1. § ^[2] A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.

2. § ^[3]

(1)^[4] A rendelet hatálya kiterjed Gétye Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területére, az önkormányzat által nyújtott, e rendeletben szabályozott ellátásokra.

(2)^[5] A rendelet személyi hatálya kiterjed

• a) az önkormányzat területén bejelentett lakó- illetve tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre,
• b) a Szt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre,
• c) a Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, a Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

3. § ^[6] (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni ellátások megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. A kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, a Hivatal által rendszeresített 1. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

• 1. Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozóan nyilatkozatot köteles tenni. A kérelmező saját és a vele egy háztartásban lakó személyek tekintetében a jövedelmet, és a támogatásra való jogosultságot a kérelemhez csatolt alábbi dokumentumokkal köteles igazolni:
  • a) a kérelmezővel egy háztartásban élő valamennyi jövedelemmel rendelkező személy a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás;
  • b) vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelme benyújtását megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást a következők szerint: a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás, vagy a vállalkozó saját nyilatkozata;
  • c) a kifizető szerv által kiállított tárgyévre vonatkozó nyugdíjösszesítő igazolás a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összegéről;
  • d) a kérelmező háztartásában élő nem tanköteles korú, nappali oktatásban részesülő gyermek(ek) iskolalátogatási, vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolása;
• 2. Települési lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a 2. pontban felsorolt dokumentumokon felül csatolni szükséges a kérelmező által lakott lakás vagy ház vonatkozásában a közüzemi díjak (víz, gáz, villany) befizetését igazoló számlákat.
• 3. Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot orvos által történő, gyógyászati segédeszköz vásárlása, stb.) módon történő igazolását.
• 4. A támogatási kérelemhez szükséges jövedelem- és vagyonszámításnál az Szt.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) A Hivatal a kérelmezőnél a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valóságnak megfelelő voltát ellenőrizheti, a tényállás tisztázása során helyszíni szemlét végezhet, továbbá felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Helyszíni szemlét kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.

(3) A gyógyszertámogatásra, valamint a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett támogatást a vele közös lakcímmel rendelkező, közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(4) A (3) bekezdés alapján felvett települési támogatás nem része a hagyatéknak.

(5) A képviselő-testület hatáskörét átruházott hatáskörben:

• a) a polgármester gyakorolja a rendkívüli települési támogatás ( 7-10. §), a gyógyszertámogatás ( 11. §), a iskoláztatási támogatás ( 12. §), temetési támogatás ( 13. §), a köztemetés ( 18. §), valamint a 14. § (4) bekezdés, 19-20. § esetén;
• b) a jegyző gyakorolja a lakásfenntartási támogatás ( 15-16. §) esetén.

(6) A képviselő-testület jár el a 14. § és a 17. § által szabályozott esetekben.

4. § A megállapított támogatás folyósításáról a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik, készpénzben történő kifizetéssel, illetve az ügyfél vagy a közüzemi szolgáltató folyószámlájára történő átutalással.

5. § A szociális rászorultságtól függő települési támogatás keretében adható ellátások:

• a)^[7] rendkívüli települési támogatás, gyógyszertámogatás, temetési támogatás, kamatmentes kölcsön;
• b)^[8] települési támogatás (iskoláztatási támogatás, lakásfenntartási támogatás, közüzemi díjtartozás miatti támogatás);
• c) köztemetés.

6. § ^[9] (1) A rendkívüli települési támogatás és a települési támogatás egészben vagy részben, természetbeni ellátásként is nyújtható. A támogatást természetbeni ellátás formájában (pl. kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító vásárlási utalvány, tűzifa, szén, élelmiszercsomag, étkezés biztosítása, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé) is meg lehet állapítani.

(2) A természetbeni ellátás megvásárlására meghatalmazást kaphat a családsegítő, 15 napos elszámolási kötelezettséggel, melyről a határozatban rendelkezni kell.

(3) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől, illetve az átutalás napjától számított 15 napon belül névre szóló készpénzfizetési számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(4) Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül települési támogatásban nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.

7. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

• a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
  • aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
  • ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).
• b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán, igazolt módon veszélyeztetve van.

8. § ^[10] Rendkívüli települési támogatás kérelmezhető:

• a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
• b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: gyógyszertámogatás), így különösen:
  • ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy
  • bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
• c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, ideértve gyermek születését a családban, továbbá
• d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki a 7-8. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg.

(2)^[11]

(3) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft . A 8. § c) pontja alapján gyermek születése esetén a támogatás összege gyermekenként 30.000 forint.

(4)^[12] Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a települési támogatás összege – a 11. §, 12. §, 13. §, 14. § és 15. §-ban foglalt kivétellel - az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(5)^[13] A kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre indult eljárásra települési támogatás, - kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén, - nem állapítható meg.

(6) A jegyző a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(7)^[14] A támogatás készpénzben történő kifizetéséről, illetve a számlára történő átutalásáról a határozat véglegessé válását követő három munkanapon belül a Hivatal Pénzügyi Csoportja gondoskodik.

