Márokföld Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, a 37/A.§ (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1), (3) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében 62. §, 63. §, 64. §, 65. §, a 92. § (2) bekezdés b) pontjában, a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az ellátás általános szabályai

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet személyi hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Márokföld önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

2. Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Csesztregi Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatalban) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem benyújtásának módja az ellátási forma szabályozásánál kerül rögzítésre.

(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(4) Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartózó ügyek nem intézhetőek.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a), c), g), h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10. § (4) bekezdése az irányadó.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a házipénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2)  Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1)  Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2)  Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

7. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a Ket. szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

3. Aktív korúak ellátása, foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei

8. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult személy lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében köteles az általa életvitelszerűen lakott ház és udvar

a) annak udvara, kertje, kerítéssel kívül határos területe, járda  tisztántartásáról folyamatosan gondoskodni, 

b) állagának megóvásáról, karbantartásáról gondoskodni és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint rendszeres takarításáról, 

c) az állattartásból származó trágyát, trágyalét az engedélyezett, illetve az erre a célra épített, és a vonatkozó előírásoknak is megfelelő trágya illetve trágyalétárolóban tárolni.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság időtartama alatt és azt követően is fenntartani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak betartásának ellenőrzését a jegyző által megbízott ügyintéző látja el.

9. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az
Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.

(2) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki :

a) egészségkárosodása 50% (orvosi szakvélemény alapján)

b) folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (orvosi szakvélemény alapján)

c) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton „alkalmatlan” minősítést kapott

10. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre

b)  beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére

c)  a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: „Napsugár” Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az rendszeres szociális segélyre egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

b) együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni

d) köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta).

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján  - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására. A mulasztás okának igazolására írásos igazolás fogadható el (különösen: orvosi igazolás, idéző végzés, tesztíráson megjelenésről igazolás). Az írásos igazolás az elmulasztott határidőtől számított 5 munkanapon belül fogadható el.

i) Vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket a h) pontban leírtak alapján.

k) az igazolási kérelem elutasítását követő15 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program az együttműködésre kijelölt szerv által nyújtott:

a) életmódformáló tanácsadásra

b) szociális képesség fejlesztésre

c) felajánlott oktatásra, képzésre

terjed ki.

11. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

a) aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása (különösen a megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása),

b) megjelenési kötelezettség elmulasztása,

c) képzésen való részvétel elmulasztása,

d) előírt programban való részvétel elmulasztása

12. § Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

4. Ápolási díj

13. § (1) A képviselő-testület az Szt. 43/B § alapján ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3)  Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt.-ben előírt összeg az irányadó.

14. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A jegyző az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését negyedévente ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a polgármesternek írásban jelzi.

5. Önkormányzati segély

15. § (1) Önkormányzati segélyben az a személy részesíthető, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg

a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyben részesíthető az a márokföldi állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(3) Temetéshez nyújtott önkormányzati segély ügyekben a polgármester jár el.

(4) A segélyezés történhet egyszeri vagy többszöri alkalomra szóló kifizetés formájában. Többszöri segély folyósítása esetén meg kell állapítani a kifizetések időpontjait és az al­kalmanként kifizetésre kerülő összeget.

16. § (1) Rendkívüli helyzetben a polgármester rendkívüli önkormányzati segélyt adhat.

(2) Rendkívüli helyzetnek minősül:

a) súlyos baleset, ahol a családban ellátatlan kiskorú, vagy magatehetetlen beteg ma­rad, vagy

b) olyan árvíz-, tűzkár, más elemi csapás esetén, ahol a kár legszükségesebb elhárítá­sára a károsult család anyagi helyzete miatt képtelen és az élet- és va­gyonbiztonság köz­vetlen veszélyben van, azonnali intézkedés szükséges, a ve­szélyeztetett azt megoldani nem tudja,

c) halálesetkor, amennyiben a hozzátartozó anyagi okok miatt az eltemettetésről nem tud gondoskodni.

(3) A rendkívüli önkormányzati segély csak szociális kölcsön lehet, amelynek családon­kénti összege az 50.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A rendkívüli önkormányzati segély kifi­zetéséről haladéktalanul intézkedni kell.

