Vindornyalak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (X. 24.) önkormányzati rendelete
Vindornyalak Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 26- 2024. 03. 27Vindornyalak Község Önkormányzata képviselő testületének 9/2019(X.24.) önkormányzati rendelete
Vindornyalak Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Vindornyalak Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a 42. § vonatkozásában a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Vindornyalak Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8353 Vindornyalak, Bástya tér 2.
(3) Az Önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület a polgármesterből és 2 települési képviselőből áll. A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(5) Az Önkormányzat hivatala: a Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal).
2. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) az Önkormányzati Hivatal,
d) a jegyző,
e) a Zalaszántói Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás,
f) a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás, és
g) az Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség – ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás.
3. § 1. Az Önkormányzat jelképe: Vindornyalak község címere, amelynek képi ábrázolását az 2. melléklet tartalmazza.
2. Vindornyalak község címerét marketing, vagy nyomdai célra kizárólag a képviselő-testület előzetes engedélye alapján lehet felhasználni.
A képviselő-testület
2. Feladat- és hatáskör
4. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza.
(2) Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.
5. § (1) Az önkormányzat ellátja a helyi közszolgáltatásokat az Mötv. szerint.
(2) Az önkormányzat együttműködésre törekszik a környezetében működő települési önkormányzatokkal, a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulással, a Zala Megyei Önkormányzattal, és a Balaton Fejlesztési Tanáccsal.
(3) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Zalaszántó Község Önkormányzatával.
6. § (1) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(2) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. A képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatnak kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges és a várható fenntarthatóságot biztosító költségvetési források bemutatása.
(3) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.
7. § A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
3. A képviselő-testület működése
8. § A képviselő-testület által megtartandó ülések minimális számára, a képviselő-testületi ülés vezetésére, a nyilvános és zárt ülés megtartására, a nyílt és titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. rendelkezései az irányadók.
9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkatervet a tárgyév január hónapjában hagyja jóvá a képviselő-testület.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) valamennyi települési képviselőtől,
b) a jegyzőtől, és
c) az önkormányzati társulásoktól.
(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása,
b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja és napirendjei,
c) a napirend előterjesztőinek megjelölése.
10. § (1) A munkatervben foglaltakon túl, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester.
(2) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell.
(3) Ha a képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést el kell napolni, a polgármester nyolc napon belül köteles azt újból, rövid úton összehívni.
(4) Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.
11. § (1) A zárt ülés tartásának szabályait az Mötv. határozza meg.
(2) A képviselő-testület zárt ülésén keletkező közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésére vonatkozó kérelmet a polgármesternek kell benyújtani. A kérelemben a kérelmező köteles az általa igényelt közérdekű adatot (adatokat) egyértelműen és konkrétan megjelölni. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.
12. § (1) A képviselő-testületi ülések rendszeres tartásának helyszíne: az önkormányzat épülete, Vindornyalak, Bástya tér 2. A képviselő-testület rendkívüli ülés összehívása, vagy együttes ülésen megvitatandó napirend megtárgyalása esetén a székhelyétől eltérő településen is tarthatja ülését.
(2) A képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra, vagy ismertetésre kerülő tárgykörökről hirdetményt kell közzé tenni.
(3) A közmeghallgatás időpontját, helyét az önkormányzati hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetéssel a közmeghallgatást megelőzően 10 nappal nyilvánosságra kell hozni.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, és hozzászólási lehetőséget biztosít közérdekű felvetések ügyében a közmeghallgatáson résztvevők részére.
(5) A képviselő-testület összehívhat további községpolitikai fórumot, falugyűlést, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonását szolgálják.
A képviselő-testületi ülés
4. A képviselő-testület összehívása
13. § (1) A képviselő-testület összehívásáról a munkaterv alapján a polgármester gondoskodik.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit.
(3) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, kivéve a szóbeli előterjesztéseket.
(4) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:
a) rendelet-tervezet, költségvetés, zárszámadási előterjesztés,
b) gazdasági, vagyoni ügy,
c) a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztése,
d) választási és kinevezési ügy,
e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy,
f) kérdés, közérdekű bejelentés, felvilágosítás-kérés.
