Felsőszenterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (III.5.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 03. 09- 2017. 12. 06Felsőszenterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (III.5.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2012-03-09-tól 2017-12-06-ig
Felsőszenterzsébet Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 16. §-ának (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján Felsőszenterzsébet Községi Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
I.
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §
- A rendelet hatálya kiterjed:
- Felsőszenterzsébet Községi Önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények),
- mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra.
Az önkormányzati vagyon
2. §
- A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.
- Év közben, illetve az önkormányzat vagyonleltárának elfogadásával egyidejűleg nyilvánítható törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, továbbá portfolió vagyon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon
3. §
- Az önkormányzat saját döntése alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelemeket nem határoz meg.
- Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületi lejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.
4. §
- Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:
- a műemlékek,
- a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
- közművek,
- önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
- önkormányzati vállalatokra rábízott vagyon,
- középületek,
- közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban vagy nonprofit gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
- köztemetők,
- sportpályák és sportcélú létesítmények,
- mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.
- A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére:
- saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy
- a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át,
- az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodási szervezetnek a létesítmény közművagyonát a képviselő-testület használatba adja.
- A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület szerződéssel adja használatba. A képviselő-testület a szerződés elfogadásáról határozattal dönt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.
Vagyonnyilvántartás és leltár
5. §
- A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
- Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.
- Mivel a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzati hivatal az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, ezért a leltározást kétévente, a rendelet hatálybalépését követően először 2012. december 31-ig kell végrehajtani.
II.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának
közös szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlása
6. §
- A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
- Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
- A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
- Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
- Amennyiben az önkormányzat gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
- Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
- Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, az önkormányzati hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
- A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága
7. §
- Az önkormányzati vagyont 5.000.000-, Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni
- nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére, illetve
- árverés útján lehet.
- Az ingatlan nyilvános értékesítése, hasznosítása esetén az önkormányzati hivatal, ingóság nyilvános értékesítése, hasznosítása esetén a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás, illetve az árverés lebonyolítása.
- Az értékesítésről szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az értékesítést végző személyét, a kikiáltási árat, továbbá zárt ülésen azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. E döntést a döntéshozó, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.
- Amennyiben a nyilvántartási érték magasabb a vagyon kereslet-kínálat szerinti becsült forgalmi értékénél, a képviselő-testület az értékesítési (kikiáltási) árat csökkentheti.
- Árverési előlegként a kikiáltási ár 10 %-át az árverés megkezdése előtt az árverést vezetőnél letétbe kell helyezni.
- A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
- A képviselő-testület ellenőrizheti a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
- Az 5.000.000-, Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket – mint közfeladatot ellátó szerv – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37.§ (1) bekezdésének III./4. pontjának megfelelő tartalommal és módon kötelező közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
8. §
- A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
- Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
- értékpapír esetén a névérték alapján,
- 1.000.000,- Ft nyilvántartási érték feletti ingó és ingatlan vagyon esetén szakértő értékbecslése alapján.
- Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
- Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
9. §
Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása, követelés elengedése
10. §
- Az önkormányzati vagyont kedvezményesen átruházni a következő célra lehet:
- meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
- kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
- közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
- közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
- Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
- csődegyezségi megállapodásban,
- bírói egyezség keretében,
- felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
- a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
- ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
- kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
Felajánlott vagyon elfogadása
11. §
- Ha a kapott vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondást megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
- Az önkormányzat részére – értékhatártól függetlenül – ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal
12. §
- A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függetlenül:
- az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
- ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történő kijelölése,
- gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
- hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
- kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
- kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
- gazdasági és nonprofit gazdasági társaság alapítása,
- társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.
- A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések értékhatártól függően:
- 500.000-, Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
- 500.000-, Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
- behajthatatlan követelések 50.000-, Ft értékhatár felett.
- A polgármester jogosult:
- a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítására,
- 30.000-, Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó ingóságok értékesítésére,
- a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
- a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződések megkötésére,
- a biztosítási szerződések megkötésére,
- 50.000-, Ft értékhatár alatti behajthatatlan követelések törlésére.
III.
Záró rendelkezések
13. §
- E rendelet kihirdetésének napja 2012. március 5.
- A rendelet a kihirdetését követő 4. napon lép hatályba.
- A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2007. (XI.30.) rendelete hatályát veszti.
- A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a Körjegyzőség épületében és a polgármesteri irodában található hirdetőtáblán való kifüggesztéssel gondoskodik.
Horváth Attila Kálmán Elek
körjegyző polgármester