Felsőszenterzsébet Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 16. §-ának (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján Felsőszenterzsébet Községi Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet hatálya kiterjed:

1. Felsőszenterzsébet Községi Önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továb­biakban: intézmények), 
2. mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és nonpro­fit gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, vala­mint az értékpapírokra.

Az önkormányzati vagyon

2. §

1. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet ál­lapítja meg.
2. Év közben, illetve az önkormányzat vagyonleltárának elfogadásával egyidejűleg nyilvánítható törzsvagyonná az olyan önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó, to­vábbá portfolió vagyon, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és ha­táskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyon

3. §

1. Az önkormányzat saját döntése alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentő­ségű forgalomképtelen vagyonelemeket nem határoz meg.
2. Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alap­ján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületi lejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

4. §

1. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:

1. a műemlékek,
2. a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
3. közművek,
4. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
5. önkormányzati vállalatokra rábízott vagyon,
6. középületek,
7. közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes gazdasági társaságban vagy nonpro­fit gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
8. köztemetők,
9. sportpályák és sportcélú létesítmények,
10. mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

2. A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére:

1. saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy
2. a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének en­gedheti át,
3. az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodási szervezetnek a létesítmény közművagyonát a képviselő-testület használatba adja.

3. A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület szerző­déssel adja használatba. A képviselő-testület a szerződés elfogadásáról hatá­rozattal dönt. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.

Vagyonnyilvántartás és leltár

5. §

1. A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meg­lévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati va­gyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
2. Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadás­hoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsva­gyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati va­gyont terhelő kötelezettségeket.
3. Mivel a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkor­mányzati hivatal az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változások­ról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, ezért a leltározást kétévente, a rendelet hatálybalépését követően először 2012. december 31-ig kell végrehajtani.            

II.

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának

közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

6. §

1. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármes­ter gyakorolja.
2. Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gaz­dálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos ön­kormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
3. A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik.
4. Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemelteté­sére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gaz­dasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
5. Amennyiben az önkormányzat gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvé­nyesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormány­zatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
6. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványo­kat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a kép­viselő-testület nyilatkozatával lehet.
7. Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képvi­selő-testület, az önkormányzati hivatal, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.
8. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerző­désben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

7. §

1. ^[1]A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont hasznosítani, a hasznosítással érintett rész tekintetében 25.000.000 egyedi bruttó forgalmi értékhatár felett - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
   
2. Az ingatlan nyilvános értékesítése, hasznosítása esetén az önkor­mányzati hivatal, ingóság nyilvános értékesítése, hasznosítása esetén a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás, illetve az árverés lebonyolítása.
3. Az értékesítésről szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az értékesítést végző személyét, a kikiáltási árat, továbbá zárt ülésen azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. E döntést a döntéshozó, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.
4. Amennyiben a nyilvántartási érték magasabb a vagyon kereslet-kínálat szerinti be­csült forgalmi értékénél, a képviselő-testület az értékesítési (kikiáltási) árat csök­kentheti.
5. Árverési előlegként a kikiáltási ár 10 %-át az árverés megkezdése előtt az árverést vezetőnél letétbe kell helyezni.
6. A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
7. A képviselő-testület ellenőrizheti a nyilvános értékesítést, hasznosítást.
8. Az 5.000.000-, Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonat­kozó szerződéseket – mint közfeladatot ellátó szerv – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37.§ (1) bekez­désének III./4. pontjának megfelelő tartalommal és módon kötelező közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8. §

1. A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
2. Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

1.             értékpapír esetén a névérték alapján,
2. 1.000.000,- Ft nyilvántartási érték feletti ingó és ingatlan vagyon esetén szakértő értékbecslése alapján.

3. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonat­kozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
4. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem ré­gebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

9. §

Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatko­zattételi jogot, továbbá közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgár­mester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon kedvezményes átruházása, követelés elengedése

10. §

1. Az önkormányzati vagyont kedvezményesen átruházni a következő célra lehet:

1. meghatározott céllal, más önkormányzatnak,
2. kötelezettségvállalással, közérdekű célra,
3. közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,
4. közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.

2. Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egész­ben követeléséről:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
4. a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
5. ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvé­nyesíthető,
6. kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

Felajánlott vagyon elfogadása

11. §

1. Ha a kapott vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondást megneve­zett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötele­zettségek teljesítésére.
2. Az önkormányzat részére – értékhatártól függetlenül – ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

12. §

1. A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonat­kozó döntések értékhatártól függetlenül:

1. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
2.             ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történő kijelölése,
3. gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesí­tésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társasá­gokba,
4. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
5.             kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
6. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
7.             gazdasági és nonprofit gazdasági társaság alapítása,
8. társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szerve­zethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

2. A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonat­kozó döntések értékhatártól függően:

1.             500.000-, Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
2. 500.000-, Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatá­nak, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
3.             behajthatatlan követelések 50.000-, Ft értékhatár felett.

3. A polgármester jogosult:

1. a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határo­zott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítására,
2. 30.000-, Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket megha­ladó ingóságok értékesítésére,
3. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
4. a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződések megkötésére,
5.             a biztosítási szerződések megkötésére,
6.             50.000-, Ft értékhatár alatti behajthatatlan követelések törlésére.

III.

Záró rendelkezések

13. §

1. E rendelet kihirdetésének napja 2012. március 5.
2. A rendelet a kihirdetését követő 4. napon lép hatályba.
3. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 16/2007. (XI.30.) rendelete hatályát veszti.
4. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a Körjegyzőség épületében és a polgármesteri irodában található hirdető­táb­lán való kifüggesztéssel gondoskodik.

               Horváth Attila                                                                                Kálmán Elek

               körjegyző                                                                                     polgármester