Gétye Község Önkormányzatának

- módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

6/2007. (VI. 7.) önkormányzati r e n d e l e t e

Az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól

Gétye Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-a (1) bekezdésében, valamint a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10. §, 25. § (3) bek. 32. §. (1) bek. (3) bek. 37/B. §. 37/D. §. (5) bek. 38. §. (1) bek. 38. § (9) bek. 43/B. §. (1) bek. 45. §. (1) bek. 46. §. (1) bek. 47. §. (1), (2) bek. 50. §. (3), 62. §. (2) bek. (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján  - figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. §. (1) és (2) bek., a 21. §-ában valamint a 148. §. (7) bek. foglaltakat - az alábbi rendeletet alkotja.

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §.

A rendelet célja, hogy a Szt-ben kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.

A rendelet hatálya

2. §.

A rendelet hatálya kiterjed

a.) az Önkormányzat területén lakcímmel rendelkező,

     aa.) magyar állampolgárságú,

     ab.) bevándorlási engedéllyel rendelkező,

     ac.) az illetékes hatóságok által menekültként elismert személyekre,

b.) az Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat területén tartózkodó

     hajléktalan személyekre,

c.) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeleté-

      tében meghatározott, valamint,

1. e rendelet 11. §-ában szabályozott ellátás tekintetében az e §. fenti bekezdéseiben   foglaltakon

túlmenően a magyar állampolgárokra, valamint az Európai Szociális Kartát megerősítő országokra a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, ha az ellátás biztosítása mindezen személyek élete, testi épsége megóvásához nélkülözhetetlen.

Eljárási rendelkezések

3. §.

1. Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.
2. ^[1]A szociális ellátások iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet mellékletében foglalt formanyomtatványon kell benyújtani, a kormányrendeletben nem szabályozott esetekben - az eljárás gyorsabbá, egyszerűbbé tétele érdekében – elsősorban a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) által rendszeresített 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani
3. Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozóan nyilatkozatot köteles tenni.
4. Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot orvos által történő, gyógyászati segédeszköz vásárlása, stb.) igazolását.
5. A szociális ellátások iránti kérelemhez az 1993. évi III. törvény 10. § (2)-(9) (továbbiakban: Szt.) bekezdéseiben foglalt igazolásokat kell csatolni.^[2]
6. ^[3]  A képviselő-testület hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja a következő pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében:

       - önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátásként,

            - méltányossági közgyógyellátás

Az ellátás folyósításának időpontja, módja

4. §.^[4]

A megállapított támogatás folyósításáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik, készpénzben történő kifizetéssel, illetve az ügyfél folyószámlájára történő átutalással.

Az ellátások ellenőrzésének szabályai

5. §.

A jogosultság felülvizsgálatára a jogosultságot megállapító szerv köteles.

II.

A szociális ellátások formái

6. §.

1. A szociális rászorultságtól függő támogatások formái

1. pénzbeli támogatások,
2. természetbeni támogatások.

2. ^[5]: A támogatás fajtái:

1. Önkormányzati segély,
2. ápolási díj /méltányossági/,
3. közgyógyellátás /méltányossági/

Természetben nyújtott szociális ellátások

7. §.^[6]

 (1) Az önkormányzati segély egészben vagy részben, természetbeni ellátásként is nyújtható.

2. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, egészségügyi ellátás, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

.

III.

Szociális rászorultságtól függő ellátások

               Rendszeres szociális segély

8. §.^[7]

1. Az Szt. 37/b és c pontja szerint rendszeres szociális segélyre való jogosultságot az Szt. és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott feltételek alapján kell elbírálni.

2. A települési önkormányzat az általa fenntartott Keszthely Város Egyesített Szociális Intézménye Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Zalaapáti Telephelye útján gondoskodik az (1) bekezdésben foglalt személyek együttműködési kötelezettség teljesítésének feltételeiről.

3. Az aktív korúak rendszeres szociális segélye megállapításának és folyósításának feltételeként a munkanélküli köteles együttműködni a Keszthely Város Egyesített Szociális Intézménye Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Zalaapáti Telephelyével, melynek keretében:  
   • az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül,
   • a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
   • teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. A beilleszkedést segítő program típusai:

1. együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartás
2. kapcsolattartás az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvétel.
3. A felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban , képzésben történő részvételre, különösen az általános iskola végzettség és az első szakképesítés megszerzése.

4. Az együttműködésre kijelölt szerv:

1. jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.
2. A rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolat tartásáról esetnaplót vezet.

5. Amennyiben a segélyezett együttműködési kötelezettségét megszegi, a rendszeres szociális segély megszüntetésre kerül.

Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

           - az Szt. 37/F §-ában foglaltak

(6) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési megállapodást köthet a települési önkormányzattal az Szt. 35. § (1) bek. foglaltak teljesítésére.

(7) A képviselő-testület megállapodás megkötésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

8/A §

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás^[8]

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő, stb.)