10. § (1) Különös méltánylást igénylő esetben rendkívüli települési támogatás állapítható meg az alábbi esetekben:

• a) igazolt, krónikus, hosszantartó betegségből, balesetből adódó nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadások,
• b) igazolt krízishelyzet: elemi csapás (pld. tűzkár), természeti csapás (pld. árvíz) stb.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjai alapján megállapított egyszeri támogatás összege maximum 100.000 Ft lehet.

(3) Legfeljebb hat hónapig rendkívüli települési támogatás adható, ha kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik és a család létfenntartása veszélyeztetve van. A támogatás havi legmagasabb összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át nem haladhatja meg. A támogatás a kérelmező egyéni helyzete alapján a 6. § szerinti természetbeni ellátás formájában is adható.

11. § (1)^[15] A gyógyszertámogatásra benyújtott települési támogatás iránti igény megállapításának feltétele:

• a) a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg,
• b) az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és
• c) a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem, kötelező melléklete a háziorvos, vagy szakorvos által vényre felírt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló gyógyszertár által kiadott igazolás.

(3) A gyógyszertámogatás évente maximum négy alkalommal igényelhető, negyedévente egyszer. A támogatás összege alkalmanként legfeljebb 10.000 forint lehet.

(4)^[16] A gyógyszertámogatást egy évre lehet megállapítani, ha a gyógykezelés várható időtartama legalább egy évre, vagy határozatlan időre szól. A kifizetést a határozat véglegessé válását követő öt munkanapon belül, majd azt követően negyedévente kell teljesíteni, a negyedév első hónapjának tizedik napjáig.

(5)^[17] Meg kell szüntetni a támogatást,

• a) a jogosult kérelmére, a kérelemben meghatározott időponttól, amennyiben ilyen nincs, a kérelem benyújtásának napjával;
• b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult a településről elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
• c) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.

12. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel iskoláztatási támogatásban részesülhet

• a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy
• b) a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,
• c) a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 25. életévének betöltéséig,

ha a (gondozó) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg.

(2)^[18]

(3) A támogatást tárgyév szeptember hónapjának első napjától kezdődően, az adott tanévre kell megállapítani.

(4) A támogatás havi összege gyermekenként: 5.000,- Ft.

(5) A támogatás iránti kérelmeket tárgyév augusztus 15. napjától, tárgyév szeptember 30. napjáig lehet a Hivatalhoz benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a támogatás folyósítása alatt

• a) a jogosult a településről elköltözik;
• b) a jogosult tankötelezettségét hosszabb ideig nem teljesíti;
• c) a nem tanköteles korú jogosult a tanulmányait abbahagyta;
• d) a jogosult vagy szülője, törvényes képviselője a támogatás megszüntetését kéri.”

13. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(2)^[19] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3)^[20] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájáruláshoz igényelt összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.

(4)^[21] A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 300.000 Ft.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

14. § (1) Rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a 9. § (1) bekezdése szerinti jövedelemhatárt nem haladja meg. Kamatmentes kölcsön nyújtható különösen, ha a

• a) kérelmező nyugdíjra jogosult, de annak folyósításáig ellátatlan,
• b) pályakezdő munkanélküli, munkába állása, vállalkozása elősegítésére,
• c) egyéb indokolt esetben (pl. temetési költség kifizetése, tüzelő vásárlás, magas közüzemi számla-, számlaelszámolás kifizetése stb.).

(2)^[22] A kamatmentes kölcsön visszatérítésének időtartama legfeljebb egy év. A visszatérítésről a határozatban rendelkezni kell, melyben egy összegű, vagy részletekben történő fizetés is előírható. A törlesztést a folyósítást követő 3. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(3) A kamatmentes kölcsön igénybevételére 3 éven belül egyszer van lehetőség.

(4) Amennyiben a kérelmező élethelyzete indokolttá teszi az azonnali támogatást, 50. 000.-forintot meg nem haladó kifizetés esetében –, átruházott hatáskörben a polgármester dönt a kérelemről. A polgármester a döntésről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(5)^[23] Kamatmentes kölcsönként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át lehet biztosítani. Ha a jogosult a kölcsön összegét a számára előírt, visszafizetési határidőn belül nem teljesíti, a kölcsön behajtásáról kell gondoskodni. A törlesztőrészlet befizetésére támogatás nem adható.

(6) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy előre nem látható többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztő részlet csökkenthető a futamidő egyidejű meghosszabbításával, vagy a fennálló tartozás egésze, vagy egy része elengedhető.

15. § (1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat.

(2)^[24] Lakásfenntartási támogatás adható annak a kérelmezőnek, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, lakás hasznosításából jövedelme nem származik, továbbá az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A megállapított támogatást elsődlegesen közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell. Indokolt esetben a támogatás a jogosult részére készpénzben is kifizethető, vagy bankszámlaszámra való utalással teljesíthető.

(4)^[25] Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(5) A támogatás iránti kérelmeket kizárólag tárgyév február hónapjában lehet a Hivatalhoz benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) A támogatás minden komfortfokozatú lakásra megállapítható. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A támogatást 12 hónapra, tárgyév február 1. napjától tárgyévet követő év január 31. napjáig tartó időszakra kell megállapítani.

(7)^[26] Meg kell szüntetni a támogatást

• a) a jogosult kérelmére, a kérelemben meghatározott időponttól, amennyiben ilyen nincs, a kérelem benyújtásának napjával;
• b) ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult az ingatlanból elköltözött, a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával;
• c) ha a jogosult meghalt, a halálozás hónapjának utolsó napjával.

16. § A lakásfenntartási támogatás havi összege: 5.000,- Ft.

17. § (1) Az önkormányzat elmaradt közüzemi díjtartozás kifizetéséhez eseti támogatást nyújthat. A támogatás kamatmentes kölcsönként is megállapítható. A támogatás összege maximum 100.000 forint lehet. A támogatás három évenként adható ugyanannak a családnak, vagy személynek.

(2) Támogatásban részesülhet az a család vagy egyedül élő személy,

• a) akinek lejárt esedékességű közüzemi díjtartozása van,
• b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá
• c) akinek a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg
  • ca) - több személy együttélése esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,
  • cb) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és vagyona nincs.

(3) Méltányosságból a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól el lehet térni az alábbi különösen méltánylást érdemlő esetekben:

• a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,
• b) nagyobb összegű, váratlan, vagy nem tervezhető, és önhibán kívüli kiadások,
• c) elemi károsultság,
• d) baleset,
• e) egyéb támogatási formákból való kiszorulás esetén.

(4) A támogatás körébe vonható tartozások: lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (gáz, víz, csatorna, áram, szemétszállítás).

(5)^[27] A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(6)^[28] A támogatás iránti kérelemről a területileg illetékes család- és gyermekjóléti szolgálatot (továbbiakban: szolgálat) értesíteni kell. Ha a kérelmezőnek többféle közüzemi díj hátraléka keletkezik, a szolgálattal köteles együttműködni. Az együttműködés keretében a szolgálat segítséget nyújt a tartozás megszüntetése érdekében

• a) esetleges karitatív szervezetek felkutatásában, akik a tartozás rendezéséhez segítséget tudnak nyújtani,
• b) ha kérelmező jogosultsága fennáll, védendő fogyasztóvá nyilvánításában,
• c) részletfizetési megállapodások megkötésében,
• d) a lehetséges fizetési haladékok elérésében.

(7)^[29] A támogatás megállapítására a szolgálat tesz javaslatot. Ha kérelmezőnek többféle adóssága van, a szolgálat megvizsgálja, hogy mely tartozás veszélyezteti leginkább az adós lakhatási feltételeit, és ennek figyelembe vételével teszi meg javaslatát.

18. § (1) A köztemetési költség megtérítése elengedhető,

• a) ha az elhalt vagyontalan,
• b) ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott.

(2)^[31] Különös méltánylást érdemlő körülmények akkor állnak fenn, ha az eltemettetésre köteles személy igazolja, hogy a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

19. § ^[32] (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó

20. § (1)^[33] A rendelet hatálya alá tartozó személyes gondoskodást nyújtó ellátási formáknál térítési díjat kell fizetni, mértékét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(1a)^[34] A fizetendő személyi térítési díj összegéről és azok változásairól a polgármester a szolgáltatás biztosításának megkezdése előtt írásban értesíti az igénylőt, illetve törvényes képviselőjét, vagy a térítési díj fizetésére kötelezett személyt.

(1b)^[35] A személyi térítési díj fizetése utólag történik, számla ellenében tárgyhót követő hónap 15. napjáig.

(1c)^[36] Amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett a befizetést elmulasztotta a szolgáltatást nyújtó 15 napos határidő megjelölésével a befizetésre kötelezett személyt írásban felszólítja az elmaradt térítési díj megfizetésére.

(2) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti, azt a jogosultat, aki

• a) jövedelemmel nem rendelkezik,
• b) bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásokért a térítési díjat az Szt. 115-119. §. alkalmazásával kell megállapítani, illetve fizetni.

(4)^[37] A polgármester kivételes méltányosságból kérelemre, szociális rászorultság alapján díjkedvezményt állapíthat meg, ha az ellátás hiánya az igénylő létfenntartását veszélyeztetné.

21. § (1) Ez a rendelet 2015. március 01. napjával lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gétye Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályairól szóló 6/2007. (VI. 7.), és a módosításáról rendelkező 3/2009. (III. 31.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) A rendelet 15. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat oly módon kell alkalmazni, hogy

• a) a 2020. szeptember 28. napját követően kérelmezett lakásfenntartási támogatásokat 2021. január 31. napjáig lehet megállapítani;
• b) a 2021. január 31. napja után kérelmezett lakásfenntartási támogatásokat 2022. január 31. napjáig lehet megállapítani.