Gétye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 2.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelmi alapról és a fás szárú növényekkel fedett zöldterület védelméről
Hatályos: 2026. 03. 03Gétye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (III. 2.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelmi alapról és a fás szárú növényekkel fedett zöldterület védelméről
[1] A rendelet megalkotásának célja, hogy előmozdítsa a helyi környezetvédelem hatékonyabb biztosítását.
[2] Gétye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL
1. A RENDELET CÉLJA
1. § (1) Gétye Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó környezet- és természetvédelmi feladatok teljesítésének elősegítése érdekében Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.
(2) Az Alap létrehozásának célja, hogy elősegítse az Önkormányzat környezetvédelmi, természetvédelmi feladatainak ellátását az alábbi célok eléréséhez:
a) környezeti károk mérséklése,
b) környezeti ártalmak megelőzése,
c) természeti értékek megóvása,
d) környezeti nevelés, oktatás.
2. AZ ALAP BEVÉTELEI
2. § Az Alap bevételi forrásai a következők:
a) a települési önkormányzat által véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,
b) az illetékes környezetvédelmi hatóság által Gétye község közigazgatási területén véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben véglegesen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,
c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
d) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
e) egyéb bevételek, így különösen:
f) az Alap lekötéséből származó kamatbevétel;
g) Az állampolgárok, a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére eszközölt befizetések, valamint
h) bármely, az Alapot illető bevétel.
3. AZ ALAP FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) Az Alap felhasználásáról az Önkormányzat rendelkezik. Az Alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi célokra lehet felhasználni, ilyen különösen:
a) a védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
b) a levegőtisztaság védelme,
c) a zaj- és rezgésvédelem,
d) a vízvédelem,
e) a talajvédelem,
f) a zöldfelületek védelme, kezelése, az erdők védelme, az allergén növények elleni védekezés,
g) a parkok, fák, fasorok és egyéb települési zöldterület létesítése, állapotának javítása,
h) környezet- és természetvédelmi mérések, helyszíni vizsgálatok, tanulmányok készítése költségeinek finanszírozása,
i) a környezetvédelmi oktatás, a környezetvédelmi célú programokon való részvétel,
j) a környezetvédelmi programok és koncepciók készítése,
k) környezetvédelmi tárgykörben kiírt pályázatokon való részvétel esetén az önkormányzati saját erő biztosítása,
l) hulladékok évenkénti legfeljebb két alkalommal történő gyűjtése és elszállítása.
(2) Az Alap pénzeszközeinek elkülönítésére „Környezetvédelmi Alap” elnevezésű számlát kell nyitni. Az Alapba befolyó összegek és onnan teljesített kifizetések nyilvántartását a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.
(3) Az Alap éves összegének egésze csak különösen indokolt esetben fordítható egy meghatározott célra.
(4) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.
A FÁS SZÁRÚ NÖVÉNYEKKEL FEDETT ZÖLDTERÜLET VÉDELMÉRŐL
4. A rendelet hatálya
4. § A rendelet hatálya a közterület besorolású ingatlanok kivételével valamennyi, Gétye közigazgatási területén található olyan ingatlanra kiterjed, amelyen – gyümölcsfák (kivéve a diófát) kivételével – fás szárú növényzet található.
5. § Nem terjed ki a rendelet hatálya az eltérő szabályt megállapító, külön jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.
5. Fogalom-meghatározások
6. § E rendelet alkalmazásában:
1. fás szárú növény: a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. pontja szerinti fás szárú növény;
2. egészséges fa: olyan fás hajtású (törzsű), meghatározott magasságban elágazó, ág- és lombkoronát alkotó növény, amelyen száradás, korhadás jelei nem mutatkoznak, vagy amelyen az elhalt részek eltávolításával a korhadás, illetve a száradás megállítható, és a fa tovább él;
3. fakivágás: a fás szárú növény gyökérnyak feletti részeinek eltávolítását eredményező tevékenység, kivéve az ifjító metszés és a csonkolás;
4. törzsátmérő: a fa törzsének terepszinttől 1 méter magasságban mért átmérője;
5. építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.
6. A fakivágás engedélyezésének általános szabályai
7. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó fák kivágásával kapcsolatos valamennyi hatáskört a polgármester gyakorolja.