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét, abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

• A fűfélék magassága nem haladja meg a 15 cm-t,
• A gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15 %-ánál nem foglal el több területet, és a magasságuk nem haladja meg a 15 cm-t,
• nincs a heti hulladékszállításra szerződött edényzet (120 literes kuka) egyszeres űrtartalmánál több –felhalmozott – háztartási hulladék az udvaros sem szétszórt, sem felhalmozott állapotban.
• a háziállatok tartására megfelelően kialakított hely áll rendelkezésre, melynek a tisztasága is megfelelő – nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónak, nem folyik szét az udvaron a trágyalé-,
• a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását, és a településkép rendezettségét mutatja,
• a tüzelőnek való rendezett formában felhalmozva, és nem szétszórtan található,
• a ház előtti csatornarendszer tiszta, nincs teledobálva szeméttel, s a csapadékvíz lefolyását építési törmelék, föld, és növények sem akadályozzák,
• a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre,
• a művelésre alkalmas – nem parkosított földterületen zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek.

(4) Amennyiben bejelentés és annak helyszíni ellenőrzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a körjegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja.

(5) A  helyszíni ellenőrzésre a körjegyző által kijelölt Zalaapáti Körjegyzőség köztisztviselője jogosult.

Május 1-től – augusztus 31-ig minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnál havonta egyszer el kell végezni. Szeptember 1-től minden foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnál negyedévente legalább egyszer.

(6) A lakóház akkor tekinthető rendezettnek, ha az épület

a) tetőfedele (cserép, zsindely stb.) funkcionálisan megfelelő (nem ázik be)

b) belső berendezései (bútorok, mosdókagyló, WC, fürdőkád, zuhany) higiéniája megfelelő (tiszta)

c) belső falai/mennyezete, padlója, nyílászárói tiszták.

Lakásfenntartási támogatás

9. §.^[9]

Ápolási díj

10. §.

1. Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

2. Az (1) bekezdés esetén akkor állapítható meg ápolási díj, ha a családban az egy főre számított havi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

3. ^[10]Az ápolási díj havi összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

4. Az Szt. 43/B. §. (4) bek. szabályozott esetben csak akkor állapítható meg ápolási díj, ha

1. az ápolt családjában (egy háztartásban életvitelszerűen együttlakó közeli hozzátartozók között) a kérelmezőn kívül helyzeténél fogva ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs,

1. a kérelmező az ápolási-gondozási tevékenység ellátására alkalmas,

1. az ápolót jövedelemszerzéssel járó munkája nem akadályozza az ápolási  kötelezettségének teljesítésében,

1. Az ápolási díj összege független az ápoltak számától.

5. Az ápolási díj megállapításáról a képviselő-testület  dönt.

Önkormányzati segély

11. §.^[11]

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben. 

(2) A Szoctv. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon veszélyeztetve van. 

12. §^[12]

Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, ideértve gyermek születését a családban, továbbá

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra. 

13. §^[13]

 (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 13/C. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 11 - 12.§ szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 350 %-át nem haladja meg. 

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft. A 12. § c) pontja alapján gyermek születése esetén a segély összege gyermekenként 18. 000 forint.

(3) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 13/C. §-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

 (4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre, vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély, - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén, - nem állapítható meg.

(5) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(6) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik. 

13/A §^[14]

(1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 13.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

(3) Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított önkormányzati segély elsősorban természetben adható, a 13.és 13/A. §-ban foglalt szabályok figyelembevételével állapítható meg gyógyszerutalvány formájában.

13/B §^[15]

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 13.§ (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

13/C §^[16]

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32.§ (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a. 

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében állapítja meg.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

13/D §^[17]

(1) Beiskolázási segélyben részesülhet

a) az a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig

aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. A beiskolázási segély egyszeri összege 5.000 Ft-nál kevesebb és 20.000 Ft-nál magasabb nem lehet.  

13/E §^[18]

(1) Különös méltánylást igénylő esetben önkormányzati segély állapítható meg jövedelemhatárra tekintet nélkül az alábbi esetekben:

1. igazolt, krónikus, hosszantartó betegségből adódó nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadások,
2. igazolt krízishelyzet: elemi csapás (pld. tűzkár) természeti csapás (pld. árvíz) stb.

2. Az (1) bekezdés a) b) pontjai alapján megállapított segély összege maximum 100.000 Ft lehet.

3. Természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:

• a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány, vagy
• tüzelő vásárlására jogosító utalvány

13/F §^[19]

(1) Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

      (2) Kölcsönként legfeljebb a nyugdíjminimum hatályos összegének négyszeresét lehet biztosítani.

     (3) A kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban  

          kell megkezdeni, és minden hónap 5. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni.

4. Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előirt, visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni. A törlesztő részlet befizetésére átmeneti segély nem adható.
5. A hitelezés egyéb feltételeit a kölcsönszerződés tartalmazza.

Közgyógyellátás

14. §.

(1)^[20] Méltányosságból  közgyógyellátási igazolványra való jogosultságot lehet megállapítani azon szociálisan rászorult személy részére, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 210 %-át egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás^[21]

15. §.