(4) A képviselő-testület a következő ülésén megvizsgálja a polgármester intézkedésének in­dokoltságát. A rendkívüli önkormányzati segélyként megállapított szociális kölcsönt a képviselő-testület rész­ben, vagy egészben vissza nem térítendő önkormányzati segélynek minősítheti.

(5) A megállapított rendkívüli önkormányzati segélyt a képviselő-testület nem vonhatja vissza.

17. § (1) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 Ft.

18. § (1) Önkormányzati segélyt ugyanazon családban vagy háztartásban élők részére évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

(2) Az önkormányzati segélyt ugyanazon családban vagy háztartásban élők részére csak akkor lehet ismételten megállapítani, ha az előző támogatás megállapítása óta legalább 60 nap eltelt, kivéve, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna vagy a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyeztetné vagy  ha a segély megállapítása az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként történik.

(3) Nem lehet önkormányzati segélyt megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult személyeknek a kedvezményhez kapcsolódó Erzsébet-utalvány kifizetésével egyidejűleg (augusztus és november hónapokban), kivéve, ha a segély megállapítása elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként történik.

(4) Rendkívüli önkormányzati segély egy család részére egy évben egyszer állapítható meg.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

6. Köztemetés

19. § Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha

a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

7. Közgyógyellátás

20. § (1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek:

a) az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv által megállapított havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének legalább 25 %-a  és

b) a szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át nem haladja meg.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

8. Étkeztetés

21. § Az önkormányzat szociális étkeztetést biztosít azon személynek, aki

a) a 62. életévét betöltötte,

b) rokkantsági nyugdíjas,

c) baleseti rokkantsági nyugdíjas,

d) hajléktalan, vagy

e) egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt

a napi legalább egyszeri meleg étkezést önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani és ezt háziorvos, szakorvos vagy más hatóság által kiállított igazolással bizonyítja.

(2) A szociális étkeztetés egyéb főzőhely keretében, elvitelének lehetővé tételével vagy indokolt esetben házhozszállítással történik.  

(3) Az étkeztetésben részesülő személyek ellátási jogosultságának felülvizsgálatára az intézményi térítési díj változásakor, de legalább évente egyszer kerül sor. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az igénybevevő a szociális étkeztetésre nem jogosult, az ellátás megszüntetésére a felülvizsgálat lezárultát követő 15. napon kerül sor.

(4) Az önkormányzat által nyújtott szociális étkeztetés intézményi térítési díját külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A személyi térítési díjat a képviselő-testület a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egyedi elbírálás alapján mérsékelheti vagy elengedheti.

(6) A szociális étkeztetés igénybevételéről – a képviselő-testület által átruházott hatáskör­ben – a polgármester dönt.

(7) Az ellátás nem állapítható meg azon személyeknek:

a) akiknek a gondozása, ápolása céljából a közeli hozzátartozója ápolási díjban részesül,

b) aki saját gondozására, eltartására más személlyel eltartási vagy öröklési szerződést kötött.

9. Házi segítségnyújtás

22. § Az önkormányzat az Szt. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtásról önállóan gondoskodik.

10. Családsegítés

23. § Az önkormányzat az Szt. 64. §-ában meghatározott családsegítést a Lenti Kistérség Többcélú Társulás útján, ellátási szerződés alapján biztosítja.  

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1)  Ez a rendelet 2014. május 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3)  Hatályát veszti:

a) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelete,

b) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2010. (III. 02.) önkormányzati rendelete,  

c) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2010. (V. 01.) önkormányzati rendelete, 

d) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 9/2010. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete, 

e) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2010. (XII. 01.) önkormányzati rendelete, 

f) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2010. (XII. 20.) önkormányzati rendelete, 

g) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2011. (II. 01.) önkormányzati rendelete, 

h) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2011. (VIII. 27.) önkormányzati rendelete, 

i) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2012. (II. 05.) önkormányzati rendelete, 

j) Márokföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 4/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 13/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete.

                                   dr. Tüske Róbertné                                        Szabó István

                                   jegyző                                                          polgármester