(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon álló, 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát kivágni – a 7. §-ban foglaltak, valamint a Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt „Inváziós fajú fás szárú növények” kivételével – kizárólag a polgármester által kiadott engedély alapján lehet.
(3) Az engedély iránti kérelemnek, mely az 1. melléklet, tartalmaznia kell:
a) a kivágás indokát;
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;
c) a kivágással érintett fa darabszámát, faját, annak törzsátmérőjét;
d) az ingatlanon elhelyezett építmény(ek) alapterületét;
e) építési tevékenységgel összefüggésben – a kivágás indokoltságának igazolására – az építési tervdokumentációt;
f) a fapótlás tervezett módját.
(4) Az engedélyezési eljárás során lefolytatott hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályai az irányadóak.
(5) A polgármester a fa kivágását megtiltja, ha az természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért.
(6) A polgármester – a március 1. és október 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban a madarak védelmének különösen fokozott szem előtt tartásával – dönt a fakivágásról.
7. Fapótlási kötelezettség
8. § (1) A kivágási engedélyben a (3)–(6) bekezdések figyelembevételével pótlási kötelezettséget kell előírni, amelynek költsége a kötelezettet terheli.
(2) Nem áll fenn pótlási kötelezettség a nem egészséges fák, valamint a 7. § alapján kivágott fák esetén.
(3) A pótlási kötelezettséget elsősorban az érintett ingatlanon belül történő pótlással kell teljesíteni.
(4) A fapótlási kötelezettség kizárólag növényútlevéllel igazoltan, kétszer iskolázott, 12-14 cm törzskörmérettel rendelkező fával teljesíthető.
(5) A kivágott fa kizárólag lombhullató fával pótolható. A kivágott fa nem pótolható a Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt „Inváziós fajú fás szárú növények” egyedeivel.
(6) A fapótlást – a vonatkozó jogszabályokra is figyelemmel – az adott ingatlan zöldfelületein kivágott fával azonos mennyiségű facsemetével szükséges teljesíteni.
(7) Abban az esetben, ha az engedélyezni kért fakivágást megelőző egy naptári év során a kérelmező fát ültetett a kivágni szándékozott fa fekvése szerinti ingatlanon, a fapótlási kötelezettség – akár természetben, akár megváltás útján történő – teljesítésébe beszámítandó a megelőző egy naptári évben az ingatlanon ültetett fák száma.
(8) A fapótlás tényét három napon belül a polgármester részére be kell jelenteni.
(9) A fapótlás tényét a pótlástól számított 6 hónapon belül, az elültetett fa életképességét az ültetés napjától számított 3 éven belül a polgármester ellenőrizheti.
(10) Amennyiben az ingatlanon belül történő pótlás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon csak részben valósítható meg, akkor a pótlási kötelezettség teljesíthető meghatározott arányú részleges pótlással az ingatlan vagy a település egyéb zöldterületén.
(11) Az építési tevékenységgel érintett telken történő pótlási kötelezettség vonatkozásában a Korm. rendelet 8. §-ában foglaltak az irányadók.
8. Közterületi faültetés
9. § (1) Közterületen az ingatlanhatártól az úttestig terjedő teljes területen történő faültetés kizárólag közútkezelői hozzájárulás birtokában végezhető, amely a Zalaapáti Közös Önkormányzati Hivatalnál kérelmezhető.
(2) Közterületi légvezeték alá kizárólag alacsonyra növő, gömb lombkoronájú fafajta ültethető. A közterület azon részére, ahol légvezeték nem található, oszlopos lombkoronájú fafajta ültethető.
(3) Közterületen az útkereszteződésektől számított öt méteren belül sövény, cserje és bokor nem telepíthető.
9. Egyéb rendelkezések
10. § Amennyiben a fa haladéktalan kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok miatt vált szükségessé, a kivágás tényét három napon belül be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben (minősített faápoló vagy favizsgáló által kiállított kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel, vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát. Az indokolatlan, vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.
10. A rendelet megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok
11. § Aki az e rendeletben foglaltakat megszegi, természetes személy esetén 200 000 forintig, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 2 000 000 forintig terjedő környezetvédelmi bírsággal sújtható.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.