Vindornyalak Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános előírások

Az előírások hatálya

l. §

Jelen építési szabályzat hatálya Vindornyalak község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.

Az előírások alkalmazása

2.§

(1) ^[1]​Az előírásokat a külterületi szabályozási tervvel, és a belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

Beépítésre nem szánt területek

15. §.

1. Beépítésre nem szánt területen egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést kell biztosítani.
2. Beépítésre nem szánt területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornám történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kis- létesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

Közlekedési- és közműterület

16. §.

1. A közlekedési és közműterület (KÖu) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
2. A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény, valamint szelektív hulladékgyűjtő sziget is.
3. A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
4. Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
5. A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTEK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

1.  ) országos mellékutak:    30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
2.  ) helyi gyűjtőutak:  22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
3.  ) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,
4.  ) kerékpárút, gyalogút:  3 m, illetve a kialakult (K) állapot,
5. ) egy telket feltáró közforgalom elől elzárt magánút: minimum 4 m.

f) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot

6. A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
7. A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter - autópálya esetén 100 méter - távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt teltételek szerint helyezhető el.
8. A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
9. A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.
10. A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.

17. §.

1. Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterület
2. A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
3. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
4. A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni.
5. A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területeken új villamosenergia-ellátási, valamint a táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet
6. A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését védőtávolságát - a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.
7. A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti.
8. A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A tulajdonos (kezelő, használó) az ingatlana előtt lévő csapadékvíz-elvezető árkokat köteles tisztán- és karban tartani.
9. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

Zöldterületek

18. §.

1.  A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
2. A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
3. A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
4. A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.
5. A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
6.  Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni.
7. A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
8. A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
9. A zöldterületeket csak rendeltetés-szerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló hozzájárulást (bérbeadást) a polgármester adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani
10. Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos
11. Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni - kárelhárítás kivételével - csak az önkormányzat előzetes engedélyével lehet A kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani
12. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.

Erdőterület

19. §.

1. A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet
2. Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
3. Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
4. A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.
5.  Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:

a) védelmi (Ev)

2. ) gazdasági (Eg)

6. Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Tájképvédelmi, védett vagy védő erdő esetében az illetékes szakhatóság hozzájárulásával történik az elsődleges rendeltetés megváltoztatásának engedélyezése.
7. Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad és a terepszint alatti építmény építése is tilos.
8. A védelmi erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott teltételekkel engedélyezhető, a területeken egyéb létesítmények nem helyezhető el.
9. Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.
10. A szabályozási terven jelölt ökológiai hálózat által érintett területen:

1. ) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek

használhatók.

2. ) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

11. A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területen:

1. ) A művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
2. ) A kialakult geomorfológiai fonnák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
3. ) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti el

helyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott f eltételekkel lehet.

12. A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven (Eg) jellel jelölt területek, amelyeken a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
13. Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el.

Az építés feltételei:

1. ) a beépíthető telek terület legalább 100000 m² (10 ha),
2. ) a beépítés módja: szabadon álló,
3. ) a beépítés mértéke legfeljebb 0,3%,
4. ) a megengedett maximális építménymagasság 4,5 m,
5. ) a terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 0,1%.

Mezőgazdasági terület

20.§.

1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.
2. A mezőgazdasági terült lehet

• általános mezőgazdasági terület,
• kertes mezőgazdasági terület

4. A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.
5. Amennyiben bármely épület beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.
6. Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.
7. Mezőgazdasági területen kerítést sövényből vagy szőlőkordonból lehet készíteni, kivéve a vad-

Altalános mezőgazdasági terület

21. §

1. Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők

1. ) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
2. ) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,
3. ) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek,
4. ) az agro-turizmussal (pl. lovasturizmus) kapcsolatos vendégfogadó épületek.

2. Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás - elvi építési engedély, építési engedély - szerint helyezhető el.
3. Új állattartó épületet természetes vízfolyástól 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóterülettől 400 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
4. Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közmű- létesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.
5. A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőművelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
6. A szabályozási terven jelölt nemzeti parkhoz tartozó védett tenyészeti területeken:

1. ) A művelési ágnak megfelelő természetkímélő erdő- és gyepgazdálkodás, illetve ökológiai

rehabilitáció végezhető, és természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

2. ) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők.
3. ) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel

kart módon helyezhetők el.

7. A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi területen:

1. ) A művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
2. ) A kialakult geomorfológiai fonnák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
3. ) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti el

helyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

14. A szabályozási terven jelölt felszíni vízminőség-védelmi területen:

1. Épület nem helyezhető el

2. ) új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető.

MáOjelű általános mezőgazdasági övezet

22.§.

1. Az MáOjelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
2. Az MáO jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztározók kivételével - tilos.

Má1 jelű általános mezőgazdasági övezet
23.§.

1. Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben

1. ) szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál nagyobb telken, a terüld: rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épüld építhető, és a beépített alapterületű a telek a 0,1 %-át, illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg;
2. ) gyep, rét és legelő művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó

és a lakófunkciót is kielégítő épüld építhető, és a beépített alapterületű a telek 0,5%-át, illetve a400 m²-t nem haladhatja meg;) művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést,

feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 1000 m -t nem haladhatja meg.

3. ) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 80 %-án meghatározó.

2. Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókéit, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni, földszintes tömeggel, látványterv segítségével meghatározott helyen.
3. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 5,5 méternél kisebb építménymagasságéi épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet Az épületek szabadon álló beépítési móddal helyezhetők el.
4. A szőlőműveléssel hasznosított telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik - a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő - telkén (borászati birtokközpont). A beépíthető terült nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertes mezőgazdasági terület övezetében lévő telkek is beszámíthatók, de építési jogot e telkekre csak a kertes mezőgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre - a tulajdonos érdekében - telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni.
5. Az Mái* övezetben a vindornyalaki és a szomszédos települések területén (Vindornyafok, Vindornyaszőlős, Zalaszántó) legalább 50 ha összterületű birtok esetén legalább 2 ha nagyságú telken birtokközpont kialakítható. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 0,3%-át, a beépítendő telek területének 8%-át nem haladhatja meg.

a) építeni csak legalább 80%-ban mezőgazdasági vagy kertészeti műveléssel hasznosított területen lehet gazdasági-, lakófunkciót és a lovasturizmus céljait szolgáló vendégfogadó (panzió, étterem) épületeket,

2. ) az épületek legalább 2 ha nagyságú telken alakíthatók ki,
3. ) az épületek maximum 8%-os beépítettséggel helyezhetők el, a környező mezőgazdasági

területhez igazodó méretrenddel, osztott tömeggel úgy, hogy a lakófunkció a megengedett beépítés felét nem haladhatja meg. Terepszint alatti építmény 1%-os beépítettséggel létesíthető,

4. ) az épületek tájba illesztésére az engedélyezési terv részeként látványtervet kell készíteni,
5. ) az épületek kizárólag a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel létesíthetők,

f) Az Mái* övezetre az Mái előírásai közül - értelemszerűen - a 23.§ (1) bekezdés d) pontja, valamint a (2) és (3) bekezdések érvényesek.

Vízgazdálkodási terület

25. §.

1. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

1.  ) a folyóvizek medre és parti sávja,
2.  ) állóvizek medre és parti sávja,
3.  ) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
4.  ) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
5.  ) a hullámterek,

£) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.

3. A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a

vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

4. A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.
5. A területen minden területfélhasználási és építési tevékenység a z illetékes Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető.

Természetközeli terület
257A.§.

1. A Tk jelű természetközeli területen épület nem helyezhető el,
2. A területen mindenféle emberi tevékenység csak a természeti értékek megőrzése mellett folytatható.

Környezetszabályozás

Környezetvédelem

26. §.

1. A föld védelme,

1. ) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet
2. ) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt
3. ) A település télszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetébe sorolt részein csak korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható
4. ) A község felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezetébe sorolt részein új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag le- bomló szerves anyagok lebontását és további félhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.
5. ) A közigazgatási terület télszíni szennyeződésre érzékeny területek alövezetéhez tartozó

részein környezetkímélő erdő- és mezőgazdasági termelés folytatható

2. A levegő védelme

1. A település teljes közigazgatási területén a hatályos jogszabályokban meghatározott kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait be kell tartani.
2. Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
3. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
4. A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
5. Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását
6. Veszélyes hulladék égetése kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
7. A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását
8. A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.
9. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni

3. Zaj és rezgés elleni védelem

a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó jogszabályok szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületek területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

4. A vizek védelme

1. ) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását A

felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

2. ) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén

ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

3. ) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz,

szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

4. ) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
5. ) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő

ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

fi) A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépült, az arra való rákötés kötelező.

7. ) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalék vizeinek bevezetése a vi

zekbe, ill. a földtani közegbe.

8. ) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 in

én belül.

1. ) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.

5. Hulladékgazdálkodás

a) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

2. ) A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást

megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni

3. ) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg - ellenkező bizonyításig - az ingatlan tulajdonosát terheli) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az ene kijelölt helyre szabad szállítani.
4. ) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

f) Az illegális hulladéklerakó helyeket fél kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

7. ) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
8. ) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
9. ) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni.
10. ) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

Természetvédelem

27. §.

1. Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
2. A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni: vakolt homlokzati megjelenés, halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezés.
3. A szabályozási terven jelölt védett természeti területen a természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatás- vizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által megfogalmazott feltételekkel engedélyezhető.

1. ) A művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
2. ) A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők.
3. ) Új villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti el

helyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott teltételekkel lehet

4. ) Ú j üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

5. A természetes terepalakulatok, terepfelszín megőrzése szükséges. A terep megbontása (telekhatárnál, illetve általános helyen lm meghaladóan) engedélyhez kötött tevékenység, az eljárásba a Természetvédelmi Hatóságot be kell vonni. Az NP területén a természetes terep és természetes növényzet megőrzése szükséges, fakivágás a terület állapotát átalakító változtatás csak külön engedély alapján végezhető a természetvédelmi törvény szerint
6. A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, ezen belül integrált szőlőtermesztés folytatható.
7. Vízfolyás, patak természetes állapotú partjától 50 m-en belül épület nem helyezhető el.
8. A gyepek és vizes élőhelyekrmvízháztartásának, felszíni és felszín alatti vizeinek megtartásával, az élőhelyek minőségének megőrzését biztosítani kell.
9. A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
10. A 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
11. A Natura 2000 területeket a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint lehet felhasználni és hasznosítani.

Kulturális örökség védelme

28. §.

1. A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. mellékletben felsorolva.
2. Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.
3. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság.
4. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő építési engedélyezési eljárásba, a talajt bolygató tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, mint szakhatóságot be kell vonni.
5. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
6. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes Múzeumi Igazgatóságot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
7. A nagy felületeket érintő beruházások előtt az Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
8. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

29. §.

1. Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mellékletben felsorolva.
2. A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai betartandók.
3. A Kulturális Örökségvédelmi Hatóság az országosan védett műemlék épületek építési ügyeiben építési hatóságként, a műemléki környezetben pedig az illetékes helyi építési hatóság felhívására szakhatóságként működik közre.

Helyi építészeti értékvédelem

30. §.

1. A helyi értékvédelem kiteljed:

- Hl az épület, építmény teljes egészére és részeire

2. A védelemben részesített helyi építészeti értékek az 2.sz. mellékletben kerültek felsorolásra.
3. A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket
4. A védett épüld belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását
5. A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
6. A védett épület bontására, csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beállásával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

Tűzvédelem

31. §.

(1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg

2. Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvízmennyiség biztosítása esetén lehetséges.
3. A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.
4. A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
5. Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.
6. Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.
7. Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert
8. A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.

Sajátos jogintézmények követelményrendszere

Építésjogi következmények

32. §.

(1) A tervezési terület beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek közt csak akkor szabad, ha:

1. A terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
2. Közérdeket nem sért,

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

33. §.

1. A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyezheti.
2. Amennyibal a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
3. Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

34. §.

1. A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.
2. A helyi közutakat illetőleg közműveket, amennyiben a település önkormányzata létesítette,

Településrendezési kötelezettségek

35. §.

1. A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátítja.
2. Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
3. Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő az építési övezeti előírások szerint. Véderdőkre a faültetést három éven belül, az utak menti fásítást pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretén belül kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

Záró rendelkezések

35. §

1. Jelen rendelet 2006. november 1-én lép hatályba, a kihirdetésről a

jegyző gondoskodik, mellyel egyidejűleg hatályát veszti Vindornyalak Község Összevont Rendezési Tervének szabályozási előírásairól szóló 5/2001.        ( VII. 19.); 6/2002. (IX. 17.) számú rendeletekkel módosított

7/1997. (XII. 1.) számú rendelet.

2. Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervei együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
3. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Vindornyalak, 2006. szeptember 15.

                                  Kovács János                                     Berta Sándorné

                                   polgármester                                          körjegyző

Kihirdetve: 2006. szeptember 18.

Berta Sándorné

körjegyző