IV.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások                                                             

16. §.

1. Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó
   1. szociális alapszolgáltatásokat:

aa.) étkeztetés,

ab.) házi segítségnyújtás,

                        ac.) családsegítés,

                        ad.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

                        ae.) támogató szolgáltatás

1. gyermekjóléti alapellátási formákat:

ba.) gyermekek napközbeni ellátása,

bc.) gyermekjóléti szolgálat,

1. nappali ellátást nyújtó intézményt

ca.) idősek klubja.

2. Az ad, ae) pontjában meghatározott feladatokat Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.^[22]

3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A kérelmet  az adott intézmény vezetőjénél, illetve a körjegyzőségen kell előterjeszteni. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, úgy 8 napon belül a polgármesterhez, képviselő-testülethez fordulhat.

4. A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről (ebéd) kell gondoskodni.

szociálisan rászorultak, akik önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel,

• koruk,
• egészségi állapotuk,
• fogyatékosságuk,
• pszichiátriai,
• szenvedélybetegségük,
• hajléktalanságuk

                        miatt nem képesek biztosítani az ebédet.

5. Az idősek klubja ellátási forma nappali bent tartózkodást, valamint – étkezés  igénybevétele esetén –  napi háromszori étkezést jelent.

1. Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az a rászoruló
   • aki nyugdíjkorhatáron felüli,
   • aki egyedülálló, vagy egyedül élő,
   • aki több igénylő esetén alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, vagy szociálisan hátrányos helyzetű.

1. Nem vehető fel az idősek klubjába, aki egészségi állapota, összeférhetetlen

      magatartása, vagy bármely más okból közösségi életre alkalmatlan.

1. Az idősek klubjába való felvételről a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a

polgármester dönt.

A térítési díj

17. §.

(1) A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál térítési díjat

     kell fizetni, mértékét a képviselőtestület évente külön rendeletben szabályozza.

(2) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti, azt a jogosultat, aki

      -  jövedelemmel nem rendelkezik,

      -  bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik és akinek a térítési díj        

         alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és

          képes hozzátartozója nincs.

(3)A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásokért a térítési díjat az Szt. 115-             119. §. alkalmazásával kell megállapítani, illetve fizetni.

(4)^[23] A polgármester kivételes méltányosságból díjkedvezményt vagy szociális rászorultság alapján nyújtott kedvezményt állapíthat meg, ha az igénylő az (1) bekezdésben előírt jövedelmi feltételeknek nem felel meg és az ellátás hiánya az igénylő családja létfenntartását veszélyeztetné.

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. §.

1. Ez a rendelet kihirdetése napjával lép hatályba.

2. Ezen  rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gétye Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2003. (IX.8.) számú, és a módosításáról rendelkező 2/2004. (III.5.), és a 10/2004. (X.28.) számú önkormányzati rendelete. Az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2003. (IX. 8.) számú rendelete.

      (3) A rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Zalaapáti, 2007. június 6.

Talabér Lászlóné                                                   Kovács Katalin

polgármester                                                              körjegyző 

Kihirdetve:

Zalaapáti, 2007. június 7.

Kovács Katalin

Körjegyző

1. számú melléklet az 1/2014.(II.12.) önkormányzati rendelethez

A hivatal részéről történő átvétel ideje:………………. Átvevő aláírása:……………………………

 Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal 

KÉRELEM

önkormányzati segély megállapításához 

I. Az igénylő adatai:

1./ Kérelmező neve /születési név is /____________________________________________

/Nyomtatott betűkkel kérjük kitölteni!/

Társadalombiztosítási Azonosító Jel /TAJ szám/: ___________________________________

Születési helye: _________________________Anyja neve:___________________________

Születési idő: _____év ________________hónap _______ nap 

Nyugdíjas esetén nyugdíjas igazolvány törzsszáma: _________________________________

2./ Állampolgársága : magyar

bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező

hontalan, menekültként vagy oltalmazottként elismert

Státuszt elismerő határozat száma: ____________/20_______

( a megfelelő rész aláhúzandó) 

3./ Családi állapota:

egyedülálló (hajadon, nőtlen)

házastársával/élettársával/bejegyzett élettársával lakik együtt

házastársától külön élő

elvált

özvegy

(a megfelelő rész aláhúzandó) 

4./ Lakóhely: __________________________________helység

_________________________________utca________sz..________em.______ajtó

Tartózkodási hely: ___________________________________helység

_________________________________utca________sz.________em. ______ ajtó

Értesítési és utalási cím: _______________________________helység

_________________________________utca________sz.________ 

5./ Az önkormányzati segély kérésének oka, indokai:

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

Dátum: 20……………………………………….

                                                                                              ____________________________

                                                                                                          Kérelmező aláírás

Kijelentem, hogy életvitelszerűen lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen élek ( a megfelelő rész aláhúzandó).

A kérelem benyújtásának időpontjában az önkormányzati segélyt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, a kérelmező családjában lakók adatai: