. A jegyzőkönyv
37. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-án túl tartalmaznia kell:
a) a távol maradt képviselők nevét, az ülés határozatképességének megállapítását,
b) a tanácskozási joggal részt vevők nevét,
c) a döntéshozatal módját,
d) interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
e) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
f) az ülés bezárásának időpontját,
g) napirendi pontonként az előadó nevét,
h) szóbeli előterjesztés rövid tartalmát,
i) képviselő kérésére véleményének rögzítését.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) az elfogadott rendeleteket,
e) a képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólásokat,
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést,
g) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort,
h) a jegyző törvényességi észrevételét.
(3) A jegyzőkönyvet 1 eredeti példányban kell készíteni, az elkészült jegyzőkönyv minden oldalát/lapját folyamatos sorszámozással kell ellátni, lapjait zsinórral átfűzni és összekötni, majd záró cédulával lezárni és lebélyegezni.
(4) Amennyiben zárt ülésre, vagy az ülés egy részének zárttá nyilvánítására kerül sor, akkor a zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. A jegyzőkönyv példányait „zárt ülés” megjelöléssel kell ellátni.
(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvből készült kivonatot a jegyző írja alá.
(6) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvek a választópolgárok részéről a hivatalban ügyfélfogadási időben tekinthetők meg az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A választópolgárok kérésére – költségtérítés ellenében – másolat készíthető.
38. § (1) A képviselő-testület üléseiről a polgármester javaslatára hangfelvétel készíthető. A hangfelvétel elkészítéséről és annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Az ülések anyagát oly módon kell rögzíteni, hogy abból az ülés egész menete követhető legyen. A hangfelvétel alapján kell a jegyzőkönyvet is összeállítani.
(3) A hanganyag a továbbiakban nem használható fel, a hivatalból nem lehet kiadni. A hangfelvételek meghallgatására csak a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető jogosultak.
(4) A hanganyagot 5 évig kell megőrizni, őrzéséért a jegyzőkönyvvezető a felelős.
A VÁLASZTÓPOLGÁROK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT
18. Közmeghallgatás, falugyűlés
39. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal az Mötv. 54. §-ában foglaltak figyelembe vételével közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, illetve a tárgyalásra vagy ismertetésre kerülő tárgykörökről a nyilvánosságot a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban – a helyben szokásos módon – tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.
(4) Közmeghallgatáson a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott, az önkormányzat hatáskörébe tartozó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a jegyző kivizsgálja, és annak eredményéről a képviselő-testületet a munkatervben meghatározott időpontban, a javaslattevőt pedig a képviselő-testület ülését követő 10 napon belül tájékoztatja.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
40. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében – a választópolgárok és a társadalmi szerveződések tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés helyéről, idejéről, az adott tárgykörről a lakosságot a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a falugyűlés előtt legalább 5 nappal.
(3) Lakossági fórum szervezésére a képviselő-testület bizottsága és a képviselők is jogosultak a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartása mellett.
(4) A falugyűlésen, illetve a lakossági fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19. Helyi népszavazás
41. § (1) A helyi népszavazás kezdeményezésére, a teljes népszavazási eljárás lefolytatására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak az irányadóak.
(2) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt Esztergályhorváti község választópolgárai 25 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte. A helyi népszavazás esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője az ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE
20. A települési képviselő
42. § A képviselő-testület
a) a települési képviselők részére külön rendeletben képviselői tiszteletdíjat állapít meg,
b) a bizottsági tagok, a bizottsági elnök részére megbízatásuk idejére tiszteletdíjat nem állapít meg.
43. § (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a testületi ülésen, bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen és a közmeghallgatáson megjelenni, annak munkájában részt venni.
(2) Előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. A képviselő-testületi, bizottsági ülésről igazolatlanul mulasztó, távolmaradását az ülésig előre nem jelző települési képviselő tag tiszteletdíját a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján csökkentheti.
(3) Köteles a tudomására jutott állami és hivatali titkot megtartani.
(4) A képviselő személyes érintettsége kérdésében az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy azt a képviselő-testület megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.
(5) A felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján köteles részt venni képviselő-testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban.
(6) A települési képviselő a Mötv. 39. §-ban meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni a megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül; köteles továbbá bejelenteni és megszüntetni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a törvényben meghatározottak szerint.
21. A képviselő-testület bizottságai
44. § A képviselő-testület állandó bizottságként 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
45. § A bizottság tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet.
46. § (1) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) A bizottság zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
47. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze.
(2) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesítheti a bizottság ülésén.
(3) A bizottság a képviselő-testület munkatervéhez igazodóan tartja üléseit.
(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet. Jogosult a bizottság ülésére szakértőt meghívni, aki a bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt.
(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvek egy példányát a hivatalban kell őrizni.
(6) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
48. § A bizottság munkáját a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal segíti, ügyviteli feladatait a jegyző által kijelölt dolgozó látja el.
49. § Az Ügyrendi Bizottság, mint állandó bizottság részletes feladatait a 3. melléklet tartalmazza.
22. A polgármester
50. § (1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester pecsétje: körbélyegző, kör alakú „Esztergályhorváti Község Polgármestere Esztergályhorváti” felirattal, középen a Magyar Köztársaság címerével.
(3) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke – a bizottsági döntést követően – terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt települési képviselő képviseli.
(5) A polgármester minden hét csütörtöki napján 9:00 órától 11:00 óráig tart fogadóórát.
23. Az alpolgármester
51. § (1) A képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.
(3) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.
24. A jegyző
52. § (1) A polgármester – pályázat alapján – az Mötv. 82. § (1)-(2) bekezdésében megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző vezeti a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és a hivatalban dolgozó munkavállalók felett.
(3) A jegyző főbb feladatait az Mötv. 81. §-a tartalmazza.
(4) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez. Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal munkájáról.
(5) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja alapján, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
(6) A jegyző pecsétje körbélyegző, kör alakú „Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” felirattal, közepén a Magyar Köztársaság címerével.
(7) Jegyző az őt helyettesítő aljegyző munkaköri feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.
(8) A jegyzőt az Mötv. 82. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő, ennek hiányában a jegyző által kijelölt felsőfokú végzettséggel rendelkező a hivatalnál köztisztviselői jogviszonyban álló személy helyettesíti, aki a jegyző által meghatározott feladatokat látja el.
25. Közös Önkormányzati Hivatal
53. § (1) Zalaapáti, Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Esztergályhorváti, Gétye és Zalaszentmárton Önkormányzata Képviselő-testületei szervezetileg nem tagolt, önálló egységes hivatalt, közös önkormányzati hivatalt működtetnek.
(2) A Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, működését az Mötv. 84-86. §-a, saját szervezeti és működési szabályzatának előírásai alapján végzi.
(3) A hivatal szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a képviselő-testületek hagyják jóvá.
(4) A hivatal pecsétje körbélyegző, kör alakú „Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal” felirattal, közepén a Magyar Köztársaság címerével.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
26. Az önkormányzat vagyona
54. § (1) Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára, a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben az önkormányzat mindenkori költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott értékhatárig köthet szerződéseket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettség-vállalásokról a képviselő-testületet utólag tájékoztatni kell.
27. Az önkormányzat költségvetése
55. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két szakaszban történik. Az első szakasz a költségvetés tervezetének megtárgyalása, a második szakasz a költségvetési rendelet megalkotása.
(3) A költségvetési tervezet főbb elemei:
a) az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,
b) a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,
c) a kiadási szükségletek, azok gazdaságok (törvényes keretek között mozgó) célszerű felmérése,
d) a feladatok rangsorolása költségvetési hiány esetén,
e) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése, jelezve a több évre szóló döntések hatásait.
(4) A költségvetési rendelet-tervezet főbb elemei:
a) az önkormányzat és költségvetési szervei bevétele forrásonként,
b) a működési fenntartási előirányzatok költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve,
c) felújítási előirányzatok célonként,
d) beruházási kiadások feladatonként,
e) az általános és céltartalékok,
f) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban.
(5) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester az álamháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglaltak alapján terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.
28. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
56. § Az önkormányzat és az önkormányzat költségvetési szerveinek gazdálkodási feladatait a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
29. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
57. § (1) A képviselő-testület látja el a saját intézmények pénzügyi ellenőrzését.
(2) Az képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás útján gondoskodik.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013. (V. 14.) önkormányzati rendelet.
59. § Hatályát veszti A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 10/2017(IX.7.) önkormányzati rendelet.
60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.