14. § (1) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal:
a) a jegyzőt,
b) önszerveződő közösség képviselőjét,
c) az előterjesztőt,
d) akit a polgármester, vagy az előterjesztő indokoltnak tart.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, valamint a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A képviselő-testület tagjai számára a meghívó és az előterjesztések továbbítása fő szabályként elektronikus úton történik.
(3) Az ülés meghívóját ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint meg kell jelentetni a nyilvános ülés előterjesztéseivel együtt Vindornyalak Község Önkormányzatának honlapján.
15. §1 (1) A polgármester a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a testületet az írásos indítvány beérkezését követő 15 napon belül rendkívüli ülésre összehívja.
(2) Az indítványnak tartalmaznia kell a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek a rendkívüli ülésen történő kiosztását.
5. A napirendi pontok előterjesztése
16. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek minősül: az ülésen ismertetésre kerülő, annak napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet és indokolása, valamint határozati javaslat és indokolása. Az előterjesztés kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást, és annak tartalmaznia kell a témakör tárgyilagos elemzését.
(2) Az előterjesztés két részből áll:
a) A vizsgálati és elemző részből, amelyben szerepel:
aa) a napirendi pont tárgya,
ab) az adott témakör archív adatai, a megelőzően született döntés és annak végrehajtása, eredménye,
ac) a téma előadója, az előkészítésben résztvevő személy és szervezet megjelölése,
ad) a javasolt döntés indoka, jogszabályi hátterének bemutatása,
ae) mindazon körülmények és összefüggések, melyek alátámasztják a meghozandó döntést,
af) az a javaslat, amelyet az előterjesztő nem vett figyelembe a javasolt döntés kialakításánál, valamint különböző döntési alternatívák bemutatása, és
ag) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása, következmények ismertetése.
b) A határozati javaslatból, amelyben megfogalmazandó:
ba) a rendelkező rész,
bb) az esetleges alternatív döntési javaslat,
bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése, és
bd) a konkrét végrehajtási határidő.
(3) Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Írásos előterjesztést kell készíteni az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben.
(4) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet is javaslatként a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(5) Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért.
(6) Az írásos előterjesztéseket a jegyző jogszerűségi szempontból megvizsgálja, és gondoskodik az Önkormányzati Hivatal útján a meghívó és az előterjesztések kiküldéséről, postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról.
6. Sürgősségi indítvány, vegyes ügyek
17. § (1) A rendes ülésre kiadott meghívót követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő az önkormányzat érdekében azonnali intézkedést igénylő ügyben - elsősorban pénzügyi- és vagyongazdálkodási kérdésekben - sürgősségi indítvánnyal élhetnek. Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12:00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A polgármester sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.
(3) A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére. A sürgősségi indítványt a képviselő-testület a vegyes ügyek között, az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg. A képviselő-testület az előterjesztett napirendekhez az előterjesztésen túli, az előterjesztés tárgyához kapcsolódó kiegészítő határozati javaslatot is megfogalmazhat.
7. A képviselő-testületi ülés vezetése
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester végzi.
(2) A polgármester feladata a képviselő-testület ülésének vezetésével kapcsolatosan:
a) megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e,
b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,
c) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tájékoztatja a testületet az előző rendes ülés óta eltelt időszak pénzügyi vonatkozású eredményeiről,
d) ismerteti a sürgősségi indítványt,
e) előterjeszti a napirendi javaslatot,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát, figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdésfeltevési jogának gyakorlását,
i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
j) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról,
k) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott közérdekű bejelentések nyomán tett intézkedésekről és
l) bezárja (berekeszti) az ülést.
(4) A képviselő-testület az ülés vezetése körében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:
a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
c) rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) kezdeményezheti a vita lezárását,
e) szünetet rendelhet el,
f) megvonhatja a szót.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(6) Az ülés elnökének a munkáját a jegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.
8. Tanácskozási rend
19. § (1) A tanácskozás rendje:
a) A polgármester előterjeszti a napirend tervezetét.
b) A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül dönt.
c) A polgármester minden napirendi pont felett külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
d) A napirend előterjesztője a vita előtt szóban, vagy írásban kiegészítést tehet, az előterjesztést új tényekkel egészítheti ki. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az köteles rövid választ adni.
e) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta végzett tevékenységről.
f) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, tudomásul veszi a két rendes ülés közötti időszakra vonatkozó pénzügyi vonatkozású tájékoztatót.
