„1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján helyileg szabályozza az önkormányzati pénzforrásból finanszírozott szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, megállapításának szabályait.”

„3. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni ellátások megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. A kérelmeket a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani, a Hivatal által rendszeresített 1. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával.

• 1. Az egyes ellátási formákra vonatkozó jogosultság elbírálásához a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozóan nyilatkozatot köteles tenni. A kérelmező saját és a vele egy háztartásban lakó személyek tekintetében a jövedelmet, és a támogatásra való jogosultságot a kérelemhez csatolt alábbi dokumentumokkal köteles igazolni:
  • a) a kérelmezővel egy háztartásban élő valamennyi jövedelemmel rendelkező személy a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás;
  • b) vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelme benyújtását megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást a következők szerint: a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás, vagy a vállalkozó saját nyilatkozata;
  • c) a kifizető szerv által kiállított tárgyévre vonatkozó nyugdíjösszesítő igazolás a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás összegéről;
  • d) a kérelmező háztartásában élő nem tanköteles korú, nappali oktatásban részesülő gyermek(ek) iskolalátogatási, vagy hallgatói jogviszonyról szóló igazolása;
• 2. Települési lakásfenntartási támogatás igénylése esetén a 2. pontban felsorolt dokumentumokon felül csatolni szükséges a kérelmező által lakott lakás vagy ház vonatkozásában a közüzemi díjak (víz, gáz, villany) befizetését igazoló számlákat.
• 3. Ha a kérelem az e rendelet szerint adható ellátások méltányosságból való megállapítására irányul, a kérelmezőnek csatolnia kell az e rendelet szerint méltányosság gyakorlására lehetőséget adó körülmények fennállásának hitelt érdemlő (pl. egészségi állapot orvos által történő, gyógyászati segédeszköz vásárlása, stb.) módon történő igazolását.
• 4. A támogatási kérelemhez szükséges jövedelem- és vagyonszámításnál az Szt.-ben meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) A Hivatal a kérelmezőnél a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valóságnak megfelelő voltát ellenőrizheti, a tényállás tisztázása során helyszíni szemlét végezhet, továbbá felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Helyszíni szemlét kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.

(3) A gyógyszertámogatásra, valamint a lakásfenntartási támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett támogatást a vele közös lakcímmel rendelkező, közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

(4) A (3) bekezdés alapján felvett települési támogatás nem része a hagyatéknak.

(5) A képviselő-testület hatáskörét átruházott hatáskörben:

• a) a polgármester gyakorolja a rendkívüli települési támogatás (7-10. §), a gyógyszertámogatás (11. §), a iskoláztatási támogatás (12. §), temetési támogatás (13. §), a köztemetés (18. §), valamint a 14. § (4) bekezdés, 19-20. § esetén;
• b) a jegyző gyakorolja a lakásfenntartási támogatás (15-16. §) esetén.

(6) A képviselő-testület jár el a 14. § és a 17. § által szabályozott esetekben.”

„6. § (1) A rendkívüli települési támogatás és a települési támogatás egészben vagy részben, természetbeni ellátásként is nyújtható. A támogatást természetbeni ellátás formájában (pl. kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító vásárlási utalvány, tűzifa, szén, élelmiszercsomag, étkezés biztosítása, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé) is meg lehet állapítani.

(2) A természetbeni ellátás megvásárlására meghatalmazást kaphat a családsegítő, 15 napos elszámolási kötelezettséggel, melyről a határozatban rendelkezni kell.

(3) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől, illetve az átutalás napjától számított 15 napon belül névre szóló készpénzfizetési számlákkal számoljon el. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(4) Amennyiben az ellátott az általa kézhez vett támogatással kapcsolatos elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül települési támogatásban nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.”

„8. § Rendkívüli települési támogatás kérelmezhető:

• a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére
• b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: gyógyszertámogatás), így különösen:
  • ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy
  • bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy
• c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, ideértve gyermek születését a családban, továbbá
• d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.”

„19. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a következő személyes gondoskodást nyújtó

• 1. szociális alapszolgáltatásokat:
  • a) étkeztetés,
  • b) házi segítségnyújtás,
  • c) családsegítés,
  • d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  • e) támogató szolgáltatás
• 2. gyermekjóléti alapellátási formákat:
  • a) gyermekek napközbeni ellátása /óvoda, bölcsőde/
  • b) gyermekjóléti szolgálat.
• 3. Az 1. pont b)-e) alpontjában és a 2. pont b) alpontban meghatározott feladatokat Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja, a 2. pont a) alpontban meghatározott feladatokat a Zalaapáti Óvoda, Mini Bölcsőde Intézményi Társulás útján biztosítja.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Ha az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet a törvényes képviselője terjeszti elő. A kérelmet az adott intézmény vezetőjénél, illetve a Hivatalban kell előterjeszteni. Amennyiben az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntésével nem ért egyet, úgy 8 napon belül a polgármesterhez, képviselő-testülethez fordulhat.

(3) A szociális étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezésről (ebéd) kell gondoskodni.

(4) Az étkeztetést az önkormányzat a szolgáltatás vásárlásával biztosítja.

(5) Szociálisan rászorultak, akik önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk,
• d) pszichiátriai betegségük,
• e) szenvedélybetegségük,
• f) hajléktalanságuk miatt nem képesek biztosítani az étkezést.

(6) Szociálisan rászorultnak minősül az a személy

• a) a kora miatt, aki a 65. életévét betöltötte;
• b) az egészségi állapota miatt, akinek a háziorvos igazolja, hogy a betegsége jellege miatt nem képes az étkeztetést saját maga, vagy eltartottjai részére biztosítani;
• c) a fogyatékossága miatt, aki fogyatékossági támogatásban részesül;
• d) a pszichiátriai, illetve szenvedélybetegsége miatt, akinek a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegsége jellege miatt nem képes az étkeztetést saját maga, vagy eltartottjai részére biztosítani;
• e) a hajléktalansága miatt, aki életvitelszerűen a településen tartózkodik, éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(7) Az étkeztetésre benyújtott kérelmek elbírálásáról, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról – átruházott hatáskörben – a polgármester dönt, az ellátást igénybe vevővel az étkeztetés feltételeiről megállapodást köt.

(8) Az étkeztetés igénybevétele iránt benyújtott kérelem mellé csatolni kell az igénylő jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat. E rendelet 22. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerint jogosultság esetén a háziorvosi igazolást is.

(9) A polgármester köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, ha az ellátást igénylő személy állapota, vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé.

(10) Megszűnik az étkeztetés

• a) az étkeztetésre meghatározott időtartam lejártával,
• b) a jogosult halálával,
• c) a jogosult, illetve törvényes képviselője írásbeli kérelmére a kért időpontban,
• d) ha arról a hozzátartozó vagy más, arra köteles személy gondoskodik,
• e) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn.”