(2) Az érdemi vita során:
a) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket és a döntés-tervezettel kapcsolatos javaslataikat. A polgármester a megjelent állampolgárok és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalásához.
b) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
c) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, az indítvány felett a testület vita nélkül határoz.
d) A polgármester lehetőséget ad arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek-személyes érintettség címén - megjegyzést tehessenek.
e) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, hogy az bármely javaslat törvényességével kapcsolatos észrevételét megtehesse.
9. Határozathozatal
20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön, elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.
(3) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazáson, vagy tartózkodnak a szavazástól.
(4) Amennyiben a javaslat a jelenlevő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazatát nem kapja meg, a javaslatot elutasították.
(5) A szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(6) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
21. § Névszerinti szavazást a polgármester, vagy az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott számú képviselő indítványozhat. Névszerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, azt összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást nem lehet tartani.
22. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, amelyeket a testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.
(2) A titkos szavazás szavazólap használatával, külön helyiség biztosításával és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazást a képviselő-testület bonyolítja. A titkos szavazás eredményét a képviselő-testület állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás idejének kezdetét és végét,
c) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,
e) a szavazás során tett intézkedéseket,
f) a szavazás eredményét.
(6) A szavazás eredményéről a polgármester - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
(7) A polgármester a szavazás eredményét a jegyző közreműködésével állapítja meg.
23. § (1) A képviselő-testület a 24. § (1) bekezdésben írt kivételekkel, alakszerű határozattal hoz döntést.
(2) Az alakszerű önkormányzati határozat megjelölése külön naptári évenként, év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámozással történik az alábbiak szerint:
a) a határozat sorszáma és ehhez törtvonallal kapcsolva a
b) a határozat meghozatalának ideje (év; zárójelben: hó, nap)
c) az önkormányzati kifejezés,
d) a határozat kifejezés (például: 10/2019. (X.10.) önkormányzati határozat),
e) a határozat szövege a jegyzőkönyv lapjának közepéről indulva, jobbra szedetten,
f) a határozat szövegének végén új sorban a végrehajtás határidejének megjelölése, és
g) a határozat végén új sorban a végrehajtásért felelős megjelölése.
24. § (1) A szavazati arányok rögzítése mellett, nem szükséges alakszerű határozatot hozni:
a) a napirend elfogadásáról,
b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
c) tájékoztatók, döntés elnapolásának elfogadásáról, tudomásul vételéről, és
d) kérdésre adott válasz elfogadásáról.
(2) A jegyző köteles gondoskodni a határozatok évenkénti nyilvántartásáról.
(3) A határozatot azoknak a szerveknek meg kell küldeni, melyeket a testület döntése érint, vagy amelyekre rendelkezést tartalmaz.
10. Önkormányzati rendeletalkotás
25. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet
a) a polgármester
b) a képviselő, és
c) a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani, melyet legfeljebb 30 napon belül a képviselő-testület napirendjére kell tűzni.
(3) A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelkezések előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitafórumon kell megvitatni. A képviselő-testület meghatározhatja egyes rendelet-tervezetek kétfordulós tárgyalását.
(4) A rendeletalkotás előkészítése a jegyző feladata.
(5) A rendelet-tervezetet indokolásával együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni. A polgármester és a jegyző a képviselő-testületet tájékoztatja az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is. A polgármester a rendelet-tervezet előkészítéséhez szakértőt is felkérhet.
(6) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét a kihirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
(7) A rendelet kihirdetéséről – az ülést követő 3 napon belül – a jegyző gondoskodik. A rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététellel kell kihirdetni, de közzé kell tenni az Önkormányzat hivatalos honlapján is.
(8) A jegyző köteles gondoskodni:
a) a rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról,
b) a rendeletek hatályosságáról,
c) szükség esetén a rendelet-módosítás kezdeményezéséről, és
d) a rendeletek nyilvántartásáról.
(9) Az önkormányzati rendelet megjelölése a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint történik.
11. Jegyzőkönyv
26. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, zárt, nyilvános),
b) a távolmaradt képviselők névsorát, ezen belül az előre bejelentett távolmaradók nevét,
c) a rendeletalkotással és határozathozatallal kapcsolatos döntésekről szóló szavazást, annak számszerű eredményét, külön-külön az ülésen elhangzott javaslatokra és külön az írásban előterjesztett javaslatokra,
d) az elhangzott kérdéseket, valamint felvilágosítás kéréseket, az azokra adott válaszokat és hozott határozatokat.
(2) A jegyzőkönyvet egy eredeti példányban kell elkészíteni, valamint a jegyző gondoskodik annak elektronikus változatban történő archiválásáról is.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
a) a képviselő-testület ülésére szóló meghívót,
b) a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát,
c) az elfogadott rendeleteket,
d) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,
e) az írásban benyújtott kérdések, interpellációk szövegét,
f) sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,
g) népszavazást kezdeményező dokumentumokat, és
h) a jelenléti ívet.
(4) A hitelesített nyilvános ülési jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni a képviselő-testület tagjai részére.
(5) Az Önkormányzati Hivatalban a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit az ülést követő 15 nap elteltével meg lehet tekinteni az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője jelenlétében.
(6) A képviselő-testület nyilvános üléseiről hangfelvétel készülhet.
(7) A képviselő-testületi ülésről készített hangfelvételről másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.
(8) A képviselő-testület üléséről készített hang- és filmfelvétel őrzése és selejtezése kapcsán az ügyiratkezelés és -selejtezés szabályai szerint kell eljárni.
(9) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről, vagy annak részeiről az állampolgárok – a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendje szerint A/4 oldalanként 5.-Ft összegű térítés ellenében - másolatot kérhetnek.
12. A képviselő
27. § (1) A települési képviselőnek a képviselő-testületi munkában való részvételére az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A települési képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. Képviselői minőségében hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(3) A testületi ülésen való akadályoztatás esetén a képviselő az ok megjelölésével köteles a polgármesternél, a jegyzőnél, vagy az Önkormányzati Hivatal felé a távolmaradását szóban vagy írásban bejelenteni.
(4) A képviselő-testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
(5) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle maximum 12 havi időtartamra teljes mértékben megvonható.
(6) A tiszteletdíj megvonásáról vagy csökkentéséről bármely képviselő, vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.
(7) A települési képviselő köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait.
(8) A települési képviselőnek képviselői munkájához az Önkormányzati Hivataltól igényelt ügyviteli közreműködést a hivatal bármely köztisztviselője soron kívül biztosítja, a szükséges tájékoztatást soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül a jegyző adja meg.
(9) A települési képviselő munkája során az Önkormányzati Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti. A települési képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az Önkormányzati Hivatal köztisztviselői kötelesek soron kívül fogadni.
(10) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó települési képviselő havi tiszteletdíjának 50 %-a megvonásra kerül.
28. § (1) A települési képviselő kérdést, felvilágosítás-kérést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz:
a) Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy információ kérés.
b) Felvilágosítás kérés: Önkormányzat által ellátott feladattal szoros kapcsolatban álló kérdés, problémafelvetés valamely az önkormányzat irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével kapcsolatosan.
(2) A kérdésre vonatkozó válaszadási kötelezettségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(3) A felvilágosítás kérést legkésőbb az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani. Ha az ülésen a felvilágosítás kérő nincs jelen, úgy a témát megtárgyalni nem lehet.
(4) A felvilágosítás kérésre – ha nem lehetséges az ülésen – írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek. A téma kivizsgálásába be lehet vonni a kérelmező képviselőt is
(5) A felvilágosítás- kérésre adott válaszról a képviselő nyilatkozik, a képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról. Írásbeli válasz esetében annak elfogadásáról a soron következő ülésen kell dönteni.
A képviselő-testület szervei
13. A bizottság
29. § (1) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok összetételére az Mötv. szabályai irányadók.
(2) Az ideiglenes bizottság létszámát és összetételét, valamint a bizottság működési szabályait a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottságban végzett munkáért a bizottság tagjainak díjazás nem jár.
(4) Az ideiglenes bizottság feladatának befejezésekor beszámol a képviselő-testületnek.
30. § (1) Az ideiglenes bizottság tagja:
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
b) részt vesz a bizottság döntésének előkészítésében, javasolhatja témakör napirendre tűzését,
c) a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet,
d) a bizottság elé kerülő témakörrel kapcsolatban kívülálló szakértő segítségét kérheti, őt a bizottság ülésére meghívhatja, és
e) megbízás alapján képviseli a bizottságot, nevében nyilatkozatot tehet.
(2) Az ideiglenes bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
b) kiadmányozza a bizottság döntését,
c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,
d) képviseli a bizottságot,
e) megbízhat más bizottsági tagot a képviselettel, és
f) megbízhatja a bizottság egyik képviselő tagját, hogy távollétében az ülést vezesse.
31. § (1) Az ideiglenes bizottság ülését az elnök írásban az ülést megelőzően legalább három munkanappal hívja össze.
(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén, részére az ülés meghívóját és a napirendi pontok anyagát el kell juttatni, illetve biztosítani kell, hogy abba betekintést nyerhessen.
(3) Az ideiglenes bizottság üléséről értesíteni kell a jegyzőt.
(4) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a döntést tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a polgármesternek és a jegyzőnek meg kell küldeni.
14. Polgármester
32. § (1) A polgármester Vindornyalak Község Önkormányzatának vezetője, feladatait az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
(2) Vindornyalak község polgármestere tisztségét főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el. Fogadóórát minden héten csütörtöki munkanapon 9,00 órától 10,00 óráig tart az önkormányzat székhelyén. Az ügyfelek telefonon előzetesen egyeztetett időpontban is megkereshetik a polgármestert.
(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv-ben foglaltak kivételével dönthet személyi, vagy önkormányzati veszélyhelyzet elhárítása érdekében a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben, amennyiben a kötelezettségvállalás a nettó 200.000.-Ft-ot nem haladja meg. E döntése során a költségvetésben biztosított előirányzatot nem lépheti túl.
15. Alpolgármester
33. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.
(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében a polgármester által meghatározott mértékben, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester 3 hét időtartamon túli távolléte.
(4) Az alpolgármester kizárólag a polgármester helyettesítése során tart fogadóórát.
16. Jegyző
34. § (1) A jegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait az Mötv. tartalmazza.
(2) Az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl a jegyző:
a) szervezi az Önkormányzati Hivatal jogi tájékoztató tevékenységét;
b) rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól;
c) az Önkormányzati Hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket;
d) tájékoztatja a képviselő-testületet évente a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok ellátásának színvonaláról, és
e) gondoskodik az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról.
(3) A jegyzőt távolléte esetén a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező aljegyző helyettesíti. A jegyző és aljegyző feladatkör egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra - a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális és igazgatási ügyintéző látja el.
17. A Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal
35. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, amelyet Zalaszántó, és Várvölgy község Önkormányzataival közösen tart fenn.
(2) Az Önkormányzati Hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített és a polgármester által a képviselő-testületek elé beterjesztett Zalaszántói Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
Társulások, helyi népszavazás, gazdálkodás
18. Társulások, együttműködések
36. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékony, célszerű, gazdaság és ésszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakíthat társulásokat. A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása esetén helyettesítéséről az alpolgármester gondoskodik.
(2) Az Önkormányzat tagja
a) a Zalaszántói Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Társulásnak;
b) a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulásnak, és
c) az Önkormányzati Társulás Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség -ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásnak.
(3) Az önkormányzatok a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozzák meg.
37. § A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében további megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
19. Helyi népszavazás
38. § A képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást, ha a település választójoggal rendelkező polgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.
20. Az Önkormányzat vagyona
39. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az Mötv., valamint külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A vagyonrendelet kiterjed az Önkormányzat vagyonának vállalkozásba való bevitele szabályaira is.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
21. Az Önkormányzat költségvetése, gazdálkodása
40. § (1) A képviselő-testület gazdálkodására az Mötv., valamint az államháztartásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az Önkormányzat a költségvetését, és annak végrehajtására vonatkozó szabályait évente önkormányzati rendeletben állapítja meg.
22. Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
41. § A jegyző által működtetett belső ellenőrzést a Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás látja el a jóváhagyott belső ellenőrzési tervben foglaltak alapján.
Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a rendelet 2019. október 24. napján 16,20 órakor lép hatályba.
43. § Hatályát veszti Vindornyalak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Vindornyalak Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2014. (XII. 4.) önkormányzati rendelete.
3. melléklet2
Módosította az 1/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. március 2. napjától.
A 3. mellékletet a Vindornyalak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.